A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repülő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: repülő. Összes bejegyzés megjelenítése

Öt éve állt le a Malév

Öt évvel ezelőtt, 2012. február 3-án reggel 6 órakor állt le 66 év működés után a Malév. 

A nemzeti légitársaság utolsó járata, az MA745-ös Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. 

A cég felszámolása csak tavaly ősszel fejeződött be, új légitársaság pedig nem indult helyette, bár erre voltak próbálkozások.
 

A leállás közvetlen előzménye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete megállapította, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaállamosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett.

A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitársaság mellett, majd miután a légi cég finanszírozása ellehetetlenült, a kormány a légitársaságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A csődtörvény szerint a kormányrendelet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév ellen.

Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő kirendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközleményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása érdekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazgató azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a másikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáramlást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete.

A Malév utolsó járata az MA745-ös Helsinki-Budapest útvonal volt, amelyet egy Boeing 737-es teljesített. A közelkörzeti légiforgalmi irányítástól a landolás előtt a pilóta "az utolsó Malév járat" nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát.

A flotta gerincét adó 18 darab Boeing 737 Next Generation gépből 14-et, a "fekete sereget" még aznap este Shannonba, a gépek tulajdonosa, az International Lease Finance Corporation (ILFC) európai bázisára repülték. A kisebb 737-eseket azóta megsemmisítették, a többit a lízingcég más légitársaságoknak adta bérbe, ezek a gépek azóta is üzemelnek, köztük volt már, amelyik - bár más légitársaság színeiben -, de járt Budapesten.

A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belőlük. A leállás előtt szolgálatban lévő flotta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - repülte el Budapestről.

Mára egyetlen Malév-festésű gép sem maradt a repülőtéren. A korábban a hosszú távú járatokat teljesítő, és sokáig a forgalmi előtéren tárolt Boeing 767-est hosszú folyamat után eladták, új tulajdonosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül átvontatták az irányító torony mögötti füves területre. A Malév felszámolója több mint hússzor próbálta eladni sikertelenül a Malév Express CRJ200-asát, amelyet évekig tároltak a repülőtéren, majd végül ezt a járművet is eladták.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök akkor azt mondta, nem lehetetlen az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitársaság, noha civil kezdeményezések voltak erre. Sólyom Hungarian Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel együtt. A tervekben szélestörzsű gépek is szerepeltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Budapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing
737-500-as 2013. augusztus 18-án a Sólyom színeiben, de nem sokkal később a gép visszarepült Írországba és azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költségvetés bevételeihez közvetlen és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevételei miatt az ország egyik legjelentősebb exportőre, a Budapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron és 45 városba repült közvetlenül.

A Malév felszámolása évekig húzódott, a folyamatot szeptember végén zárták le, a Malévet februárban törölhetik a cégjegyzékből. Sajtóinformációk szerint a felszámolás kezdetekor kétszázmilliárd forintot is meghaladó hitelezői igényt becsültek a Malév ügyeit ismerők, ám a hitelezők egyetlen fillért sem látnak. A felszámolóhoz befolyt pénz ugyanis a dolgozókhoz került, de az ő követeléseik kielégítésére sem volt elég, az alkalmazottak az igénybe vett bérgarancia-forrásokat is beleszámolva, átlagosan járandóságuk feléhez jutottak hozzá. A vagyon értékesítéséből 735 millió forint folyt be a felszámoló tájékoztatása szerint, a követelésekből 2,6 milliárd, a zálogokból 207 millió, vagyis összesen mintegy 3,5 milliárd forint gyűlt össze.

forrás: MTI

A Wizz Air 23 millió utast szállított 2016-ban

A Wizz Air 23 millió utast szállított 2016-ban, ami az előző évhez képest 19 százalékos növekedés, a légitársaság az év végén 40 ország 134 célállomására repült 519 útvonalon.

   

A tájékoztatás szerint magyarországi útvonalain 2016-ban a Wizz Air 3,7 millió utast szállított, ami 23 százalékos éves növekedés. 
  
 A Wizz Air jelenleg két magyarországi bázist üzemeltet Budapesten és Debrecenben összesen 11 repülőgéppel, több mint 1000 főt foglalkoztat hajózó személyzet, légiutas-kísérő, irodai és támogató munkakörökben.
   
