Felismerik a lovak az emberi érzelmeket

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat - derült ki egy brit kutatásból.

 
A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok "negatívan reagáltak" a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.
  
A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést és alkalmazkodjanak hozzá. Eredményeiket a Biology Letters című szaklapban mutatták be.
  
"Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot" - mondta el Amy Smith kutató.
  
Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. "A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja" - magyarázta Smith.
  
A tudósok pulzusmérőket is felszereltek a lovakra, amelyek megmutatták, hogy a mérges arckifejezések jelentősen fokozták a szívverésüket.
  
Hasonló eredmények születtek nemrég családban élő kutyák vizsgálatakor is, ami felveti a kérdést, hogy hogyan befolyásolta az emberekkel való együttélés az állatok viselkedését. A lovaknak megvan az a velük született képességük, hogy felismerjék egymás érzelmeit. Úgy tűnik, hogy a háziasítással képessé váltak az emberi érzelmek azonosítására is - állapították meg a kutatók.

Videót itt találhattok a cikkhez: http://www.bbc.com/news/science-environment-35522233

Be faló...

forrás: Brigitte

Mintegy 3000 éve már játszottak pólót Kína területén

A korábban véltnél 800 évvel előbb űzték a polót Kínában, erre a következtetésre jutottak helyi kutatók, akik 2400-2800 éves polólabdákat találtak Hszincsiangban.

A birkabőrből készült három labdára, amelyeket gyapjú és bőrdarabkákkal tömtek ki, és amelyekre egy piros keresztet festettek, a turpáni Janghaj sírokban találtak rá kínai régészek - mondta el Csen Hszin-jung, az Academia Turfanica munkatársa a Hszinhua hírügynökségnek.

Kialakításukat tekintve nagyon hasonlítanak azokra a polólabdákra, amelyeket a Nyugati Han-dinasztia (Kr.e. 202-Kr.u. 9) időszakából származó sírból ástak ki az északnyugat-kínai Kanszu tartományhoz tartozó Tunghuan városban.

A legfrissebb leletekkel kapcsolatban Lü Kuo'en vezető régész elmondta: a pólólabdák használata minden jel szerint a Tavasz és Ősz korszak, illetve a Hadakozó Fejedelemségek korszakának (Kr.e. 770-221) idejére nyúlik vissza. Az eddigi kutatások, illetve nyomok azt valószínűsítették, hogy a sportot először a Han-dinasztiában (Kr.e. 202-Kr.u. 220) űzték.

A labdákkal együtt felszínre került nyolc darab hosszúnyelű kalapács is, amelyek könnyen felismerhetők a Tang-dinasztia (618-907) korabeli festményekről. Ebben az időszakban a póló rendkívüli népszerűségnek örvendett és gyakorta megjelenítették a korabeli művészeti alkotásokon.

Hasonló kalapácsok, ütők voltak láthatók azoknak az agyagszobor figuráknak a kezében, amelyeket a térségbeli Asztana sírok feltárásakor találtak.

A leletek újabb bizonyítékai a hszincsiangi pólókultúra egykori virágzásának. Az elmúlt években a régióban, az úgynevezett Taskurgan tádzsik autonóm megye területén például egy 6600 négyzetméter területű pólópályát találtak.

Az új pólólabdák lelőhelye, a 3000 éves Janghaj sírok a Turpán-medence eddig felfedezett legnagyobb sírhelye. Amióta az 1970-es években az ásatások itt megkezdődtek, sok jó állapotban lévő leletre találtak a régészek.

Huszonhét település lovasa áll rajthoz a hét végén tartandó Székely Vágtán

Huszonhét székelyföldi település lovasa áll rajthoz a Székely Vágtán, melyet a hét végén tartanak a Maksa melletti Óriáspince-tetőn – közölték az esemény honlapján a szervezők.

