Egy könyv szerint Ceausescu Magyarország elleni katonai akcióra készült 1989-ben

Egy könyv szerint Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor 1989 nyarán a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített elő. Erről Szőczi Árpád újságíró, Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyv szerzője beszélt, amikor pénteken Temesváron bemutatták a kötetet.

A romániai diktatúra bukását kutató újságíró a budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre amely arról szólt, hogy Nicolae Ceausescu 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá. A rakétákat arab közvetítéssel Kínából vásárolta. Ceausescu ugyanis attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják.

Az újságírónak Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is megerősítette az információt. A volt magyar kormányfő arról is tájékoztatta, hogy a fenyegetés hatására Magyarország az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból szerzett be rakétavédelmi rendszert.

Szőczi Árpád elmondta, Németh Miklóstól arról is értesült, hogy a magyar vezetés már 1988 óta együttműködött Victor Athanasie Stanculescu román tábornokkal, akit a történészek a Ceausescu-diktatúra megbuktatása egyik kulcsfigurájának tartanak. A román tábornokkal Kárpáti Ferenc akkori magyar honvédelmi miniszter állapodott meg 1988 nyarán arról, hogy együttműködnek, ha zavargások törnek ki Romániában.

 Szőczi Árpád Németh Miklóstól szerzett információi szerint a magyar katonai hírszerzés is segített a romániai felkelők oldalára átállt román hadseregnek abban, hogy megtalálják azokat a lőállásokat, ahonnan a Ceausescu rendszerhez hű fegyveresek a tömegbe lőttek Temesváron. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a temesvári hősök temetőjében eltemetett nyolc ismeretlen forradalmár között magyar titkos ügynökök is vannak.

Szőczi elmondta, Victor Athanasie Stanculescu tábornokot is próbálta megkérdezni, de a tábornok elutasította, hogy nyilatkozzon.

Az újságíró úgy vélte, a romániai forradalommal kapcsolatos hírszerzői szálak egyáltalán nem jelentik azt, hogy Tőkés Lászlót valamely titkosszolgálat irányította volna ellenállásában. Ő nem tudott a háttérben zajló titkosszolgálatok aktivitásáról.

A Stasi hatása még mindig érezhető a volt NDK területén

Huszonöt évvel az államszocializmus bukása után is érezhető az állambiztonsági minisztérium (Stasi) tevékenységének hatása az egykori NDK területén - mutatta ki egy felmérés, amely szerint a besúgóhálózat sűrűsége nagyban meghatározta a rendszerváltás utáni fejlődést.

 
A bonni nemzetközi munkaügyi kutatóintézet (IZA) tanulmánya szerint ahol a Stasi sok úgynevezett nemhivatalos munkatársat - besúgót - foglalkoztatott, ott gyengébb a gazdaság, alacsonyabb a választási részvétel és nagyobb mértékű a népességfogyás.
 
Az intézet kutatói a Stati iratanyagát kezelő hivatal kimutatásait vetették össze gazdasági-társadalmi mutatókkal.

Először a járási szintig lebontva megvizsgálták, hogy hol mennyi besúgó dolgozott az állambiztonságnak, majd azt elemezték, hogy a Stasi jelenlétének, tevékenységének intenzitása milyen összefüggést mutat az 1989 utáni gazdasági, demográfiai folyamatokkal és a politikai részvétel alakulásával.
 
Az egykori NDK területe - hat német tartomány - az ország újraegyesülése óta elvesztette a lakosságának 15 százalékát Ez a népességfogyás pedig nagyjából 40 százalékban arra vezethető vissza, hogy az emberek olyan helyekről vándoroltak el, ahol különösen sok besúgó dolgozott.
 
A rendszerváltás idején megindult első kivándorlási hullám révén valószínűleg ördögi kör alakult ki, az első hullám váltotta ki a kilencvenes évek végén megindult másodikat, amellyel főleg fiatal és jól képzett emberek távoztak az ország nyugati részébe - vélekednek az IZA kutatói.
 
Adataik szerint ahol a Stasi jelenléte erős volt, ott tartósan gyengült a bizalom az emberek között és az állami intézményekkel szemben, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyeit.

Ezt mutatja egyebek között, hogy a cégalapítások száma éppen azokban a térségekben a legalacsonyabb, amelyekben a legsűrűbb volt a besúgók hálózata.
 
A volt NDK területén együttvéve a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 9 százaléknál 1,8 százalékponttal alacsonyabb lenne, a 100 ezer főre jutó szabadalmak száma pedig 13 helyett 19 lenne, ha nem károsodott volna a társadalmi bizalom a Stasi miatt, a választási részvételi arány pedig 1,8 százalékkal lenne magasabb.

Mindent egybevetve az adatok arra utalnak, hogy "az állami megfigyelés gazdasági és társadalmi költségei nagyok és még mindig érezhetőek" - állapították meg az IZA kutatói tanulmányukban, amelyről a Die Welt című lap számolt be.

http://www.welt.de/wirtschaft/article144872648/Wie-die-Stasi-Ostdeutschland-bis-heute-praegt.html
http://ftp.iza.org/dp9245.pdf

Kiállították a levelet, amelyben Eisenhower megköszönte a háborús brit kódfejtők munkáját

Először láthatja a nagyközönség azt a korábban titkos levelet, amelyben Dwight D. Eisenhower köszönetet mondott a háborús idők legnagyobb hírszerzési központja, a nagy-britanniai Bletchley Park kódfejtőinek, a második világháború megnyerésében játszott "felbecsülhetetlen" munkájukért.

   
Eisenhower, aki akkoriban az amerikai hadsereg tábornokaként a szövetséges haderők európai főparancsnoka volt, a második világháború végén küldte a levelet Sir Stewart Menziesnek, a brit külső hírszerzés (MI6) vezetőjének - írta a The Daily Telegraph című brit napilap honlapja.
   
