napiTopik

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte. Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett. A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon. Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arr...

A krokodilok ma élő legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben ők a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók. Mindkét csoport egy nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik, ám míg a madarak evolúciója gyors ütemben haladt dinoszauruszőseik kipusztulása után, addig a krokodiloké lassú volt - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában. "A krokodilfélék molekuláris órájának ketyegési sebessége jóval lassabb, mint az általunk vizsgált más állatoké, így az emlősöké, ami azt jelenti, hogy sokkal tisztább képet kaphatunk a múltjukról" - magyarázta Richard Green, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i tagintézményének munkatársa. Mint hozzátette: "a fosszíliákból tudjuk, hogy a krokodilok testszerkezete nagyrészt változatlan maradt évmilliókon keresztül". A kutatók a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis), a bordás krokodil (Crocodylus porosus) és a gangesz...

A hangyák előre megérzik a földrengést, jóllehet ennek ára az, hogy csapnivalóan választják ki lakóhelyüket - hangzott el az Európai Földtudományi Szövetség bécsi éves közgyűlésén.     Gabriele Berberich, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatója csapatával három éven át tanulmányozta az erdei vöröshangyák viselkedését Németországban. Arra az eredményre jutottak, hogy az apró, szorgalmas rovarok előszeretettel építik ki fészküket vetődések és repedések mentén, csupa olyan helyen, ahol gyakoriak a tektonikus mozgások, és földrengés esetén a leginkább beszakadhat a talaj. A felmérés keretében több mint 15 000 vöröshangyabolyt számoltak össze a németországi törési vonalak mentén. Az állatok magatartását videokamerákkal rögzítették. A vizsgálati időszakban - 2009 és 2012 között - tíz 2,0-3,2 erősségű rengést észleltek az országban: a hangyák viselkedése csak a Richter-skála szerint 2,0-es fokozatúnál nagyobb földmozgásoknál változott meg (történetesen ez az az alsó rengéshatár,...

Óriási testméretei miatt nem tudott alkalmazkodni a környezet változásához, ezért halt ki 100 ezer éve a Gigantopithecus nevű, King Konghoz hasonló majom, amely családjának a valaha élt legnagyobb testű faja lehetett - állapították meg német tudósok.   A tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és az ősi környezetet kutató tudósai és a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet munkatársai a Gigantopithecus kihalásának körülményeit vizsgálták, tanulmányuk a Quaternary International tudományos lapban jelent meg - adta hírül a phys.org.   Az óriás ősmajom fogzománckövületének elemzéséből arra következtettek, hogy a főemlős csak erdős területen élt meg.   A Gigantopithecusok 1,8-3 méteresre is megnőttek, súlyukat 200-500 kilogrammra becsülik, testméreteiket tehát jól ismeri a tudomány, ám kihalásuk körülményei körül sok a bizonytalanság.   A faj táplálkozásáról többféle elmélet létezik, egyesek szerint növényevő, mások szerint húsevő volt, vannak, akik úgy v...

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat - derült ki egy brit kutatásból.   A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok "negatívan reagáltak" a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.    A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést és alkalmazkodjanak hozzá. Eredményeiket a Biology Letters című szaklapban mutatták be.    "Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot" - mondta el Amy Smith kutató.    Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. "A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja" - magyará...

Ötvenhét különböző rovarirtószer nyomait azonosították mérgezett európai háziméhek szervezetében lengyel kutatók, akik a Journal of Chromatography A című folyóiratban ismertették eredményeiket.     A háziméhek ma már világszerte fenyegetettek. Az Egyesült Államokban egyre gyakrabban fordul elő a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken.     Számos tanulmány kimutatott már kapcsolatot a rovarirtószerek használata és a háziméh-populációk hanyatlása között. Az Európai Unió mostanra betiltotta a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid-alapú növényvédőszerek használatát. A méhekre ártalmas szerek egyikének betiltása azonban nem oldja meg a problémát, a rovarölők és a méhpusztulás közötti kapcsolat ugyanis igen összetett és a kutatók folyamatosan dolgoznak az okok felkutatásán.     A lengyelorszá...