A diszkont légitársaság hazai hálózata 65 útvonalat kínál, Európa-szerte és a kontinensen túl 28 országgal kapcsolja össze Budapestet és Debrecent.
   
A Wizz Air Közép- és Kelet-Európa legnagyobb diszkont légitársasága, jelenleg 74 darab Airbus A320 és A321 típusú repülőgépből álló flottát üzemeltet.
   
A Wizz Airt a Londoni Értéktőzsdén jegyzik, részvényei szerepelnek az FTSE 250 és az FTSE All-Share tőzsdei indexekben.
    
A közlemény szerint a világ egyik vezető légiipari kiadványa, az Air Transport World szerkesztősége, valamint a Centre for Aviation (CAPA), a légiipari információk és elemzések független szolgáltatója is a Wizz Airnek ítélte a 2016 Diszkont Légitársasága címet.

Újabb leépítések lesznek az Alitaliánál

Újabb leépítések várhatók az olasz Alitalia légitársaságnál a cég átszervezésének részeként, mértékéről már tárgyalnak a szakszervezetekkel.

 

Az Alitalia a honlapján közölte, hogy az igazgatóság jóváhagyta az átszervezések második fázisát, amelynek keretében létszám- és költségcsökkentést, hatékonyságnövelést és a hosszútávú járathálózat bővítését végzik el.
   
A lépések között szerepel még az európai és olaszországi belföldi üzemelés, valamint a meglévő kereskedelmi kapcsolatok átdolgozása, a már meglévő légitársasági partneri viszonyokat (elsősorban codeshare megállapodásokat) pedig tovább kívánják mélyíteni.
   
Cramer Ball vezérigazgató szerint a részvényesek hatvan napot adtak a légitársaságnak, hogy a következő lépések végrehajtása érdekében lefolytassa az egyeztetéseket a szakszervezetekkel, illetve a hitelezőkkel. A terveket januárban közlik a munkavállalókkal.
   
Az Etihad tavaly augusztusban jelentette be, hogy 560 millió eurót ruház be a veszteséget termelő Alitaliába, és 387 millió euróért az öbölmenti légitársaság 49 százalék részesedést szerzett. Emellett hitelező bankok hozzájárultak 598 millió euró rövid és közepes futamidejű hitel átütemezéséhez, és további 300 milliós hitelkeretet is biztosítottak
   
Az akkori tervek szerint az Alitalia 2017-re nyereséget termelt volna. Luca Cordero di Montezemolo elnök szerint a cég naponta félmillió euró veszteséget termel.
   
Korábban az Alitalia jelentős veszteségeket halmozott fel, 2014 nyarán 250 millió eurós, 2013 októberében pedig 300 millió eurós tőkeemelésre szorult a társaság.

forrás: MTI

Kolozsvárra költözteti marosvásárhelyi járatait a WizzAir

Kolozsvárra költözteti valamennyi marosvásárhelyi járatát a következő két hétben a WizzAir, az egyedüli diszkont légitársaság, amely rendszeresen igénybe vette a Maros megyei tanács által üzemeltetett Transilvania repülőteret - közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön, az önkormányzat bejelentésre hivatkozva.

   

Bár a megyei tanács csütörtöki sajtóértekezletén elhangzottak szerint kéthetes átmeneti időszakról volt szó, a Kolozsváron megjelenő Krónika című lap csütörtökön arról cikkezett, hogy - a teljes Székelyföldet kiszolgáló - marosvásárhelyi repülőteréről akár sokkal hosszabb időre is elköltözhet a WizzAir, mivel az intézkedést a kifutópálya állapota indokolta, amelynek korszerűsítése időigényes feladat.
   
Az önkormányzat bejelentette: önerőből is elvégzi a szükséges 77 millió lejes (5,4 milliárd forintos) fejlesztést.

forrás: MTI

Felkészült a havazásra a Budapest Airport

A "havas készültség" elrendelésével felkészült a havazásra a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport.