Az 1945. július 12-i keltezésű levélben Eisenhower "szívből jövő csodálatának és őszinte köszönetének" adott hangot. A későbbi amerikai elnök kifejtette, hogy a Bletchley Parkban végzett munka "felbecsülhetetlen értékű" és "számtalan brit, valamint amerikai ember életét mentette meg", valamint jelentős mértékben hozzájárult az ellenség térdre kényszerítésének felgyorsításához. Eisenhower azt írta, reméli, hogy lesz alkalma ellátogatni a kódfejtő központba, hogy személyesen is köszönetet mondjon az ott dolgozóknak.
 

A dokumentum, amely nyolc évvel Eisenhower elnökké választása előtt íródott, az MI6 mindenkori vezetőjének irodájában maradt. Sir John Scarlett, aki 2004 augusztusa és 2009 októbere között irányította az MI6-et, a hét elején tárta a nagyközönség elé a dokumentumot, amelyet mostantól az immár múzeumként üzemelő Bletchley Parkban vehetnek szemügyre az érdeklődők.
   
David A. Hatch, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) történésze szerint a levél megmutatja, hogy az Egyesült Államok milyen jelentős mértékben támaszkodott a Bletchley Park-i kódfejtőkre, köztük Alan Turingre, aki azt a csoportot vezette, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára.
   
A kódfejtő központ mindössze 200 emberrel kezdte meg munkáját 1939 augusztusában, de a második világháború végére nyolcezernél is több férfit és nőt foglalkoztatott.
   
(http://www.telegraph.co.uk/history/world-war-two/12194670/Letter-reveals-Bletchley-Park-code-breakers-secretly-thanked-by-General-Eisenhower-for-priceless-work.html)

Forgalmazásra kész a világ első 3D nyomtatóval előállított lőfegyvere

A világ első, 3D printerrel kinyomtatható kézi lőfegyvere CAD-fájljainak internetes terjesztését tervei szerint a hét elején kezdi el a Defense Distributed nonprofit csoport.

A Liberator elnevezésű lőfegyver a fém ütőszeg kivételével teljes egészében műanyagból készül. 
Tizenhat prototípusát ABS-műanyagból, a Stratasys cég által forgalmazott Dimension SST háromdimenziós nyomtatón állították elő. A variálható kaliberű fegyver szabványos lőszerek kilövésére alkalmas. Annak érdekében, hogy a fegyvert a vonatkozó törvényi előírások értelmében a fémdetektorok képesek legyenek kimutatni, a beleépítendő alkatrészek közé tartozik egy mintegy 170 grammos acéldarab is.

Kényes kérdéseket vet fel ugyanakkor az a lehetőség, hogy a Defense Distributed által a Defcad.org oldalon hozzáférhetővé teendő fájlokat, elvben legalábbis, mindenki saját belátása szerint, akár illegálisan, regisztrációs szám és háttérellenőrzés nélkül kinyomtathatja.

A Defense Distributed csoportot, amely márciusban kapta meg a lőfegyverek gyártásához szükséges szövetségi engedélyt, Cody Wilson, a Texasi Egyetem 25 éves joghallgatója alapította. Azt a célt, hogy kifejlessze a világ első, háromdimenziós nyomtatóval előállítható lőfegyverét, nyolc hónappal ezelőtt tűzte ki célul.

"Mindenki a 3D nyomtatók forradalmáról beszél. Nos, mit hittek, mi történik majd, ha mindenkinek lesz ilyen eszköze?" - kérdezte a múlt hét elején a Forbesnak nyilatkozva Wilson.

"Látni akarom, hogy milyen potenciál rejlik ebben az eszközben, tud-e fegyvert nyomtatni" - tette hozzá.

Wilson programja, amely a lőfegyverekre és az információ cenzúrájára vonatkozó jogi szabályozás határait feszegeti, éles vitát váltott ki az Egyesült Államokban. A Defense Distributed egyebek között több katonai típusú fegyver alkatrészét tette háromdimenziós nyomtatón előállíthatóvá.

A Stratasys cég, miután megtudta, hogy mire használja a Defense Distributed a tőle bérelt nyomtatót, tavaly decemberben lefoglalta a berendezést.

Steve Israel New York-i képviselő törvénymódosítást terjesztett elő, amely a 3D nyomtatókon elkészíthető fegyverekre is kiterjesztené a fémdetektorok által észlelhetetlen lőfegyverekről szóló törvény rendelkezéseit.

forrás: MTI

kép: ptu.hu

Csatornázáson találtak lőszereket a XVII. kerületben

Tizennégy lakóház harminchat lakójának kellett elhagynia otthonát szombaton a budapesti XVII. kerületben található Perec utcában, ahol csatornázási munkák során találtak három repeszlőszert - közölte a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje szombaton, az MTI-vel.

Bátyi Edina elmondta, a csatornázás közben két 45 milliméteres és egy 76 milliméteres repeszlőszer került elő.

A tűzszerészek a mentesítés idejére 100 méter sugarú körben lezárták a környéket, a Perec utcát pedig a 12-es számtól 200 méter hosszan kiürítették - tette hozzá.

Visszatérhettek otthonaikba szombaton délután annak a tizennégy XVII. kerületi családi háznak a lakói, akiknek délelőtt egy építkezésen talált szovjet lőszerek és 80 kilogrammnyi lőpor miatt kellett elhagyniuk otthonaikat.