illusztráció Sárga szemöldökű békafajt fedeztek fel Kolumbiában, a Keleti-Andokban - közli honlapján a BBC.     A Humboldt Intézet szakértői a Pristimantis macrummendozai nevet adták az állatnak. A Boyaca tartományban lévő Iguaque-Merchán hegyvidéki ökoszisztémában bukkantak rá, Arcabuco várostól északra.     Rejtőszíneinek köszönhetően a béka könnyen beleolvad a köves talajba, ráncos bőre megőrzi a nedvességet. A tudósok szerint a 3500 méter feletti magasságban élő faj nagyon jól alkalmazkodott a nyirkos környezethez. A Pristimantis nősténye a nedves talajba rakja le petéit.     Kolumbia a földkerekség egyik leggazdagabb élővilágú országa. A környezetvédők régóta harcolnak az ország mocsaras területeinek védelméért.     Az elmúlt hónapban a kolumbiai alkotmányos bíróság betiltotta a bányászatot a mocsárvidékeken. Döntését azzal indokolta, hogy az visszafordíthatatlan károkat okozhat a törékeny ökoszisztémában.

Egy rövidszőrű német vizsla nyerte meg az Egyesült Államok legrangosabb kutyakiállítását New Yorkban.     A hároméves, CJ névre hallgató kan mintegy 200 fajtából több mint 2700 kutyát utasított maga mögé a 140. alkalommal megrendezett Westminster Kennel Club Dog Show versenyen, megszerezve ezzel a győztesnek járó ezüstserleget - írta a BBC News.     "Van benne egy különleges szikra" - nyilatkozta a nyertes kutya gazdája, Valerie Nunes-Atkinson, hozzátéve, hogy CJ-ben - teljes nevén California Journey - "öreg lélek" lakozik. Az elismeréssel nem jár pénzjutalom, de a kutya részt vesz egy médiaturnén.     CJ felmenői között két bajnok is található, a négylábú a harmadik rövidszőrű német vizsla, amely megnyerte a nagypresztízsű kutyakiállítást. A zsűri feje, Richard Meen úgy fogalmazott: CJ-ben meg van az az intelligencia és éberség, amelyet a nyertes kiválasztásánál keresett.     A verseny második helyezettje egy Lucy névr...

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét az éghajlati modellek egy új kutatás szerint.      A tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt nyeltek el, mint korábban vélték - idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt szerdán.      A szerzők szerint ez megmagyarázza, hogy a modellkísérletek eddig miért becsülték túl a szén-dioxid légköri mennyiségének növekedési ütemét. Úgy vélik azonban, a globális felmelegedés előrejelzéseit ez a különbség valószínűleg nem befolyásolja.      Az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségének kiszámítása kulcsfontosságú a klímaváltozás hőmérsékleti hatásának becsléséhez. A kibocsátott szén-dioxid mintegy felét az óceánok vagy a növények nyelik el. Az új kutatásban a tudósok újra megvizsgálták, hogyan szívja magába az élő növényzet ezt az üvegházhatású gázt.      Eleme...

A hajók motorzaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává - állapította meg egy úttörő jelentőségű tengerbiológiai kutatás.   Az Exeteri Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy az elhaladó hajók motorzaja akkora stresszt okoz a korallzátonyok fiatal halainál, hogy nehezebben veszik észre a veszélyt, gyakrabban falják fel őket a ragadozók, túlélési esélyeik így a felére csökkennek - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.    Ez az első kutatás, amely kimutatta, hogy az emberi tevékenységből származó zajok, ebben az esetben a motoros hajók hangja közvetlenül befolyásolhatja a halak élettartamát.    "Amikor a nyílt vízen hajó húzott el fiatal korallszirti halak mellett, akkor hatszor kevésbé volt valószínű, hogy az átélt stressz miatt megijedjenek a szimulált ragadozótámadástól, mint amikor nem hallatszott közelükben motorzaj" - magyarázta Stephen Simpson, az Exeteri Egyetem biológusa.    A ragado...

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók - olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján.     A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak.     Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat pedig sűrű hálón keresztül ért hozzá rendkívül erős "kezével", ám látszott rajta, hogy minden vágya megragadni a tabletet, ami a gép végét jelentette volna.     Az egyetem egyik kutatója, Marcus Carter ahelyett, hogy "orangutánbiztos" táblagépet fejlesztett volna, a Microsoft Kinect 3D-s szenzorát használta arra, hogy a ketrecet interaktív térré alakítsa, melyet az állat bármely testrészének mozdulata aktiválni tud.     A kutatók olyan számítógépes játékokat fejlesztettek, ahol ...

