napiTopik

Isten kegyelméből Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága és más birtokok, területek királynője, a Nemzetközösség feje, a hit védelmezője - hétfőn lesz hatvanöt éve, hogy II. Erzsébet királynő viseli a fenti címeket.  Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de a 91. életévéhen járó királynő egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.    Az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.    II. Erzsébet királynő hivatalosan zafírjubileumnak nevezett 65. uralkodási évfordulója jóval csendesebben telik majd, mint a 60. évforduló öt évvel ezelőtti gyémántjubileuma. Akkor az Egyesült Királyságban és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösség 54 országában - köztük a...

Szakértők javaslatát elfogadva Adolf Hitler szülőházának lebontása mellett döntött az osztrák belügyminiszter. A braunaui ház helyére új épületet emelnek, amely karitatív vagy közigazgatási célokat fog szolgálni - közölte a politikusra hivatkozva a Die Presse című osztrák lap online kiadása hétfőn. Wolfgang Sobotka szerint a háznak csak az alapzata marad meg. Ennek egyes források szerint azért van jelentősége, mert az épület a környező házakkal együtt épp a 17. századi alapzata miatt élvez műemléki védettséget.      A belügyminiszter közölte, már kedden elindítják a lebontással végződő projekt jóváhagyásának parlamenti folyamatát.       A magántulajdonban lévő, de az állam által bérelt ingatlan évek óta üresen áll, felújításra szorul. A tulajdonos azonban nem engedi felújítani. Egyes vélemények szerint azért, mert nem akarja, hogy az épület veszítsen a náci diktátorhoz köthető jellegéből. A Die Presse szerint Gerlinde P. a közelmúltban j...

A kedvesük meglocsolásáért kapott tojás szerelmi ajándék volt a legényeknek, ezért vigyáztak rá, szakítás esetén azonban összetörték vagy megették.   A gyerekeknek ezzel szemben nem volt olyan fontos a tojás, ők nem őrizgették.    A húsvéti időszak a keresztelésről, a keresztszülőkről is szól, ezért a kisebb fiúk hagyományosan a keresztanyjukat is meglocsolták.

Egy könyv szerint Nicolae Ceausescu román kommunista diktátor 1989 nyarán a paksi atomerőmű elleni rakétatámadást készített elő. Erről Szőczi Árpád újságíró, Temesvár – A romániai forradalom kitörésének valódi története című könyv szerzője beszélt, amikor pénteken Temesváron bemutatták a kötetet. A romániai diktatúra bukását kutató újságíró a budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre amely arról szólt, hogy Nicolae Ceausescu 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá. A rakétákat arab közvetítéssel Kínából vásárolta. Ceausescu ugyanis attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják. Az újságírónak Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök is megerősítette az információt. A volt magyar kormányfő arról is tájékoztatta, hogy a fenyegetés hatására Magyarország az Amerikai Egyesült Államokbó...

Ritka, 2500 éves pecsétet ástak ki izraeli régészek egy jeruzsálemi ásatáson, egy nő neve olvasható rajta - írta a The Jerusalem Post.     "Kivételezett jogi helyzete lehetett a pecsét tulajdonosának kora többi asszonyához képest, ami lehetővé tette, hogy tulajdona és üzleti vállalkozása legyen" - közölte az izraeli régészeti hivatal (IAA) hétfőn.     A féldrágakőből készült pecsétre ősi héber betűkkel, tükörírással az Elihana bat Gael nevet és a nő apjának nevét írták. A közelben egy másik pecsétet is kiástak, ez a felirat szerint egy Sza'arajahu ben Sabenjahu nevű férfié volt.     A ritka leletet egy, az óváros falain kívül eső ásatási helyen, egy terméskövekből épült komplexumban fedezték fel kilenc évnyi ásás után.     Az IAA megbízásából folyó munka vezetői szerint az ősi épület valaha igazgatási központ lehetett.     Doron Ben-Ami, Jana Csekhanovec és Szalome Kohen közleményükben azt írták, a névre sz...

