Együttműködési szerződés az ombudsman és az UNICEF között

Együttműködési szerződést kötött az ombudsman és az UNICEF magyar bizottságának vezetője a gyermekjogok hatékonyabb érvényesítése érdekében kedden Budapesten.

Székely László, az alapvető jogok biztosa elmondta, hogy a gyakorlatban már működő közös munka megerősítését, továbbfejlesztését szolgálja a világszervezet szakosított intézményével kötött együttműködési szerződés, amelyet az ENSZ gyermekjogi egyezményének negyedszázaddal ezelőtti megszületése alkalmából írtak alá.

   

Hozzátette, ez az egyik leguniverzálisabb egyezmény, ahhoz eddig a Föld mintegy 190 országa csatlakozott, ez rögzíti a gyermekek jogait és az államok ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.

   

Kitért arra, hogy az emberi jogok tisztelete a gyermekjogok elismerésével kezdődik. A gyermekek jelenének, a jövő felnőtt társadalmának védelme és jogainak garantálása közös felelősségünk - hangsúlyozta az ombudsman, aki elmondta azt is: kiemelt feladata a gyermekjogok védelme, amelyet hivatala nemcsak az egyéni panaszokra reagálva, de proaktív módon is igyekszik ellátni.

   

Felidézte, több éve gyermekjogi honlapot és saját Facebook-oldalt működtet a hivatal, és évente indul hivatalból egy-egy időszerű kérdéskörre összpontosító gyermekjogi vizsgálat. Az idén ennek középpontjában a gyermekvédelmi rendszer átalakítása, a gyermekbántalmazást megelőzésére szolgáló jelzőrendszer működése áll.

   

Székely László kiemelte: a gyermeki jogok hazai érvényesülése terén jelentős változást és nagy kihívásokat jelent a gyermekvédelmi szolgálat reformja, amelynek egyik fontos célkitűzése, hogy a védelembe vett gyermekek minél kevesebb időt töltsenek nevelőotthonokban és minél többen minél hamarabb nevelőszülőkhöz kerüljenek.

   

Danks Emese, az UNICEF magyar bizottságának ügyvezető igazgatója a negyedszázaddal ezelőtti nemzetközi egyezmény megszületése óta világszerte elért eredményeket ismertetve elmondta: ez idő alatt a gyermekhalandóság mintegy felére csökkent, hozzávetőleg 90 millió gyermek az egyezményben rögzítettek érvényesülésének is köszönhetően megélte az 5. születésnapját. Ám még 2012-ben is több mint 6 millió kisgyermek hunyt el azért, mert esélyt sem kapott az élethez, a fejlődéshez, ami azt is jelenti: naponta átlagosan mintegy 18 000 kisgyermek hal meg olyan okok miatt, amelyek már szerény anyagi eszközökkel is kiküszöbölhetőek lehetnének.

   

A gyermekmunkára kényszerülők, kényszerítettek aránya világszerte 15 százalék, a lánygyermekek 11 százalékát adják férjhez, gyerekek milliói szenvednek erőszaktól, kegyetlen, megalázó bánásmódtól, elhanyagoltságtól a családban és az oktatásban, 230 millió olyan gyermek van, akit nem anyakönyveznek, így sokkal nehezebben férhet hozzá az egészségügyi ellátáshoz, oktatáshoz. Ugyanakkor negyedszázad alatt 1,9 milliárd ember került jobb higiéniai körülmények közé a javuló csatornázásnak, vízellátásnak köszönhetően, és 37 százalékkal csökkent a hiányos táplálkozás miatt fejlődésben visszamaradó gyermekek száma - ismertette a szakember, aki arra is felhívta a figyelmet: a nélkülözés világszerte nem egyenlően oszlik el.

   

Danks Emese a magyarországi viszonyokról szólva elmondta: a gyermekhalandóság negyedszázad alatt 65 százalékkal csökkent, 1990-ben 1000 élve születésre 19 gyermekhalál jutott, ma 6, ami hasonló az új-zélandi, a kubai vagy a montenegrói adatokhoz, de elmarad Luxemburgtól vagy Izlandtól, ahol 2 gyermek hal meg 5 éves kora előtt. Ugyanakkor az anyai halálozás aránya Magyarországon négyszerese a környező országokénak.  

