Fidelitas: Gyurcsány Ferenc egy bukott politikus

A Fidelitas szerint Gyurcsány Ferenc kiveheti a világ összes pénzét osztalékként, akkor is csak egy bukott politikus marad.

 

Borbély Ádám, a Fidelitas elnökségi tagja szombati budapesti sajtótájékoztatóján felidézte, pár napja került nyilvánosságra, hogy Gyurcsány Ferenc több mint egymilliárdos osztalékot vehetett fel cégéből 2016-ban. Azt mondta: a Demokratikus Koalíció elnöke tovább dúskál a milliárdokban, miközben a politikus és a baloldal kormányzása Magyarországot a csőd szélére juttatta.
  
Emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferencnek, "a megszorítások koronázatlan királyának" kormányzása idején a munkanélküliség rekordot döntött, elvettek az emberektől egyhavi bért, megszüntették a lakástámogatást, meghamisított gazdasági statisztikákkal nyugtatták Brüsszelt, és a családok soha nem látott adósságspirálba kerültek. Ezeken felül eladósították a fiatalokat is, annyi hitelt vettek fel, amelyet nem csak ők, hanem gyermekeik is "nyögni fognak".
  
Kitért a 167 milliárdnyi "ellopott metrópénzre", és azt mondta: ezeket nem lehet elfelejteni.

forrás: MTI

Volner: csak a Jobbik tudja leváltani a kormányt

A Jobbik kormányváltó képességét hangsúlyozta Volner János frakcióvezető pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

   

Az ellenzéki politikus szerint a "centrális erőtér-stratégia" megbukott, a két egymással versengő ellenzéki tömörülés közül már csak egy maradt életben.
   
Úgy értékelt: a Fidesz mesterségesen próbálja életben tartani és potens ellenfélként ábrázolni a "napról napra nagyobb veszteségeket szenvedő baloldalt". Erre példaként hozta Orbán Viktor miniszterelnök szegedi látogatását.
   
Volner János egyetértett az MSZP-ből távozó Demeter Mártával abban, hogy a baloldal leszámolt a 2018-as kormányváltás esélyével, s versengésük tétje, hogy az MSZP vagy a DK lesz-e a baloldal vezető ereje.
   
Szóvá tette, hogy a kormánypárt úgy tesz, mintha szégyen lenne, hogy egyre több baloldali ember pártok át a Jobbikhoz és ajánlja fel szaktudását különböző területeken. A Jobbik a nép pártján van, mindenkinek a boldogulását elő szeretné segíteni, függetlenül attól, kire adta a szavazatát - magyarázta a frakcióvezető, aki arról is beszélt: kormányra kerülésük esetén az emberek tisztessége, szakmai színvonala számítana.
   
A politikust kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint feloszlatta magát a Jobbik vámosmikolai szervezete. Azt felelte, mindenhol előfordulnak hasonló ügyek. Egyúttal visszautasította Varga Attila, a helyi tagság vezetője szavait, miszerint etikai vizsgálat indult volna ellene, ha nem vesz részt a párt évadnyitó rendezvényén. Mint mondta, az eseményre önkéntes alapon jelentkeztek be a szervezetek.

forrás: MTI

A Fehér Ház cáfolja Trump azon állítását, hogy választási csalás történt

Cáfolta a washingtoni Fehér Ház hétfőn Donald Trump megválasztott elnök azon állítását, hogy tömeges választási csalás történt egyes szövetségi tagállamokban az amerikai elnökválasztáson.

   

A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest a szokásos napi sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy tömeges választási csalások történtek, szerinte erre nincs bizonyíték.        

Azt követően ugyanis, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje támogatásáról biztosította a Zöldek kezdeményezését a voksok újraszámlálására három államban, Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök vasárnap szintén azt állította, hogy választási csalások történtek New Hampshire-ben, Virginiában és Kaliforniában. Trump Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy ha ezekben az államokban nem voksoltak volna illegális bevándorlók - akiknek nincs szavazati joguk -, akkor a közvetlen szavazatok többségét is ő nyerte volna (nem csupán az elektorokét).      

A Fehér Ház korábban azt is cáfolta, amit a Zöldek volt elnökjelöltje, Jill Stein állított, hogy Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban választási csalás történhetett, mert azokban a körzetekben, ahol elektronikusan voksoltak, a számítógépes rendszert külföldről hackertámadás is érhette és ez befolyásolhatta a választási eredményt.

Steinnek a szavazatok újraszámlálását célzó kezdeményezését - amelynek költségeire a politikusnő csaknem négymillió dollárt összegyűjtött - a Fehér Ház nem tartotta helyénvalónak, leszögezve, hogy sehol, egyetlen szövetségi államban sem történt választási csalás és a számítógépes rendszereket sehol egyetlen hackertámadás sem érte.

Hillary Clinton szakított a Fehér Házzal ennek megítélésében, s nemcsak támogatásáról biztosította Stein kezdeményezését, hanem egyik ügyvédje a The Washington Post című lap vasárnapi számában közölte, hogy a Clinton-kampánycsapat tevékenyen részt is vesz az újraszámlálásban.

A voksok újraszámlálása egyébként Wisconsinban megkezdődött, Pennsylvaniában pedig várhatóan a héten megindul. Közben sajtóértesülések arról is szólnak, hogy Hillary Clinton a választás után csakis Barack Obama demokrata párti elnök telefonhívását követően volt hajlandó elismerni vereségét.

forrás: MTI

Angela Merkel vasárnap jelentheti be, hogy indul-e ismét a kancellári tisztségért

Angela Merkel német kancellár vasárnap jelentheti be hivatalosan, hogy kíván-e pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjeként indulni a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokon - jelentette csütörtökön CDU-s elnökségi forrásokra hivatkozva a Madsack német médiacsoport.

   

A Madsack lapok közös szerkesztőségének (RedaktionsNetzwerk Deutschland - RND) nyilatkozó források várakozása szerint Angela Merkel a párt vezető testületeinek kétnapos berlini értekezletének elején nyilatkozik majd szándékairól. A tanácskozáson a CDU december 6-án kezdődő kongresszusáról és a párt 2021-ig kitekintő programjáról lesz szó.
   