Az Országgyűlési Múzeum állandó kiállításán lesz látható az az 1956-os lyukas forradalmi zászló, amelyet korábban negyven éven át őriztek Lengyelországban, a magyar-lengyel barátság jelképeként.   A közleményben az áll: a magyar forradalmat jelképező zászlót 1956. november 3-án ajándékozta a Fővárosi Autótaxi Vállalat munkástanácsa azoknak a lengyel fiataloknak, akik a krakkói orvostudományi egyetem forradalmi diákszövetségének segélyszállítmányát hozták Magyarországra. A relikviát a diákszövetség egyik tagja vitte magával Lengyelországba, és több hónapig az egyetemi újság szerkesztőségének falát díszítette. A szerkesztőségből 1957-ben az orvosegyetem kollégiumába került át, majd Jerzy Michalewski, az újság akkori szerkesztője rejtegette csaknem negyven éven át. Az egykori szerkesztő "a lengyel-magyar történelmi sorsközösség ékes példájaként" 1995. június 16-án visszaajándékozta a magyar nemzetnek. A forradalmi ereklye ezután az 1956-os Intézet gyűjteményébe ker...

VIII. Henrik angol király (1491-1547) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését olyan sorozatos traumás agysérülések okozhatták, amelyek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek - vélik Yale Egyetem kutatói.   A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges nemzésképtelenséget is. "Nagyon érdekes belegondolni abba, hogy a modern európai történelem talán örökre megváltozott egy fejet ért ütés miatt" - mondta Arash Salardini, a Yale Egyetem neurológusa, a kutatásaikat összegző tanulmány fő szerzője. VIII. Henrik 1534-ben szakított a katolikus egyházzal, és létrehozta a Rómától független anglikán egyházat, amelynek feje ő maga lett. Az egyházszakadás egyik kiváltó okaként szokás hivatkozni arra, ho...

A világ legnagyobb ősi földalatti városát találhatták meg a törökországi Kappadókiában egy városfejlesztési projekt során. A Hürriyet Daily News című török lap beszámolója szerint egy új városnegyed építése közben, a földmunkák során egy 5000 éves, legalább hét kilométer összjárathosszúságú földalatti városra bukkantak a nevsehiri erőd alatt. Az újság a 2014-es év régészeti felfedezésének minősítette a barlangváros megtalálását. A többi kappadókiai földalatti városhoz hasonlóan az újonnan felfedezett település is alagutakból, rejtett templomokból és menekülőaknákból áll. A Hürriyet Daily News szerint az egyelőre még nem teljesen feltárt barlangváros valószínűleg nagyobb, mint a térség legnagyobb és legismertebb hasonló létesítménye, a 11 szinten a föld alatt elterülő, 600 bejárattal rendelkező derinkuyui földalatti város, ahol hajdan akár 20 ezer ember is lakhatott, sőt lehetséges, hogy az egész földkerekség legnagyobb földalatti településére bukkantak.  A helyet védettne...

Titkos jelekkel ismerik fel egymást, a tagok számát hatmillióra becsülik szerte a világban.  A szabadkőművesek zártkörű, de nem titkos mozgalom, melynek hamburgi páholya most úgy döntött, hogy megalakulásuknak évfordulóján nyit a nagyvilág felé, és párbeszédet kezdeményez a lakossággal, és egy nagy szabadkőműves találkozót is rendez. A főleg férfiakból álló szövetségnek olyan tagjai voltak, mint Chaplin, Karinthy vagy Márai; a magyar páholyok tagjainak száma százas nagyságrendű. Pontosan 275 évvel ezelőtt alapították Hamburgban a szabadkőművesek első német páholyát, aminek örömére a helyi szabadkőművesek úgy döntöttek, itt az ideje, hogy leépítsék az irányukba táplált társadalmi előítéleteket - írja a Welt című német lap online kiadása. Ezért az ősszel több olyan rendezvényt és kiállítást is terveznek Hamburgban, ami megismerteti a nagyközönséggel a hagyományokban gazdag mozgalmat. Egyebek mellett azt szeretnék megmutatni, hogy a szabadkőműveseket bátran meg lehet szólítan...

