Dinnyés Lajos-emlékoszlop

Elhelyezkedés: Dabas-Dabasi-Szőlők, Tinódi utca 

(A víztoronnyal szemben áll.)

Alkotás paraméterei:

Elhelyezkedés: Közterületen lévő

Alkotás jellege: relief, dombormű • Vallási téma: nem köthető valláshoz • Történelmi téma: nem köthető egyik felsorolt történelmi eseményhez sem • Stílus: klasszikus • Forma: személyek • Anyag: fa • Műemléki besorolás: nem besorolható 

Leírás, sztori:

Dinnyés Lajos Alsódabason született, és a Dabasi-Szőlők területén lévő birtokán gazdálkodott. A kis falu fejlődésében (jelenleg városrész) jelentős szerepet vállalt, elektromos áram bevezetését, betonút építését biztosította, amellyel kivívta az utókor megbecsülését. 1931-től 1939-ig az alsódabasi választókerület országgyűlési képviselője volt a FKgP tagjaként, ez alatt nagy tiszteletnek örvendhetett a településen.1945-ben az FKgP jelöltjeként ismét országgyűlési képviselővé választották, ekkor már a dabasi lakosokkal és rokonsággal megromlott a kapcsolata, ellentmondásos politikai szerepvállalása miatt. Az 56-os forradalom után, Kádárhoz hű lojalitása miatt, a családja kitagadta. A dabasi-szőlősiek azonban a mai napig tisztelettel emlékeznek rá.

A miniszterelnöki pozíciót 1947. május 31-től, 1948. december 10-ig töltötte be, ez idő alatt Rákosi volt a „helyettese”. Erre az időszakra estek a „kékcédulás választások”, a tervgazdálkodás bevezetése, a Marschall-segély visszautasítása, a száznál több munkást foglalkoztató üzemek államosítása, Tildy Zoltán letartóztatása, az MDP megalakulása. Lemondása után képviselői mandátumát haláláig megtarthatta.

Egy anekdota szerint egyszer így kiáltott fel: „Micsoda ország ez, amelynek még én is miniszterelnöke lehetek!”

Alkotó: Varga László
Felállítás éve: 2006

Pest megye
Hungary (Magyarország)
Lat: 47.196697, Lon: 19.380312

Dinnyés Lajos

Dinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16- Budapest, 1961. május 3.) kisgazdapárti politikus, miniszterelnök, szintén Dabas szülötte.  Édesapja Dinnyés Lajos, édesanyja Frankl Etelka. Négy testvére közül a legidősebb. Családja a Halász famíliába való benősülés révén került Dabasra a 18. század utolsó harmadában.  Tehetős, református birtokosok voltak, akik rokonaikhoz hasonlóan aktívan kivették részüket a református egyházközség életének szervezéséből. Dinnyés Lajos maga is részt vett a református énekkarban, karvezető is volt 1931-ig. Ekkor választották először országgyűlési képviselővé. Budapesten járt gimnáziumba, a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett oklevelet, majd hosszabb külföldi tanulmányutat tett. Jelentős szerepet vállalt nem csak Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye, de Dabas közéletében is. A politikai életbe a Kisgazda Párt szervezésekor kapcsolódott be. 1931-1938-ig kisgazda párti színekben az alsódabasi járás országgyűlési képviselője volt. 

A második világháború idején katonai szolgálatot teljesített. Családi birtokaik jelentős része az Alsódabashoz tartozó Szőlőtelep, avagy Alsódabasi-szőlők területén volt (alsó-felső Dinnyés tanya), így a háború időszakában, s elsősorban a frontátvonuláskor élelmet, menedéket tudott biztosítani az ott élő szőlősieknek. A világháború után ismét képviselő, az ideiglenes Nemzetgyűlésben kisgazdaként. 1947 május 31-től 1948. december 10-ig Magyarország miniszterelnöke volt. Dabasi tevékenységéből kiemelkedik a Dabasi-Szőlőkért folytatott munkája a gyón irányába épült út megvalósulása, az elektromos hálózat kiépítése miatt.

Jelentős munkája az Átokcsatorna című mezőgazdasági témájú értekezés.
Haláláig az országgyűlési képviselő maradt, valamint az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs központ igazgatója volt.

Nevét ma Dabason a családi kúriák épületei mellett utca, civil szervezet, emlékoszlop és emlékszoba hirdeti.