Szakértők javaslatát elfogadva Adolf Hitler szülőházának lebontása mellett döntött az osztrák belügyminiszter. A braunaui ház helyére új épületet emelnek, amely karitatív vagy közigazgatási célokat fog szolgálni - közölte a politikusra hivatkozva a Die Presse című osztrák lap online kiadása hétfőn.

Wolfgang Sobotka szerint a háznak csak az alapzata marad meg. Ennek egyes források szerint azért van jelentősége, mert az épület a környező házakkal együtt épp a 17. századi alapzata miatt élvez műemléki védettséget.
    
A belügyminiszter közölte, már kedden elindítják a lebontással végződő projekt jóváhagyásának parlamenti folyamatát. 
    
A magántulajdonban lévő, de az állam által bérelt ingatlan évek óta üresen áll, felújításra szorul. A tulajdonos azonban nem engedi felújítani. Egyes vélemények szerint azért, mert nem akarja, hogy az épület veszítsen a náci diktátorhoz köthető jellegéből. A Die Presse szerint Gerlinde P. a közelmúltban jelezte, hogy fel akarja mondani a bérleti szerződést és értékesítené a házat. Az állam jelentkezett is vevőként, de a tulajdonos nem állt kötélnek, később már nem is reagált az állam részéről tett ajánlatokra. A belügyminisztériumban aggodalmak támadtak emiatt, és a kormány végül idén tavasszal úgy döntött, hogy az épület gazdájának kártalanítása mellett kisajátítja az ingatlant. Az erről szóló törvényjavaslatot nyáron fogadta el a kabinet.
    
Ezzel párhuzamosan egy történészekből, jogászokból és a belügyminisztérium munkatársaiból álló szakértői csoport a kormány felkérésére állásfoglalást dolgozott ki arról, hogy mi legyen az épület sorsa. Végül azt javasolták, hogy rombolják le. Ezt a véleményt Wolfgang Sobotka is osztja.
    
Amennyiben a parlament elfogadja a kisajátításról szóló törvényjavaslatot, a jövő év elején már le is bonthatják az épületet.
    
Hitler 1889-ben született a német határon fekvő kisvárosban. A nagyméretű saroképület, amelyben élete első éveit töltötte, 1938-ig egy helyi család tulajdonában volt. Akkor vásárolta meg a náci diktátor egyik bizalmasa, Martin Bormann. A nácik felújították és "kulturális központot" alakítottak ki benne.
    
A második világháború vége felé a nácik fel akarták robbantani, de az amerikai katonák megakadályozták őket ebben. A házat 1952-ben vásárolta vissza az eredeti tulajdonos, aki aztán bérbe adta. Működött a falai közt iskola és bank is, majd 1972-ben az állam vette ki, hogy sérült embereknek alakítson ki otthont benne. Az intézet 2011-ben modernebb helyre költözött. 
    
Az épület azóta áll üresen, gazdája azonban így is pénzt keres vele, a belügyminisztérium és Braunau városa ugyanis havi mintegy 4700 euró bérleti díjat fizet neki a Die Presse szerint. 
    
Korábban a kormány nem pártolta egyhangúan a belügyminiszter javaslatát az ingatlan lerombolásáról. Christian Kern kancellár hívta fel a figyelmet, hogy a ház lerombolásával kapcsolatban műemlékvédelmi aggályok merülhetnek fel. Hasonló fenntartásokat fogalmazott meg Reinhold Mitterlehner alkancellár is. 
    
Az UNESCO műemlékvédelmi szervezete, az ICOMOS ausztriai csoportja is Hitler szülőházának lerombolása ellen foglalt állást. 
    
Wolfgang Sobotka arra a felvetésre, amely szerint Hitler szülőházának lerombolása ellehetetleníti majd a náci kor feldolgozását, úgy válaszolt, hogy Ausztriában élő az emlékezés kultúrája, és a náci idők tudományos feldolgozását továbbra is támogatják. Azt azonban meg kell akadályozni szerinte, hogy Hitler szülőháza neonácik zarándok- és emlékhelyévé váljon.

forrás: MTI

Adolf Hitler, a náci Németország vezetője beszédeinek kiadása nem bűncselekmény, és ezért a kiadó nem is büntethető - döntött pénteken egy cseh bíróság.