Bátyi Edina, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje az MTI-nek elmondta, az előzetes információkkal szemben a Perec utcában nem csatornaépítésen, hanem egy építkezésen, a talajfelszíntől mindössze 40 centiméterre találtak három 76 milliméteres és nyolc 45 milliméteres repeszlőszer mellett 80 kilogramm, vagyis mintegy hét zsáknyi lőport, továbbá fél kilogramm vegyes gyalogsági lőszert.

A tűzszerészek a szovjet gyártmányú lőszereket és a lőport központi gyűjtőhelyre szállítják - közölte Bátyi Edina, aki emlékeztetett, a mentesítés idején 100 méter sugarú körben zárták le a környéket, az utcát pedig 200 méter hosszan ürítették ki.

Az amerikai elnök egyoldalúan vezetné be a fegyverviselés korlátozását

Jövő héten találkozik Loretta Lynch igazságügyi miniszterrel Barack Obama amerikai elnök, hogy megvitassa vele a fegyverviselés korlátozásának lehetőségeit - jelentette be az elnök személyesen szokásos heti rádióüzenetében, amelyet az ünnepek miatt pénteken közvetítettek.

   
"Túl sok levelet kaptam szülőktől, tanároktól és gyerekektől ahhoz, hogy csak ücsörögjek és semmit se csináljak" - mondta. Obama korábban - kiváltképpen egy connecticuti általános iskolában történt a 2012-es lövöldözés óta - többször is sürgette a kongresszust, hogy szigorítson a fegyverviselési szabályokon, az erre irányuló felhívásai azonban mindeddig hasztalannak bizonyultak.
   
Az amerikai sajtóforrások pénteken annak esélyeit latolgatták, hogy az elnök rendeleti úton érvényesíti-e akaratát a fegyverviselés korlátozását illetően.
   
A The Washington Post tekintélyes amerikai napilap ezzel kapcsolatban több forrást idézve arról tudósított, hogy Obama és Lynch olyan tervezetet véglegesít, amelynek életbe léptetéséhez nem lesz szükség a kongresszus jóváhagyására.
   
"Tudjuk, hogy nem akadályozhatunk meg minden erőszakos cselekményt. De mi van, ha megpróbálnánk egyet megakadályozni? Mi volna, ha a kongresszus csinálna valamit - bármit -, hogy megvédje gyermekeinket a fegyveres erőszaktól?" - tette fel a kérdést Obama rádióüzenetében.
   
Obama üzenete aznap hangzott el a rádióban, hogy Texasban életbe lépett a törvény, amely lehetővé teszi a kézifegyverek nyilvános helyeken való viselését a megfelelő engedélyekkel rendelkező állampolgároknak. Az egyebek közt revolvereket és pisztolyokat a törvény értelmében, aki akarja - és engedélye van rá - a csípőjére erősített tokban hordhatja, de nyilvánvalóvá kell tennie, hogy fegyver van nála.
   
Obama rádióüzenetére a texasi kormányzó, a republikánus Gregg Abbott reagált elsőként: "Obama még nagyobb fegyverkorlátozást akar ránk erőltetni. A válaszom? Gyere és vedd el" - írta a Twitter közösségi oldalon közzétett bejegyzésében a texasi politikus.

Nagyobb a Vörös Hadsereg második világháborús vesztesége a korábban tudottnál

A Vörös Hadsereg másfél millióval több katonát veszített a II. világháborúban, mint amiről korábban tudtak - derült ki az orosz védelmi minisztérium által csütörtökön, a Győzelem napjának alkalmából közzétett adataiból.   

Alekszandr Kanysin, a végrehajtó hatalom tevékenységének ellenőrzésére létrehozott orosz Társadalmi Kamara nemzetbiztonsági bizottságának elnöke elmondta, hogy a minisztériumtól kapott információk szerint a Szovjetunió 8 millió 668 ezer 400 katonát veszített  a nagy honvédő háborúban, 1941 és 1945 között. Ennyi ember halt meg a harcmezőn vagy az ott szerzett sebesülés következtében, illetve nem tért vissza fogolytáborokból. 
    
A háborúból a szovjet hadsereg és a flotta több mint 8,5 millió katonája, a KGB-hez tartozó határőrség 61,4 ezer katonája, valamint a belügyi csapatok 97,7 ezer embere nem tért haza soha. 
    
A korábbi hivatalos adatok arról szóltak, hogy az egykori Szovjetunió területén és azon kívül több mint 7 millió szovjet katona esett el. 
    
Kanysin arról is beszélt, hogy 68 szovjet tábornok esett a második világháború során német fogságba. Közülük húszat kivégeztek, vagy meghaltak a fogságban és 41-en tértek vissza onnan, a többiek sorsáról nincs tudomásuk. További 30 szovjet tábornok eltűnt. Azt valószínűsítik, hogy ők csapataik bekerítésekor halhattak meg. 
    
Oroszországban és a volt Szovjetunió más területein továbbra is keresik azokat a katonákat, akik a háború viharában nyom nélkül tűntek el. Így mára "csak" 4 millió 559 ezer ember maradt a korábbi 5 millióból, akiről még mindig nem tudják, hol esett el és hol nyugszik. Alekszandr Kanysin hangsúlyozta, hogy a hazájuk védelmében elesettek emlékének megőrzése, nyughelyük felkutatása, a háborúban eltűntek sorsának felderítése valamennyi orosz állami szervezet, főként a védelmi tárca elsődleges feladata.
    
Jelenlegi tudomásuk szerint az Oroszországi Föderáció területén 30,5 ezer temetkezési hely van, ahol több mint 7 millió embert temettek el. Közülük 4,5 millióan még mindig ismeretlen katonaként fekszenek a sírban. 
    
