A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vörös iszap. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vörös iszap. Összes bejegyzés megjelenítése

Jobbik: parlamenti bizottság vizsgálja a Fidesz korrupciós ügyeit!

A Jobbik azt javasolja, hogy az Országgyűlés igazságügyi bizottsága a közelmúlt bírósági döntései mellett a kormánypárt korrupciós ügyeit is tárgyalja - közölte az ellenzéki párt frakciója az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében arra reagálva, hogy Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő napközben bejelentette, bizottsági vitát kezdeményeznek az igazságszolgáltatásról a Hagyó-ügyben és a vörös iszap-katasztrófa ügyében született ítéletekkel kapcsolatban.

    

A Jobbik parlamenti képviselőcsoportja közleményében úgy fogalmazott, Németh Szilárd a "fideszes elszámoltatás teljes bukását ismerte be", azt hogy pártja "csaknem hatévnyi kormányzást követően sem tud felmutatni egyetlen elszámoltatott szocialista korrupciós ügyet sem, miközben a Fideszt is ellepi a korrupció mocsara".
   
Az igazságügyi bizottságban ezért arra is választ kell kapni, "miért nem indult büntetőeljárás sem a fideszes haveroknak leosztott trafikok, földek miatt, sem amiatt az ötmillió forint miatt, mely az ügyészség szerint is Tiba Istvánnál kötött ki, sem amiatt, hogy az állami Eximbank fideszes haverok szabad felhasználású pénztárcájaként működik" - közölték.
   
Kitértek továbbá arra is, hogy a Jobbik az elszámoltatás érdekében korrupcióellenes indítványokat tesz a vitában, kezdeményezik majd a családtagok vagyonnyilatkozatainak nyilvánosságát, a mentelmi jog idejétmúlt privilégiumának eltörlését, a politikusok által elkövetett gazdasági bűncselekmények elévülésének eltörlését, továbbá az ilyen bűncselekményekben vagyonelkobzást és a büntetési tétel kétszerezését.

Nem volt veszélyes hulladék a vörösiszap a szakhatóság régi vezetője szerint

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (Mal) helyesen sorolta be a nem veszélyes hulladékok közé a vörösiszapot - mondta az engedélyező környezetvédelmi szakhatóság korábbi igazgatója a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken pénteken.   


A bíróság Kling Istvánt, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség korábbi igazgatóját hallgatta meg tanúként, aki tíz évig, 2009 áprilisáig irányította a hatóság munkáját, akkor is, amikor a cég működéséhez szükséges egységes környezethasználati engedélyt (EKHE) 2006-ban kiadták.

A tanú azt mondta: a felügyelőség munkatársai többszöri ellenőrzéseik során rávilágítottak arra, hogy a Mal nem követett el jogszabálysértést a vörösiszap kezelésében és tárolásában. Úgy vélte, hogy a cég engedélyezése és ellenőrzése a ráfordított órák alapján hatóságilag "kézben volt tartva", kollégái a legjobb tudásuk szerint jártak el.

Utalt arra, hogy a jogszabályi környezet nem volt egyértelmű. Jelentős változást jelentett a hulladékok besorolásáról szóló jogszabály változása az uniós jogharmonizáció miatt, mert az új törvény 2004-ben a hulladékok besorolását az engedély kérelmezőjére bízta - mondta a tanú. Problematikusnak nevezte a veszélyes hulladék megítélésének kérdését és azt, hogy mikortól számít hulladéknak a vörösiszap. Szerinte a jogi szabályozással egészen 2010 decemberéig nem fért össze a kérdéskör értelmezése, mert a technológia részeként, folyamatos ülepítő-tározóként használt létesítmény nem lerakó.

A tanácsvezető kérdésére, hogy mit tekintettek az engedélyezéskor besorolandónak, a már meglévő tározókban lerakott anyagot vagy a működő X-es kazettában tárolt folyékony "elegyet", azt válaszolta: a lerakandó vörösiszapot. "Azt kértük, hogy (a Mal) sorolja be a vörösiszapját" - fogalmazott, de részletes választ nem tudott adni arra, honnan származó minták alapján történt a besorolás.

Kling István kitért arra, hogy az EKHE a levegő-, víz- és talajvédelem mellé nem integrálta a vízjogi engedélyezést, mert azt a jogalkotó önálló jogintézményként tartotta meg. Azt mondta, arról a jogértelmezési problémáról a katasztrófa előtt nem volt tudomása, hogy a bányászatról szóló uniós irányelv alapján a vörösiszap-tározót 2007-től bányászati hulladéklerakónak kellett volna tekinteni. Az irányelv átültetésekor a törvényi szabályozás ellentmondott a végrehajtási rendeletnek, mert a bányászatról szóló törvény kizárólag a bányaterületen felhalmozott hulladékra vonatkoztatta a törvény hatályát. Hozzátette: 2010 decembertől került a bányakapitányság hatáskörébe a vörösiszap-tározók működésének felügyelete.