   

A társaság pénteki, MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, ennek értelmében a meteorológiai előrejelzésnek megfelelően mindig a szükséges létszámmal és eszközzel áll készenlétben a havas szolgálat, szükség esetén késlekedés nélkül elkezdi a hóeltakarítást, illetve a havazást megelőző előkészítést.
   
Idén új munkaszervezés bevezetésével alvállalkozó garantálja a repülőtér külső területeinek takarítását és síkosság mentesítését, így a Budapest Airport saját szakemberei a repülőtér légi oldali forgalmi területein dolgoznak majd. Összesen 180-200 ember és 41 jármű ad 24 órás készenlétet egészen márciusig, így akár napokig tartó havazás esetén is folyamatos maradhat a repülőtér üzemelése.
   
A Budapest Airportnak 2,4 millió négyzetméternyi betonfelületet kell megtisztítania. A szolgálat munkatársait hónapok óta készítik fel a feladatra, egyebek mellett számítógépes szimulátoron is vizsgázniuk kell a repülőtéri futópályák, a gurulóutak és beton előterek ismeretéből, majd gyakorlati oktatáson vesznek részt éjszakai vezetésből és a repülőtéri speciális közlekedési szabályok ismeretéből is.

forrás: MTI

Húsz év alatt 7 milliárd fölé nőhet az éves légi utasforgalom

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) előrejelzése szerint a következő húsz évben 7,2 milliárdan repülhetnek majd egy éven belül a világon, ez közel duplája a 2015-ös 3,8 milliárdnak.

    
A montreali székhelyű, közel 260 légitársaságot tömörítő szervezet keddi, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az IATA éves 3,7 százalékos bővülési rátával számol, a legnagyobb igény Ázsia-Óceániából érkezhet. Ez a régió adja ma a világ légi utasforgalmának legnagyobb részét, 40 százalékát.
    
Az előrejelzés szerint 2029-re Kína lehet a legnagyobb piac, az Egyesült Államok lecsúszik a második helyre, a harmadik pedig 2026-tól India lehet. A dél-ázsiai ország az Egyesült Királyságot taszíthatja le a dobogó harmadik fokáról.
    
Az IATA jelezte ugyanakkor, hogy a forgalom az előre jelzettnél nagyobb mértékben is bővülhet, ha az iparágban erősödik a liberalizáció, ebben az esetben a 2015-ös szinthez képest a triplázódás sem kizárt az utasforgalomban, ugyanakkor a saját piacok védelme miatt 2,5 százalékos éves bővülési ráta is elképzelhető.
    
Alexandre de Juniac, a szervezet vezérigazgatója szerint a kormányok jelenleg inkább falakat emelnek a kereskedelem elé, így a 2,5 százalékos bővülés nem zárható teljesen ki.

forrás: MTI

Az Air France légi-utaskísérői nem hajlandók muszlim kendőt viselni Teheránban


Az Air France több légi-utaskísérője is jelezte, hogy nem hajlandó muszlim fejkendőt viselni Teheránban, ahova április közepén indítja újra járatát a francia légitársaság - közölte a francia polgári légiközlekedésben dolgozók országos szakszervezete (SNPNC).

   
A Franciaország és Irán közötti diplomáciai enyhülésnek köszönhetően az Air France nyolc év szünet után április 17-től indítja újra teheráni járatait.
   
A személyzetnek elküldött belső feljegyzésben a légitársaság arra kérte a női légi-utaskísérőket, hogy "a repülés ideje alatt nadrágot és bő zakót viseljenek, a repülőgépből való kiszálláskor pedig kendővel takarják el a hajukat" - mondta vasárnap Christophe Pillet, az SNPNC üzemi tanácsának képviselője a francia közszolgálati televízió internetes oldalának. 
   
"Naponta kapunk hívásokat aggódó stewardessektől, akik azt mondják, hogy nem akarják viselni a fejkendőt" - hangsúlyozta a szakszervezeti képviselő, aki a pénteki egyeztetésen azt kérte a vezetőségtől, hogy önkéntes alapon válogassák ki a légi-utaskísérőket a teheráni járatra, annak érdekében, hogy senkinek ne sérüljön a lelkiismereti szabadsága.   
   
