napiTopik

Eddigi legfejlettebb, akár egyméteres tárgyakról éles képet készíteni képes Föld-figyelő műholdját állította pályára Kína - jelentette be a nemzetbiztonsági ügyek tudományos, technológiai és ipari állami hivatala. A magyarul "magas pontszám" jelentésű Kaofen-2 műhold a Kína északi részén található tajjüani központból indulva kezdte meg misszióját. A kínai fejlesztésű műhold az ország eddigi legfejlettebb Föld-figyelő berendezése, az űrbe egy Hosszú Menetelés-4B hordozórakétával juttatták fel, amely a hivatal jelentése szerint egy kisebb lengyel műholdat is magával vitt. A Kaofen-2 nagy felbontású színes képek készítésére alkalmas, és akár egyméteres tárgyat is képes felismerni az űrből. A misszió kitűzött célja földrajzi, környezeti megfigyelés, természeti erőforrások utáni kutatás, katasztrófaelhárítás, várostervezés, és az adatokat kiemelt minisztériumoknak továbbítja majd. A Kaofen-2 a Kaofen gyűjtőnevű projekt második lépcsője, elődjét 2013 áprilisában küld...

Pályára bocsátották az első Sentinel műholdat, amely az európai Copernicus program zászlóshajójaként a Föld felszínének minden eddiginél pontosabb megfigyelését és feltérképezését végzi. A Sentinel-1A műholdat - amelynek neve őrszemet jelent - Szojuz-rakéta szállította rendeltetési helyére közép-európai idő szerint csütörtökön késő este.     A kilövés helye Francia-Guyana volt, a repülés a 699 kilométeres végső magasságba 23 percig tartott. Az út végén jelzés erősítette meg, hogy a műhold elvált a hordozórakétától - adta hírül a BBC hírportálja.     Az Európai Bizottság és az Európai Űrügynökség (ESA) új, ötéves programjában az első műholdat újabb öt, szintén Sentinelnek elnevezett szatellit követi.     Brüsszel szerint a Copernicus a Föld feltérképezésére irányuló eddigi legnagyobb vállalkozás. Ha az egész rendszer megkezdi működését, naponta körülbelül nyolc terabájt adatot fog rögzíteni a kék bolygó szárazföldjeiről, óceá...

Július 15-től más frekvencián lesznek elérhetők a közmédia műholdas rádiós és televíziós csatornái - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) csütörtökön az MTI-vel.    A közlemény szerint a közszolgálati műsorok hagyományos felbontású változatának európai szétosztását, a határon túli és belföldi egyéni vételt biztosító Eutelsat9A műhold frekvenciája megváltozik, ezért a műholdas csatornák további elérése érdekében július 15-éig át kell állítani a műholdvevőket az új frekvenciára.    Közölték, a változás azokat az egyéni műholdvevővel rendelkező háztartásokat érinti, amelyek nem fizetnek előfizetési díjat a szolgáltatás igénybevételéért.    A frekvenciacserében az M1, az M2, a Duna, a Duna World televíziós és a Kossuth, Petőfi, Bartók, Nemzetiség, Parlament, Duna World Radio rádiós csatornák érintett.    A közlés szerint a régi frekvencián hétfőtől - műszaki okok miatt kizárólag a Duna műsorán -...

E gy évvel ezelőtt, 2012. február 13-án lőtték fel a Masat-1-et, az első magyar műholdat. A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres, kocka alakú műhold 1 kilogramm tömegű. Építése elsősorban oktatási célt szolgált, pályára állása óta gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elhelyeztek egy félaktív mágneses stabilizáló rendszert, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. A Masat-1-et az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal taval...

Változatlanul jól érzi magát az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője hétfőn az MTI-t.   A BME által készített kisméretű, egy kilogramm tömegű, kocka alakú pikoszatellit az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műholddal február 13-án startolt a kouroui (Francia Guayana) űrközpontból, Dél-Amerikából. Pályára állását követően saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjt, de a fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.   "Olyan szerencsés a pályája, hogy hosszú időn át, naponta körülbelül 1 óra 20 percen át láthatjuk Magyarországról. Ez messze kedvezőbb, mintha az eredeti tervek szerint indiai vagy orosz hordozórakétával állították volna pályára" - hangsúlyozta Gschwindt András,...