A Vörös Hadsereg létszáma a honvédő háború kezdetén meghaladta a 4,8 milliót. A háború alatt összesen több mint 29,5 millió embert mozgósítottak. 1945. július 1-én a szovjet hadseregben több mint 12,8 millióan szolgáltak.

forrás: MTI

kép: http://oroszvilag.hu/

Rekordszámú látogató kereste fel tavaly az auschwitzi múzeumot

Tavaly több mint 1,5 millió látogatója volt a dél-lengyelországi auschwitz-birkenaui múzeumnak, ami nemcsak az intézmény történetében, hanem az európai történelmi emlékhelyek viszonylatában is rekordot jelent - közölte a hétvégén a múzeum honlapja.

A náci Németország által a második világháború idején létesített koncentrációs tábor területét tavaly a legtöbben - 398 ezernyien - Lengyelországból keresték fel, de sokan jöttek az Egyesült Királyságból (199 ezer), az Egyesült Államokból (92 ezer), Németországból (75 ezer), Izraelből (62 ezer), Franciaországból (54 ezer), Csehországból (52 ezer), valamint Dél-Koreából (41 ezer) is.
 
A látogatók 70 százalékát a fiatalok teszik ki, akik gyakran kormányok, illetve civil szervezetek által támogatott művelődési programok keretében érkeznek. Az auschwitzi múzeumban az oktatási programok, az ott szervezett konferenciák és tanulmányutak keretében mintegy 10 ezer ember mélyítette el történelmi tudását.
 
Az intézmény a sajtó folyamatos érdeklődését is kiváltja, 2014-ben több száz újságíró, valamint a világ 30 országából 180 filmes csapat dolgozott ott. A széleskörű tájékoztatást a tavaly decemberben elindított honlap is elősegíti, amely lehetővé teszi a hely virtuális látogatását. A panorama.auschwitz.org honlap lengyel és angol nyelven érhető el, és mobiltelefon-használók számára is hozzáférhető.
 
A németek 1940-ben hozták létre az auschwitzi koncentrációs tábort eredetileg lengyel foglyok számára. A birkenaui láger két évvel később jött létre, ez lett a zsidók megsemmisítésének fő helyszíne. A táborkomplexumhoz számos altábor tartozott. Auschwitz-Birkenauban (lengyelül Oswiecim-Brzezinka) legkevesebb 1,1 millió ember pusztult el, túlnyomó többségükben zsidók, de sok lengyel, roma, szovjet hadifogoly is. A táborba több mint 400 ezer magyar zsidót deportáltak.

Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a migránsok telefonjain

Gyerekkatonákról készült felvételeket is találtak a Röszkénél a migránsok által elhagyott telefonokon. A szakértő szerint egyre több gyermeket soroznak be a terroristák - számolt be csütörtök esti hírműsorában az M1 aktuális csatorna.

 

illusztráció

A műsorban bemutattak egy felvételt, amelyet az egyik migráns telefonjáról töltöttek le, a videóban az látszik, hogy gyerekek kapnak katonai kiképzést. A legidősebbek sem érik el a 10 éves kort - hangzott el.
  
A csatorna által megszólaltatott Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a besorozott gyerekek száma drasztikusan nő, döntően fiúkról van szó, de egyre több a lány is. Hozzátette, ezeket a gyerekeket "ágyútöltelékként" használják, a brutalitáson kívül a halálra készítik fel őket.
  
Az M1 hétfőn számolt be arról, hogy megrázó felvételeket találtak bevándorlók által elhagyott telefonokban. 
  
A tudósítás szerint a bevándorlók Röszkénél egy rendőri ellenőrzési pont közelében szemetet, gyógyszereket, cipőben hagyott kétszáz eurósokat, húsvágó bárdot, késeket, valamint mobiltelefonok is hátrahagytak. Az egyik telefonon például csak pornográf tartalmú fotók voltak, de olyat is találtak amelyen dokumentumok és különböző radikális tartalmú fotók és videók voltak.
  
A terrorelhárítás is vizsgálja a migránsok által, a határnál talált elhagyott telefonok tartalmát - közölte az M1 aktuális csatorna a Terrorelhárítási Központtól (TEK) kapott válasz alapján szerdán. A TEK ezzel kapcsolatban azt közölte: feladatuk, hogy kiszűrjék a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket és a lehető legrövidebb időn belül hiteles információkat szerezzenek.

Szíria - Le Monde: Franciaország légi csapásokat fontolgat Szíriában

Franciaország nem zárja ki, hogy légi csapásokat hajt végre az Iszlám Állam dzsihadista szervezet ellen Szíriában is, nem csak Irakban - írta szombat délután megjelent számában a Le Monde.

 
A vezető francia napilap szerint a szíriai légi csapások lehetősége a szíriai válság miatt a francia elnöki hivatalban pénteken összehívott védelmi tanács ülésén kerültek szóba. Eddig a francia diplomácia ezt egyértelműen kizárta. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik.
  
A szíriaiak felgyorsult exodusa, a kudarc, hogy nem sikerült megállítani az Iszlám Államot, és az orosz katonai jelenlét esetleges megerősítése módosították a Le Monde szerint a francia álláspontot.
  
"Mindenki megértette, hogy ez nem folytatódhat tovább" - idézett egy meg nem nevezett forrást a lap, amely szerint Francois Hollande államfő a döntést már meghozta. Az viszont nem ismeretes, hogy mikor és mekkora mértékben kívánja a francia légierő megkezdeni az első felderítő repüléseket Szíriában a Jordániában állomásozó Mirage 2000-es, illetve az Abu-Dzabiba telepített Rafale típusú bombázókkal.
  
A részletekről az elnöki hivatal szerint az államfő fogja tájékoztatni a közvéleményt hétfőre meghirdetett szokásos féléves sajtótájékoztatóján.
  