A versenyzők közül nyolcan a nem igazolt eredetű lovak és lovasaik számára szervezett Góbé futamra neveztek be. A tavalyinál többen vesznek részt igazolt eredetű lovakkal a versenyen. Sztakics Éva Judit főszervező szerint az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Székely Vágta megmozgatta a székelyföldi lovas társadalmat. A lóállományra is jó hatással van, hogy a székelyek beszerezték a megfelelő lovakat.
 
A lovak eredetigazolásának a kérdését az teszi fontossá, hogy a Nemzeti Vágta szabályzata szerint angol telivérrel nem lehet benevezni a versenyre. Az pedig, hogy egy ló nem angol telivér, csak az eredetére vonatkozó iratokkal igazolható. 2013-ban lova eredetigazolásának a hiányosságai miatt nem vehetett részt a Nemzeti Vágtán a Székely Vágta győztese.
 
Az idei résztvevők többsége is Kovászna megye településeiről érkezik, Hargita megyét hét, Maros megyét pedig egy lovas képviseli.
 
A Székely vágta előfutamait szombaton tartják. Ekkor tartanak ugyanakkor egyes-, kettes- és négyesfogathajtó versenyt is, melyre 15-20 fogat benevezését várják. Szombaton este a rendezvény keretében mutatják be a Mátyás az igazságos című rockoperát a Magyar Nemzeti Lovas Színház, a Háromszék Táncegyüttes és helyi lovasok közreműködésével.
 
A Székely Vágta vasárnap délutáni döntője előtt a hagyományőrző huszárok tartanak lovas harcászati bemutatót az Óriáspince-tetőn, és Pászka Lehel lovasíjász tesz újabb kísérletet egy világcsúcs felállítására. A lovasíjász arra készül, hogy kantár és nyereg nélkül, vágtában tizenöt 60 cm átmérőjű céltáblára adjon le célzott lövést kevesebb mint 40 másodperc alatt. A kísérlet már tavaly is sikerült, de egyeztetési hiba miatt nem jegyezték be a rekordok könyvébe.
 
A székelyföldi lovas már hétfőn bebiztosította a sikert, amikor közjegyző jelenlétében, filmen is megörökítve 37,74 másodperc alatt teljesítette a pályát, és mind a 15 nyílvesszővel betalált a céltáblába.
 
A Székely Vágtára egyébként felújították az Óriáspince-tetőn nyolc éve felállított Háromszéki magyarok emlékparkját. Az építmény eredetileg fenyőfából elkészített elemeit tölgyfa elemekre cserélték.

Lóversenyfutamok ostor nélkül

A versenyszervező Kincsem Nemzeti Kft. javaslatára a lóversenyzést felügyelő bizottság kísérleti jelleggel hozzájárult az ostorhasználat teljes betiltásához Magyarországon a galopp és az ügető szakágban egyaránt.

A Kincsem Nemzeti Kft. csütörtöki közleménye szerint ezzel a döntéssel teljesült az október 1-jével felálló új vezetőség egyik legfőbb célkitűzése a sportág alapját jelentő versenylovak mentális és fizikális egészségének a megőrzése, egy olyan "barbár", szakmailag indokolatlan és a mai kor állatvédelmi elvárásaival teljességgel ellentétes támogató eszköz, mint az ostor megvonásával.
 
A hazai versenyszervező - amint jelzi - ezzel a lépéssel az élére állt a kontinensen az egyre jobban felerősödő ostorellenes mozgalomnak. "E lépéssel utat mutat a nálunk lényegesen nagyobb lóverseny-kultúrával rendelkező országoknak, ahol évek óta az egyre komolyabb szigorítások ellenére sem képesek minden fél számára megnyugtatóan kezelni a problémát." - áll a közleményben.
 
A változtatással megvalósul a minden más sportágban is elvárható esélyegyenlőség, hiszen korábban ádáz vitákra adott okot, amikor valaki szabálytalan ostorhasználattal megnyert egy futamot, egy olyan előtt, aki a szabályokat betartva versenyzett.

 "Nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy az ostorhasználat betiltása mérföldkő a magyar lóversenyzés életében" - jelentette ki Pécsi István, a Kincsem Nemzeti Kft. frissen kinevezett ügyvezető igazgatója.
 