Az RND beszámolójában nem szerepel, hogy Angela Merkelnek milyen tervei vannak, vállalja-e negyedszer is a kancellárjelöltséget, vagy bejelenti visszavonulását. A legnagyobb német lap, a Bild azonban csütörtökön azt írta, "nyílt titok", hogy a politikus ismét a CDU és a testvérpárt bajor CSU kormányfőjelöltjeként kíván nekivágni a választási kampánynak, és csak a megfelelő alkalomra vár, hogy bejelentse szándékát.
   
A CSU várhatóan támogatja Angela Merkelt. Erre utal egyebek között Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnökének egy csütörtöki nyilatkozata, amelyben jelezte, hogy a menekültpolitika körüli nézeteltérések ellenére hajlandó kiállni Angela Merkel mellett.
   
"Nem káros, ha két párt eltérő álláspontot foglal el egy ügyben" - mondta Horst Seehofer a Schwäbische Zeitung című lapnak, hozzátéve, hogy jó eredményre számít a Bundestag-választáson, "Angela Merkel személye miatt is".
   
Kiemelte, hogy a kancellárnak "nagy tekintélye van a lakosság körében".
   
Angela Merkel 2000 óta a CDU elnöke és 2005 óta Németország kancellárja.

forrás: MTI

Donald Trump nem kívánja felvenni elnöki fizetését

Nem kívánja felvenni elnöki fizetését Donald Trump. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke a CBS televíziónak adott, részletekben már korábban ismertetett vasárnapi interjújában beszélt erről és más kérdésekről.

   

A CBS televízió 60 perc című, helyi idő szerint vasárnap este sugárzott műsorában Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke azt mondta: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel jár. Évi négyszázezer dollárral, közölte a riporter, mire Trump azzal replikázott: mivel muszáj valamennyi pénzt elfogadnia, évi egy dollárt fel fog venni.
   
Az egyórás interjúban a már ismertté vált részletek mellett - vagyis a Hillary és Bill Clintonnal folytatott telefonbeszélgetésén és a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók kitoloncolásán túl - Trump a konkrét politikai kérdésekről viszonylag keveset beszélt.
   
A szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár - hangsúlyozta - az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az általa jelölt főbíró támogatja majd az alkotmány második kiegészítésében rögzített szabad fegyverviselés- és vásárlás jogát.
   
Trump dicsérte legfőbb választási ellenfelét, Hillary Clintont, akit "nagyon okos" és "nagyon erős" nőnek nevezett, de amikor a riporternő arról kérdezte, hogy vajon megbánt-e valamit abból, amit a kampányban Clintonról mondott, azt válaszolta: "nincs mit megbánnom, rút kampány volt, jobban szerettem volna, ha több szó esik benne a politikáról". Arra a kérdésre, hogy a kampányban hangoztatott ígéretéhez híven megbíz-e majd egy speciális ügyészt Hillary Clinton ügyeinek kivizsgálására, azt fejtegette, hogy még "megfontolja", de egyelőre inkább a munkahelyteremtésre, az egészségbiztosítás átalakítására és a bevándorlásra összpontosítja figyelmét. "Nem akarom bántani őt" - mondta Hillary Clintonról, sőt, tette hozzá, reméli, hogy a következő interjút ebben a műsorban vele közösen adhatja.
   
Ez volt az első televíziós interjú, amelyet Trump a megválasztása óta adott.
   
Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, nyolcévi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten. Trump a riporternő kérdésére nem akarta kifejteni, hogy neki és leendő kormányának milyen stratégiája lesz például az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzésére. "Ezt nem a televízió nyilvánossága előtt akarom elmondani" - szögezte le.
   
A megválasztott elnök biztosította a New York-i Trump-torony előtt és tucatnyi másik amerikai városban a megválasztása miatt tüntetőket, hogy a félelemre senkinek nincs oka, ezt már többször is hangsúlyozta, s ha ismernék őt, minden aggodalom szertefoszlana.
   
Trumphoz az interjú felénél csatlakozott először a felesége, Melania Trump, majd a gyermekei is. Melania Trump az interjúban arról beszélt: nem tart attól, hogy ne tudna megfelelni a first lady szerepének, az ezzel járó elvárásoknak. "Erős vagyok és magabiztos" - szögezte le Donald Trump szlovén származású felesége.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - WikiLeaks: Bill Gates is Clinton alelnökjelöltjei között volt

A WikiLeaks oknyomozó portálon kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Hillary Clinton demokrata elnökjelölt alelnökjelöltjei között volt Bill Gates, a Microsoft alapítója is. 

    
A ma már csak filantróp alapítványa tevékenységeivel foglalkozó Bill Gates mellett alelnökjelöltként szóba került az Apple informatikai óriáscég jelenlegi vezetője, Tim Cook is. Hillary Clinton alelnökjelöltjeinek listáján mintegy negyven név szerepelt: választott tisztségviselők, képviselők, katonai vezetők, vállalati vezérigazgatók. A neveket tartalmazó listát John Podesta, a Clinton-kampány vezetője márciusban küldte el Clintonnak e-mailben, s a WikiLeaks Podesta elektronikus leveleinek meghackelésével jutott hozzá. 
    
A kedden nyilvánosságra került elektronikus levelek tanúsága szerint a listán több demokrata párti szenátor is szerepelt, köztük például a népszerű Elizabeth Warren, a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusa, és Tim Kaine, virginiai szenátor, aki mellett végül döntött a demokraták elnökjelöltje. 
    
A megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton párton belüli kihívója az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. 
    
Mint a dokumentumokból kiderül, Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyolajkúakra. A spanyolajkúak között számoltak például az Obama-kormányzat két tagjával, Julian Castro, lakásügyi miniszterrel és Tom Perez, városfejlesztési és munkaügyi miniszterrel. Az afroamerikai politikusok csoportjában szerepelt, mások mellett, Eric Holder volt igazságügyi miniszter, Cory Booker, New Jersey szenátora, vagy a volt massachusettsi kormányzó, Deval Patrick. Elizabeth Warren mellett még más női politikusok is helyet kaptak a jelöltek listáján: például Kirsten Gillibrand, New York-i, Amy Klobuchar minnesotai, Claire McCaskill, missouri szenátorok vagy a nyíltan leszbikus wisconsini politikus, Tammy Baldwin. Szóba került Howards Schultz, a Starbucks-kávézólánc vezetője, és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere is.
    
