Felkészült a havazásra a Budapest Airport

A "havas készültség" elrendelésével felkészült a havazásra a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport.

   

A társaság pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, ennek értelmében a meteorológiai előrejelzésnek megfelelően mindig a szükséges létszámmal és eszközzel áll készenlétben a havas szolgálat, szükség esetén késlekedés nélkül elkezdi a hóeltakarítást, illetve a havazást megelőző előkészítést.
   
Idén új munkaszervezés bevezetésével alvállalkozó garantálja a repülőtér külső területeinek takarítását és síkosság mentesítését, így a Budapest Airport saját szakemberei a repülőtér légi oldali forgalmi területein dolgoznak majd. Összesen 180-200 ember és 41 jármű ad 24 órás készenlétet egészen márciusig, így akár napokig tartó havazás esetén is folyamatos maradhat a repülőtér üzemelése.
   
A Budapest Airportnak 2,4 millió négyzetméternyi betonfelületet kell megtisztítania. A szolgálat munkatársait hónapok óta készítik fel a feladatra, egyebek mellett számítógépes szimulátoron is vizsgázniuk kell a repülőtéri futópályák, a gurulóutak és beton előterek ismeretéből, majd gyakorlati oktatáson vesznek részt éjszakai vezetésből és a repülőtéri speciális közlekedési szabályok ismeretéből is.

forrás: MTI

Évente több mint 15 millió eurót költ fejlesztésekre a Budapest Airport

Évente tizenöt millió eurót meghaladó összeget költ fejlesztésekre a következő években a Budapest Airport (BA). Egyebek mellett megépülhet a 2. terminál utasforgalmi kapacitását bővítő új móló - mondta Jost Lammers, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek adott interjúban.

   
A repülőtér vezetője szerint a fejlesztéseket az utasforgalom folyamatos és erős növekedése indokolja. 2014-ben már több mint 9 millió utast szolgáltak ki, ami történelmi rekord, a Malév-korszakot is beleértve. Az idén eddig már 12 százalékkal nőtt az utasforgalom, és az év végére először meghaladhatja a 10 milliót.
   
A kétszámjegyű bővülés jelentősen meghaladja a régió többi repülőterén regisztráltat (az első fél évben 12,3 százalékkal több utas fordult meg Budapesten, az EU-s átlag 4,9 százalék), és bár ezt a növekedési ütemet nem lesz könnyű fenntartani, 2018-ban 12 millió utassal számolnak - tette hozzá.
   
Ennyi utas kiszolgálásához azonban már bővíteni kell a 2. terminál kapacitását is. Az egyre több hosszú távú járat miatt a 2B terminál oldalán kell elsősorban fejleszteni. A legsürgetőbb beruházás az új móló, amely a terminálépülethez kapcsolódva egyszerre tud több diszkont és hagyományos, keskeny és széles törzsű gépet kiszolgálni - mondta Jost Lammers.    
   
A tervek már készülnek, jövőre kiírják a tendereket, 2018-ban pedig át is adhatják a létesítményt. Emellett bővítik és fejlesztik az utasbiztonsági ellenőrző pontokat és a parkolókat is - mondta.
   
A vezérigazgató úgy látja, nagy lehetőségek adódnak új, a légi és a földi áruszállító vállalatok igényeit kielégítő logisztikai, raktár- és irodaépületek építésében. Hangsúlyozta, hogy nem vetették el egy új légiáru bázis építésére vonatkozó korábbi terveiket, ennek megvalósításához azonban még "időre és további dinamikus növekedésre van szükség". A Cargo City névre keresztelt központ átadása 2018-2019 előtt nem várható.
   
Jost Lammers a légiközlekedéshez kapcsolódó néhány egyéb iparágban, például a repülőgép-karbantartásban rejlő komoly fejlesztési lehetőségeket is kiemelte. A jelenleg a repülőtéren működő, Boeing és Airbus gépek forgalmi- és nagyjavításait végző két karbantartó vállalat, az Aeroplex of Central Europe és a Lufthansa Technik Budapest 750-800 magasan képzett munkavállalót foglalkoztat. E cégek jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek. Az iparág az autógyártáshoz hasonló húzóágazattá is válhat Magyarország számára; ehhez megvannak a megfelelően képzett szakemberek.
   
A repülőtér adottságai kiválóak, jók a közlekedési kapcsolatok, a területe pedig nagyobb, mint a világ egyik legforgalmasabb repülőteréé, a London Heathrow-é - mondta Jost Lammers.
   