Hozzátette: mostantól olyan emberek tömegeit állíthatják az ügy mellé, akik korábban éppen az idejétmúlt és értelmetlen ostorhasználat miatt fordultak el a sportágtól. A lovak, különösen az angol telivérek hamarosan sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak lesznek, ami jótékony hatással lesz a teljesítményükre.
 
Hangsúlyozta: ha a kísérlet beválik, 2015-ben már a teljes szezon "ostormentes" lesz.

  A galoppon november 1-től, míg az ügetőn november 8-tól kezdődik a kísérleti időszak.

Magyar fogathajtó sikerek a Vecsés Kupán

A négyesek között egyéniben Dobrovitz József, csapatban pedig a Lázár Zoltánnal és Váczi Istvánnal kiegészülő magyar válogatott nyert a vasárnap befejeződött 22. Vecsés Kupa nemzetközi fogathajtóversenyen.

 

A 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz mögött - aki egyben a világkupa-pontszerző viadal házigazdája volt - a hétszeres világbajnok Lázár Zoltán lett a második és a sportág egyik legnagyobb alakja, a holland Ijsbrand Chardon a harmadik.
  

A magyar eredmények bíztatóak az aacheni verseny és a világbajnokság előtt, még úgy is, hogy a világ- és Európa-bajnoki címvédő hollandok nem a legjobb hármasukkal álltak rajthoz Vecsésen.

forrás: MTI

kép: http://vecseshirek.hu/

Andalúz ló

Az andalúz ló Igazi spanyol lófajta. Egyesek szerint eredete a mór időkre vezethető vissza,(8.század) az Ibériai- félszigetre került berber lovak és a helyi spanyol lovak keresztezéséből alakult ki, mások szerint az egykori numídiai-kárthágói lovak utódai. 

Az andalúziai lovaknak igen nagy befolyása volt az európai és amerikai lófajtákra. A következő fajták kialakulásában játszott nagy szerepet az andalúziai: lipicai, kladrubi, frederiksborgi, oldenburgi, orlov és a criolloéban. A fajta első jelentős megszilárdulását a córdobai ménes megalapítása jelentette- II. Fülöp, 1571.
Az andalúz elegáns, akciós mozgású ló, a modern sport céljaira, viszont már kevésbé alkalmas. Főként a bikaviadalok klasszikus lova. Több színben is előfordul, kedvelt színe a szürke. Az andalúz a barokkos fajták közé tartozik. Megnyerő külső, elegancia jellemzi. Mozgása tetszetős, akciós, dinamikus, de inkább fölfelé irányul, ellentétben a modern sportló nyújtott, térölelő vágtájával. Feje nagy, általában kissé kosfejű, szeme éber, nyaka szépen ívelt, magasan illesztett, martájéka nem kifejezett. Az egész testre, így a hátra is jellemző a jól izmoltság. A végtagok stabil alakulásúak, szárazak, a csüd nem lehet túl hosszú. Fara kerek, farka dús, mélyen tűzött. Jellegzetessége a hosszú, selymes tapintású, hullámos sörény és farokszőrzet.
Az andalúz lófajta tenyésztése a középkor utolsó századaiban a dél-spanyol karthauzi kolostorokban folyt. Egy híres nemes, Don Alvaro Obertus de la Valeto végrendeletében a szerzetesrendre hagyott egy 40 km²-es, lótenyésztésre kiválóan alkalmas területet, így 1476-ban bekövetkezett halála után a lótenyésztéshez jól értő karthauziak vették át a tenyészet vezetését. A három legfontosabb tisztavérű tenyészet Jerez de la Fontera, Sevilla és Casallo környékén működött. Ezenkívül jelentős volt a nemesi családok andalúzállománya is: a zamoranos, a guzmanes és a valenzuelas mind-mind ilyen magántulajdonú ménes volt. Az andalúz méneseket több súlyos csapás is mérte: Napóleon seregei számos egyedet zsákmányoltak, de szerencsére a szerzetesek el tudták rejteni az állomány egy részét. 1832-ben járvány pusztított az ekkor már nem karthauzi kézen lévő állományban, amit csak néhány egyed élt túl. A spanyol kormány ekkor egészen az 1960-as évekig kiviteli tilalmat rendelt el az andalúzra, a fajta regenerálása érdekében. Az Andalúz Tenyésztő Szövetség 1912-ben alakult. Érdekesség, hogy az andalúzt elfogadják a luzitano fajtájában, de fordítva ez már nem igaz.