Az nem derült ki, hogy az érintett politikusok tudtak-e az esetleges jelöltségükről, vagy hogy John Podesta előzetesen konzultált-e velük.

forrás: MTI

Jobbik: ki kell kényszeríteni a dolgozói béremelést

A Jobbik a dolgozói béremelés kikényszerítését tűzte ki célul - közölte Volner János frakcióvezető szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

    

Az ellenzéki politikus a pártja által szervezett, több érdekképviselet és az LMP részvételével zajlott konferenciát követően úgy nyilatkozott: a magyar munkavállalók a gazdaság teljesítményéhez mérten mélyen alulfizetettek, ezért közösen kell elérni, hogy megvalósuljon a béremelés.
   
Értékelése szerint nem az olcsó és kiszolgáltatott munkaerőre kell alapozni a versenyképességet, hanem a jól képzett, jól teljesítő emberekre.
   
Volner János az egyszámjegyű személyi jövedelemadó (szja) mellett foglalt állást, szerinte a mértéket 8-9 százalékra kell leszállítani. Emellett ismét az ipart, a mezőgazdaságot, a turizmust és a kutatás-fejlesztést előnyben részesítő adórendszer bevezetését szorgalmazta a reálgazdaság alapjainak megerősítése és a fejlődés érdekében.
   
Kiemelt cél az is, hogy a minimálbér után ne kelljen szja-t fizetni - hangoztatta a jobbikos politikus.

forrás: MTI

Trump és Clinton jobbára egymást vádolta a második tévévitában

A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg.

   

A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.
   
Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.
   
Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.
   
A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
   
Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz.
   
Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
   
Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   
A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.
   
Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.
   
Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát.
   
Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
   
A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
   
Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
   
Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - Michael Moore filmrendező szerint Trump soha nem is akart elnök lenni

Michael Moore filmrendező azt állítja: az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje, Donald Trump soha nem is akart elnök lenni, és most is azon van, hogy kiszálljon az elnökválasztási küzdelemből. 

A nemcsak dokumentumfilmjeiről, hanem vitatott kijelentéseiről is ismert rendező a The Huffington Post című internetes lapban fejtette ki: biztosan tudja, hogy Trump nem akar és soha nem is akart elnök lenni, és "szabotálni" akarja saját kampányát.
   
Moore azt állítja: ezt tényként mondta el neki valaki, aki szerinte egészen pontosan ismeri a helyzetet. Ám a rendező nem nevezi meg ezt a "valakit".
   
A rendező változata szerint Trump tulajdonképpen csak bedobta az NBC televízió vezetőinek, hogy indul az elnökválasztáson, mert így akart volna kedvezőbb feltételeket kicsikarni showműsora reménybeli újraindításához, aztán őt magát is meglepte az előválasztásokon elért sikere, sőt, megrészegítette, és szinte beleszeretett az elnökjelölti szerepbe.
   
"Trump újra meg újra beleszeretett önmagába, és hamar meg is feledkezett eredeti tervéről, hogy csak showműsora újraindításában reménykedve indul az elnökjelöltségért. Egyszeriben már nem az üzletkötések királya volt, hanem a világ királya lett" - írja Moore. Aztán sorra veszi azokat a hibákat, amelyeket Trump az elmúlt néhány hétben elkövetett - például az iraki háborúban a fiát elveszítő, pakisztáni gyökerű amerikai apa elleni támadást, vagy az alkotmánynak a szabad fegyverviselést garantáló második kiegészítése körüli vitákat -, és azt állítja, hogy ezek nem véletlenek voltak, hanem a republikánus elnökjelölt szándékosan követte el őket, hogy saját maga "áldozza fel" a kampányát.
   
Michel Moore-nak szilárd meggyőződése, hogy e szándékos hibák Trump új stratégiájának részei, mert szerinte az üzletember mindenképpen ki akar szállni a Fehér Házért folyó versenyből. Inkább kiszáll, semmint veszítsen - állítja a rendező. "Higgyenek nekem, ismerem a pasast. Egy egész délutánt töltöttem vele. Inkább meghívja Clintonékat és Obamáékat együtt a következő esküvőjére, mint hogy a vesztesek skarlátbetűjét viselje a novemberben elveszített választás után" - fogalmaz a filmrendező.
   
Michael More ezzel lényegében annak a sok "összeesküvéselméletnek" az egyikét eleveníti fel, amely Donald Trump választási kampányát végigkíséri, és hol halványabban, hol erőteljesebben, de mindig megjelent a kommentárokban. Egyes elméletek szerint Trump - aki régi barátja a Clinton-házaspárnak - Hillary Clintonnal egyetértésben indult az elnökjelöltségért, hogy szétverje a republikánus tábort, és lehetővé tegye az ő győzelmét novemberben. Más elméletek azt vélelmezik, hogy Trump pusztán szórakozásból indult az elnökjelöltségért, de amikor látta a hatást és az óriási sikert, meggondolta magát, mert nagyon komolyan vette, hogy akár elnök is lehet belőle.

forrás: MTI

Kisebb botrányt keltett Trump Twitter-üzenete

Kisebb botrány foglalkoztatja az amerikai politika szereplőit és elemzőit: Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje szombaton közzétett Twitter-bejegyzéseinek egyike egy olyan fotómontázs, amelyen Hillary Clinton látható, a háttérben százdolláros bankókkal, mellette pedig hatágú csillagba írt szöveggel, "A valaha volt legkorruptabb jelölt". 

 

 
A bírálatok elsősorban a Dávid-csillagra emlékeztető hatágú csillagra vonatkoztak. Ugyanakkor nem vádolták meg Trumpot antiszemitizmussal, hiszen nagyobbik lánya, Ivanka ortodox zsidó vallású férfihoz ment férjhez és áttért a zsidó vallásba. A bírálatok hatására azonban Trump lecserélte a hatágú csillagot és helyette piros köralakban tette közzé véleményét, amelyen nem változtatott, vagyis változatlanul korruptnak nevezte Clintont.
   