"A vezetőség kitart az álláspontja mellett, miközben hónapok óta jeleztük a problémát. Szankciókkal fenyegeti azokat, akik nem hajlandók (betartani az utasítást)" - mondta Christope Pillet. Álláspontja szerint az Air France-nak még bőven van ideje számba venni az önkéntesen jelentkezőket, akik elegendően vannak ahhoz, hogy biztosítsák a járaton a megfelelő számú személyzetet. 
   
Az Air France egyébként arra hivatkozik, hogy a személyzetnek "mint minden külföldi látogatónak, tiszteletben kell tartania annak az országnak a törvényeit, ahova belép".
   
"Az iráni törvények alapján a hajviseletet eltakaró fejkendő viselete a nyilvános helyeken minden nőnek kötelező az országban. Ezt a kötelezettséget, amely a repülés ideje alatt nem alkalmazandó, minden, az Iránba közlekedő nemzetközi légitársaság tiszteletben tartja" - hangsúlyozta a vezetőség.  
   
A légitársaság arra is felhívta a figyelmet, hogy a fejkendő viselése az Air France bizonyos célállomásain nem újdonság, hiszen Szaúd-Arábiában is kötelező, és nyolc évvel ezelőtt is ez volt a szabály a Teheránba közlekedő járatokon.
   
Az Air France decemberben jelentette be, hogy április 17-től hetente háromszor újraindítja Párizs-Teherán járatát, amelyet 2008-ban az iráni nukleáris program miatt meghirdetett nemzetközi szankciók miatt függesztett fel.

A repülőjegy ára dönti el az úti célt egy felmérés szerint


A magyarok jelentős része ott nyaral, ahová olcsón talál repülőjegyet, és igyekszik a kézipoggyászba beleférni - derült ki az easyJet legfrissebb, online felméréséből.

A diszkont légitársaság szerint a felmérés amellett, hogy rámutat a magyarok árérzékenységére, azt is bizonyítja, hogy a fapados járatok bővülése is formálja az utazók szokásait.
 
A felmérés eredménye szerint a 3200 megkérdezett 54 százaléka évente legalább 1-2 alkalommal utazik a felhők felett. A válaszadók 29 százaléka általában pár napra, 54 százaléka pedig egy hétre csomagol, a tíz napnál hosszabb utazásokra viszont már kevesen vállalkoznak.
 
Az úti cél kiválasztásánál leginkább a kíváncsiság motivál: a válaszadók több mint fele olyan helyre utazik, ahol még nem járt azelőtt. A magyarok egyharmada a kedvező árú repülőjegyekre vadászik, tehát a fapados légitársaságok aktuális áraihoz és kínálatához igazítja az utazási terveit.
 
A felmérésből az is kiderül, hogy a férfiak fele többnyire megelégszik a kézipoggyásszal, ugyanakkor a nőknek már csak 35 százaléka hajlandó erre a kompromisszumra.

Akik a kézipoggyászt választják, 43 százalékban azzal indokolják, hogy kisebb csomaggal könnyebb közlekedni az utazás alatt, míg a plusz díjak 33 százalékot tartanak vissza a csomagfeladástól.
 
A magyarok árérzékenységét mutatja az is, hogy még mindig kevesen vesznek igénybe extra szolgáltatásokat az alapdíjon felül.

Az utazók mindössze 10 százaléka hajlandó kicsivel többet áldozni a kényelemért: közülük 40 százalék az ablak melletti helyek megszerzéséért, 28 százalék pedig az elsőbbségi beszállásért fizet plusz pénzt. Ezeken felül népszerű szolgáltatás az extra méretű lábhely is, inkább a férfiak körében.

Elindult a Wizz Air első baden-badeni és a nizzai járata


Elindította Budapestről első baden-badeni és nizzai járatát a Wizz Air pénteken, mindkét városba hetente kétszer, hétfőn és pénteken közlekednek a magyar hátterű diszkont légitársaság járatai.

   
A járatok megnyitásáról tartott sajtótájékoztatón Eric Fournier francia nagykövet elmondta: nem tekintik konkurenciának az Air France és a Wizz Air járatait Franciaországba, mert a két cég jól kiegészíti egymást, és így tovább tud növekedni a be- illetve kiutazók száma.
   