Franciaország 2014 szeptember óta hét Rafale vadászgéppel részt vesz Irakban az Iszlám Állam elleni 22 tagú nemzetközi koalícióban, amely eddig mintegy 4 ezer légi csapást hajtott végre.
  
A francia elnök júliusban még azt mondta, hogy a francia erők nem fognak Szíriában katonailag beavatkozni, és csütörtökön is a "politikai megoldást" sürgette Szíriában.
  
"Mindent meg kell tenni a politikai megoldás megtalálása érdekében és azért, hogy jó módszerekkel és jó együttműködéssel vegyük fel a harcot a terrorizmus ellen" - fogalmazott Hollande, amikor bejelentette, hogy Párizs és Berlin támogatja a háborús övezetből érkező menekültek kötelező és méltányos elosztását az uniós tagállamok között, azaz a kvótarendszert. Hozzátette: "Nem csak beszédeket kell tartanunk. Döntéseket is kell hoznunk. És ezeknek a nemzetközi közösség döntéseinek kell lenniük".

Angelina Jolie szívén viseli a háborús területeken élők sorsát

Különösen a szívén viseli a háborús területeken élő emberek sorsát Angelina Jolie.

Az Oscar-díjas színésznő és filmrendező a Welt am Sonntag című lapnak adott interjújában kifejtette: "Meg kell változtatni azt, ahogyan a menekültekre tekintünk. Nem redukálhatjuk őket puszta számokká".

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) különleges nagyköveteként Jolie számos háborús menekülttel találkozott. Ez a munkáját is befolyásolta. "Sok időt töltöttem ezekkel az emberekkel. Nagyon a szívemre veszem mindazt a szenvedést, amellyel rajtuk keresztül szembesülök. Rendszeresen találkozom olyanokkal, akik a háborútól és a konfliktusoktól szenvednek. Kiemelten fontosnak tartom, hogy felhívjuk a figyelmet arra, ami ezekkel az emberekkel szerte a világon történik."

A menekültekre vonatkozó vitáknak Angelina Jolie szerint nincs egyszerű megoldása. "Nyomást kell gyakorolnunk kormányainkra, hogy foglalkozzanak a konfliktusok megoldásával, hogy a menekültek visszatérhessenek hazájukba. Az addig eltelő időben őriznünk kell a békét és együttérzésünkről kell biztosítani ezeket az embereket" - fogalmazott a színésznő.

Azokról a híresztelésekről, miszerint az Egyesült Államokban politikai hivatal betöltésére készülne, Jolie kifejtette: "ha valaki meggyőzne arról, hogy egy más szerepben valóban változtathatnék valamit, látnám a felelősségemet és vállalnám. De nem keresek aktívan politikai munkát".

Angelina Jolie legújabb, Rendíthetetlen című filmje a színésznő második rendezése. A magyar mozikba február 5-én kerülő  életrajzi dráma Louis Zamperini amerikai olimpikonról és második világháborús hősről szól. Az 1936-os olimpián feltűnt olimpikon élettörténetét megfilmesítő Jolie közeli barátja lett az idős embernek a produkció előkészítése során, és halálát mélyen meggyászolta.

http://www.focus.de/kultur/vermischtes/angelina-jolie-ich-bin-immer-noch-sehr-schuechtern_id_4396136.html

Tovább folyik a vita arról, hogy ki ölte meg Oszama bin Ladent

Noha az amerikai haditengerészet elitalakulatai, a SEAL-kommandók tagjai felesküdtek a titoktartásra, az Oszama bin Ladent likvidáló 6-os egység tagjai továbbra is a médiában vitáznak arról, hogy voltaképpen ki is végzett az al-Kaida terrorszervezet vezérével.
   
Az első változatot egy Matt Bissonette nevű kommandós tárta világ elé, a Mark Owen álnéven megírt, No Easy Day (Nincs könnyű nap) című könyvében. Bissonette az állította, hogy tagja volt annak a három fős osztagnak, amely 2011. május 2-án a pakisztáni Abbotabádban behatolt bin Laden szobájába, s amelynek a vezetője homlokon lőtte a világ legkeresettebb terroristáját.

Februárban egy, az Esquire férfimagazinnak név nélkül nyilatkozó kommandós, akinek a szerző a "Lövész" nevet adta, azt állította: ő volt az, aki leterítette a terrorista vezért, s hogy állás és betegbiztosítás nélkül maradt.

A CNN biztonsági elemzője, Peter Bergen kedden a 6-os egység egyik tagjára hivatkozva az állította, hogy az ügyben Bissonettnek lehet igaza, hogy a "Lövész" valószínűleg nem mond igazat, s hogy a háromfős ékosztag vezetője még nem szólalt meg az ügyben, és valószínűleg nem is fog beszélni.

Bergen felidézte a "Lövész" elbeszélését, amely szerint bin Ladentől egy karnyújtásnyira volt emblematikus rövid AK géppisztolya, amikor háromszor homlokon lőtte. A biztonsági elemző által megszólaltatott forrás elismerte, hogy bár a terrorista szobájában két fegyvert is találtak, azokat a "Lövész" nem láthatta a terrorista halála előtt, mert csak a szoba átkutatása után kerültek elő. Mindkettő egy magas polcon feküdt, a bejárati ajtókeret fölött.

A kommandósok emellett parancsba kapták, hogy csak akkor lőjenek bin Laden arcába, ha arra rákényszerülnek, különben megnehezítik a Központi Hírszerző Iroda (CIA) embereinek munkáját az azonosításában. A CNN forrása azt is állította, hogy a "Lövészt" kirúgták a 6-os SEAL-egység magját képező Vörös Rajból, mert Virginia Beach bárjaiban eldicsekedett a terroristavezér likvidálásának részleteivel.