Az utasforgalommal kapcsolatban a vezérigazgató elmondta, "a diszkont és a hagyományos légitársaságok egészséges arányú összetétele" alakult ki Ferihegyen. Nem elhanyagolható az sem, hogy a Budapestre érkező utasok 99 százaléka már valóban Magyarországra utazik, nem csak átszáll. Ezek a közvetlen, úgynevezett point-to-point utasok jelentős összegeket költenek Budapesten, és hozzájárulnak a GDP növekedéséhez, míg az átszálló utasok (2011-ig évente 1,5 millió volt) csupán rövid időt töltenek el a repülőtéren, a tranzitterületen kívül semmilyen szolgáltatást nem vesznek igénybe.
   
Hátrány viszont, hogy átszálló utasok nélkül nehezebben tudnak hosszú távú járatokat üzemeltető légitársaságokat megnyerni, mivel jelenleg nem üzemel regionális, vagy úgynevezett "ráhordó" légitársaság Budapesten - tette hozzá.
   
A Malév-korszakhoz képest most annyival van rosszabb helyzetben a repülőtér, hogy a dél-balkáni régiót senki nem fedte le, pedig jelentős potenciál rejlik ebben a piacban is. Podgorica, Szarajevó, Tirana és a Balkán-régió néhány egyéb célállomása most csak Bécsen vagy Münchenen keresztül érhető el Budapestről. Ezek a közvetlen kapcsolatok hiányoznak, mondta, hozzátéve: ehhez egy olyan légitársaságra lenne szükség, amely kisebb kapacitású gépekkel, regionális járatokat üzemeltetne.
   
Az 1. terminál újranyitásával kapcsolatban Jost Lammers elmondta, az épület nem alkalmas az utasforgalom hatékony kezelésére, illetve két, egymástól 6 kilométerre lévő terminál párhuzamos üzemeltetése nem gazdaságos. Az 1. terminál épülete az építészeti örökség gyönyörű darabja, amit természetesen meg kell óvni, műemléki jellege miatt azonban a belső kialakításán nem lehet módosítani, ami pedig elengedhetetlen lenne, például egy nagyobb kapacitású utasbiztonsági ellenőrzőpont kialakításához. A BA jelenleg rendezvényközpontként hasznosítja az épületet; konferenciák, autóbemutatók, koncertek, filmforgatások helyszínéül szolgál - jegyezte meg.
   
A vezérigazgató megerősítette, az utasforgalmi fejlesztéseket a továbbiakban a 2. terminálra összpontosítják, ahol a további kivitelezésekhez elegendő szabad terület áll rendelkezésre. A közeljövőben megvalósulni látszó egyik legfontosabb projekt egy konferenciatermekkel felszerelt repülőtéri hotel építése, amire az utasok és a légitársaságok részéről is igény mutatkozik, ez jó üzleti lehetőséget teremt.

Megállapodást kötött a Budapest Airport és BKK

Megállapodást kötött a földi személyszállítási szolgáltatások fejlesztéséről a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője, a Budapest Airport, valamint a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).

A Budapest Airport hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a 2B terminálon már működő BKK ügyfélszolgálati ponton kívül további, jegyeket és bérleteket értékesítő, valamint az utasok tájékoztatását szolgáló ügyfélpontot hoznak létre a 2A terminál érkezési szintjén, emellett bérlet- és jegykiadó automatákat helyeznek ki a reptéri buszmegállókban.

   

A Budapest Airport többnyire az üzemeltetési és fenntartási költségek átvállalásában veszi ki részét, és vállalja az új jegyautomaták telepítési költségeit.

   

A megállapodás másik eleme, hogy december 10-től a Budapest Airport biztosítja, hogy kizárólag a BKK-nál regisztrált, jogszerűen üzemelő budapesti taxik használhatják korlátlanul a 2-es terminál közúti előterén érvényes díjmentes türelmi időszakot. A központ vállalta, hogy legalább hetente háromszor ellenőrzi a taxisokat.

   

Emellett a reptér jogosult a taxidrosztok használatára pályázatot kiírni és azt a saját feltételei alapján, saját hatáskörben, önállóan értékelni, amelyet előzetesen egyeztet a BKK-val és a Főpolgármesteri Hivatallal.

   

A megállapodást Jost Lammers, a Budapesti Airport vezérigazgatója és Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója írta alá.

forrás: MTI - kép: http://visit-hungary.com

Fotótárlattal nyílt meg a Budapest Airport kiállítótere

Magyar iparművészeti ékszereket ábrázoló fotótárlattal nyílt meg a Budapest Airport kiállítótere csütörtökön délután a 2A és 2B terminálok érkezési szintjét összekötő folyosón.