   

A szakember szóvá tette, hogy a hazai adatok bizonyos vonatkozásokban hiányosak: keveset tudni például a gyermekek alultápláltságáról, fejlődési rendellenességeiről, csupán arról vannak megbízható adatok, hogy a csecsemők 9 százalékának születési súlya alacsony.  

   

Szalayné Sándor Erzsébet nemzetiségi ombudsmanhelyettes a rendezvényen azt emelte ki: jól átgondolt külső segítség nélkül a cigányság nem jut ki a "rendszerszintű hátrányok" csapdájából.

   

A biztoshelyettes beszélt arról, hogy a többségi társadalomtól jelentős mértékben elszakadt cigányság több szempontból is csapdahelyzetbe került. Az egyre alacsonyabb foglalkoztatottság, iskolázottság, társadalmi státus lefelé irányuló spirálja nehezen megállítható. A munkanélküliség egyik fő oka az alacsony képzettség, ugyanakkor egy családban csak akkor tanulhatnak, ha van, aki a keresetéből eltartja az iskolába járót. Az alacsony foglalkoztatottság egy másik oka az előítéletesség, ami tovább erősíti a rendszerszintű hátrányok visszahúzó erejét.

   

Ebbe a kedvezőtlen tendenciába illeszkedik a cigánygyermekek oktatásával kapcsolatban "az egyes intézmények közötti sajátos munkamegosztás, hogy ilyen semlegesen fogalmazzak" - jegyezte meg Szalayné Sándor Erzsébet, aki hozzátette: sajátos módon a szegénység - amely azt gondolnánk, hogy nem kedvez a gyermekvállalásnak - magas gyermekszámmal párosul, talán, mert sokak életének ez ad egyedül értelmet, miközben a viszonylagos jólét éppen, hogy nem kedvez a gyermekvállalási kedvnek.

   

Ezeknek a kedvezőtlen jelenségeknek a feltárásában segíthet az UNICEF-fel közös munka - mondta a nemzetiségi biztoshelyettes.

forrás: MTI

A zöldombudsman zöldebb erdőtörvényt szorgalmaz

A készülő erdőtörvényben az egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemlélet helyett az erdők védelmét, bővítését ösztönző szabályozókra van szükség - mondta az MTI-nek Szabó Marcel zöldombudsman, aki a napokban juttatta el javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak.  
A trianoni békeszerződés nyomán az erdők az ország területének 12 százalékára csökkentek. Ez az eltelt csaknem száz év alatt, az erdész szakma kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően, csaknem a duplájára, 20 százalékra nőtt, ám ez még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami 35 százalék - mondta az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese.
  
A magyarországi természetes erdők viszonylag jó állapotban vannak, talán ezért is alkotják a Pannon régió egyik legfontosabb, unió által is elismert természeti értékét. A magyarországi erdőknek azonban csak a 60 százaléka természetes, a többi nagyrészt nem is a tájra jellemző fákból álló tábla, amelyet sok esetben mértani alaprajz szerint, gépi kitermelés céljából ültettek, ilyeneket lehet látni a vonatablakokból - mondta a szakember. Ezek soha nem alkotnak természetes élőhelyet, csak azért telepítették a gazdálkodók, hogy néhány évtized múlva az utolsó fáig kivágják - tette hozzá.
  
Ezzel szemben az erdő a maga természetes formájában folyamatosan megújul, gyakorlatilag örökké él. A modern gyakorlat szerint gondozása úgynevezett szálaló technikával történik, ami jelentős emberi munkát igényel, de a nemzetközi tapasztalatok szerint eltartja magát - mondta az ombudsman.
  
Azt az évi néhány milliárd forintot viszont, ami az állami erdőgazdálkodásból származik, fokozatosan vissza kellene forgatni az erdők fejlesztésébe, állapotuk javításába, a fakitermelés mennyiségét pedig már nem lenne szabad növelni - vélekedett Szabó Marcel, aki szerint ökológiai, természetvédelmi szempontból teljesen abszurd, hogy egy olyan ország, amelyben az erdőterületek aránya alig több az uniós átlag felénél, fát exportál.
  