Egy kihalt, új faj felfedezését eredményezte egy több mint másfél méter hosszú koponya fosszíliájának megtalálása Tunéziában, ahol a valaha élt legnagyobb krokodil maradványára bukkantak olasz és tunéziai paleontológusok.   A kanadai Albertai Egyetem és a Bolognai Egyetem kutatói azonosították a maradványt, és a dinoszauruszok korában élt fajnak a Machimosaurus rex elnevezést adták. Ez a faj volt a dinoszauruszok korabeli óceánokban élő krokodilok legnagyobbika és a legutolsó képviselője.    A krokodil koponyája több mint másfél méter volt - nagyobb, mint egy T. rex koponyája -, az állat teljes testhossza majd 12 méter volt. A Machimosaurus rex nagyobb volt, mint a dinoszauruszok kora óceánjainak eddig ismert krokodiljai. Töltényalakú fogai lekerekítettek voltak, tompa végűek, redőkkel, amelyekkel képes volt a tengeri teknősök páncéljait összeroppantani. "Ezek a fogak nem hús felmetszésére, hanem csontok összeroppantására szolgáltak" - közölte Tetsuto Miyashita, ...

Tilos kutyát tartósan kikötve tartani január 1-jétől, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani, az, aki vét a rendelet ellen, állatvédelmi bírságot fizethet, de nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatály alá.     A Nébih tájékoztatása szerint probléma esetén nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesíteni. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája.     Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor állatvédelmi bírságot szabhatnak ki rá, melynek alapösszege 15 000 forint. Ez az összeg minősített esetekben - jogszabályban meghatározott mértékben - növelhető.     Közölték: a jogszabály célja, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra. Az állattartók kötelessége, hogy - bármely tartási mód esetében - biztosítsák a kutyájuk egyedi igényeinek megfelelő életkörül...

Huszonöt éve kutatja a Loch Ness-i szörny titkát egy brit férfi, aki a mendemondák helyett hihető magyarázatot akar találni a legendabeli teremtmény észleléseire, amelyekből tavaly egyébiránt 13 éve nem látott számút jegyeztek fel.       Steve Feltham a Loch Ness partján él, Angliából költözött oda, hogy megoldja a szörny rejtélyét. Névjegykártyáján az áll: szörnyvadász.     "2016-ban vadonatúj víz alatti kamerát akarok venni, hogy végre kiderítsem, mi történik a tó fenekén" - idézte a The Press and Journal, Skócia legrégebbi, 1747 óta működő napilapja az 52 éves férfit, aki azt mondta, elszántsága mit sem csökkent az évek alatt. "Lenyűgöző ez a hely, még mindig izgalom tölt el, amikor reggelente felkelek."      Steve Feltham egyáltalán nem hisz a valóságtól elrugaszkodott elméletekben a szörnnyel kapcsolatban. Ellenkezőleg, az elmúlt 25 év jó részét azzal töltötte, hogy megcáfolja az arról szóló vad elképzelések némelyikét,...

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait.   Az 5,4 milligramm súlyú mikroérzékelőket a rovarok hátára helyezték. A chipekben lévő elem vibrációval termel energiát, a kicsiny chip rögzíti, mennyi időt tölt távol a kaptártól és mekkora távolságokat repül a háziméh. A kaptárakban helyezték el a fél bankkártya nagyságú vevőberendezést, amelyek rögzítik a kapott adatokat.    A szenzorok rögzítik a rovarirtószerek hatását a méhekre, a lég- és vízszennyezettséget, de feljegyzik azt is, mit fogyasztott a rovar és milyen időjárás uralkodik a térségében.    A nemzetközi kutatási programban részt vevő ausztrál kutatók egy felnőtt hátára vett hátizsákhoz hasonlítják a nyomkövető szenzorokat, amelyek súlya egyharmada annak, amit egy méh elbír. Az átlagos hátizsákkal ellentétben azonban ez a teher a háziméh életének végéig a hátán marad. A technológiát Tasmániában ...

