Rendben zajlik az iskolák állami átvétele

Az eddigi tapasztalatok arra utalnak: rendben zajlik az iskolák állami átvételének folyamata - jelentette ki az oktatásért felelős államtitkár szerdán az Emberi Erőforrások Minisztériuma Együtt a jó iskoláért című országjáró körútjának ceglédi állomásán.

  
Hoffmann Rózsa a szakmai fórumot megelőző sajtótájékoztatón hangsúlyozta: ahogyan eddig, úgy a programsorozat negyedik állomásán, Cegléden is igyekszik személyes benyomásokat szerezni az iskolák átadás-átvételéről.
  
"A tapasztalatok megnyugtatóak, úgy látjuk: a folyamat rendben zajlik" - fogalmazott az államtitkár, aki kérdésre válaszolva hozzátette: a nagy átalakításokhoz hasonlóan a közoktatási rendszer megújítását is törvényalkotással kellett kezdeni, ami az eredeti elképzelésekhez képest elhúzódott és jelentősen módosult. A megvalósítás ezért valóban gyors, ám nem jár akkora fennakadásokkal, amekkorákat a változtatás ellenzői "vizionáltak" - mondta. Ezt támasztja alá a minisztériuma és több pedagógus-szakszervezet között a minap létrejött megállapodás is.
  
Hoffmann Rózsa ugyancsak kérdésre válaszolva jelezte: az iskolaigazgatók kinevezésének államtitkári jogkörbe utalása elsősorban "presztízsnövelő aktus", a kiválasztás azonban ezután is helyi szakmai javaslatokra épül.
  
Bögös István, a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: az átalakítás nem okozott zavart az intézmény mindennapjaiban. Ugyanakkor utalt arra: remélik, hogy az eddigi oktatási "reformhullámvasút" megáll és tartós pályára áll a köznevelés rendszere Magyarországon.
  
Csajka Józsefné Rebek Éva tankerületi igazgató közölte: a ceglédi járáshoz tartozó tizenkét település közül négy helyen vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskolák működtetését. "Csak feladatokat látunk, problémát nem" - fűzte hozzá.
  
Földi László, a város fideszes polgármestere arról beszélt: büszkék arra, hogy Cegléd igazi iskolaváros, és ezen a most formálódó, új oktatási rendszer sem változtat. Közölte: a közoktatás állami feladat, az iskolák állami fenntartásba vételének lehetővé tételével tehát csak ennek elismerése történt meg.

forrás: MTI

A közoktatásnak igazságosnak kell lennie

A Nemzeti alaptantervet úgy kell végrehajtani, hogy az igazságosság és a gazdaságosság szempontjai egyaránt érvényesüljenek - jelentette ki Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Békés megyei Tótkomlóson kedden egy szakmai fórumon.

  
Az államtitkár előadásában hangsúlyozta: a közoktatás megújulásának eredményeként az iskolában a gyerekek olyan alaptudást szereznek, amellyel jól tudnak tájékozódni a mindennapokban, és megfelelnek a modern társadalom kihívásainak.
  
A fórumot követő sajtótájékoztatón Hoffmann Rózsa elmondta: országjárásba kezdtek annak érdekében, hogy a helyszínen szerezzenek közvetlen tapasztalatokat az iskolák és intézmények állami fenntartásba vételéről. Tótkomlós az országjárás második állomása, ahol az oktatás átszervezésében érintett legfontosabb szereplők közvetlenül számolhatnak be tapasztalataikról és gondjaikról - tette hozzá az államtitkár.
  
Az orosházi tankerület igazgatója, Szűts Gézáné az átszervezésről kijelentette: a tankerültben az elsők között sikerült megállapodni az átadás-átvételről az önkormányzati vezetőkkel, és január 15-én a vagyonhasználattal és a működtetéssel kapcsolatos szerződéseket is aláírták. Az átszervezésben érintett valamennyi szereplő közös érdeme, hogy az oktatás januárban zökkenőmentesen folytatódott a tankerületben - jegyezte meg.
  
