A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fenyőfa. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fenyőfa. Összes bejegyzés megjelenítése
Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak.
A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok - a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek - milyen mértékű hatással vannak a hőmérsékletre. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a részecskék azzal segítik elő a lehűlést, hogy visszaverik a napfényt az űrbe és hozzájárulnak a felhőképződéshez.
Az aeroszolok számos módon képződhetnek, többek közt vulkanikus tevékenység, illetve az ember általi szén- és olajégetés során. Egyik legjelentősebb, ám tudományosan legkevésbé ismert forrásuk az Észak-Amerikában, Észak-Európában és Oroszországban elterülő fenyőerdőket belengő édes illatú illékony vegyület - írta a BBC News.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak most sikerült megfejtenie azt a "kémiai rejtélyt", amely révén ezek a gazdag illatok fényvisszaverő, hűsítő hatású részecskékké alakulnak. A kutatók azt már korábban megállapították, hogy ezek a részecskék az illékony szerves vegyületekből álló fenyőillat és az oxigén reakciója révén jönnek létre. A szakembereknek most sikerült megtalálniuk a folyamat "hiányzó láncszemét".
Olyan ultra alacsony párolgású szerves vegyületeket fedeztek fel az erdők levegőjében, amelyek rátapadnak minden felületre vagy részecskére, amely az útjukba kerül. Ezek a vegyületek olyan különleges szerkezettel bírnak, amellyel eddig nem találkoztunk - mondta a tanulmányban részt vevő Joel Thornton, a seattle-i Washingtoni Egyetem munkatársa.
"Kiderült, hogy ennek a szerkezeti különlegességnek köszönhető az a speciális tulajdonságuk, hogy képesek hozzátapadni a legapróbb részecskékhez is, és aeroszolokká duzzasztani azokat" - tette hozzá a szakember. - Úgy véljük, hogy a fenyőerdők növényzete által kibocsátott illékony vegyületek adják az erdő feletti aeroszolok nagyjából felét."
A tanulmány szerzői szerint mindez jelentős szerepet játszik az emelkedő globális hőmérséklet hatásainak csökkentésében. Mint hozzátették, úgy vélik, hogy a hűsítő hatás erősödni fog a jövőben. "Egy melegebb világban gyorsulni fog a fotoszintézis a növekvő szén-dioxid-szint jelenlétében, ami több növényzetet és ezáltal nagyobb mennyiségű kibocsátott vegyületet fog eredményezni" - mutatott rá a tanulmányt vezető Mikael Ehn, a Helsinki Egyetem munkatársa.
A kutatók finnországi erdők levegőjét vizsgálták és a németországi Jülich Kutatóközpont egyik légkamrájában is végeztek kísérleteket. Mint hangsúlyozták, a mostani felfedezés nem csodaszer a klímaváltozásra, hiszen az erdők egy idő után abbahagyják a kibocsátást, ha túl nagy nyomás alá kerülnek a hőség vagy a vízhiány miatt.
forrás: MTI
Az erdei fenyők illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait
A Szent Péter tér közepén a karácsonyi ünnepekre felállított fenyőfa az idén Calabria tartomány ajándéka lesz. A fa mellett épített betlehem pedig a veronai Aréna operavilágát idézi.
A több mint 25 méter magas jegenyefenyő a dél-olaszországi Appenninek csúcsáról, a calabriai Catanzaro közeli Fabrizia feletti hegyekből érkezik. A nyolcvan mázsás fát helikopterrel hozzák le a hegyekből, majd kamionnal szállítják a sztrádán a Vatikánig. A tervek szerint december 4-én érkezik meg a Szent Péter térre. A sárga-fehér vatikáni zászló színeit idéző arany és ezüst gömbökkel díszített fán december 19-én lesz a gyertyagyújtás.
A Szent Péter téri faállítás hagyományát a néhai II. János Pál vezette be 1982-ben. A vatikáni fenyőfából az ünnepek után jótékonysági célú gyerekjátékok készülnek.
A jegenyefenyőt szokás szerint a Szent Péter tér közepén magasodó obeliszk jobb oldalán állítják fel. Az obeliszk túlsó oldalán a karácsonyi hagyomány részét képező betlehemet építik fel, amely az idén a veronai Arénát működtető alapítvány ajándéka.
A 260 négyzetméteres betlehem 25 ember nagyságú szoborral idézi fel Jézus születését. Az alakokat veronai kézművesek készítik. A betlehem szorosan kötődik az Aréna operavilágához: Gaetano Donizetti olasz zeneszerző Szerelmi bájital című operájából vesz ihletet. Az operát első alkalommal 1832-ben mutatták be a Scala milánói operaházban.
A betlehemet Ferenc pápa december 24-én este avatja fel, és szenteste helyezik el a Szent Péter téri jászolban a gyermek Jézus szobrát.
A több mint 25 méter magas jegenyefenyő a dél-olaszországi Appenninek csúcsáról, a calabriai Catanzaro közeli Fabrizia feletti hegyekből érkezik. A nyolcvan mázsás fát helikopterrel hozzák le a hegyekből, majd kamionnal szállítják a sztrádán a Vatikánig. A tervek szerint december 4-én érkezik meg a Szent Péter térre. A sárga-fehér vatikáni zászló színeit idéző arany és ezüst gömbökkel díszített fán december 19-én lesz a gyertyagyújtás.
A Szent Péter téri faállítás hagyományát a néhai II. János Pál vezette be 1982-ben. A vatikáni fenyőfából az ünnepek után jótékonysági célú gyerekjátékok készülnek.
A jegenyefenyőt szokás szerint a Szent Péter tér közepén magasodó obeliszk jobb oldalán állítják fel. Az obeliszk túlsó oldalán a karácsonyi hagyomány részét képező betlehemet építik fel, amely az idén a veronai Arénát működtető alapítvány ajándéka.
A 260 négyzetméteres betlehem 25 ember nagyságú szoborral idézi fel Jézus születését. Az alakokat veronai kézművesek készítik. A betlehem szorosan kötődik az Aréna operavilágához: Gaetano Donizetti olasz zeneszerző Szerelmi bájital című operájából vesz ihletet. Az operát első alkalommal 1832-ben mutatták be a Scala milánói operaházban.
A betlehemet Ferenc pápa december 24-én este avatja fel, és szenteste helyezik el a Szent Péter téri jászolban a gyermek Jézus szobrát.
Calabriából érkezik a Szent Péter téri karácsonyfa
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)