Vasárnap Corey Lewandowski, Trump kirúgott kampányfőnöke a CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában vette védelmébe a republikánusok várható elnökjelöltjét. (Lewandowski, miután távozott a kampányból, a CNN hírtelevízió kommentátora lett.) Úgy fogalmazott: "a politikai korrektség ámokfutásáról van szó". Hozzátette: ha a hatágú csillag mögött nem lettek volna százdolláros bankók, senkinek nem jutott volna eszébe, hogy támadást intézzen a twitteres üzenet, illetve Donald Trump ellen.
   
Lewandowski szerint Trump a hatágú csillaggal a törvényességre, a törvény erejére kívánt utalni. "Ugyanarról a csillagról van szó, amelyet az egész országban használnak a seriffek hivatalaiban, a törvényesség jeleként" - fogalmazott Lewandowski, aki szerint a Twitter-üzenetbe olyasvalamit olvastak bele, ami nem volt benne. "Az új formában közzétett üzenet ugyanaz, s ez az üzenet pedig az, hogy Hillary Clinton korrupt" - hangsúlyozta a volt kampányfőnök.

forrás: MTI

Hillary Clintont kihallgatta az FBI az elektronikus levelezése ügyében

Az amerikai  Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) szombaton három és fél órán keresztül hallgatta ki Hillary Clintont, a demokraták várható elnökjelöltjét az FBI washingtoni központjában az egész kampányt végigkísérő e-mail-botránya ügyében. 

 

A demokraták várható elnökjelöltjénél azért vizsgálódik az FBI, mert Clinton még külügyminiszterként személyes e-mail-fiókját és magánszerverét is használta hivatalos levelezésre, ahelyett, hogy a külügyminisztérium védett szerverén kommunikált volna. Így felmerülhetett a gyanú, hogy esetleg nyilvánosságra kerültek titkosított információk.
  
Maga Hillary Clinton a kihallgatás után nem nyilatkozott, helyette szóvivője, Nick Merrill tájékoztatta a sajtót. "Hillary Clintonnak megelégedésére szolgált, hogy lehetőséget kapott segíteni az Igazságügyi Minisztériumnak az ügy lezárásához. A nyomozás folyamatának tiszteletben tartása végett nem kíván többet mondani" - közölte Nick Merrill.
  
A kihallgatásra azt követően került sor, hogy pénteken Loretta Lynch igazságügyi miniszter a coloradói Aspenben rendezett konferencián bejelentette: a bűnügyi vizsgálat lezárása után elfogadja és tiszteletben tartja az FBI és az ügyészek ajánlásait, bármit tartalmazzanak is azok.
  
Az igazságügyi minisztert ugyanis sokan erőteljesen bírálták mind a republikánusok, mind a demokraták körében, mert a hét elején az arizonai Phoenix repülőterén  találkozott és mintegy félórás megbeszélést folytatott Bill Clinton volt elnökkel, Hillary férjével. Lynch nyilatkozatában utólag azt mondta, hogy unokákról és golfról beszélgettek, de Aspenben később elismerte, hogy helytelenül cselekedett, még egyszer nem tenné meg ugyanezt, a találkozás ténye ugyanis kétségtelenül a politikai beavatkozás gyanújának árnyékát veti a folyamatban lévő nyomozásra. Az FBI munkáját ugyanis az igazságügyi minisztérium felügyeli.
  
Lynch leszögezte: megérti, hogy az emberek kétségbe vonják az igazságügyi minisztérium pártatlanságát, de ő semmilyen szerepet nem játszik az FBI nyomozásában, amelynek végeredményét - mint fogalmazott - elfogadja majd.
  
Az e-maielk botránya elemzők szerint komoly fejfájást okozhat Hillary Clintonnak. A Fox televízió pár héttel ezelőtt készíttetett közvéleménykutatása szerint a megkérdezettek hatvan százaléka úgy gondolja, hogy Clinton hazudik, és csak 27 százalékuk véli őszintének a demokraták várható elnökjelöltjét.

forrás: MTI

Vagy mi váltjuk le a kormányt, vagy senki

Vagy mi váltjuk le a kormányt, vagy senki - jelentette ki a Jobbik elnöke pénteken Gyöngyösön, sajtótájékoztatón.

Vona Gábor azt mondta: a Jobbik ajánlatot tesz a magyar társadalom többségének. Hidakat kell építeni, a sokszorosan megosztott társadalmat egyesíteni kell - fogalmazott.
  
Arról is beszélt, hogy ennek az évnek a legfontosabb feladata az egészségügy és az oktatás témáját, valamint a korrupció területét felölelő "valódi nemzeti konzultáció". A párt politikai munkájában az említetteken túl ugyanakkor a munkaügyi és a szociális kérdések is megjelennek - tette hozzá.
  
A konzultáció eddigi tapasztalatai szerint a legfontosabb feladat Magyarországon a remény visszaadása. A fejlődés legnagyobb ellenfele ugyanis a társadalomban az elmúlt huszonhat év alatt kialakult reménytelenség - mondta a pártelnök.
  
Vona Gábor a nyár elején esedékes tisztújító kongresszusról szólva közölte: a jelenlegi alelnökök közül hárommal, Sneider Tamással, Volner Jánossal és Z. Kárpát Dániellel akar továbbra is együtt dolgozni az elnökségben. Rajtuk kívül Janiczak Dávid ózdi, Fülöp Erik tiszavasvári és Toroczkai László ásotthalmi polgármestert szeretné alelnökének. Hozzátette: mindhárman igent mondtak a felkérésre.
  
Azt is mondta, hogy ha a tagság nem támogatja az elképzelését, le fogja vonni a konzekvenciát. "Így tudom vállalni a feladatot. Ahhoz, hogy 2018-ban választási győzelemre vezessem a pártot, nekem is vannak feltételeim" - jelentette ki.
  