Az okokat firtató kérdésre a tanú azt válaszolta, hogy az irányelvek átültetésének joga a minisztériumokhoz került, nem volt eljárás, ahol ez kiderülhetett volna. Az ügyész kérdésére azt válaszolta, hogy a vörösiszap tetején lévő retúrvizet a technológia részének tekintették, ezért nem kellett a hulladékok közé besoroltatni. Szerinte a Mal által az engedélyhez megadott határértékek ellenőrzése nem volt kötelezettségük. Az ügyész kérdésére kifejtette: azt jogszabály zárja ki, hogy egy lerakó vízjogi létesítmény és hulladéklerakó is legyen egyszerre.

A Mal Zrt. ajkai telephelyén lévő X-es számú vörösiszap-kazettánál 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt 15 emberrel szemben emeltek vádat, a tárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A büntetőper február 19-én újabb hatósági tanúk meghallgatásával folytatódik.


forrás: MTI

Dél körül történt a gátszakadás a helyszínen dolgozó tanúk szerint

A vörösiszap-katasztrófa miatt indított büntetőper hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken meghallgatott tanúk szerint 2010. október 4-én déli 12 óra körül szakadt át a X-es tározó gátja.
  
Az első fokon eljáró büntetőtanács öt tanút hallgatott meg, közöttük a Geovol Kft. három munkatársát, aki a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vörösiszap-tározóinál dolgozott a gátszakadáskor. (A vádirat szerint a katasztrófa 12 óra 14 perckor következett be.)
  
Az első tanú, aki a IX-es tározó gátmagasítási munkálataihoz salakot szállított, a tárgyaláson elmondta: a X-es gát falának kiszakadását 2010. október 4-én nem sokkal 12 óra után észlelte, amikor a rádióban a déli híreket mondták. A kazettáról hajtott le Tatra teherautójával, és az úton már hömpölygött az iszap. Azt mondta, nem kísérletezett az áthajtással, visszafordult, majd hívta a főnökét. Fenntartotta a nyomozás során tett vallomását, amely szerint a kiszakadás a gátfalon folyamatosan nőtt. A tanú az ajkai timföldgyár dolgozóit nem ismerte, a nyomozás során csak a hatodrendű vádlott P. Ferencet azonosította fényképről. A tárgyaláson nem emlékezett arra, hogy a nyomozás során azt vallotta: a hatodrendű vádlottal találkozott a katasztrófa bekövetkezésekor a gát tetején. A tanúk percnyi pontossággal nem tudták meghatározni, hogy mikor észlelték a bajt. A híváslista adatai szerint a teherautósofőr és vele együtt tanúként meghallgatott felettese 12 óra 19 perckor beszéltek egymással, majd 12.20-kor egyikük a hatodrendű vádlott P. Ferencet értesítette a gátszakadásról. Azt mondta neki: "Feri baj van, gyere, kiszakadt a gát."
  
A Mal vezető elektrikusa - akinek feladata a gyár villamosenergia-ellátásának biztosítása és az üzemzavar elhárítása - a tárgyaláson fenntartotta a nyomozás során tett vallomásait. Pontosan emlékezett, hogy 12.15-kor felhívta őt a negyedrendű vádlott Sz. Tibor diszpécser, aki választ akart tőle kapni arra, hogy miért nincsen áram a IX-es szivattyúházban. Az üzemzavart az áramszolgáltatónál észlelték, de az okát nem tudták. Nagyjából öt perc múlva Sz. Tibor diszpécsertől megtudta, hogy azért volt zárlat, mert átszakadt a gát, és a kiömlő vörösiszap kidöntött egy villanyoszlopot. A tanú a második hívás időpontját illetően később elbizonytalanodott, azt mondta, 12.20-körül beszélhettek újra. Mire a negyedrendű vádlott diszpécser jelezte, hogy ő is csak később, 12.27-kor értesült a gátszakadásról.
  
A bírói figyelmeztetéseket követően a tanúk azt mondták, azért nem hívták a mentőket vagy más hatóságokat, mert egyikük a felettesének, az pedig a Mal illetékesének, P. Ferencnek jelezte a történteket.
  
A gépkezelők nem észleltek rendellenességet a katasztrófa előtt a gátnál, a vörösiszap "betöltöttségi szintje" a gátfal tetejétől egyikük szerint "egy-két méter között volt biztosan". Az a helyszínen dolgozó munkás, aki 12.45 körül jött le a gát tetejéről, azt vallotta, hogy útközben hallott szirénázást, mert a tűzoltók már a helyszínen voltak. Társai ugyanakkor azt mondták, hogy nem láttak és nem is hallottak tűzoltó- vagy rendőrautókat. Az ügyész kérdésére mindannyian felidézték a katasztrófa napjának időjárását, és szeles időre emlékeztek. A tárgyaláson tanúk térképmásolaton bejelölték a munkavégzésük helyét.
  