A BUD Gallery a tervek szerint elsősorban fotókiállításoknak ad majd helyet. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport főként magyar művészek színvonalas alkotásait szeretné bemutatni. A tárlat anyagát 4-5 havonta kívánják megújítani - ismertette közleményében az MTI-vel a Budapest Airport Zrt. kommunikációs igazgatója.

   

Az első kiállítást a Pro Jugendstil Művészeti Alapítvány közreműködésével kortárs magyar ékszerkészítő iparművészek munkáiról szóló fotósorozatból rendezték.

   

Szarvas Gábor, a Budapest Airport közösségi kapcsolatokért felelős igazgatója megnyitóbeszédében kiemelte: a kultúra és művészet kiváló eszköz lehet arra, hogy az utasok számára valódi élményt jelentsen a repülés és a repülőtéren eltöltött idő.

   

A galéria megnyitását üdvözlő Kucsák László, a XVIII. kerület országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy reményei szerint "a jövőben kerületi művészek alkotásai is megjelennek a repülőtér terminálján".

forrás: MTI

kép: repulout.hu

Közvetlen légi összeköttetés Magyarország és Belarusz fővárosa között

Csütörtöktől közvetlen légi összeköttetés jött létre Magyarország és Belarusz fővárosa között, a kora délutáni órákban leszállt Budapesten a Belavia belarusz légitársaság első minszki járata - közölte a Budapest Airport (BA) az MTI-vel.

forrás: MTI - kép: iho.hu

A Belavia új járata egyelőre hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön érkezik Budapestre. A járat helyi idő szerint 13.45-kor száll fel és mintegy kétórás repülés után 14.35-kor (az időzóna különbség miatt) száll le Budapesten. A belarusz légitársaság gépe Budapestről továbbrepül Belgrádba, majd késő délután 18.35-kor indul vissza Minszkbe, ahol este 21.30-kor száll le.

    

A járatot a jelenlegi menetrend szerint kanadai gyártmányú Bombardier CRJ 200LR típusú, ötvenszemélyes gépekkel teljesíti a Belavia, igény esetén azonban a csütörtöki járathoz hasonlóan a nagyobb, 76 személyes Embraer E-175-ös gépet állítja forgalomba.

    

A Budapest Airport és a Belavia, illetve a magyar diplomácia döntéshozói már hosszú ideje dolgoztak az új járat elindításán, mert a Magyarország és Belarusz közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztését nagyban hátráltatta, hogy Budapestről Minszkbe vonattal és repülővel is csak többszöri, bonyolult átszállással lehetett eljutni - áll a közleményben.

Vádat emeltek a BKV és a Budapest Airport volt jogi igazgatója és több ügyvéd ellen

Vesztegetés miatt vádat emelt a Fővárosi Főügyészség a BKV és a Budapest Airport volt jogi igazgatója és több ügyvéd ellen - közölte Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője pénteken az MTI-vel.
 
Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója és további tizenkét társa - köztük Rényi-Vámos Krisztina, a Budapest Airport volt jogi igazgatója és Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója - ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
 
A közleményben azt írták: a vádirat szerint Sz. György a Budapest Airport jogi előadójaként, R. Krisztina pedig a BA jogi igazgatójaként 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött megbízási szerződést, amelynek tagjai hajlandóak voltak a vádlottak által kért – jellemzően a megbízási díj 5-10 százalékát kitevő - jogtalan előnyt a vádlottak számára visszajuttatni.
 
A közlemény szerint Sz. György 2009 nyarán - már a BKV Zrt. jogi igazgatójaként – együttműködve F. Zsolt vádlottal, a BKV Zrt. informatikai igazgatójával, ugyancsak jogtalan előnyt kért a BKV Zrt. részére informatikai szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján egy kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból.
 
A Fővárosi Főügyészség szerint a vádlottak a munkaszerződésükben írt kötelezettségüket megszegték, mert a Budapest Airport, illetve a BKV gazdasági érdekeit megsértették.
 
Az eljárást a Fővárosi Törvényszék folytatja le, a vádlottak szabadlábon védekeznek.
 
A vesztegetési ügy 2009. december 4-én derült ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában. A székházat megszálló rendőrök egy informatikai szerződést kerestek először. Az akkori feltételezések szerint ebből a szerződésből osztottak volna vissza több millió forintot, ezt vehette át a szintén december 4-én, egy óbudai mélygarázsban vesztegetés közben tetten ért BKV-s jogi igazgató, Sziebert György.
forrás: (MTI)