Az ellenzéki párt vezetője arról is beszélt, hogy hosszas mérlegelés után hozta meg a döntését, de az elnökségnek együtt kell dolgoznia. A most következő kritikus két évben nem tehetik meg, hogy ne egy irányba húzzon a csapat - tette hozzá.
  
Vona Gábor felidézte: 2014-ben azt tűzték ki célul, hogy a ciklus közepére a Jobbik legyen a második legerősebb párt és a legerősebb ellenzéki párt Magyarországon. A Jobbik ma már a Fidesz kihívója, a cél pedig már a választás megnyerése és a sikeres kormányzás. Ehhez a nagy és nehéz feladathoz szükséges bizonyos pontokon változtatni - mondta.
  
Valódi néppárt a Jobbik, a néppártosodás útját pedig a párt polgármesterei mutatták meg - fogalmazott az ellenzéki párt elnöke.

A CIA 2012-ben állítólag tervet dolgozott ki Aszad szíriai elnök elmozdítására

A CIA 2012-ben állítólag tervet dolgozott ki Aszad szíriai elnök elmozdítására, de Obama nem egyezett bele.

Barack Obama amerikai elnök 2012-ben megtorpedózta a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) tervét Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatására - állította egy volt CIA-munkatárs az NBC televíziónak adott exkluzív interjújában.

 A volt titkosszolga szerint pedig ezzel a tervvel megelőzhető lett volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térhódítása a közel-keleti térségben. Az információt Doug Laux, a CIA egyik volt munkatársa fedte fel. Laux 2005-ben, 23 éves korában csatlakozott a hírszerzéshez, egy esztendőt töltött a Közel-Keleten, saját elmondása szerint afgán tálibokkal és szíriai ellenzéki csoportok tagjaival tartotta a kapcsolatot, most pedig könyvet írt tapasztalatairól.

A könyv - amelynek címe Hogyan hatolt be a tálibok és az al-Kaida soraiba egy fiatal CIA-tiszt - a jövő héten jelenik meg, és az NBC televízió ez alkalomból kérte őt interjúra. Az eddig is köztudomású volt, hogy David Petraeus tábornok - aki hosszú ideig volt a CIA vezetője - olyan programot szeretett volna megvalósítani, amely titokban felfegyverezte és kiképezte volna a mérsékeltként számon tartott szíriai lázadókat, hogy nyomást gyakoroljon Aszad elnökre. Könyvében Doug Laux most azt állítja, hogy a CIA rangidős tisztségviselői még ennél is tovább mentek: az ő terveikben egyenesen Aszad megbuktatása szerepelt.

Doug Laux állítását a CIA névtelenséget kérő tisztségviselői megerősítették az NBC televízió munkatársainak. A volt hírszerző azt állítja, hogy helyszínen szerzett tapasztalatai alapján tervet készített az Aszad elmozdításához szükséges lépésekről, s bár ezt a tervet konkrétan nem írta le, de főnökei tudtak róla, és ennek alapján tájékoztatták rendszeresen a kongresszus hírszerző bizottságainak tagjait.

 Az NBC idézett egy, a neve elhallgatását kérő másik volt CIA-munkatársat, aki ugyancsak megerősítette Doug Laux állításait, s azzal egészítette ki, hogy a Laux által felvetett elképzelések jó részét a CIA beépítette abba a tervezetbe, amelyet végül Obama elnök elé terjesztettek. Az elnök azonban - akinek jóváhagyása nélkül egyetlen titkos akciót sem lehet végrehajtani - nem engedélyezte az akció végrehajtását.

 "A Fehér Ház és a CIA vezetői a kezdetektől egyértelművé tették, hogy a mi feladatunk azoknak az utaknak, módoknak megtalálása, amelyekkel Aszadot el lehet mozdítani. Mi ötvenféle jó megoldást javasoltunk... de a politikai vezetés soha nem bólintott rá egyikre sem" - mondta az interjúban Doug Laux. A volt CIA-munkatárs azt is megerősítette, hogy Petraeus tábornok és szoros munkatársi gárdája ma is mélyen hisz abban, hogy Aszad elmozdításával megelőzhető lett volna az Iszlám Állam nevű terrorszervezet térhódítása.

 A Fehér Ház és a CIA nem kívánta kommentálni a Doug Laux által elmondottakat. Tudnivaló azonban, hogy a CIA mindig minden könyvet cenzúrázik, amelyet volt munkatársai publikálnak, tehát a hírszerzés a Doug Laux által leírtakat is jóváhagyta.

Egy könyv szerint Ceausescu Magyarország elleni katonai akcióra készült 1989-ben

Egy könyv szerint Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor 1989 nyarán a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített elő. Erről Szőczi Árpád újságíró, Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyv szerzője beszélt, amikor pénteken Temesváron bemutatták a kötetet.

A romániai diktatúra bukását kutató újságíró a budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre amely arról szólt, hogy Nicolae Ceausescu 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá. A rakétákat arab közvetítéssel Kínából vásárolta. Ceausescu ugyanis attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják.

Az újságírónak Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is megerősítette az információt. A volt magyar kormányfő arról is tájékoztatta, hogy a fenyegetés hatására Magyarország az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból szerzett be rakétavédelmi rendszert.

Szőczi Árpád elmondta, Németh Miklóstól arról is értesült, hogy a magyar vezetés már 1988 óta együttműködött Victor Athanasie Stanculescu román tábornokkal, akit a történészek a Ceausescu-diktatúra megbuktatása egyik kulcsfigurájának tartanak. A román tábornokkal Kárpáti Ferenc akkori magyar honvédelmi miniszter állapodott meg 1988 nyarán arról, hogy együttműködnek, ha zavargások törnek ki Romániában.

 Szőczi Árpád Németh Miklóstól szerzett információi szerint a magyar katonai hírszerzés is segített a romániai felkelők oldalára átállt román hadseregnek abban, hogy megtalálják azokat a lőállásokat, ahonnan a Ceausescu rendszerhez hű fegyveresek a tömegbe lőttek Temesváron. Azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a temesvári hősök temetőjében eltemetett nyolc ismeretlen forradalmár között magyar titkos ügynökök is vannak.