Tótkomlós polgármestere, Garai Rita (Fidesz-KDNP) az iskolai költségszámlák kifizetésének rendjét említette felmerülő gondként, amelyet a tankerület "rugalmas hozzáállásának" köszönhetően sikerült megoldani.
  
Bohácsné Nyíregyházi Zsuzsanna, a Jankó János Általános Iskola igazgatója arról szólt, hogy az iskola életében változás nem volt érzékelhető. "Az átadás-átvétel után ugyan több alkalommal voltunk tanácstalanok, nem tudtuk, kihez kell fordulni segítségért" - jegyezte meg az igazgató, majd hozzátette: a problémákra a tankerület adott gyors útmutatást. "Apróbb részletek persze még nem világosak számunkra. Nem tudjuk, mennyi pénzt és milyen forrásból fordíthatunk például tanulmányi versenyekre, de bízunk abban, hogy a későbbiekben minden kérdés tisztázódik majd" - tette hozzá az igazgató.

forrás: MTI

Beismerték Hoffmann hazugságát

A csütörtöki bizottsági ülésen kiderült, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor tagadta a köznevelési törvény mellékletének létezését. A helyettesét küldte el pironkodni.

Fotó: Kummer János

A múlt héten a FN24 írta meg, hogy a kormány által elfogadott köznevelési törvényhez kapcsolódik egy a nyilvánosság elől eltitkolt 40 oldalas háttértanulmány, amely többek között pedagóguselbocsátásokat, iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését prognosztizálja. A dokumentum részletesen kifejti, mennyit spórol a törvény az iskolákból elbocsátott tanulókon, illetve azt is, hogy az értelmetlen spórolások mellett összességében több mint 700 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre. Az OktpolCafé később arra is felhívta a figyelmet, hogy a terhek jelentős részét Hoffmann Rózsáék a következő kormányra terhelnék.

A cikkünk megjelenését követően az oktatási államtitkár közleményben cáfolta a dokumentum létezését. Egy sajtótájékoztatón pedig kijelentette, az „olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla”.

A csütörtöki oktatási bizottsági ülésre az államtitkár nem ment el, helyettesét küldte el maga helyett. Így Gloviczki Zoltánnak kellett az ezzel kapcsolatos igencsak kellemetlen kérdésekre válaszolnia. A bizottsági tagok rákérdeztek, mi igaz a titkos háttérszámításokkal kapcsolatban. Sőt, Hiller István előhúzta a táskájából a kormányelőterjesztésre készült anyagot, aminek részét képezte az a bizonyos 40 oldalas dokumentum is. Az előterjesztésen szerepelt Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós aláírása is. Fekete-fehéren kiderült: nem mondott igazat Hoffmann Rózsa, amikor tagadta annak létezését.

A hazugságot Gloviczki Zoltánnak kellett megmagyaráznia, aki elismerte a dokumentum létezését. A bizottsági ülésen részt vevő forrásunk szerint a helyettes államtitkár „elvörösödve próbálta menteni a menthetőt”. Elmondta, hogy az anyagot az Ecostat készítette a törvény alapján. Hoffmann Rózsa, amikor erről nyilatkozott talán rossz választ adott – mondta Gloviczki. Majd a dokumentumban szereplő negatív következményekről – óriási lemorzsolódás, nagyarányú képzetlen munkaerő megjelenése stb. - kijelentette: „ezek nem célok, hanem következmények”. A bizottságban – forrásunk szerint – erre nagy és kínos nevetés tört ki, még a kormánypárti bizottsági tagok sem állták meg nevetés nélkül.

Arra kérdésre, hogy akkor ezek szerint úgy terjesztették a kormány elé a törvényt, hogy tisztában voltak annak következményeivel, a helyettes államtitkár úgy reagált, hogy ezek a számok „csak a lehetséges szélső értékeket írják le”.

A bizottságban arra is rákérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy miért nem történt valós, érdemi egyeztetés a törvényről. Gloviczki erre azt kezdte fejtegetni, hogy az egyeztetés egy filozófiai kérdés, mindenkit meghallgattak, legfeljebb nem fogadtak meg minden javaslatot, továbbá az egyeztetési folyamathoz tartozott a sok kiszivárogtatás és ötletelés is.