Az andalúz lovat már a kezdetektől elsősorban hátaslóként hasznosították. Majdnem mindenki számára ideális ló az andalúz. Egyes egyedei gyermeklónak, mások hobbilónak, megint mások versenyezni alkalmasak. Lehet használni akár fogatban is. Sporttársként leginkább az ugrósportban és a díjlovaglásban felel meg. Találkozhatunk vele lovas bemutatókon és cirkuszokban is. Manapság újra kezdik virágkorukat élni, az új, "barokk divatnak" köszönhetően. Sok hobbilovas egyszerűen temperamentuma és természet adta feligazodottsága miatt kedveli, mivel ezek talán a legelegánsabb hátaslóvá teszik. Élénk vérmérsékletük ellenére könnyen fegyelmezhetők, jól irányíthatók, gondozójukkal bensőséges kapcsolatot alakítanak ki. A tartással és a takarmányozással szemben nem igényesek. Ez a fajta ma az egyik legkedveltebb hátasló a világon: egyedül Andalúziában 124 ezer tenyészkanca található. A fajta rokontenyésztése tilos, de a nagy egyedszám miatt erre nincs szükség.

Amerikai ügető

Az Egyesült Államokban, a nagy távolságok szükségessé tették egy gyorsan ügető kocsilófajta kitenyésztését.

A fajta kialakulásában nagy szerepe volt Darley Arabian utódjának-Messengernek-akit 1788-ban exportáltak az USA-ba.
Kitűnő ügetőképességét jól örökítette, és az 1849-ben született utódjának, Hambletonian 10 révén sikerült rögzíteni ezt a tulajdonságot a fajtában.

Az amerikai fajta onnan kapta a Standard bred elnevezést, hogy tenyésztői már csak az olyan olyan lovakat ismerték el a fajtába tartozonak, amelyek két és fél percnél kevesebb idő alatt ügették le az 1 mérföldet./1 mérföld kb. 1,6Km./

Az amerikai ügető ló tenyésztői a küllemmel még annyit sem törődtek, mint a telivér tenyésztők. A teljesítmény számított egyedül. Az amerikai ügető ló külleme: Feje nemes is, de durva is lehet. Magasan illesztett, középhosszú nya, nem kifejezett mar, hosszú, meredek jól izmolt lapockák jellemzik. Mellkasa mély, hosszú, a hát ugyancsak hosszú, gyakori a töréshiba.

A far széles, izmos, gyakran csapott. Túlnőttség előfordulhat. Lábszerkezete nem mindig korrekt, elől néha franciás, hátul gyakran gacsos. A csánkok sokszor nem elég terjedelmesek, a csűd hosszú.

Átlagos marmagassága körülbelül 158cm, lényegesen kisebb, mint a telivéré.

Akhal Tekini

Az akhal tekini igazi türkmén fajta, az egykori türk ló egyenes leszármazottjának tekintik. Közel 3000 éves lófajta. Fő jellemzői, hogy kemény, kitartó és nagyon gyors lovak.

Az ashabad-moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé. A fajtában több olimpiai aranyérmes díjló is volt már. Absent, Mual, Penteli. Kifejezetten sport célra alkalmas hátasló.
Külleme: pej, sárga és fakó színben fordul elő.

Az akhal tekini feje egyenes, száraz. nyaka gyakran szarvasnyak, marja kifejezett, magas és hosszú, törzse nem túl mély, háta általában hosszú, gyakran puha, fara izmos. Ízületei többnyire szárazak.