Hozzátette: a labdarúgó Európa-bajnokság miatt további bővülésre számítanak, mivel Magyarország is részt vesz a sporteseményen, és a magyar csapat Dél-Franciaországban fog edzeni.
   
Bogáts Balázs, a Budapest Airport járatfejlesztési vezetője azt hangsúlyozta: régóta szorgalmazták egy dél-francia úticél megnyitását, mert erős a forgalom a két régió között.

Mint mondta, éves szinten 15-16 ezer utas volt közvetlen járat nélkül, a francia beutazó turizmus is nagy mértékben, 10 százalékkal 163 ezerre növekedett.
   
Legutóbb Nizzába Budapestről 2006-ban és 2007-ben lehetett közvetlenül eljutni, az azóta már becsődölt Sky Europe diszkont légitársasággal.

Kézipoggyászban csempészett be egy gyereket egy nő Franciaországba


Előállítottak egy nőt a párizsi Roissy repülőtéren, miután egy négyéves kislányt rejtett el a kézipoggyászában egy Isztambulból érkező járaton - közölték szerdán a repülőtéri hatóságok.

    
Az eset még hétfőn történt. A nő állampolgársága nem ismeretes, csak annyit lehet tudni róla, hogy Franciaországban él, és a táskájába rejtett haiti állampolgárságú kislányt állítólag örökbe kívánja fogadni, ennek érdekében az eljárást már elindította.
   
A francia hatóságok szerint a nő Isztambulban szállt át Párizs felé, a gyerekkel jelent meg az ellenőrzéseken, de nem engedték őket felszállni. A nő ekkor döntött úgy, hogy elrejti a kislányt egy táskában, majd egy másik járatra vásárolt jegyet és arra szállt fel a gyerekkel. A repülőgépen a táskát a lábához helyezte és letakarta egy takaróval, de a kislánynak ki kellett mennie a mosdóba, és ezzel felhívták magukra az utasok figyelmét.
   
Az Air France légitársaság közleményben jelezte, hogy egy nő olyan gyermekkel utazott be az országba, akinek nem volt jegye és akit elrejtettek egy táskában. A légitársaság a gép hétfő esti érkezésekor ezért értesítette a francia hatóságokat.
   
A nőt őrizetbe vették, de végül nem indítottak ellene eljárást. Szerda délután ő is, és a kislány is még a repülőtéren tartózkodott, mert a hatóságok még nem fejezték be a vizsgálatot.

Európa harmadik legnagyobb diszkont légitársaságává akar fejlődni az Eurowings


Európa harmadik legnagyobb diszkont légitársaságává akar fejlődni az utasszám alapján a Lufthansa-csoport leányvállalata, a Eurowings.

   
Karl Ulrich Garnardt, a csoport Eurowingsért felelős vezetője Berlinben a Nemzetközi Turisztikai Kiállításon (ITB) tartott sajtótájékoztatóján elmondta, rövidtávú céljuk, hogy megőrizzék piacvezető szerepüket Németországon belül a diszkontok között, ezért rövid- és hosszútávú járathálózatukat is bővítik.
   
Új útvonalakat jelentettek be egyebek mellett Grand Canariára, Brindisibe, Rodoszra, Antaliába és Faróba, valamint Bostonba, Miamiba és Port Louis-ba.

A bővítéshez az Eurowings 700 új embert vesz fel 2016-ban és 23 géppel bővíti keskenytörzsű flottáját.
   
Az MTI kérdésére válaszolva Karl Ulrich Garnardt elmondta, hosszútávú céljaik között szerepel a harmadik legnagyobb diszkontnak lenni Európában, jelenleg évi 20 millió utasuk van, míg a Ryanairnek 100, az easyJetnek 60 millió.

Az Eurowingsnek nem célja befogni őket, de meg akarják erősíteni szerepüket az európai kontinensen - tette hozzá. A társaság most az első ötben van Európában.
   
Az Eurowings és a Germanwings 2013-ban vette át a Lufthansától azokat az európai járatokat, amelyek nem a hálózatos légitársaság két fő bázisáról, Frankfurtból és Hamburgból közlekednek, így Budapesten is jelen vannak hamburgi, stuttgarti, düsseldorfi és kölni járatokkal.