A fideszes képviselők - Pósán László, Pokorni Zoltán – is meglepően támadólag léptek fel, azt kifogásolták többek között, hogy számos fontos dolgot csak majd később, rendeletben fog szabályozni az államtitkárság, de ezek nélkül a rendeletek nélkül nem lehet tisztán látni. „Én tudom, hogy nincsenek meg, de ez elég nagy probléma” – húzta alá Pokorni.

Pósán kifogásolta azt is, hogy a tervből nem látszik pontosan, mit értenek az egész napos iskola alatt. Nemcsak szakmailag zavaros az elképzelés, de az sem világos, honnan lesz forrás ennek kötelező bevezetésére.

Gloviczki Zoltán azt emelte ki, hogy szakszervezeti szemlélettel írták a dokumentumot, ők a tanárok pártján állnak.  E kijelentését is derültség fogadta a forrásunk szerint. Arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy – miközben drasztikusan lecsökkentik a gimnáziumi és a felsőoktatási férőhelyeket - mit ért pontosan a törvény az új nemzeti középosztály alatt. (A törvénynek ugyanis egyik főcélja ennek kinevelése.)

Pokorni Zoltán bizottsági elnök megint elmondta, hogy bár az egész törvényt nem fogják megtorpedózni, de számos fontos módosító javaslattal fognak élni. Azt a volt oktatási miniszter határozottan leszögezte, hogy a pedagógusok terheinek növelését csak a keresetnövekedéssel együtt lehet bevezetni. Kijelentette, hogy nem fog olyan törvényt támogatni, ahol a terhek növelése mellé nincs forrás rendelve. Azt is leszögezte, hogy az új törvény életbeléptetését csak felmenő rendszerben tudja támogatni. „Egy intézménnyel még meg lehet csinálni, a tanárokkal még talán meg lehet csinálni, de a gyerekekkel, családokkal nem lehet megtenni, hogy tanulmányai közben változzon a rendszer.”

Próbáltuk elkérni az ülésről készült hivatalos jegyzőkönyvet, de a bizottsági titkárságról azt a választ kaptuk, hogy annak nyilvánosságra kerülése még több napig, akár másfél-két hétig is eltarthat. Ugyanakkor Pokorni Zoltán az InfoRádiónak beszélt az ülésről, és az ott elmondottak, illetve egy másik forrásunk által lapunknak elmondottak megerősítik mindezt.

Beismerték Hoffmann hazugságát

A csütörtöki bizottsági ülésen kiderült, hogy Hoffmann Rózsa nem mondott igazat, amikor tagadta a köznevelési törvény mellékletének létezését. A helyettesét küldte el pironkodni.

Fotó: Kummer János

A múlt héten a FN24 írta meg, hogy a kormány által elfogadott köznevelési törvényhez kapcsolódik egy a nyilvánosság elől eltitkolt 40 oldalas háttértanulmány, amely többek között pedagóguselbocsátásokat, iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését prognosztizálja. A dokumentum részletesen kifejti, mennyit spórol a törvény az iskolákból elbocsátott tanulókon, illetve azt is, hogy az értelmetlen spórolások mellett összességében több mint 700 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre. Az OktpolCafé később arra is felhívta a figyelmet, hogy a terhek jelentős részét Hoffmann Rózsáék a következő kormányra terhelnék.

A cikkünk megjelenését követően az oktatási államtitkár közleményben cáfolta a dokumentum létezését. Egy sajtótájékoztatón pedig kijelentette, az „olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla”.

A csütörtöki oktatási bizottsági ülésre az államtitkár nem ment el, helyettesét küldte el maga helyett. Így Gloviczki Zoltánnak kellett az ezzel kapcsolatos igencsak kellemetlen kérdésekre válaszolnia. A bizottsági tagok rákérdeztek, mi igaz a titkos háttérszámításokkal kapcsolatban. Sőt, Hiller István előhúzta a táskájából a kormányelőterjesztésre készült anyagot, aminek részét képezte az a bizonyos 40 oldalas dokumentum is. Az előterjesztésen szerepelt Hoffmann Rózsa és Réthelyi Miklós aláírása is. Fekete-fehéren kiderült: nem mondott igazat Hoffmann Rózsa, amikor tagadta annak létezését.