A CNN-nek nyilatkozó kommandósok szerint aligha elképzelhető, hogy egy osztagvezető kifecsegné egy művelet titkait.

forrás: MTI

Még az I. világháború idejéből süllyedt el a svéd partoknál talált orosz tengeralattjáró

Még az I. világháború idejéből való az az orosz tengeralattjáró, amelyet búvárok fedeztek fel a minap a tenger fenekén, Svédország partjainál - írta kedden a lenta.ru orosz hírportál szakértőkre hivatkozva.

   
A svédek az 1916-ban elsüllyedt Szom (Harcsa) nevű, kisméretű tengeralattjáró roncsát találhatták meg, erre utal ugyanis a nevének egyik betűje. A hajótesten lévő felirat végén keménységjel látható, amelyet az orosz írott nyelvben még forradalom előtt használtak a szavak végi mássalhangzók után. Emellett erre utal a tengeralattjáró alakja, jellegzetes kupolája a tetején. A roncsot ráadásul nem messze találták meg attól a helytől, ahol feltételezések szerint elsüllyedt - írta az orosz hírportál.
   
A svéd média hétfő este jelentette, hogy svéd roncsvadászok egy kisméretű orosz tengeralattjáró roncsára bukkantak a svéd partok közelében, svéd felségvizeken. Az Ocean X Team nevű búvárcsoport egyik tagja szerint a hajó érintetlennek tűnik, nem látszanak sérülések rajta, a fedélzeti nyílások zárva vannak, s emiatt attól lehet tartani, hogy a legénysége nem tudta elhagyni a hajót, amikor az elsüllyedt. A búvárok szerint a tengeralattjáró mintegy húsz méter hosszú és 3,5 méter átmérőjű. Az Expressen című újság a honlapján közölt róla egy képet, amelyet távirányított merülő robot készített.
   
Az esettel összefüggésben hírügynökségek emlékeztettek arra, hogy tavaly októberben Svédországot hetekig lázban tartotta egy titokzatos, feltételezett orosz tengeralattjáró utáni hajsza, amely nem vezetett eredményre. Akkor Stockholm közelében keresték a behatolót.
   
A lenta.ru azt írja, hogy a Szom tengeralattjárót az Egyesült Államokban gyártották 1901-ben John Philipp Holland ír mérnök tervei alapján, hossza 19,3 méter, szélessége 3,5 méter, vagyis méreteiben is egyezik a svéd partoknál talált hajóval. 1915 júliusába a búvárhajót átvezényelték a fekete-tengeri flottából a balti-tengeri flotta kötelékében. A hajó 1916. május 10-én a svéd partoknál járőrözött, összeütközött az Ingermanland gőzössel és elsüllyedt. A 18 fős legénység tagjai közül senki sem élte túl a balesetet.
   
http://lenta.ru/news/2015/07/28/som/

Az NBC-nél marad, de nem lehet a híradó arca a háborús élményeiről lódító műsorvezető

Az NBC tévécsatornánál maradhat, de nem vezetheti tovább az Egyesült Államok piacvezető esti híradóját Brian Williams, akit februárban felfüggesztettek állásából, mert valótlanul azt állította, hogy az iraki háborúban benne ült egy olyan helikopterben, amelyet páncéltörő gránát talált el.

A műsorvezető és az országos tévéhálózat előzetes megállapodásáról megjelent értesülések szerint a fizetés nélküli felfüggesztés augusztus végéig érvényben marad, de Williams nem lehet többé az NBC Nightly News arca a helyébe lépett Lester Holt helyett.
 
A CNN szerint Brian Williams jövőbeni szerepéről még az NBC legtöbb vezetőjét sem tájékoztatták. A csatornánál egyébként belső vizsgálat indult, amikor kiderült, hogy a televíziós személyiség eltúlozta saját iraki megpróbáltatásait. Bebizonyosodott, hogy az újságíró az "arab tavaszról", az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktusról és a Katrina hurrikán 2005-ös New Orleans-i pusztításairól készített riportjaiban is túlzásokba keveredett.
 
A Holt vezette NBC Nightly News májusban a 25-54 és 18-49 éves korcsoport-kategóriában is lemaradt az ABC World News Tonight című híradója mögött. Ez utoljára 2007-ben fordult elő. Az általános összesítésben azonban az NBC esti hírműsora továbbra is piacvezető maradt, 7 millió 708 ezer nézővel, szemben az ABC rivális műsorának 7 millió 673 ezer nézőjével.
 
Brian Williams, aki 22 évet töltött televíziós újságírói pályán, februárban kénytelen volt bocsánatot kérni a nézőktől, amiért valótlanul állította, hogy az Irak elleni 2003-as invázió idején az őt szállító helikopter kényszerleszállást hajtott végre, mert eltalálta egy páncéltörő gránát. A Stars and Stripes katonai lap előzőleg megszólaltatott több helikopterezőt, akik szerint az újságíró "a közelében sem járt" annak a hármas köteléknek, amelyet támadást ért, és csak akkor érkezett helyszínre egy negyedik járművön, amikor a három gép már egy órája földet ért.

Lengyelországban közzéteszik az egykori auschwitzi haláltábor személyzetének teljes listáját

A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) nyilvánosságra hozza az egykori auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor személyzetének rendelkezésére álló teljes listáját, az őrök és az SS tagjai mellett a lágerhivatalnokokét és az ápolónőkét is.

    A nácizmus és kommunizmus bűneit kutató és a vétkesek ellen eljáró IPN listáján 8753 személy, köztük 186 nő neve szerepel - tájékoztatta a Rzeczpospolita című napilapot Waldemar Szwiec, az IPN krakkói részlege nyomozati osztályának vezetője. Az osztály négy éve vizsgálódik a második világháború alatt az auschwitzi haláltáborban elkövetett bűntettek ügyében.
 