Miután egy évvel ezelőtt az Eurowings márka megtartása és erősítése mellett döntöttek, a Germanwings fokozatosan megszűnik.
   
A légitársaság 130 repülőtérre közlekedtet járatokat, 27 gépe van.

Eltűnt maláj utasszállító - Szakértő: valakinek nem érdeke az ügy felderítése

Egyre inkább úgy tűnik, hogy valakinek nem áll érdekében a két éve eltűnt maláj utasszállító rejtélyének megoldása - mondta Pető György légi közlekedési szakértő az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában.

 

A szakértő hangsúlyozta, hogy a Boeing-777-es repülőgép hatalmas, és "van rajta technika bőven", ezért meg lehetne találni.    

Az Indiai-óceán légterét sok állam katonasága figyeli profi berendezésekkel, így nehezen hihető, hogy ismeretlen az utasszállító utolsó pozíciója.

Amíg ugyanis repül egy gép, addig sugároz radarjelet - tette hozzá.
   
Pető György szerint mindebből az következik, hogy valaki több információt birtokol, mint amennyit elmond.
   
Szerdán Liow Tiong Lai, Malajzia közlekedésügyi minisztere azt mondta, hogy nagy valószínűséggel egy Boeing-777-es repülőgép roncsdarabjára bukkantak Mozambik partjainál.

Ha ez bebizonyosodik, akkor nyilvánvalóan a két éve eltűnt, MH370-es maláj utasszállító egy darabjáról van szó, mivel ez az egyetlen Boeing-777-es típusú gép, amelynek nyoma veszett a térségben.
   
A Malaysia Airlines repülőgépe Kuala Lumpurból indult Pekingbe 239 emberrel a fedélzetén 2014. március 8-án, de egy órával a felszállás után eltűnt a radarok képernyőjéről. Az intenzív kutatások ellenére sokáig semmilyen nyomát nem találták.

Tavaly júliusban azonban a Franciaországhoz tartozó, indiai-óceáni Réunion szigetén már partra sodródott egy roncsdarab, s francia szakértők azóta megállapították, hogy ez valóban a maláj géphez tartozott.

Visszafordult Budapestre a Wizz Air Marosvásárhelyre tartó járata


Visszafordult Budapestre a Wizz Air Marosvásárhelyre tartó járata szombaton, mert a felszállást követően hibát jelzett egy műszer a pilótafülkében - közölte a légitársaság az MTI-vel.

   
A közlemény szerint a repülőgép elővigyázatosságból tért vissza a budapesti repülőtérre, ahol rendben leszállt, és a technikai személyzet elkezdte átvizsgálni.
   
Az utasokat egy másik gép vitte el Marosvásárhelyre - tették hozzá.

Csaknem kétmilliárd forintból kármentesítette a kunmadarasi repülőteret az MNV Zrt.


Összesen csaknem kétmilliárd forintból kármentesítette a Kunmadarason található egykori szovjet katonai repülőteret a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.), a projekt a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) mintegy 1,37 milliárd forintos támogatásával valósult meg - olvasható a társaság MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

   
A tájékoztatás szerint a projekt elszámolható bruttó összköltsége 1,9 milliárd forint.     Az MNV Zrt. mintegy 1,37 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül a kármentesítésre. A támogatás összegének 85 százaléka az Európai Unió Kohéziós Alapjából, 15 százaléka Magyarország központi költségvetéséből származik.    

A kármentesítés eredményeként a szennyezett terület 100 százalékban megtisztult. A megtisztított terület nagysága 60 ezer négyzetméter. Ezen kívül több, mint 300 ezer köbméter felszín alatti vizet és 350 ezer köbmétert meghaladó földtani közeget sikerült megtisztítani a projekt során - olvasható a közleményben.    

A műszaki beavatkozás eredményeként a talajban és a talajvízben mért szennyező anyagok tekintetében a "D" kármentesítési célállapotot sikerült elérni.    

A kedvezményezett - nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatását követően - a G-M 2007 Konzorciummal kötött vállalkozási szerződést a feladat megvalósítására. A konzorcium tagjai a Geohidroterv Kft., mint konzorciumvezető és a Mota-Engil Magyarország Zrt. voltak.    