Egy középkori földrengés megváltoztatta a Pó folyását, északra tolva Itália leghosszabb folyóját - erre a következtetésre jutottak a trieszti Nemzeti Oceanográfiai és Kísérleti Geofizikai Intézet kutatói.    Fontos megismerni a múltbéli földrengéseket, hiszen a valamikori szeizmikus aktivitás alapján következtetni lehet egy-egy régió jelenkori veszélyeztetettségére - olvasható a trieszti intézet honlapján, valamint a LiveScience hírportálon.    Livio Sirovich és Franco Pettenati geofizikusok Ferrara környékének geológiai múltját kutatták, azt a térséget, amelyet 2012 májusában két nagy erejű földrengés sújtott.    Számításaik szerint az elmúlt 2800 év során a földrengések miatt a Pó több "lépésben" 20 kilométerre "vándorolt" észak felé Guastella és Ficarolo települések közötti területen. A legjelentősebb változásokat az 5,8-as erősségű földrengés idézte elő, amely 1570 novemberében rázta meg Észak-Itáliát, majd a térségben 1571 februárjáig kéteze...

Az aranymaszkjáról közismert egyiptomi fáraó, Tutanhamon sírja rejtheti a Királyok völgyében a gyönyörű mellszobráról híres egyiptomi királyné, Nofertiti maradványait egy ismert brit régész szerint.   Nicholas Reeves, az Arizonai Egyetem tanára azt állítja, hogy a gyerekkirály sírkamrájának falait nagyfelbontású digitális képalkotási eljárással megvizsgálva talált két befalazott és mindeddig észrevétlenül maradt átjárót, amelyek egyike mögött egy raktárhelyiség, a másik mögött viszont az egyedülálló szépségéről és nagy hatalmáról ismert Nofertiti sírja rejtőzhet. A királynéról DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja.    A kutatókat régóta foglalkoztatja Tutanhamon sírkamrájának visszafogott mérete - emlékeztetett keddi számában a The Times című brit napilap. Nicholas Reeves szerint viszont ennek az az oka, hogy a gyerekkirály sírját egy másikból alakították ki, és a 18 évesen elhunyt uralkodó közösen van eltemet...

Kiszely István magyarságkutató megtalálta a levéltárban a bécsi kancelláriának azt a levelét, amelyben leírják, hogy a rebellis magyaroknak olyan őstörténetet írjanak, amelyre nem lehetnek büszkék. Meg is találták céljukhoz a megfelelő embert a Magyar Tudományos Akadémián két német anyanyelvű nyelvész, Budenz József és Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) személyében. Hunfalvy kezdetben a török-magyar nyelvrokonságot támogatta, majd Budenz hatására a finnugor nyelvrokonság mellett tette le voksát. Tudományos körökben éles vita indult a török és finnugor eredet kérdésében.  Megjelent  Vámbéry Ármin: „Magyar és török-tatár szóegyezések”   c. könyve. Ezzel szemben Hunfalvyék érdemi érvek helyett csak a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét használták fel, ahol köreik a Bach-korszakban hatalomra jutottak. A Vámbéry elméletét hangoztató tudósok nem kaptak állást az Akadémián.  Az akadémista nézet szerint őseink az Ob partján, az Uraltól Keletre együtt é...

Az óegyiptomi balzsamozók "praktikáira" derült fény a Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően, akik állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek.     A vizsgálatot a Manchesteri Múzeum októberre tervezett kiállítására készülve végezték el, több mint 800 állati múmiát szkenneltek. Mint kiderült, a pólyák a legkülönfélébb állatok földi maradványait, madarak, macskák, kutyák, krokodilok, majmok, íbiszek bebalzsamozott tetemét rejtették - olvasható a BBC honlapján, amelynek Horizon című programja nyomon követi a projektet.  Az esetek harmadában teljes állati tetemeket balzsamoztak be, amelyek meglepően jó állapotban maradtak fenn. A múmiák további harmada testrészeket tartalmazott, míg körülbelül ugyanennyi esetben a balzsamozók által használt gyolcs nem rejtett semmilyen csontmaradványt. Lidija McKnight, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa a felfedezés kapcsán kifejtette, hogy régóta f...

