A közleményben az áll: a magyar forradalmat jelképező zászlót 1956. november 3-án ajándékozta a Fővárosi Autótaxi Vállalat munkástanácsa azoknak a lengyel fiataloknak, akik a krakkói orvostudományi egyetem forradalmi diákszövetségének segélyszállítmányát hozták Magyarországra.

A relikviát a diákszövetség egyik tagja vitte magával Lengyelországba, és több hónapig az egyetemi újság szerkesztőségének falát díszítette.

A szerkesztőségből 1957-ben az orvosegyetem kollégiumába került át, majd Jerzy Michalewski, az újság akkori szerkesztője rejtegette csaknem negyven éven át.

Az egykori szerkesztő "a lengyel-magyar történelmi sorsközösség ékes példájaként" 1995. június 16-án visszaajándékozta a magyar nemzetnek.

A forradalmi ereklye ezután az 1956-os Intézet gyűjteményébe került.
  
A történelmi relikviát a hétfői, budapesti magyar-lengyel kormányfői találkozó alkalmából Bellavics István, az Országgyűlés közgyűjteményi és közművelődési igazgatója mutatta be Beata Szydlo lengyel és Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, valamint Kövér László házelnöknek.
  
A zászlót restaurálás után végleges helyén, az Országgyűlési Múzeum állandó kiállításán láthatja majd a közönség, várhatóan tavasztól.

Az 1956-os forradalomra emlékezve egy, az októberi harcokban repesztalálatot szenvedett kabinetszekrényt állított ki a hónap műtárgyaként az első emeleti kerengőben az Iparművészeti Múzeum.
 

A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya körüli harcokban megsérült Iparművészeti Múzeum épületébe "betévedő" repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Mivel az elmúlt évtizedekben a bútort nem restaurálták, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. A műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is - közölte az intézmény az MTI-vel.
 
 Az Iparművészeti Múzeum épülete 1956 novemberének első napjaiban szenvedett súlyos károkat, a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya területén az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott heves küzdelmekben. A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
  
A bútor feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. A kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló szekrény, a 18. században egész Európában divatos, úgynevezett chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől. A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
 
 A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen lesz látogatható.