A táj folyamatos erdőborítottságának megőrzése, bővítése, a tarvágások visszaszorítása és a "felsebzett" föld gyógyítása a legfontosabb feladat. Ezért van szükség arra, hogy az erdőtörvényben a gazdasági prioritások, nyereségességi szempontok mellett megjelenjenek az egész közösség érdekét szolgáló védelmi és közjóléti funkciók, amelyek a ma élők és a jövő nemzedék érdekeit is szolgálják - jelentette ki a zöldombudsman.
  
Az erdő materiális szolgáltatása a piacon értékesíthető farönk, védelmi funkciói közé tartozik viszont a talaj, a levegő és a víz minőségének védelme, az árvízvédelem, valamint a fajok sokféleségének biztosítása. Az erdő megszámlálhatatlan növény- és állatfaj élőhelye. Az erdő közjóléti funkciói közé tartozik rekreációs, egészségügyi szerepe, vagy akár a táj szépsége és mindazok a nem materiális értékek, amelyeket az emberi kultúra az erdőnek tulajdonít, és különösen értékessé, semmi mással nem pótolhatóvá váltak a mai urbanizált, technicizált világban - sorolta a szakember.
  
Szabó Marcel szerint ezek legalább olyan fontos szempontok mint a gazdaságosság, a kettő között egyensúlyra kell törekedni, és ez csak az ökológiai szempont felé billenhet, mert ha a törvény egyeduralkodóvá teszi és rákényszeríti az állami erdők kezelőire a bevételorientált szemléletet, az tovább rontaná hazai erdeink állapotát. Olyan ösztönzőkre van szükség a készülő jogszabályban, amelyek a természetközeli állapotok megőrzésére és az erdőterület bővítésére sarkallják az erdőkezelőket, a döntéshozókat.
  
Az alapvető jogok biztosának helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény nevesíti és alkotmányos védelemben részesíti az erdőket: "A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége".
  
Szabó Marcel elmondta azt is, hogy a magyar erdők uniós védelem alatt állnak, az EU ugyanis a kilenc uniós természetföldrajzi régió egyikeként tartja nyilván a Pannon tájat, amely osztrák, szlovák, cseh, horvát és mindezek centrumában magyar területekből áll.
  
"Őszintén remélem, hogy magunk mögött hagyjuk azt a szemléletet, amely évi néhány milliárdos bevételért cserébe hajlandó kockára tenni gyermekeink emberhez méltó jövőjét, és az erdőtörvény év eleje óta folyó koncepcionális átdolgozásának eredménye végül az lesz, hogy az eddiginél nagyobb súllyal érvényesítik a döntéshozók a természetes környezet és a jövő nemzedékek érdekeit" - mondta Szabó Marcel.

forrás: MTI

Érthetetlen, miért vizsgálja az ombudsman a hóhelyzet kezelését

A főpolgármester érthetetlennek tartja, miért indított vizsgálatot az ombudsman a múlt hétfői budapesti hóhelyzet kezelésének áttekintésére.

 
Tarlós István csütörtökön azt mondta az MTI-nek: egyebet sem látni és hallani a hírekben, minthogy hány települést zárt el a havazás, illetve az M3-as autópályán olyan kátyúk vannak, hogy tengelytörést kapnak az autók ha belemennek, Szabó Máté pedig vizsgálatot indít az ügyben, hogy hány kiló sót szórt ki a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. A városvezető úgy fogalmazott: ezek szerint eddig tévedésben volt és Szabó Máté csak budapesti ombudsman.
 
A soron kívül, sürgősséggel lefolytatandó vizsgálattal összefüggésben közölte, hogy az alapjogi biztos meg fogja kapni a kért adatokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy aznap a fővárosban a forgalom délre helyreállt, ehhez képest az ország többi pontjáról folyamatosan az említett hírek jönnek.
 
"Nyilván felmerül az emberben a kérdés szubjektíve, hogy nincs valami indulat az ombudsmanban amiatt, hogy rosszul jött ki (...) a hajléktalan-ügyből, mert egyébként teljesen érthetetlen ez a hozzáállás" - emelte ki Tarlós István.
 
Az alapvető jogok biztosa kedden jelezte, hogy vizsgálja a múlt hétfői rendkívüli budapesti hóhelyzet kezelését. Mint közölte, nem zárható ki, hogy több, alapjoggal összefüggő visszásság történt - például a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog, valamint a közlekedés szabadságának sérelme, a kialakult időjárási helyzet miatti balesetveszély kapcsán pedig a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez való jog sérelme.

forrás: MTI