Csúcstechnológiás Föld-figyelő műholdat küldött az űrbe Kína

Eddigi legfejlettebb, akár egyméteres tárgyakról éles képet készíteni képes Föld-figyelő műholdját állította pályára Kína - jelentette be a nemzetbiztonsági ügyek tudományos, technológiai és ipari állami hivatala.

A magyarul "magas pontszám" jelentésű Kaofen-2 műhold a Kína északi részén található tajjüani központból indulva kezdte meg misszióját. A kínai fejlesztésű műhold az ország eddigi legfejlettebb Föld-figyelő berendezése, az űrbe egy Hosszú Menetelés-4B hordozórakétával juttatták fel, amely a hivatal jelentése szerint egy kisebb lengyel műholdat is magával vitt.

A Kaofen-2 nagy felbontású színes képek készítésére alkalmas, és akár egyméteres tárgyat is képes felismerni az űrből. A misszió kitűzött célja földrajzi, környezeti megfigyelés, természeti erőforrások utáni kutatás, katasztrófaelhárítás, várostervezés, és az adatokat kiemelt minisztériumoknak továbbítja majd.

A Kaofen-2 a Kaofen gyűjtőnevű projekt második lépcsője, elődjét 2013 áprilisában küldték fel. A Kaofen-1 tíz minisztériumnak szolgáltat adatokat, egyebek között az eltűnt MH370-es malajziai repülőgép kereséséhez is használták, de például a pekingi várostervezést is segíti. Kína a következő években újabb öt műhold felbocsátását tervezi, így az évtized végére már hét kínai Föld-figyelő műhold keringhet majd az űrben.

forrás: MTI
kép: hir.ma

Felbocsátották a Sentinel-1A műholdat

Pályára bocsátották az első Sentinel műholdat, amely az európai Copernicus program zászlóshajójaként a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi.

A Sentinel-1A műholdat - amelynek neve őrszemet jelent - Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este.

   

A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától - adta hírül a BBC hírportálja.

   

Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.

   

Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceánjairól és légköréről.

   

Az európai unió országai eddig 7,5 milliárd eurót (2300 milliárd forint) különítettek el a projektre, ám a távlati tervek szerint a program nem ér majd véget: ha valamelyik Sentinel tönkremegy, kicserélik, hogy az adatszolgáltatás folytonosságát biztosítsák.

   

Az ESA szakemberei a németországi Darmstadtban adják az utasításokat a Sentinelnek: az első órák azzal teltek, hogy péntek kora reggelre a műhold kibontotta szárnyait és kicsomagolta a radarját. Ezeket azért hajtogatták össze, hogy beleférjenek a Szojuzba.

   

Az "Őrszem" hivatalosan körülbelül három hónap múlva fog teljes kapacitásán működni, noha valószínű, hogy a műszer kalibrálása érdekében már akár a jövő héten elkezdheti a Föld fényképezését.

   

A radar rengeteg célra felhasználható: a rizstermelés felmérésre, a hajóutakat veszélyeztető jéghegyek figyelemmel kísérésére és akár az erdőirtás nyomon követésére is. Legfontosabb küldetése azonban a katasztrófavédelem. Radarja különösen alkalmas az árvizek kiterjedésének monitorozására és az általa készített képtípust nagyobb földrengések után is felhasználják, hogy az infrastruktúrában keletkezett károkat felmérjék.

   

A Sentinel-1A teszteli az új, lézeralapú adatfeldolgozási rendszert is. A német mérnökök fejlesztette technológia nemcsak az eddig megszokottnál több információt képes kezelni, hanem fel is gyorsítja az adatok Földre juttatásának idejét.

   

"Órákról percekre csökkenti az adatátvitel idejét, természeti katasztrófák idején pedig aki időt nyer, életeket nyer" - magyarázta Jean-Jacques Dordain, az ESA igazgatója.

   

Öt év alatt, 2019-ig öt újabb Sentinel éri el a világűrt. A tervek szerint a műholdak párként keringenek, hogy az adott földi pont felvételeinek ideje között eltelő idő a lehető legszűkebb legyen.

   

A Sentinel-1B 2015-ben indul, az 1C és 1D akkor, ha az 1A és az 1B feladatait át kell már venni, mert elérkeztek élettartamuk végére.

  
(http://www.bbc.com/news/science-environment-26875544)

forás: MTI

kép: bbc.com

Frekvenciaváltozás a közmédia műholdas csatornáin

Július 15-től más frekvencián lesznek elérhetők a közmédia műholdas rádiós és televíziós csatornái - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csütörtökön az MTI-vel.   

A közlemény szerint a közszolgálati műsorok hagyományos felbontású változatának európai szétosztását, a határon túli és belföldi egyéni vételt biztosító Eutelsat9A műhold frekvenciája megváltozik, ezért a műholdas csatornák további elérése érdekében július 15-éig át kell állítani a műholdvevőket az új frekvenciára.
  
