Görög saláta

Először:

- szeleteld fel a hagymát
- kb. 3-5 mm-es szeletekre
- egy kávéskanál só
- 1-2 dl víz keverékébe áztasd be 5-10 percre
- ez elveszi a csípősségét és kellemesen édes lesz

A paradicsomot vágd fel nyolcadokra, az uborkát és a paprikát pedig a hagymához hasonló karikákra.

Tipp: a görög saláta még élettelibbé tehető, ha színes zöldségeket teszel bele. Piros vagy sárga paprika, zöld és fekete olajbogyó, vagy a nehezebben elérhető, de a képen látható (házi termesztésű) sárga vagy több féle paradicsom mind feldobja ezt az ételt!

Csöpögtesd le a hagymát, és egy nagy salátás tálban keverd össze az uborkával, paradicsommal, paprikával és olajbogyóval, valamint a citrom levével, egy kávéskanál sóval és az oregánóval. Néhány szem olajbogyót hagyj meg díszítésnek.

A tetetjét díszítsd olajbogyóval, valamint darabokra tördelt, vagy akár a képen látható módon egy nagyobb szelet feta sajttal, szórd meg oregánóval és locsold meg extra szűz olívaolajjal.

Közvetlenül tálalás előtt készítsd el, különben a zöldségek levet eresztenek és kevésbé lesz ízletes. Tökéletes köret grill ételek mellé, de előételként, vagy akár lájtosabb étrend esetén önálló fogásként is megállja a helyét.

Az igazi görög saláta négy titka

Persze első ránézésre egy görög saláta nem több, mint összedobott zöldségek. De mégis, ég és föld lehet a különbség két változat között. A hozzávalók, a mennyiségek szabadon és ízlés szerint változtathatók, mégis ha betartod ezt a négy szabályt, garantálom, hogy mindig tökéletes görög salátát fogsz készíteni:

1. Érett, ízletes zöldségeket használj. Sajnos amit itthon a szupermarketek zöldségosztályán kapsz, az általában nem felel meg ennek a nem is igazán komoly elvárásnak. Egy téli, üvegházas, több ezer kilométer szállítására kitenyésztett paradicsomból sosem lesz olyan a görög saláta, mint amit Józsi bácsitól veszel a piacon augusztusban.
2. Szobahőmérsékletűek legyenek az alapanyagok. A zöldségek zamata eltűnik hidegen. Még ha hűtőben tárolod is őket, mielőtt összeállítanád a salátát, vedd ki mindet egy órára.
3. Bánj nagyvonalúan a fűszerekkel. A só igenis szükséges, hogy kihozza az ízeket, még ha a mennyiségét ízléstől függően változtathatod. Az oregánóból inkább többet, mint kevesebbet használj.
4. Végül a feta sajt. Eredeti feta sajtot itthon nem könnyű beszerezni, de nem is feltétlenül szükséges. A Krémfehér, Fetaki és egyéb fantázianevekkel illetett alkotások nem feltétlenül rosszabbak, csak nem a feta szülőhazájában készültek. Viszont fontos, hogy 40% zsírtartalmú legyen a sajt – ezt a dobozon még vásárlás előtt ellenőrizni tudod. Ennek a krémessége szükséges ahhoz az ízélményhez, amit egy igazi görög salátától elvár az ember. 

forrás: rantotthuswokban.bmintbalazs.com

Olajbogyó - fogyókúrázóknak

Olajbogyó

Az olajfa, melynek gyümölcse az érett, 56% olajat tartalmazó olajbogyó, a mediterrán világ egyik legkorábban nemesített gyümölcsfája, története mintegy hatezer évre tekint vissza.

Mind az olívabogyó, mind pedig olaja igen fontos szerepet játszhat az egészséges étkezési szokások kialakításában, amennyiben szeretnéd hasznos, telítetlen zsírsavak segítségével felvenni a versenyt a szív- és érrendszeri problémák, valamint az azokkal ördögi kört alkotó elhízással szemben.

Az olívában található telítetlen zsírsavak gátolják a zsírok lerakódását, védik az érrendszert a meszesedéstől, csökkentik a magas vérnyomást, és a trombózis megelőzésére is alkalmasak.
Mindemellett az olívabogyó fogyasztása a fogyókúra során is hasznos lehet, ugyanis amellett, hogy értékes tápanyagokkal látja el testedet, energiát biztosít, fokozza az anyagcsere-működést, lényegesen javítja az emésztést, továbbá gyorsan eltelít, így nem fenyeget az a veszély, hogy többet eszel a kelleténél.

 Az olívabogyónak továbbá nyugtató hatása van, illetve gyomor- és bélpanaszok, görcsök csillapítására is bevetheted. A szakemberek szerint szervezetednek ezen jótékony hatások érdekében, illetve az ártalmas folyamatos megelőzéséért naponta körülbelül kettő-három evőkanál olívaolajra lenne szüksége.