A korábbi listák alapján csak 4-6 ezer személy volt ismert, akik közül az IPN adatai szerint csak 770 embert ítéltek el a második világháború befejezése után - írta a lap. A bővebb névsor lehetővé teszi az eddig a büntetőeljárást elkerülő háborús bűnösök bíróság elé állítását. A nyomozók feltételezése szerint az auschwitzi haláltábor több tucat működtetője még életben van.
 
Swiec elmondta: a 770 elítéltnél sokat többet állítottak bíróság elé a háború utáni szövetséges megszállási zónákban, majd a két német állam területén, az egykori Csehszlovákiában, Hollandiában és a Szovjetunióban. Sok vádlottat azonban felmentettek, vagy megszüntették az ellenük folytatott eljárást.
 
Közlése szerint jelenleg a már összeállított lista ellenőrzésén dolgoznak, a kutatók többek között a forrásanyagokat vizsgálják, összevetik a névsort a láger szervezeti hálózatával. Így minden személy szolgálati adatait közzétehetik majd, és összeállíthatják a táborban végzett orvosi kísérletek áldozatainak névsorát is.
 
Arról, hogy milyen formában teszik közzé a listát, még nem született döntés.
 
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a harmadik birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
 
Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1,1 millió embert, köztük mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.

Holokauszt-emléktáblát avatnak a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületén

Holokauszt-emléktáblát avatnak a Zeneakadémia Wesselényi utcai épületén kedden délután.

A Ligeti Györgyről elnevezett épület Wesselényi utcai homlokzatán az épület átfogó rekonstrukciója előtt egy, az antifasiszta ellenállás hősi halottainak emléket állító tábla volt megtalálható, melyet 1996-ban állíttatott a Magyar Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz).
 
A Mazsihisz által készíttetett eredeti táblát a Gidófalvy Emlékbizottság kérésére az emlékbizottság XIII. kerületi emlékhelyére helyezték át. Ennek fő oka az volt, hogy az emlékbizottság minden, az úgynevezett kisegítő karhatalmi (Kiska-) alakulatokkal kapcsolatos tárgyi emléket egy helyen kívánt gyűjteni.
 
Fónagy János országgyűlési képviselő, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont korábbi ügyvezető igazgatója és Bóka László, az Erzsébetvárosi Kulturális Egyesület elnöke kezdeményezésére a Zeneakadémia Batta András rektorsága idején az épület rekonstrukciójához kapcsolódóan új táblát készíttetett a korábbihoz hasonló felirattal - idézik fel az egyetem közleményében.
 
A keddi emléktábla-leleplezésen közreműködik a Zeneakadémia harsona tanszakának együttese (Sztán Attila, Ujj Tibor, Tóth Márk Antal, Brindás Barnabás, Czeilinger Norbert és Angyal János), előadásukban Beethoven Tre equali című gyászzenéje hangzik el.
 
A második világháború éveiben a gettó Wesselényi utcai kapujának közelsége miatt nyilas és SS kaszárnya költözött a falak közé. 1944. december 28-án nyilasokból és SS-tagokból álló fegyveres csoport megtámadta a Bethlen Gábor téri kórházat; másnap 28 fiatalabb férfit a Wesselényi utcai kereskedelmi iskola épületébe hurcoltak, majd december 29-én a Visegrádi utcai ellenállási csoport és a Vilmos-laktanyai Kiska-alakulat tagjaival együtt 81 embert meggyilkoltak. Ennek a tragikus eseménynek állított emléket 1964-ben a Hazafias Népfront és a VII. kerületi Tanács, majd 1996-ban a Mazsihisz.
 
Az eredetileg is iskolának szánt Wesselényi utcai épületet az 1870-es évek elején épült Feszl Frigyes tervei alapján. Miután története folyamán több iskola is működött benne, az épület a teljes körű átépítést követően 2011 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek ad otthont.

kép: egy lány...

Németországban iszlamista merényletet hiúsítottak meg

Németországban szélsőséges iszlamisták pokolgépes merényletét hiúsították meg a hatóságok csütörtökre virradó éjjel egybehangzó sajtójelentések szerint.

A ZDF közszolgálati televízió, a Die Welt című lap hírportálja és több más orgánum arról számolt be, hogy Hessen tartományban őrizetbe vettek két embert, aki a hatóságok feltételezése szerint a radikális iszlamizmus legnépszerűbb németországi irányzata, a szalafizmus követője.
  
A Frankfurt melletti Oberurselben tartott házkutatáson lefoglaltak egy csőbombát, egy gyújtószerkezetet, egy gépkarabélyt és lőszereket.
  
Az őrizetbe vett emberek a hatóságok feltételezése az Oberurselt is érintő Eschborn-Frankfurt országúti kerékpárversenyen akartak merényletet elkövetni.

Csaknem ezermilliárd dollárjába került az Egyesült Államoknak az afganisztáni háború

Megközelíti az ezermilliárd dollárt az az összeg, amelyet az Egyesült Államok a hivatalosan decemberben véget érő  afganisztáni hadműveletekre költött, de a következő évtizedekben még több százmilliárd dollárnyi járulékos költség várható - írta saját számításait és szakértői véleményeket idézve a hétfői Financial Times.

A londoni gazdasági napilap szerint az afganisztáni konfliktus költségeinek hozzávetőleg 80 százaléka Barack Obama amerikai elnök hivatali idejére esett, mivel Obama 2009-ben jelentősen kiszélesítette az amerikai katonai műveleteket Afganisztánban. Az amerikai kormány azonban még soha nem részletezte az Egyesült Államok eddigi leghosszabb, 13 éves katonai konfliktusának költségeit.
  
