A Föld legősibb darabja egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály
A Föld eddig ismert legősibb darabja lehet egy apró, 4,4 milliárd éves cirkonkristály - állapították meg kétféle kormeghatározási módszer segítségével amerikai geológusok. A nyugat-ausztráliai juhfarmon felfedezett parányi kő arra utal, hogy a Föld kérge nem sokkal a bolygó keletkezése után alakulhatott ki, az apró kristály ennek lehetett egy darabja - idézi a Wisconsini Egyetem portálja a kutatóknak a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent tanulmányát. A cirkonszemcsét 2001-ben vonták ki a Jack Hills-hegység egy sziklájából. Mérete az emberi hajszál átmérőjének körülbelül kétszerese, olyan apró, hogy szabad szemmel épphogy látható - magyarázta John Valley, a Wisconsini Egyetem geológusa, a kutatócsoport vezetője. A cirkonkristályok a Föld legősibb ismert ásványai. A geológusok kitűnő "memóriájuk" miatt tartják nagy becsben őket: fiatalabb kőzetek közé zárva igen ellenállóak, kémiai összetételük változatlan marad korszakoko...