A tájékoztatás szerint a repülőtér teljes területe 780 hektár. Az ország legnagyobb kiterjedésű katonai repülőtere 3 jelentős felszállóval, illetve guruló úttal rendelkezik.    

1944-ben a megszálló német hadsereg kezdte meg a repülőtér építését Kunmadaras határában, amelyet 1945 után a Magyar Honvédség fejezett be. A repülőtéren szovjet csapatok állomásoztak 1956 és 1992 között. A magyar állam 2003. január 1-jétől  térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába adta az objektumot.    

A kunmadarasi repülőtér szennyezettsége a szovjet katonaság távozása óta ismert. A műszaki beavatkozási tervet az illetékes környezetvédelmi hatóság 2007-ben fogadta el.    

A szennyezett területen a kedvezőtlen környezeti hatások megszüntetését, a kármentesítést a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet alapján végezték el. A kármentesítés során biztosítani kellett, hogy a szennyezés ne terjedjen más környezeti elemekre, illetve hogy az a lehető legkisebb környezeti veszélyeztetést, környezetkárosodást okozza - olvasható az MNV Zrt. közleményében.

Új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyaltak

Egy új magyar nemzeti légitársaság alapításáról tárgyalt a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) illetékese és az orosz Szuhoj repülőgépgyártó képviselője hétfőn Budapesten - hangzott el az M1 aktuális csatorna híradójában.


A tervek szerint a gyártó hat új repülőgépet és pénzt is adna a légitársaság létrehozásához. Az orosz cég először tavaly októberben egyeztetett erről a minisztériummal. A felek becslése szerint a magyar bruttó hazai terméknek (GDP) évente 110 millió eurós (34 milliárd forint) hasznot termelne egy nemzeti légitársaság létrehozása - hangzott el.
  
Jevgenyij Andrasnyikov, a Szuhoj polgári repülőgépek gyártásáért felelős vezérigazgató-helyettese a hírműsornak azt mondta, a cégnek és Superjet 100-as gépüknek kiváló ugródeszka lenne a magyar nemzeti légitársaság, ugyanakkor megbízható partnerek lennének, nem csak az új vállalat sikereit, hanem a kockázatait is vállalnák.
  
Tasó László, a szaktárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkár azt mondta, valamennyi ilyen vagy ilyen jellegű projektet, amely a lakosság, az ország érdekeinek a szolgálatában áll vagy állhat, azt megvizsgálják és támogatják.
  
A Malév, az egykori magyar nemzeti légitársasága, 4 évvel ezelőtt, 2012. február 4-én állt le szinte folyamatos 66 évnyi működés után.
  
A Szuhoj 2000-ben kezdte el tervezni az olasz Alenia Aermacchival közösen a Superjet 100-as regionális, sugárhajtású repülőgépét, amely 2011-ben mutatkozott be az Armavia flottájában. A konfigurációtól függően 78-98 utas szállítására alkalmas gépből eddig 368-at adtak el, elsősorban orosz légitársaságok állították eddig üzembe a típust.

Niki Lauda visszatér a légiiparba

Egy üzleti és VIP-utasok szállítására szakosodott cég felvásárlásával visszatér a légiiparba Niki Lauda volt Forma-1-es versenyző, az egykori Lauda Air alapítója.

    

A Mercedes Forma-1-es csapat ügyvezetője az Amira Airt vásárolta meg Ronny Pecik tulajdonostól, de az üzlet értékét és annak egyéb részleteit nem közölték. A 2004-ben alapított Amira Air 14 darab, üzleti utasok igényeinek kifejlesztett repülőgépet üzemeltet.
    
Niki Lauda 1985-ben lépett be a légiiparba a Lauda Air megalapításával, amely először menetrend szerinti európai, majd a 90-es évektől hosszú távú járatokat üzemeltetett, majd 2000-ben eladta a céget az Austrian Airlines-nak, akik 2005-ben beolvasztották a járatokat saját hálózatukba. 

Három évvel később alapította meg a most is üzemelő Fly Nikit, amely charter járatokat üzemeltet. 

Niki Lauda 2013-ban a Forma-1 miatt kiszállt a légitársaságból.