Későn érő, hosszú élettartalmú fajta. Sem telivér, sem arab vért nem tartalmaz, ezért rendkívül értékes. Az angol telivér ősei közöttis ott sejthetjük ezt a fajtát. Az akhal-tekini általában erős akaratú és élénk. Küllem: Jellemzői a kicsi fej,a hosszú,egyenes orrhát, a kifejező szem, a széles érzékeny orrlyuk és a hosszú fül. Karcsú, magas ló, magas marral.

A rar gyenge, a farok alacsonyan tűzött. Az akhal tekini lovak lábai hosszúak és izmosak. A sörény ritka, az üstök gyakran hiányzik. Az Akhal tekini tipikus nomád ló, nagy kitartásáról ismert.

Néhány országban ma már versenylónak is használják.

Az akhal tekini marmagassága: 145-157cm között. Szín: Ennek a fantasztikus fajtának a színe eléggé csillogó. Legjellemzőbb az aranysárga, a szürke és a pej kevésbé elterjedt.

forrás / kép: https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/

Magyar sportló

A magyar sportló a legfiatalabb fajta hazánkban, melynek felügyelő szerve a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete 1990 óta működik. 

A fajta lóállománya nem köthető egyetlen helyszínhez vagy méneshez sem, a tenyésztés nagyrészt magántulajdonban lévő az ország legkülönbözőbb részein élő egyedeken alapul.

A rendszer, melyen a fajta tenyésztése alapul, megfelel a hazánkban érvényesülő piaci viszonyoknak.

A fajtába felvehető lovak kiválasztása illetve teljesítményük vizsgálata központilag szabályozott, a fedeztetés a tartás vagy a nevelés azonban a tulajdonosok feladata, és önerőből működik.

Az állami tulajdon viszonylag csak a tenyésztők rendelkezésére bocsátott fedezőmének formájában van jelen a fajta piacán.

kép: https://images-blogger-opensocial.googleusercontent.com/

Rendőrló rohant neki egy autónak a Dózsa György úton

Személyautónak rohant egy megbokrosodott rendőrló szombat délután Budapesten, a Dózsa György úton. A sofőr megsérült, az állat elpusztult.

A police.hu oldalon megjelent rendőrségi közlemény szerint a Városligetben megrendezett IV. rendőr- és tűzoltónapon a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztályának bemutatója során az egyik ló megcsúszott, és elszakadt a kengyele. Az állat megbokrosodott, levetette lovasát, majd kirohant a Dózsa György útra, ahol nekivágódott egy személygépkocsinak.
  
Az autó vezetője könnyebben megsérült, a ló a helyszínen elpusztult - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata.

forrás: MTI

Lovakat szöktető ló

(a kép csak illusztráció)

Valóságos szabaduló-szabadító művésszé lépett elő egy ló az Egyesült Államokban: szájával képes kinyitni állásának ajtaját, és állattársai karámjánál is elhúzza a reteszeket.

A Mariska nevű ló gazdái videóra vették egyedi tehetségét. Azt, ahogy megválogatja a "szabadításra" érdemes társakat: van, amelyikhez egyenesen betér, akár egy börtönbeli rab társa cellájába. Mariska számára nincs akadály, a szénaraktárba is "betör", finoman elhúzva az ajtó reteszét. A helyiségben egy hűtőláda is van, a ló azt szintén képes felnyitni orrával, hogy ellenőrizze, nincs-e benne valami fogára való.

A szabaduló ló a karámok közös ajtaját is ki tudja nyitni, hogy a szabadban mozoghassanak.

A róla készült "dokumentumfilm" hatalmas siker a világhálón, bő három hét alatt már 400 ezren nézték meg



Mariskát gazdái Houdininek becézik - a legendás szabaduló művész után.

forrás: MTI / youtube

Bemutatkozik a Overdose-ról készült dokumentumfilm

Premier előtti vetítésen az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be hétfőn az Overdose című egészestés dokumentumfilmet, az alkotás televíziós bemutatója november 28-án lesz az HBO csatornán.