Szőczi elmondta, Victor Athanasie Stanculescu tábornokot is próbálta megkérdezni, de a tábornok elutasította, hogy nyilatkozzon.

Az újságíró úgy vélte, a romániai forradalommal kapcsolatos hírszerzői szálak egyáltalán nem jelentik azt, hogy Tőkés Lászlót valamely titkosszolgálat irányította volna ellenállásában. Ő nem tudott a háttérben zajló titkosszolgálatok aktivitásáról.

A Stasi hatása még mindig érezhető a volt NDK területén

Huszonöt évvel az államszocializmus bukása után is érezhető az állambiztonsági minisztérium (Stasi) tevékenységének hatása az egykori NDK területén - mutatta ki egy felmérés, amely szerint a besúgóhálózat sűrűsége nagyban meghatározta a rendszerváltás utáni fejlődést.

 
A bonni nemzetközi munkaügyi kutatóintézet (IZA) tanulmánya szerint ahol a Stasi sok úgynevezett nemhivatalos munkatársat - besúgót - foglalkoztatott, ott gyengébb a gazdaság, alacsonyabb a választási részvétel és nagyobb mértékű a népességfogyás.
 
Az intézet kutatói a Stati iratanyagát kezelő hivatal kimutatásait vetették össze gazdasági-társadalmi mutatókkal.

Először a járási szintig lebontva megvizsgálták, hogy hol mennyi besúgó dolgozott az állambiztonságnak, majd azt elemezték, hogy a Stasi jelenlétének, tevékenységének intenzitása milyen összefüggést mutat az 1989 utáni gazdasági, demográfiai folyamatokkal és a politikai részvétel alakulásával.
 
Az egykori NDK területe - hat német tartomány - az ország újraegyesülése óta elvesztette a lakosságának 15 százalékát Ez a népességfogyás pedig nagyjából 40 százalékban arra vezethető vissza, hogy az emberek olyan helyekről vándoroltak el, ahol különösen sok besúgó dolgozott.
 
A rendszerváltás idején megindult első kivándorlási hullám révén valószínűleg ördögi kör alakult ki, az első hullám váltotta ki a kilencvenes évek végén megindult másodikat, amellyel főleg fiatal és jól képzett emberek távoztak az ország nyugati részébe - vélekednek az IZA kutatói.
 
Adataik szerint ahol a Stasi jelenléte erős volt, ott tartósan gyengült a bizalom az emberek között és az állami intézményekkel szemben, ami tovább rontotta a gazdasági kibontakozás esélyeit.

Ezt mutatja egyebek között, hogy a cégalapítások száma éppen azokban a térségekben a legalacsonyabb, amelyekben a legsűrűbb volt a besúgók hálózata.
 
A volt NDK területén együttvéve a munkanélküliségi ráta a jelenlegi 9 százaléknál 1,8 százalékponttal alacsonyabb lenne, a 100 ezer főre jutó szabadalmak száma pedig 13 helyett 19 lenne, ha nem károsodott volna a társadalmi bizalom a Stasi miatt, a választási részvételi arány pedig 1,8 százalékkal lenne magasabb.

Mindent egybevetve az adatok arra utalnak, hogy "az állami megfigyelés gazdasági és társadalmi költségei nagyok és még mindig érezhetőek" - állapították meg az IZA kutatói tanulmányukban, amelyről a Die Welt című lap számolt be.

http://www.welt.de/wirtschaft/article144872648/Wie-die-Stasi-Ostdeutschland-bis-heute-praegt.html
http://ftp.iza.org/dp9245.pdf

Kiállították a levelet, amelyben Eisenhower megköszönte a háborús brit kódfejtők munkáját

Először láthatja a nagyközönség azt a korábban titkos levelet, amelyben Dwight D. Eisenhower köszönetet mondott a háborús idők legnagyobb hírszerzési központja, a nagy-britanniai Bletchley Park kódfejtőinek, a második világháború megnyerésében játszott "felbecsülhetetlen" munkájukért.

   
Eisenhower, aki akkoriban az amerikai hadsereg tábornokaként a szövetséges haderők európai főparancsnoka volt, a második világháború végén küldte a levelet Sir Stewart Menziesnek, a brit külső hírszerzés (MI6) vezetőjének - írta a The Daily Telegraph című brit napilap honlapja.
   
Az 1945. július 12-i keltezésű levélben Eisenhower "szívből jövő csodálatának és őszinte köszönetének" adott hangot. A későbbi amerikai elnök kifejtette, hogy a Bletchley Parkban végzett munka "felbecsülhetetlen értékű" és "számtalan brit, valamint amerikai ember életét mentette meg", valamint jelentős mértékben hozzájárult az ellenség térdre kényszerítésének felgyorsításához. Eisenhower azt írta, reméli, hogy lesz alkalma ellátogatni a kódfejtő központba, hogy személyesen is köszönetet mondjon az ott dolgozóknak.
 

A dokumentum, amely nyolc évvel Eisenhower elnökké választása előtt íródott, az MI6 mindenkori vezetőjének irodájában maradt. Sir John Scarlett, aki 2004 augusztusa és 2009 októbere között irányította az MI6-et, a hét elején tárta a nagyközönség elé a dokumentumot, amelyet mostantól az immár múzeumként üzemelő Bletchley Parkban vehetnek szemügyre az érdeklődők.
   
David A. Hatch, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) történésze szerint a levél megmutatja, hogy az Egyesült Államok milyen jelentős mértékben támaszkodott a Bletchley Park-i kódfejtőkre, köztük Alan Turingre, aki azt a csoportot vezette, amely feltörte a híres-hírhedt Enigma-kódrendszert. Matematikai megérzéseivel Turing elősegítette a német katonai parancsok rejtjeleinek gyors megfejtését, ami meghatározó módon hozzájárult a hitleri birodalom bukásához, és emberéletek ezreinek megmentését tette lehetővé a szövetségesek számára.
   
A kódfejtő központ mindössze 200 emberrel kezdte meg munkáját 1939 augusztusában, de a második világháború végére nyolcezernél is több férfit és nőt foglalkoztatott.
   