Rekord mennyiségű gépet adott át tavaly a Boeing

Rekord mennyiségű repülőgépet adott át megrendelőinek az amerikai Boeing, 2015-ben 762 gép került az üzemeltetőkhöz, 39-cel több, mint egy évvel korábban.


   
A gyártó MTI-hez eljuttatott közleménye szerint emellett 768 rendelés érkezett be a céghez új gépek gyártására, ennek értéke 112,4 milliárd dollár listaárakon számolva.
   
Ray Conner, a cég vezérigazgatója a közlemény szerint az adatokat úgy értékelte, hogy a beérkezett rendelések száma megfelelő volt, rendelésállományuk továbbra is "erős és kiegyensúlyozott", és a kilátások is kedvezőek a légiforgalom iránti igény folyamatos bővülésével.
   
A kimutatások szerint legtöbbet, 588-at a keskenytörzsű 737-esből adták el, legendás típusukra, a 747-esre viszont mindössze két megrendelés érkezett, legújabb típusukból, a 787 Dreamlinerből pedig 71 talált gazdára.

A NASA szerint felére csökkenthető a repülőgépek fogyasztása

A NASA legújabb kutatásának eredményei szerint az új technológiákkal a mai felére csökkenthető a repülőgépek kerozin-fogyasztása, 75 százalékkal mérséklődhet a károsanyag-kibocsátás és nyolcadára a zajszennyezés.

   
A Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal kedden közölte a honlapján, ha a 2009-óta fejlesztett új technológiák beszivárognak a légiközlekedésbe, akkor a modelljeik szerint 225 milliárd dollár megtakarítást eredményezhetnek az üzemelési költségekben 2025 és 2050 között.
   
A hivatalban a törzsek, a hajtóművek technológiai fejlesztési lehetőségeit, valamint a jármű rendszereinek integrálását vizsgálták.
   
A kutatások kiderítették, hogy a jelenleginél kisebb vezérsíkokkal is biztonságos repülőgépeket lehet gyártani, és ezzel csökkenthető a súly és a légellenállás.
   
Emellett új eljárást dolgoztak ki nagyobb méretű könnyített kompozit anyagok összeillesztésére, amelyek ellenállnak a sérülésnek, és ezek felhasználásával 20 százalékkal könnyebbek lehetnek a repülőgépek. Kifejlesztettek egy olyan szárnytechnológiát is, amelynek segítségével a fékszárnyak között kiengedés után nincsenek rések, ezzel tovább csökkenthető a zaj, illetve a légellenállás.
   
A General Electric-kel és a Pratt & Whitney-vel együttműködve egy, a jelenleginél 2,5-15 százalékkal kevesebb kerozint használó hajtóművet is sikerült kifejleszteni.

Egy szakportál szerint 2015 biztonságos év volt a légiközlekedésben

A repülőgép-baleseteket összesítő Aviation Safety Network szakportál adatai szerint 2015-ben biztonságosabb volt a repülés, mint korábban: a halálos balesetek száma rekordalacsony volt.


 
  Adataik szerint 16 halálos kimenetelű repülőgép-baleset történt 2015-ben, ezekben 560-an vesztették életüket.
   
A két legfontosabb esemény a Germanwings Barcelona-Düsseldorf, valamint az orosz Metrojet Sharm el Sejk-Szentpétervár járatának katasztrófája volt. Előbbi esetben az Airbus A320-as másodpilótája, Andreas Lubitz szándékosan az Alpok egyik csúcsának vezette a gépet, 150 ember halálát okozva. A Metrojet Airbus A321-esének fedélzetén - az eddigi vizsgálatok alapján - bomba robbanhatott, a gép lezuhant, a 224 utas egyike sem élte túl a katasztrófát.
   
Bár a balesetek száma minden eddiginél alacsonyabb volt, az elhunytak száma a sok áldozatot követelő balesetek miatt magas - jegyzik meg az elemzésben. 2015-ben 4,8 millió repülésre jutott egy halálos baleset.
   
A 16 balesetből kettő olyan légitársasággal történt, amelyek szerepeltek az Európai Unió feketelistáján, emiatt megvonták tőlük az európai repülési jogot.