A film Ferenczi Gábor rendezésében és Major István (Filmteam) producer vezetésével jött létre a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) és az HBO Magyarország gyártási támogatásával. A 72 perces produkció összköltségvetése 50 millió forint volt, a film gyártását a MNF 12 millió forinttal támogatta.

   

A film Alagtól Németországon és Anglián át egészen Szlovákiáig követi Overdose sorsát. "Az egyik napról a másikra 3000 helyett 5 millió eurót érő Overdose a remény jelképe, egy olyan ígéreté,a mely csak egyszer adódik az ember életében" - nyilatkozta korábban a filmről Ferenczi Gábor, aki A barátkozás lehetőségei című alkotásáért megkapta a legjobb tévéfilm díját a 40. Magyar Filmszemlén.

   

Ferenczi Gábor alkotótársaival, Idrányi Flórával és Gül Togay-jal 2008 novemberében kezdte megörökíteni Overdose történetét. "Jólesett végre egy politikamentes hír, egy igazi sikertörténet" – fogalmazott Ferenczi Gábor a film születéséről.

   

A dokumentumfilm Overdose betegségének, felépülésének és újrakezdésének időszakában a kulisszák mögötti világba vezet, a nézők megismerhetik Overdose tulajdonosát, trénerét és munkalovasát, a ló pályafutásának küzdelmes, több szálon futó drámai történetét. A filmhez idén márciusban forgattak utoljára, így a versenyló szeptemberi búcsúztatása már nem került a produkcióba.

   

Az Overdose (Vágta egy álomért) című alkotás az HBO Magyarország és a Magyar Nemzeti Filmalap tavaly októberben kezdődött hosszú távú együttműködése keretében jött létre, amelynek célja egészestés kreatív dokumentumfilmek közös létrehozása.

   

Gül Togay az MTI-t arról tájékoztatta, hogy terveik szerint film december elején fővárosi és vidéki artmozikban is látható lesz a Filmteam forgalmazásában.

forrás: MTI

kép: hatharom.com

Nemzeti Vágta - Középfutamok és döntők a vasárnapi versenyprogramban

A középfutamokkal és bemutatókkal folytatódik a hatodik Nemzeti Vágta programja vasárnap; délután a nemzetközi futam mellett a döntőre is sor kerül a fővárosi Hősök terén felállított speciális pályán.

forrás: MTI - kép: vagta.hu

A remek időjárásnak köszönhetően rengetegen látogattak ki a már hagyományosnak számító lovas verseny- és programsorozat helyszínére.

    

A nap lovas bemutatókkal és sorversenyekkel indult, majd megkezdődtek a középfutamok, melyeknek győztesei jutnak tovább az este hat órakor kezdődő döntőre. A nyertes átveheti az elsőnek járó ötmillió forintos fődíjat és a vándordíjat, egy 1848-as huszárszablyát.

    

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezték a jótékonysági sztárfutamot: a szombat délutáni versengést végül Sárfalvi Péter nyerte Orfeusz nevű lován. A győzelmével járó egymillió forintot a Ments Életet Alapítvány kapja. A sztárfutamon második helyen végzett Pintér Tibor a Gyermekkor Alapítványt, a harmadik helyezett Kaszás Géza a Forgács Alapítványt, a negyedikként befutó Stohl András pedig a Kézenfogva Alapítványt támogatja 250 ezer forinttal.

    

Sokan használták ki a hétvégi jó időt arra, hogy a lelátókról és közvetlen közelről figyeljék az eseményeket. A Műcsarnok és az Ötvenhatosok tere közé települt Országkonyha idén is tradicionális magyar ételek és italok sorát kínálja a vendégeknek. Megkóstolható a gulyás, a halászlé, a töltött káposzta és a túrós csusza, de természetesen a gyerekek kedvencei, a rétes, a kürtős kalács és egyéb édességek sem hiányoznak a kínálatból.   