A hazugságot Gloviczki Zoltánnak kellett megmagyaráznia, aki elismerte a dokumentum létezését. A bizottsági ülésen részt vevő forrásunk szerint a helyettes államtitkár „elvörösödve próbálta menteni a menthetőt”. Elmondta, hogy az anyagot az Ecostat készítette a törvény alapján. Hoffmann Rózsa, amikor erről nyilatkozott talán rossz választ adott – mondta Gloviczki. Majd a dokumentumban szereplő negatív következményekről – óriási lemorzsolódás, nagyarányú képzetlen munkaerő megjelenése stb. - kijelentette: „ezek nem célok, hanem következmények”. A bizottságban – forrásunk szerint – erre nagy és kínos nevetés tört ki, még a kormánypárti bizottsági tagok sem állták meg nevetés nélkül.

Arra kérdésre, hogy akkor ezek szerint úgy terjesztették a kormány elé a törvényt, hogy tisztában voltak annak következményeivel, a helyettes államtitkár úgy reagált, hogy ezek a számok „csak a lehetséges szélső értékeket írják le”.

A bizottságban arra is rákérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy miért nem történt valós, érdemi egyeztetés a törvényről. Gloviczki erre azt kezdte fejtegetni, hogy az egyeztetés egy filozófiai kérdés, mindenkit meghallgattak, legfeljebb nem fogadtak meg minden javaslatot, továbbá az egyeztetési folyamathoz tartozott a sok kiszivárogtatás és ötletelés is.

A fideszes képviselők - Pósán László, Pokorni Zoltán – is meglepően támadólag léptek fel, azt kifogásolták többek között, hogy számos fontos dolgot csak majd később, rendeletben fog szabályozni az államtitkárság, de ezek nélkül a rendeletek nélkül nem lehet tisztán látni. „Én tudom, hogy nincsenek meg, de ez elég nagy probléma” – húzta alá Pokorni.

Pósán kifogásolta azt is, hogy a tervből nem látszik pontosan, mit értenek az egész napos iskola alatt. Nemcsak szakmailag zavaros az elképzelés, de az sem világos, honnan lesz forrás ennek kötelező bevezetésére.

Gloviczki Zoltán azt emelte ki, hogy szakszervezeti szemlélettel írták a dokumentumot, ők a tanárok pártján állnak.  E kijelentését is derültség fogadta a forrásunk szerint. Arra viszont nem volt hajlandó válaszolni, hogy – miközben drasztikusan lecsökkentik a gimnáziumi és a felsőoktatási férőhelyeket - mit ért pontosan a törvény az új nemzeti középosztály alatt. (A törvénynek ugyanis egyik főcélja ennek kinevelése.)

Pokorni Zoltán bizottsági elnök megint elmondta, hogy bár az egész törvényt nem fogják megtorpedózni, de számos fontos módosító javaslattal fognak élni. Azt a volt oktatási miniszter határozottan leszögezte, hogy a pedagógusok terheinek növelését csak a keresetnövekedéssel együtt lehet bevezetni. Kijelentette, hogy nem fog olyan törvényt támogatni, ahol a terhek növelése mellé nincs forrás rendelve. Azt is leszögezte, hogy az új törvény életbeléptetését csak felmenő rendszerben tudja támogatni. „Egy intézménnyel még meg lehet csinálni, a tanárokkal még talán meg lehet csinálni, de a gyerekekkel, családokkal nem lehet megtenni, hogy tanulmányai közben változzon a rendszer.”

Próbáltuk elkérni az ülésről készült hivatalos jegyzőkönyvet, de a bizottsági titkárságról azt a választ kaptuk, hogy annak nyilvánosságra kerülése még több napig, akár másfél-két hétig is eltarthat. Ugyanakkor Pokorni Zoltán az InfoRádiónak beszélt az ülésről, és az ott elmondottak, illetve egy másik forrásunk által lapunknak elmondottak megerősítik mindezt.