(http://www.telegraph.co.uk/history/world-war-two/12194670/Letter-reveals-Bletchley-Park-code-breakers-secretly-thanked-by-General-Eisenhower-for-priceless-work.html)

Örök nyugalomra helyezték a volt first ladyt, Nancy Reagant Kaliforniában

A kaliforniai Simi Valleyben, a Reagan Elnöki Könyvtár melletti parkban férje, Ronald Reagan mellé eltemették pénteken Nancy Reagant.

 
A volt first lady búcsúztatásán az amerikai politikai és közélet, s a művészvilág képviselői is megjelentek, és beszédet mondott - mások mellett - Brian Mulroney volt kanadai kormányfő is. Mintegy ezren - rokonok, magas rangú tisztségviselők, művészek - tették tiszteletüket a végső búcsún. Jelen volt George W. Bush, az Egyesült Államok volt elnöke, James Baker - aki Reagan elnöksége alatt a Fehér Ház személyzeti vezetője, majd a Reagan-kormányzat pénzügyminisztere volt -, valamint három volt first lady, Rosalynn Carter, Hillary Clinton és Laura Bush. Személyesen búcsúzott a kongresszus demokrata párti frakciójának vezetője, Nancy Pelosi, a kaliforniai kormányzó, Jerry Brown, s jelen voltak két néhai elnök, Lyndon B. Johnson és Richard Nixon lányai is.
  
A gyászszertartáson - amely egyházi szertartás volt - beszédben búcsúzott az elhunyt volt first ladytől James Baker és Brian Mulroney is. A volt kanadai kormányfő Reagan elnök egyik leveléből olvasott fel: abból a szerelmes szavakkal tűzdelt levélből, amelyet Reagan az elnökké választása napján írt hitvesének. Beszéddel és bibliai idézetekkel búcsúzott Nancy Reagantől az amerikai média két tekintélyes személyisége, Diane Sawyer és Tom Brokaw, és természetesen beszédet mondott a néhai elnöki pár két gyermeke, Patti Davis és Ron Reagan is. A beszédet mondók mindegyike felidézett egy-egy epizódot Nancy és Ronald Reagan életéből: kedves, humoros, érdekes pillanatokat elevenítettek fel a Reagan házaspár mindennapjaiból.
  
A hollywoodi művészvilágból megjelent mások mellett Tom Selleck, Anjelica Houston, Tina Sinatra, John Stamos és Bo Derek.
  
Jelen volt a búcsúztatáson Félegyházy-Megyesy Jenő, a magyar kormányfő külpolitikai tanácsadója is.
  
Nancy Reagan 94 esztendősen, szívelégtelenségben hunyt el a kaliforniai Los Angelesben múlt vasárnap. Az amerikai média részben úgy emlékezett rá, mint Reagan elnök legbefolyásosabb tanácsadójára, részben pedig mint a XX. századi amerikai történelem egyik legnagyobb szerelmi történetének főszereplőjére.
  
A volt first lady Anne Frances Robbins néven látta meg a napvilágot, 1921. júliusában, New York városában. Szülei még születése előtt elváltak, nevelőapja - egy sebészorvos - nevét vette fel, így lett Davis, majd hollywoodi színésznőként Nancy Davis művésznéven szerepelt. 1949 és 1956 között 11 filmben játszott. 1952-ben férjhez ment Ronald Reaganhez. Amikor 1967-ben Reagant Kalifornia állam kormányzójává választották, felhagyott színésznői karrierjével. Ronald Reagan 1981 és 1989 között volt az Egyesült Államok elnöke.

Egy műveleti területen mindent szabad a titkosszolgálatoknak

Földi László titkosszolgálati szakértő szerint egy művelei területté nyilvánított országban gyakorlatilag mindent szabad a titkosszolgálatoknak.

Az Információs Hivatal egykori műveleti igazgatója az M1 Híradó kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a "műveleti terület" egy operatív kifejezés, általában titkosszolgálatok használják. Ha valahol kimondják azt, hogy "mindent szabad, azaz műveleti területté válik, az azt jelenti, hogy gyakorlatilag mind a technikai lehallgatás, mind az ügynökszervezés, mind a források beszervezése engedélyezett". Olyan szervezet támogatásai is engedélyezett, amely az adott ország stabilitását aláássa, kormányt akar buktatni - tette hozzá.

Földi László arról is beszélt, hogy szövetséges országok nem használnak egymással szemben semmi olyan operatív eszközt, ami sérti egy másik ország szuverenitását.

Orbán Viktor miniszterelnök Belgrádban, a Kelet-Közép-Európa-Kína csúcstalálkozót megelőzően úgy nyilatkozott, a magyar kormány egyelőre nem tudja, mi az oka annak, hogy az Egyesült Államok több százmillió dolláros forrást különített el arra, hogy mintegy kéttucatnyi közép- és kelet-európai országgal szemben akcióterveket készítsen és hajtson végre, kifejezetten azért, hogy nyomás alá helyezzék e két tucat ország kormányát.

Senki nem örül Magyarországon annak, hogy az országot műveleti területté nyilvánították húszegynéhány másik országgal együtt - tette hozzá.

A magyar miniszterelnök Sarah Sewallnak, az amerikai külügyminisztérium egyik államtitkárának múlt heti nyilatkozatára reagált. Ebben Sewall azt hangoztatta, hogy a korrupció - mint fogalmazott - sebezhetővé teszi az országokat és a népeket a közvetlen belső veszélyekkel, illetve a külső manipulációkkal szemben a Balkántól a Fekete-tengeren át a Bengáli-öbölig. "Érzékeljük ezeket a veszélyeket, és nagykövetségeink kéttucatnyi kelet- vagy közép-európai országban éppen azon dolgoznak, hogy akciótervet állítsanak össze az illető fogadó ország számára az ottani korrupcióellenes reform támogatására és az ebben az ügyben való együttműködésre "  - jelentette ki.