    

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) szervezésében népművészeti kirakodóvásáron látványos műhely- és mesterségbemutatók révén ismerkedhetnek meg az érdeklődők a hagyományos, többnyire lovakhoz kötődő népi kézműves termékekkel, elkészítési módjukkal.

    

Az Andrássy úti Vágta Korzón a vágtán részt vevő 72 település és a nemzetközi futam országai - Magyarország mellett Szerbia, Katar, Málta, Csehország, Szlovákia, Kazahsztán és az Egyesült Arab Emírségek - mutatják be kultúrájukat, tradícióikat.

    

A vágta vasárnap délutáni programjában szerepel a Zágonyi Emlékfutam, magasugrató verseny, dámalovaglás, kocsitoló verseny, pusztaötös bemutató, illetve sor kerül a kishuszár vágta és a fogatvágta döntőjére is.

    

Délután öt órakor nyitják meg a hatodik Nemzeti Vágta döntő futamait: fél hattól indul a nemzetközi futam, hat órától pedig a 2013-as Nemzeti Vágta győztese címéért versengenek a lovasok.

Több ezren búcsúztatták Overdose-t

Több ezren búcsúztatták a világhírű magyar versenylovat, Overdose-t vasárnap a Kincsem Parkban.

forrás: MTI - kép: hotdog.hu

A magyar galoppsport valaha élt egyik leghíresebb képviselőjétől ünnepélyes keretek között, felvezetéssel vettek búcsút. Óriáskivetítőn felelevenítették pályafutását, a nagy győzelmeket, a legemlékezetesebb pillanatokat. A Blaskovich Ernő Emlékversenyben bemutatkozott Overdose testvére, Opium Bullet, aki ráadásul megnyerte a futamot.

    

Overdose is futott volna, azonban két hete bevérzett a patája, így ez elmaradt. A szervezők tájékoztatása szerint a négylábú jól viselte az ünnepséget, végig nyugodt volt.

    

A 2010 augusztusáig veretlen, sorozatban 14 futamot megnyert Overdose savós patairha-gyulladást kapott 2009-ben, emiatt veszélybe került karrierje. 2010-ben visszatért, de két megnyert futam után csak hetedik lett a baden-badeni Goldene Peitschén. Tavalyelőtt viszont ismét győzött, mégpedig Hoppegartenben, majd a Haydock Parkban és a Royal Ascoton is újfent bizonyította egyedülálló tehetségét, utóbbi helyszínen a negyedik helyen ért célba. Overdose 2011. november 13-án, Rómában futott legutóbb, és akkor győzött.

Hucul lovakkal indul túra Aggtelekről Lengyelországba

Aggtelekről a lengyelországi Gladiszówra indul kedden hucul lovas túra. A mintegy négyszáz kilométeres táv megtételével azt akarják bebizonyítani négy ország lovasai, hogy a Kárpátok hegyi lova, a hucul képes ekkora távolság megtételére.

forrás: MTI - kép: paripa1.5mp.eu

Az Aggteleki Nemzeti Park tájékoztatása szerint a 400 kilométeres hucul lovas túrát mintegy két hét alatt teszik meg a lovasok, a túra a Gladiszów hucul ménes farmon zárul. A kezdeményezés célja a hucul lovak ismertségének elősegítése, a fajta ügyességének bemutatása.

    

A lovas túrán Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország lovasai vesznek részt, az eseményt a Nemzetközi Visegrádi Alapítvány szervezi, a lovas túra az Aggteleki Nemzeti Parkból indul el 30 lovassal.

    

A hucul - kisló - nevét az Északkelet-Kárpátokban élő népről kapta. Ők tenyésztették ezt a zömök, jó ellenálló képességgel rendelkező fajtát, amely a hegyi viszonyokhoz is kiválóan alkalmazkodott. Figyelemreméltó a munkabírása, az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregében málhásállatnak használták.

