Az 1956-os forradalomra emlékezve egy, az októberi harcokban repesztalálatot szenvedett kabinetszekrényt állított ki a hónap műtárgyaként az első emeleti kerengőben az Iparművészeti Múzeum.
A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya körüli harcokban megsérült Iparművészeti Múzeum épületébe "betévedő" repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Mivel az elmúlt évtizedekben a bútort nem restaurálták, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. A műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is - közölte az intézmény az MTI-vel.
Az Iparművészeti Múzeum épülete 1956 novemberének első napjaiban szenvedett súlyos károkat, a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya területén az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott heves küzdelmekben. A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
A bútor feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. A kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló szekrény, a 18. században egész Európában divatos, úgynevezett chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől. A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen lesz látogatható.
A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya körüli harcokban megsérült Iparművészeti Múzeum épületébe "betévedő" repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Mivel az elmúlt évtizedekben a bútort nem restaurálták, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. A műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is - közölte az intézmény az MTI-vel.
Az Iparművészeti Múzeum épülete 1956 novemberének első napjaiban szenvedett súlyos károkat, a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya területén az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott heves küzdelmekben. A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
A bútor feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. A kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló szekrény, a 18. században egész Európában divatos, úgynevezett chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől. A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen lesz látogatható.