A gyíkok és a kígyók nagy csoportjainak egymáshoz való viszonyát rajzolták meg újra amerikai kutatók, akik az evolúciós családfán elhelyezték a kréta időszak gigantikus tengeri csúcsragadozóit, a dinoszauruszokkal együtt 65 millió éve kihalt moszaszauruszokat is.     Az Arizonai Egyetem, a San Diegó-i Állami Egyetem, a Smithsonian Intézet, a Brigham Young Egyetem és a Mississippi Egyetem kutatóinak tanulmánya a PLoS ONE folyóiratban látott napvilágot.     A pikkelyes hüllők (Squamata) az egyik legváltozatosabb rend, amelybe a kígyók és gyíkok több mint 9000 ezer jelenleg élő faja tartozik. Tanulmányozásuk egyebek mellett azért fontos, mert például a mérgeskígyók marása több tízezer életet követel évente. Ugyanakkor a kígyóméreg számos orvosság, így szívgyógyszerek, diabétesz kezelésére alkalmazott készítmények nélkülözhetetlen komponense. A gyíkok és kígyók modellrendszerekként szolgálnak különösen az ökológiai és evolúciós biológiai ku...

A 6-8. században lezajlott pestisjárvány is hozzájárulhatott a római birodalom végső széthullásához - állapították meg kutatók csontvázakon végzett DNS-vizsgálatokra támaszkodva.   A Yersinia pestis baktérium által kiváltott betegséggel általában két, emberek százmillióit elpusztító járványt kötnek össze. A fekete halál néven emlegetett járvány az egyik legszörnyűbb volt az emberi történelemben: a középkorban, 1348 és 1350 között tetőzött Európában, és becslések szerint a földrész lakosságának 30-60 százalékát kiirtotta, a világ népességét 450 millió főről 350-375 millió főre apasztva. A bubópestis valószínűleg Kínából indult, és a selyemúton érte el a Krím-félszigetet. Onnan a kereskedőhajókon gyakran megjelenő házi patkányok bolhái révén terjedt el Európában. A 19-20. században újabb, ugyancsak a Yersinia pestis baktérium okozta járvány (modern pestis) söpört végig a világon, Európán kívül Afrikát, Amerikát, Ausztráliát és Ázsiát is érintve. Eddig homály fedte viszont,...

A legújabb DNS-elemzések alapján mégis Nofertiti királyné lehetett a leghíresebb egyiptomi fáraó, az aranymaszkjáról közismert gyerekkirály, Tutanhamon anyja - állítja egy francia archeológus.    A korábbi DNS-tesztekből és komputeres tomográfiai vizsgálatokból (CT) az már egyértelműen kiderült, hogy Tutanhamon apja Ehnaton fáraó volt, ám anyját illetően az a közkeletű felfogás alakult ki, hogy nem az uralkodó felesége, Nofertiti (más írásmóddal: Nefertiti) volt, hanem a király öt lánytestvérének egyike, de hogy melyik közülük, arról erősen megoszlottak a vélemények. A feltételezést a tudósok egyrészt arra alapozták, hogy bár Ehnatonnak és Nofertitinek - aki amúgy az uralkodó elsőfokú unokatestvére volt - született közös gyermeke, de mind a hat lány volt; másrészt pedig arra, hogy a Tutanhanon múmiáján elvégzett DNS-elemzések anyai ágon eltérő családfára utaltak. Az uralkodói dinasztiákban egyáltalán nem ritka vérfertőző vonalat támasztotta alá a gyerekfáraó számtalan ...

