A szervezet munkatársa elmondta, hogy az állatot egy kutyasétáltató nő találta meg egy hústároló rekeszben, magára hagyva. A mintegy 20 kilogrammos, 30 centiméter hosszú páncélzatú állat rossz állapotban volt. Befogása után szakorvosi ellátást kapott, és a veresegyházi medveotthonban helyezik majd el, ahol már hat – a természetben befogott - társa várja.     Szilágyi István kiemelte, hogy az Amerikában őshonos aligátorteknős különösen veszélyes invazív faj. „Nagyon agresszív, harapása roppant erős, de fertőzést is okozhat mint dögöt is elfogyasztó állat” – mutatott rá a szakember. Hozzátette, hogy az aligátorteknős tartása büntetendő, és több millió forintos szabálysértési büntetést is vonhat maga után.
   
Szilágyi István megjegyezte: a medveotthon a következő időszakban különösen nagy hangsúlyt fektet majd az oktatásra, nevelésre, hogy felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy az aligátorteknős nem tartható házi kedvencként.

kép: atv.hu (illusztráció)

A teknős még 1982-ben tűnt el. A család hosszan keresgélte, de hiába. Végül feladta a kutatást abban a hiszemben, hogy bizonyára nyitva feledték egyszer a bejárati ajtót, a teknős meg elszökött.
 
Igencsak megdöbbentek, amikor a minap a raktárszobában pakolgatva felfedezték a dobozban. Hogy miként élte túl az állat 30 évnyi koplalást, rejtély. Jeferson Pires Rio de Janeiró-i állatorvos a sajtónak azt mondta, hogy Manuela - ez a nagy túlélő neve - olyan vöröslábú teknősfajtához tartozik, amelynek egyedei akár két-három évig is bírják étel nélkül.
 
Az állatorvos szerint a teknős feltehetően hangyákon élt, amelyek a tárolóhelyiség fapadlójából másztak elő - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

Egy nemzetközi kutatócsoport szerint 78 százalékkal csökkent a súlyosan veszélyeztetett kérgesteknősök (Dermochelys coriacea) fészkeinek száma a hüllők elsődleges csendes-óceáni fészkelőhelyén.
 
A birminghami Alabamai Egyetem kutatóinak tanulmányát az Amerikai Ökológiai Társaság Ecosphere című tudományos online folyóiratában közölték. A szakemberek szerint az indonéziai Papua Barat tartomány Jamursba Medi partszakaszán lévő kérgesteknősfészkek száma az 1984-ben mért és rekordot jelentő 14 455-ről 1532-re esett vissza 2011-ben.
 
A nyugat-csendes-óceáni régió elsődleges kérgesteknős-fészkelőhelyén ma már kevesebb mint ötszáz teknős rakja le a tojásait évente. Az Alabamai Egyetem szaporodásbiológiai professzoraként dolgozó Thane Wibbels szerint mindez azt jelenti, hogy a világ legnagyobb tengeri teknőse hamarosan teljesen kipusztulhat.
 
"Amennyiben a csökkenés tovább folytatódik, akkor húsz éven belül rendkívül nehézkessé, ha nem egyenesen lehetetlenné válik a kérgesteknősök számára a túlélés - húzta alá a szakember, aki 1980 óta foglalkozik a tengeri teknősök tanulmányozásával. - Egyedszámuk ugyanis olyan alacsonyra fog süllyedni, hogy a faj képtelen lesz már a talpra állásra."
 
A kérgesteknősök testhossza akár az 1,8 métert, súlyuk pedig a 900 kilogrammot is elérheti. Az állatok 1200 méter mélyre is képesek alámerülni és hatalmas távolságokat tesznek meg Indonéziától az Egyesült Államok csendes-óceáni partvidékéig, majd onnan vissza - olvasható a ScienceDaily című ismeretterjesztő hírportálon.
 
(http://www.sciencedaily.com/releases/2013/02/130226141233.htm)