A Mal Zrt. Ajka melletti X-es tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált. A gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a cég vezetői és alkalmazottjai, összesen 15 ember ellen, a büntetőtárgyalás tavaly szeptemberben kezdődött. A tárgyalás kedden újabb öt tanú meghallgatásával folytatódik.

forrás: MTI
kép: greenfo.hu

Vitatja a kiporzás miatt kiszabott bírságot a Mal

Vitatta a vörösiszap-tározók tavaly februári kiporzása miatt kiszabott környezetvédelmi bírság jogszerűségét a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. az ügyben indult közigazgatási per tárgyalásán csütörtökön a Veszprémi Törvényszéken.  

Hadnagyné Göllén Mária bíró ismertette: az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) - mint másodfokú hatóság - a 2012. február 16-án az ajkai timföldgyár által üzemeltetett IX-es és X-es kazettáknál bekövetkezett nagymértékű porszennyezés miatt 200 ezer forintos komplex környezetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a céget. A zöldhatóság határozata szerint a Mal megsértette az egységes környezethasználati engedély (ekhe) előírásait, és intézkedési terv készítését írta elő. Felrótták a cégnek azt is, hogy nem értesítette a hatóságot a bekövetkezett kiporzásról.
  
Pál Helga, a felperes Mal Zrt. jogi képviselője a kiszabott bírság hatályon kívül helyezését kérte, és kiegészítette a benyújtott keresetet. Álláspontjuk szerint a környezetvédelmi bírság jogszabálysértő, az ekhe előírásait betartották. Az engedély nem szabályozza a vörösiszap-tározókon végzett hulladékkezelési tevékenységet, a tározók rekultiválását, azaz az előírt földréteg elhelyezését. Kitért arra is, hogy nem volt előírás a tározók felületének kezelésére.
  
A jogi képviselő szerint a kiporzás ok-okozati összefüggésben van a 2010-es vörösiszap-katasztrófával, mivel a gátszakadás után a megyei védelmi bizottság kötelezte a céget a IX-es kazetta vízborításának megszüntetésére, illetve át kellett térni a száraz technológiára. Kiemelte, hogy az extrém időjárási viszonyok és viharos szél ellen nem lehet védekezni. A zöldhatóság a vörösiszap kiporzásának tényét mérési eredményekkel és jegyzőkönyvekkel sem igazolta, és nem tett eleget a tényállás tisztázása kötelezettségének - tette hozzá.
  
Az alperes OKTVF képviselője fenntartotta álláspontját, és a Mal keresetének elutasítását kérte. A kereset kiegészítésének áttanulmányozása miatt új határidőt kért, mivel a válasz elkészítéséhez szakmai ügyintéző bevonása szükséges.
  
A bíróság a tárgyalást augusztus 27-re elnapolta.
  
A Nemzeti Nyomozó Iroda a kolontári porszennyezés ügyében környezetkárosítás bűntett megalapozott gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tavaly nyomozást indított.
  
Az eljárás a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség feljelentése alapján 2012 áprilisában kezdődött, amikor a zöldhatóság Kolontár külterületén, Lőrintepusztán üzemelő mérőállomása a viharos erejű szél miatt többször extrém magas szállópor- (PM 10) koncentrációt mutatott ki. A tározóktól délre elhelyezett mérőállomáson akkor olyan magas porszennyezettséget mértek, amely rövid idő alatt is jelentős egészségi kockázatot jelentett.
  
A Veszprémi Bányakapitányság korábbi közlése szerint a Mal tavaly december közepére befejezte a vörösiszap kazettáinál a porszennyezést meggátoló munkálatokat.
forrás: MTI

A vezérigazgató-helyettes szerint kivédhetetlen volt a katasztrófa


Előre nem látható, elháríthatatlan és kivédhetetlen volt a vörösiszap-katasztrófa - mondta a másodrendű vádlott, D. József, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper hétfői tárgyalásán a Veszprémi Törvényszéken.
   

A vádlott - aki nem ismerte el bűnösségét - négy órán át olvasta fel írásos vallomását a Szabó Györgyi vezette büntetőtanács előtt, de kérdésekre nem válaszolt.
  
D. József kijelentette: a vádiratban tévesen szerepel, hogy a zagytározó felszínén átlagosan egyméteres vízoszlop volt, mivel ez a műszaki adottságok miatt lehetetlen.
forrás: MTI