Huszonöt-harminc millió évvel ezelőtt élt ősi bálnafajok fosszíliáit azonosították az új-zélandi Otago Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés átírhatja Új-Zéland bálnáinak őstörténetét.     A New Zeland Herald pénteki beszámolója szerint a hosszú, szörfdeszkára hasonlító orrú bálnák megkövesedett maradványaira a Déli Szigeten, a Waitaki folyó környékén begyűjtött sziklaformációk vizsgálatakor bukkantak rá. A sziláikon keresztül a tenger táplálékát átszűrő bálnák abban az időszakban éltek, amikor a Zélandia kontinens két szigetté alakult - tudósított a The New Zealand Herald online kiadása.     A paleontológusok a megkövült bálnamaradványokból két további nemzetséget és három sziláscetfajt azonosítottak. A fajok a Waharoa ruwhenua és a Tokarahia kauaeroa elnevezést kapták, a harmadik, Tokarahia lophocephalusnak nevezett pedig egy újraazonosított faj, amelyre az 1950-es években egyszer már rábukkantak.     Ezek a fajok mind fontos hely...

Madárfészkek elpusztítására kiképzett makákókat és sólymokat is bevet a kínai légierő, hogy biztosítsák a szeptember 3-i pekingi katonai parádé zökkenőmentességét - közölte a China News Service kínai hírügynökség.     Egy ötfős makákócsapat pusztítja a kínai főváros közelében fekvő légitámaszpont körüli erdők madárfészkeit. A kínai légierő által "ökológiai megoldásnak" nevezett rendhagyó intézkedésekkel azt szeretnék a kínai hatóságok elkerülni, hogy a második világháború végének hetvenedik évfordulójáról megemlékező csütörtöki katonai parádén a Peking felett elszálló repülőgépek hajtóművébe kósza madarak repüljenek bele. Egy ilyen baleset akár a gép vesztét is okozhatja, ennek elkerülésére mindent bevetnek a kínai hatóságok.     Peking és a mellette lévő légitámaszpont a térség madármigrációs útvonalán fekszik, ezért egy esetleges baleset megelőzése érdekében a légierő örökbe fogadta a makákókat, amelyeket rövid időn belül kiképeztek arra, hogy idomárj...

Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók: nemcsak az állatok kitűnő alkalmazkodóképessége, hanem a klímaváltozás is fontos szerepet játszik abban, hogy a nyolcvanas évektől folyamatosan növekszik a vaddisznók száma Európában - állapították meg a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem kutatói.     Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is.     A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai 12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek ut...

Újabb embert öklelt halálra egy bika Spanyolországban, ahol ezen a nyáron már ő a hagyományos bikafuttatások hatodik áldozata - közölte pénteken a The Local angol nyelvű spanyol hírportál.     Az 53 éves férfit lakóhelye, a dél-spanyolországi Blanca fesztiválján döfte meg a rátámadó bika hatszor is a szarvával csütörtök este. A lottóárus Rafael Ibánez Minano megpróbált kitérni a bika elől, amely egyenesen feléje tartott, ám lecsúszott a kordonról, és éppen a feldühödött állat szarvára esett. Miután a földre került, a bika még többször beledöfött. Minano a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe.     Idén nyáron ő a hatodik halálos áldozat a Spanyolországban népszerű bikafuttatásokon. Múlt vasárnap egy okostelefonjával a futtatást filmező férfit öklelt fel egy bika, a férfit súlyos sérülései miatt már szintén nem tudták megmenteni a kórházban.     Egy héttel korábban egy bikafuttatást a kerítés mögül néző 89 esztendős férfit nyársalt...

Az arcfelismerés öröklött képesség a kutyáknál - mutatták ki az egyesült államokbeli Emory Egyetem kutatói, akik arcfelismerési agyi régiót azonosítottak az ebeknél.     Az Emory Egyetem élettani intézetében folyó projekt keretében az ember legősibb és leghűségesebb barátjával kapcsolatos evolúciós kérdésekre keresik a választ. Korábban a kutatók azonosították a kutyáknál azt az agyterületet, ahol a "boldogsághormon", a dopamin által közvetített jutalmazási mechanizmus fejti ki hatását - olvasható a PhysOrg hírportálon.     A kutyákat mindenekelőtt arra kellett megtanítani, hogy nyugtatószer adagolása, vagy lekötés nélkül mozdulatlanul feküdjenek a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) alatt. Mint a modern képalkotó eljárás kimutatta, a jutalmazási agyi régió erőteljesebben reagált az ismerős személyekkel kapcsolatos illatokra, mint az ismeretlen emberek, vagy akár ismerős kutyák szagára.     A legújabb kísérletek során a tu...