A modern ember elvesztette végtagjai csontsűrűségének 20 százalékát, mióta áttért a földművelésre és letelepedett körülbelül 12 ezer éve - állapították meg kutatók, akik leginkább a kevesebb mozgást igénylő életmóddal magyarázzák a csontritkulást.   A mezőgazdaság kezdetei előtt az ember és elődei évmilliókon át vadászattal és gyűjtögetéssel tartották fenn magukat, ez sokkal intenzívebb mozgással járt - írták az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Pennsylvaniai Egyetem és a brit Cambridge-i Egyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS).  Azok a vadászok-gyűjtögetők, akik 7000 évvel ezelőtt éltek, ugyanolyan sűrű csontokkal és ízületekkel rendelkeztek, mint a mai ember 28 ezer évvel ezelőtt kihalt "unokatestvére", a Neander-völgyi ember vagy az emberfélék távoli rokona, a csimpánz - állapították meg a tudósok.  Hozzájuk képest a 6000 évvel ezelőtt, ugyanazon a területen élő földművesek csontjai egyértelműen ritkábbak és törékenyebbek voltak - ...

Legkevesebb öt személy alussza örök álmát a Nagy Sándor (III. Alexandrosz/Kr.e.336-323) makedón király környezetéhez köthető monumentális sírban, amelyet Görögország északi részén, Amphipolisz ókori város közelében tárnak fel a régészek - jelentette be hétfőn közleményben a görög kulturális minisztérium.   Az ásatások során két szfinxet, valamint márvány kariatidákat tártak fel, s napvilágra került a sír pompázatos mozaikpadlója is. A temetkezési komplexum a feltételezések szerint III. Alexandrosz valamelyik tábornoka, esetleg a makedón uralkodó rokonai számára épült, míg a világhódító Nagy Sándort Egyiptomban helyezték végső nyugalomra.   Mint a Proto Thema angol nyelvű görög hírportálon olvasható, a csontleleteket a thesszaloniki Arisztotelész Egyetem és a Trák Démokritosz Egyetem szakértői vizsgálják. Véleményük szerint a sírban egy hatvanévesnél idősebb nő, egy újszülött, két 35-45 év közötti férfi, valamint egy további felnőtt földi maradványait találták meg. Utób...

A túlnépesedés és a szárazság vezetett az asszír birodalom bukásához - állítják amerikai és török kutatók, akik a Climatic Change folyóiratban tették közzé vizsgálataik eredményét.     Asszíria az ókori világ katonai nagyhatalma volt, amely óriási szerepet játszott az egész közel-keleti térség történelmének alakulásában. A legkorábbi források a Kr.e. 3. évezred közepén tettek először említést Asszíriáról, amely Kr.e. 612-ig létezett független államként - olvasható az EurekAlert hírportálon.  Adam Schneider, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem antropológusa és Selim Adali, az isztambuli Koc Egyetem kutatója egy agyagtábla szövegének megfejtése után kezdett vizsgálódni. A levelet egy udvari asztrológus írta, aki Kr.e. 657-ben arról tudósította a királyt, hogy "nem volt termés, nem volt mit aratni".     A paleoklimatológiai vizsgálatok tanúsága szerint nem egyszeri természetes csapásról volt szó, a mai Irak északi részét és Szíria területét sok éve...

Stonehenge első építőinek táborhelyét tárták fel a Buckinghami Egyetem régészei. A Blick Mead nevű régészeti lelőhely 2,4 kilométerre található a monumentális őskori építménytől, a feltárások során tizenkétezer kőszerszám és megégett kovakődarabka, továbbá félezer csont került napvilágra. A leletek némelyike nyolcezer évesnél is idősebb. Az eszközök eredeti állapotukban maradtak fenn, a kőpengék még ma is oly élesek, hogy az óvatlan régészek megvágták magukat velük - olvasható a Buckinghami Egyetem honlapján, valamint a BBC News hírei között.   A tárgyak radiokarbonos kormeghatározása arra világított rá, hogy a helyszín Kr.e. 7550 és Kr.e. 4700 között, azaz csaknem háromezer éven át volt lakott.   A szakemberek szerint a feltárások legfontosabb eredménye, hogy felfedezték, hol éltek azok a közösségek, amelyek Stonehenge első monumentális emlékeit emelték.   "Olyan kérdést sikerült megoldani, amely két évszázada foglalkoztatja a tudósokat. Ugyanak...