Közölték, a változás azokat az egyéni műholdvevővel rendelkező háztartásokat érinti, amelyek nem fizetnek előfizetési díjat a szolgáltatás igénybevételéért.
  
A frekvenciacserében az M1, az M2, a Duna, a Duna World televíziós és a Kossuth, Petőfi, Bartók, Nemzetiség, Parlament, Duna World Radio rádiós csatornák érintett.
  
A közlés szerint a régi frekvencián hétfőtől - műszaki okok miatt kizárólag a Duna műsorán - feliratcsík tájékoztatja az érintetteket a szükséges áthangolásról. A kábeltelevíziós szolgáltatók addigra átállítják saját hálózataikat, így előfizetőik nem láthatják a tájékoztató feliratcsíkot.
  
Július 15-től a képernyőn a mozgó feliratcsík helyett adáskép nélkül, egy állandó tájékoztató felirat lesz olvasható néhány napig, azt követően a régi frekvencián már nem lesz elérhető a jel.
  
További információ a www.mtva.hu/vetel oldalon olvasható, illetve a +36 1 759-5050 közönségszolgálati telefonszámon kérhető.

forrás: MTI

Ma egy éve lőtték fel az első magyar műholdat

Egy évvel ezelőtt, 2012. február 13-án lőtték fel a Masat-1-et, az első magyar műholdat.

A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.

Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres, kocka alakú műhold 1 kilogramm tömegű. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

A Masat-1-et az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal tavaly február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából.

A sikeres pályára állítás egyéves évfordulója alkalmából sajtótájékoztatót tartanak, amelyen részt vesz Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

forrás: MTI

Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold

Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője hétfőn az MTI-t.
 
A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.
 
"Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára" - hangsúlyozta Gschwindt András, hozzátéve, hogy ily módon egyrészt a tervezettnél sokkal több adatot tud közvetlenül gyűjteni a BME csapata, másrészt - ha bármi gond adódna - hosszú időtartományban tudják befolyásolni a műholdat.

"Nagyon jó a kapcsolat, a Masat-1 az első vezérlőjelre +ugrik+" - fogalmazott a BME docense, aki azt is elmondta, hogy immár százhúsz felett van a magyar műholdat megfigyelő külföldi rádióamatőrök száma. Legutóbb bolíviai megfigyelők csatlakoztak, rövidesen pedig Kubából várnak beszámolókat. "Változatlanul igen sok adatot kapunk, ami nagyon örvendetes, hiszen ezekből tudjuk követni, hogy mi történik a műholddal, amikor nem Magyarország felett tartózkodik. Az adatokat majd később dolgozzuk fel, jelenleg megfigyeljük a műholdat" - jegyezte meg Gschwindt András.
 
Mint kifejtette, már több érdekes változás is bekövetkezett. A napelemmel működő Masat-1 a 102 perces pályájából immár 30 percet halad a Föld árnyékában, és március 15-ig egyre hosszabb időt tölt majd sötétben. Ennek megfelelően elsősorban az átlaghőmérsékletet, valamint a legnagyobb tömeget képviselő akkumulátor hőmérsékletét figyelik. A műhold pályára állásakor az akkumulátor hőmérséklete 25-27 Celsius-fok körül volt, jelenleg pedig 5-6 fok.
 
"Most volt az első alkalom, hogy kissé csökkent az akkumulátor feszültsége, mivel energiája egy részét fűtésére használja. Ez nem jelent semmit, olyan jelentéktelen a csökkenés, amelyet pályája napos részén pótol. Tervezési szempontból nem engedjük 5 Celsius-fok alá a lehűlésre érzékeny akkumulátor hőmérsékletét. Hőérzékelővel láttuk el, így amikor 5 fok alá hűlne, elindítja a fűtést. Összesen egy olyan beszámolót láttam, amely Jakutföldről érkezett, és 4 fokos hőmérsékletet regisztrált. A következő pályán azonban már 7 fokra ment fel az akkumulátor hőmérséklete, tehát elindult a fűtés. Akkor lenne kritikus a dolog, hogyha az akkumulátor hőmérséklete a nulla fokot közelítene meg" - magyarázta a szakember.
 
Lassult a műhold pörgése a kiválóan működő passzív stabilizáló rendszernek köszönhetően.
 
"Nagyjából beállt a Föld mágneses terébe. A lassulás előnyös a számunkra, ugyanakkor az is fontos, hogy ne szűnjön meg teljesen. Amennyiben megszűnne a pörgés, a Nap a műholdnak csak az egyik oldalát világítaná meg, amely túlhevülne" - fogalmazott a tudós, hozzátéve: még nem lehet tudni, hogy sok előzetes vizsgálat után a csapat mikor aktivizálja a stabilizáló rendszert.
 
"A rendszerrel megkíséreljük úgy beállítani a műholdat, hogy számunkra kedvező helyzetbe álljon be, és kedvezően pörögjön. Ez az egyik fő kísérlet, amelyet a műholddal elterveztünk" - fedte fel.
forrás: mti