A brünni regionális bíróság ezzel megerősítette a városi bíróság tavaly szeptemberi döntését, amelyet akkor az államügyész megfellebbezett.

A Guidemedia kiadó Hitler 18 legjelentősebbnek minősített beszédét 2012-ben adta ki 10 ezer példányban. A kötetet hamar szétkapkodták, ezért a kiadó 2014-ben újabb több ezer példányt dobott piacra.

Az államügyészség azonban megtámadta a kiadványt, mert az szerinte támogatja az egykori népirtást, és dicsőíti a nemzetiszocializmust.

A vád beigazolódása esetén a brünni kiadó két tulajdonosát és a kötet összeállítóját akár tízéves börtönbüntetésre is ítélhették volna.

A brünni városi bíróság azonban elfogadta a kiadók érvelését, hogy történelmi dokumentumokat hoztak nyilvánosságra, és az olvasókon múlik, milyen véleményt alkotnak azokról. A regionális bíróság szintén elfogadta ezt az érvelést, így az ügyészség már csak a legfelsőbb bírósághoz fellebbezhet.

"Bebizonyosodott, hogy Csehországban továbbra is van szólásszabadság" - nyilatkozta a bírósági döntés kihirdetése után Pavel Kamas, az egyik könyvkiadó.

"Ez egyben üzenet a közvéleménynek, hogy azt olvas, amit akar" - tette hozzá.

Martin Hrabal brünni bíró szerint a könyv hiteles dokumentumokat tartalmaz, nincs benne semmi olyan, ami arra engedne következtetni, hogy a kiadók egyetértenének a beszédek tartalmával.

A Guidemedia közölte, hogy a könyvet tovább fogják árusítani.

Az évezred elején bíróság elé került az a cseh könyvkiadó is, amely kiadta Hitler hírhedt Mein Kampf című önéletrajzi könyvét. A kiadó eredetileg feltételes büntetés kapott, de a legfelsőbb bíróság a büntetést 2005 márciusában eltörölte.

 
http://www.nw-news.de/owl/10926899_Bielefelder_Moebelhaus_ruft_Hitler-Tasse_zurueck.html

forrás: MTI - kép: hdke.hu

Az alsó-szászországi város képviselőtestülete befogadta a Baloldal frakciójának indítványát a náci vezérnek 1934-ben adományozott díszpolgári cím megszüntetéséről - közölte szerdán az önkormányzat szóvivője. Az ügyet először a közigazgatási bizottság tárgyalja, és a képviselőtestület októberben dönt majd róla.

Mircea Dusa román védelmi miniszter szerint Hitler korát idézi Ráduly Róbertnek, a csíkszeredai polgármesternek a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos hétfői kijelentése.

Ráduly Róbert Csíkszereda főterén egy nagyméretű székely zászló ünnepélyes felvonásakor kijelentette: "a magyar nyelv ismerete nem diszkriminatív, hanem kötelező Csíkszeredában. A prefektustól a román rádiók és televíziók tudósítóiig mindenkinek ismernie kell anyanyelvünket, aki a székelyek adójából él". A polgármester az Országos Diszkriminációellenes Tanács hétfőn közölt határozatára reagált ekképpen, amelyben a testület megbírságolta amiatt, hogy a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta a városi főépítészi állás betöltésére kiírt versenyvizsgán.

Mircea Dusa a Mediafax hírügynökségnek "példátlan pofátlanságnak" nevezte a polgármester kijelentését, és az Országos Diszkriminációellenes Tanács kemény fellépését sürgette. Emlékeztetett arra, hogy nem ez az első eset, amikor a polgármester hasonló kijelentéseket tesz. Szerinte az efféle "gyalázkodások" egymás ellen uszítják a románokat és a magyarokat a megyében.

A székelyföldi származású miniszter - aki egyben Hargita megyei parlamenti képviselő is - kijelentette: a napokban Csíkszeredába utazik, hogy ellenőrizze, megszólalhat-e még románul, és kell-e útlevelet felmutatnia.

Ráduly Róbert kijelentésére Adrian Jean Andrei, Hargita megye prefektusa is reagált. A prefektus az általa vezetett intézmény keddi ülésén magyarul is megszólalt, jelezvén, hogy mind írásban, mind szóban használja a Hargita megyei többség anyanyelvét.

Az Agerpres hírügynökség magyarázatként hozzátette, hogy a prefektus vegyes családból származik.