Ráadásul az iraki háború is 1700 milliárd dollárba került, és e két költség együtt fontos tényezője annak, hogy az amerikai közvélemény, sőt maga az Obama-kormányzat is immár vonakodik a hasonló katonai intervencióktól másutt a világban - áll a Financial Times értékelésében.
  
Az afganisztáni háborúra a 2001-ben indult hadműveletek kezdete óta közvetlenül 765 milliárd dollárt különített el az amerikai kormány, 125 milliárd dollár a háború finanszírozására felvett hitelek kamataira ment el, emellett 100 milliárd dollárba került az afganisztáni újjáépítés. Csak ez utóbbi kiadás - reálértéken számolva - nagyobb a második világháború utáni nyugat-európai újjáépítésre összeállított Marshall-terv költségeinél - mondta a brit napilapnak John Sopko, az afganisztáni újjáépítés amerikai kormányzati főellenőre.
  
Sopko szerint ebből az összegből több milliárd dollárt vagy elloptak, vagy olyan programokra pazaroltak, amelyeknek az afganisztáni körülmények közepette "nem sok értelmük volt".
  
A Financial Times számára a Harvard egyetem szakértői által elvégzett számítások szerint az iraki és az afganisztáni háború veteránjainak eddigi egészségügyi költségei elérik a 134 milliárd dollárt, és a következő évtizedekben a két konfliktus sérültjeinek kezelése, illetve az idősödő veteránok orvosi ellátása várhatóan további 836 milliárd dollárba kerül.

Ellopták a dachaui koncentrációs tábor kapuját

Ellopták a dachaui koncentrációs tábor kapuját, amelyen szerepel az Arbeit macht frei (A munka szabaddá tesz) hírhedt náci jelmondat.

    

Az illetékes bajorországi rendőrkapitányság közleménye szerint szombat késő este vagy vasárnap hajnalban szerelhették le a 190 cenitméter magas és 95 centiméter széles fekete kovácsoltvas kaput, amely az egykori tábor területén kialakított emlékhely főbejáratánál állt.
    

Az elkövetőknek át kellett mászniuk a főbejáraton, hogy megközelítsék a kaput, amelyet valószínűleg gépjárművel szállítottak el - áll a közleményben, amelyben a lakosság segítségét kérték a bűncselekmény felderítéséhez.
    

Az emlékhely vezetője, Gabriele Hammermann szerint a lopás "a romboló energia új minőségét" jelenti, hiszen a táborkapu "a foglyok szenvedésének legfőbb jelképe".
    

A dachaui az első állandó koncentrációs tábor volt a náci Németországban, 1933 márciusában, Hitler hatalomra jutása után néhány héttel  hozták létre Münchentől 20 kilométerre egy volt lőszergyár területén. A háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára Dachauban. Elsősorban zsidókat hurcoltak a táborba, de romákat, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben szállítottak oda a birodalom minden sarkából. A koncentrációs táborban legkevesebb 30 ezren haltak meg.

forrás: MTI - kép:  http://www.168ora.hu

Újdonságokkal is szolgál az Eger 1596-os ostromát leíró török napló

A törökök 1596-os magyarországi hadjáratát megörökítő, pár éve a törökországi Anatóliában előkerült különleges naplóról tartott előadást a kortörténeti dokumentumot megtaláló Gühnan Börekçi, az isztambuli Sehir Egyetem oktatója csütörtökön az Egerben zajló végvár-konferencia keretében.

    

Gühnan Börekçi az MTI kérdésére felidézte: egyik kollégájával I. Szulejmán 1566-os szigetvári ostromának történetét kutatva járták a törökországi könyvtárakat és levéltárakat, amikor véletlenül bukkantak a kéziratra a közép-anatóliai Konya város levéltárában hét éve. Mint hozzátette, az oszmán nyelven íródott dokumentum címe semmitmondó volt, csak megvizsgálásakor derült ki, hogy az 1596-os hadjáratról tartalmaz rendkívül érdekes részleteket.
    

A szakember a napló jelentőségét hangsúlyozva rámutatott: bár sok, ebből az időszakból származó kézirati forrás áll rendelkezésre - némelyikük még Egert is megemlíti -, valamilyen ok miatt a korszak bőven dokumentált háborúival szemben az 1596-os hadjárat eseményeiről nem maradtak fenn írásos emlékek.
    

Hozzátette: a vélhetően 1597 és 1599 között íródott napló abból a tekintetből is rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a korabeli kézirathoz képest sokkal részletesebben, napokra bontva számol be III. Mehmed szultán magyarországi hadjáratának 186 napjáról.
    

A szerzőről ugyanakkor keveset tudni: a naplót egy katonai logisztikával foglalkozó - a mai fogalmaink szerint - titkár írta, aki önmagát Gaibiként emlegeti, ami nagyjából azt jelenti, hogy "senki".
    

Gaibi a hadjáratban a hadsereg tagjaként vett részt. Együtt élt a katonákkal, ezért nem csak a hadi cselekményekről számolt be, nagyon sok érdekes részlet kiderül a seregben töltött hétköznapokról, például az étkezési szokásokról, az élelmiszerellátási gondokról. Sok minden megtudható a felvonulás útjába eső területeken élő emberekről, így például az Eger környékén élő földművesekről is - mutatott rá.
    

Eger háromhetes ostromáról is részletesen ír a szerző: kiderül például, hogy - a régészeti kutatások eredményeivel egybecsengő módon - az utolsó napokban kétezren estek el, és a halottaknak csak a fele volt katona - mondta.
    

Gühnan Börekçi hangot adott abbéli reményének, hogy a napló hamarosan magyar nyelven is napvilágot lát.

forrás: MTI
kép: szigethvar.hu