Radium Boy győzött a 99. Magyar Ügető Derbyn

A legjobb idővel kvalifikált Radium Boy nyerte meg a vasárnap rendezett, 9 millió forint összdíjazású 99. Magyar Ügető Derbyt.
  

forrás: MTI - kép: lovasok.hu

A szervezők tájékoztatása szerint az 1900 méteres futam az utolsó 50 méteren dőlt, melyen a Veljko Mazsik hajtotta Radium Boy ellépett vetélytársaitól és összességében magabiztos sikert aratott. A győztes 4,5 millió forintot nyert.

   

A Kincsem Parkban rendezett Magyar Derbyn a második helyet a Márton Lajos hajtotta Royal Flesh, a harmadikat pedig Rózsakert szerezte. Utóbbi ló hajtója Juhász Balázs volt.

Hármas Lázár-siker kettesben

Hármas Lázár-siker született a pénteki díjhajtásban a kettesek között a fábiánsebestyéni fogathajtó Világkupa-fordulón, ugyanis a hétszeres világbajnok Lázár Vilmos mögött hatszoros vb-aranyérmes öccse, Lázár Zoltán végzett a második és harmadik helyen két külön fogattal.
  
A Magyar Lovasszövetség elnökeként is dolgozó idősebb Lázár fivér nemzetközi szinten is kiemelkedő, 40 hibapontot alig túlhaladó eredménnyel nyerte a nyitószámot. Testvére kihasználta azt az új szabályt, hogy egy versenyen két fogattal is indulhat, igaz az összetett végeredménybe majd csak az egyik számít bele.
  
Mivel Lázár Zoltán ezúttal mindkét fogatával a kettesben versenyez, az elitkategóriában, a négyesek között a 2004-ben csapatban világbajnok Dobrovitz József vált az első számú esélyessé, és ennek megfelelően ő kezdett a legjobban. Mögötte Móró Lajos és Váczi István várja a folytatást a második és harmadik helyről.
  
Az egyesfogatoknál a 2010-ben vb-ezüstérmes lengyel Bartlomiej Kwiatek győzött díjhajtásban.
  
A magyarok számára a fábiánsebestyéni verseny - amelyen hét nemzet 53 fogata vesz részt - a ketteseknek vb-, a négyeseknek pedig Eb-válogató.
  
A viadal szombaton a maratonhajtással folytatódik, és vasárnap az akadályhajtással zárul.

    Állás a díjhajtás után:
    egyesek:
1. Bartlomiej Kwiatek (lengyel) 44,22 hibapont
2. Kun Andrea 62,34
3. Bettina Jachs (osztrák) 64,45
    kettesek:
1. Lázár Vilmos 40,51 hibapont
2. Lázár Zoltán (II.) 44,86
3. Lázár Zoltán (I.) 46,08
4. Margitai Sándor 47,62
    négyesek:
1. Dobrovitz József 49,13 hibapont
2. Móró Lajos 53,93
3. Váczi István 54,58

forrás: MTI
kép: telesport.hu

Lovas rendőrök ellenőrzik Pest megye külterületeit

Lovas rendőrök ellenőrzik a jövőben több Pest megyei település autóval nehezen megközelíthető részeit és a mezőgazdasági területeket - közölte a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.
 
Beluzsárné Belicza Andrea elmondta: a megyei kapitányságnak nincsenek lovas járőrei, ezért a Készenléti Rendőrségtől kölcsönzik őket. Kedden Érden, csütörtökön Tökölön és környékén jelentek meg a párban járőröző lovas rendőrök - tette hozzá a szóvivő.
 
Egyelőre nem készült pontos beosztás arról, hogy a lovas járőrök mikor melyik Pest megyei településen jelennek meg, és az is bizonytalan, hogy a Készenléti Rendőrség tud-e egy helyszínre két lovasnál többet biztosítani. Azokon a településeken azonban, amelyek külterületei kiterjedtebbek, környékük rendőrautóval nehezen járható, szinte bárhol, bármikor feltűnhetnek az egyenruhás lovasok - közölte a szóvivő.

forrás: MTI 

Phoenix - Tavi

forrás: Seahorse