Közben az M1 Híradó pozsonyi tudósítója arról számolt be, hogy a szlovák külügyminisztériumban államtitkára, Peter Burian a múlt héten találkozott Theodore Sedgwick pozsonyi amerikai nagykövettel. A két országot érintő kérdésekről tárgyaltak. A találkozón a Híradó információi szerint szóba került a nagykövet nyílt levele is, amelyben üdvözölte a szlovákiai korrupcióellenes tüntetéseket. A szlovák Külügyminisztérium sajtóosztálya erre úgy reagált, hogy a találkozó teljesen szokványos megbeszélés volt. "Hogy azon szó volt-e az amerikai nagykövet nyílt leveléről, az viszont nem nyilvános információ" - tette hozzá.

Megvétózta Orbán Viktor a török menekülttáborokból Európába történő áttelepítési javaslatot

Megvétózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a török menekülttáborokból Európába történő direkt áttelepítési javaslatot, ezért megszakadt az uniós csúcstalálkozó, jelenleg külön egyeztetések folynak - értesült az MTI brüsszeli forrásokból hétfőn.

   
Az európai uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójáról a kiszivárgott megállapodástervezet értelmében az EU megduplázná a Törökországnak az Európába irányuló menekülthullám kezeléséhez nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét, emellett a tervezettnél korábban - legkésőbb júliusig - eltörölné a vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

Ankara ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét, ha azok nem kapnak az EU-ban menedékjogot, az EU-nak viszont minden visszafogadott szíriai állampolgár helyett be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.

Az áttelepítések költségeit az EU fedezné.
   
A kiszivárgott tervezetből Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annyit erősített meg, hogy Törökország további hárommilliárd eurót kért 2018 végéig az Európai Uniótól (EU) az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.

Robert Fico pártja győzött

Robert Fico kormánypártja az Irány - Szociáldemokrácia győzött, de elvesztette parlamenti többségét a szombaton tartott szlovákiai választásokon a szavazatok bő 90 százalékának összeszámolása alapján. 

   
A 91,3 százalékos feldolgozottság szerint 8 párt jutott be az új pozsonyi törvényhozásba.
   
A Robert Fico vezette, Irány - Szociáldemokrácia a voksok 28,65 százalékát szerezte meg. Egy ilyen eredmény, pirrusszi (veszteséggel is felérő) győzelemként értékelhető, ugyanis mind a voksolás előtti felmérésekhez, mind a négy évvel korábbi eredményekhez képest visszaesést jelent a párt számára. A számok azt mutatják, hogy Robert Fico elveszítette a lehetőségét annak, hogy önállóan alakítson többséggel rendelkező kormányt, sőt - a többi befutó összetételét és eredményeit tekintve - az is kérdésessé vált, hogy képes lesz-e koalíciós kormány megalakítására.
   
Robert Fico a pártja által elért eredményre reagálva azt mondta: jobb szereplésre számítottak, de ennek ellenére tény, hogy a választásokat megnyerték, ami arra kötelezi őket, hogy megpróbáljanak kormányt alakítani. A leendő parlament összetételéről azt mondta, hogy "nagyon összetett a helyzet". Arra a kérdésre, hogy mely pártokat készülnek megszólítani koalíciós ajánlattal, kitérő választ adott.
   
A második legjobb eredményt a Szabadság és Szolidaritás nevet viselő liberális mozgalom szerezte 11,47 százalékkal. A harmadik helyen az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom végzett, a Daniel Lipsic nevével fémjelzett Nova párt jelöltjeit is listáján indító mozgalom a voksok 10,74 százalékát kapta.
   
A negyedik legjobb eredményt a Szlovák Nemzeti Párt érte el a szavazatok 8,74 százalékát megszerezve, az ötödik helyre pedig meglepetésként a Marián Kotleba vezette, a szlovák sajtó által szélsőjobboldaliként jellemzett Mi Szlovákiánk - Néppárt (LS-NS) futott be 8,17 százalékkal.
   
A hatodik hely a Most-Híd vegyes párté 6,61 százalékos eredménnyel. A hetedik helyen, meglepetésként - a Boris Kollár vállalkozó vezette Család vagyunk (Sme rodina) nevet viselő csoportosulás áll 6,58 százalékkal.
   
A nyolcadik helyen egy eddig ugyancsak parlamenten kívüli, új párt, a Kereszténydemokrata Mozgalomból (KDH) kilépett Radoslav Procházka alapította Háló (Siet) áll, nekik a választók 5,47 százaléka szavazott bizalmat.
   
A Magyar Közösség Pártja (MKP) a szavazatok 4,46 százalékát szerezte meg, így az 5 százalékos küszöb miatt nem jutott be a szlovák törvényhozásba.
   
"Nincs győztese ezeknek a választásoknak, mert senki sem tud magabiztosan kormányozni" - jelentette ki az eredményekre reagálva Berényi József, az MKP elnöke hozzátéve, hogy a felvidéki magyarság viszont vesztett. Hangsúlyozta: nagyon sok nem hagyományos párt került a parlamentbe, nagyon nehéz négy év előtt áll az ország és a politikai stabilitásnak Szlovákiában vége.
   
Az MKP eredményéről azt mondta, hogy a politikai megosztottság nagyon komolyan befolyásolta a választás eredményét, a párt vezetősége a végeredmények kiértékelését követően majd levonja a konzekvenciákat.
   
Hasonlóan borúlátón értékelte pártja szereplését Bugár Béla, a Most-Híd elnöke. Mint mondta: kétszámjegyű eredményt vártak, és a 8 százalék alatti eredmény nem értékelhető jónak, ezért annak okait ki kell elemezniük. Bugár Béla egyelőre nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a parlamentbe bekerült pártok közül melyekkel folytatna koalíciós tárgyalásokat.
   
Megfigyelők szerint a parlamenti választás eredménye rendkívüli meglepetésként értékelhető, és egyidejűleg megkérdőjelezi a pártok támogatottságáról készített előzetes felmérések megbízhatóságát, amelyek a parlamentbe bejutó 8 párt közül legalább kettőnek, a Boris Kollár vezette Család vagyunk (Sme rodina) és a Marián Kotleba vezette Mi Szlovákiánk - Néppárt várható eredményét alaposan a bejutási küszöb alá mérték.
   
A választás részvételi aránya 59,39 százalék volt, ami némileg meghaladta a 2012-es előrehozott parlamenti választásokét.