A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte.

Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett.

A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arra jutottak, hogy a mai sertések nem elszigetelt tenyésztés, hanem a háziasított és a vadon élő disznók több éven át tartó keresztezésének eredményei. Az azonosított vaddisznógének egy része ráadásul nem is szerepelt a kutatók adatbázisában, amit azt sugallja, hogy már kihalt fajtól származhatnak.

A mutatók azt az elméletet is alátámasztják, hogy a disznókat valójában két helyszínen, Ázsiában és a Közel-Keleten háziasították először. Az elemzés szerint az európai sertéseket eredetileg a Közel-Keletről hozták be, majd vaddisznókkal, aztán ázsiai rokonaikkal keresztezték őket, ami a mai külsejük kialakulásához vezetett.

A szakemberek szerint az, hogy a modern házi sertések nem hasonlítanak jobban a vaddisznókhoz, a korai gazdák szelektív tenyésztésének eredménye, vagyis, hogy az általuk preferált tulajdonságokkal bíró egyedeket pároztatták egymással, ellensúlyozva a vaddisznókkal való alkalmankénti keresztezést.

    (http://phys.org/news/2015-09-modern-pigs-wild-boar-genes.html)

A krokodilok a "múltban ragadtak" a madarakhoz képest

A krokodilok ma élő legközelebbi rokonai a madarak, ám tollas "unokatestvéreikkel" ellentétben ők a "múltban ragadtak" - állítják amerikai kutatók.

Mindkét csoport egy nagyjából 240 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik, ám míg a madarak evolúciója gyors ütemben haladt dinoszauruszőseik kipusztulása után, addig a krokodiloké lassú volt - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

"A krokodilfélék molekuláris órájának ketyegési sebessége jóval lassabb, mint az általunk vizsgált más állatoké, így az emlősöké, ami azt jelenti, hogy sokkal tisztább képet kaphatunk a múltjukról" - magyarázta Richard Green, a Kaliforniai Egyetem Santa Cruz-i tagintézményének munkatársa. Mint hozzátette: "a fosszíliákból tudjuk, hogy a krokodilok testszerkezete nagyrészt változatlan maradt évmilliókon keresztül".

A kutatók a mississippi aligátor (Alligator mississippiensis), a bordás krokodil (Crocodylus porosus) és a gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus) genomját vizsgálták, és a hüllők szokatlanul lassú ütemű fejlődését kihasználva felépítették a dinoszauruszokat, pteroszauruszokat, madarakat és krokodilféléket is megelőző "archoszaurusz" genetikai képét.

  A Science című folyóiratban közölt eredmények szerint az archoszauruszok őseinek rendkívül lassú volt a molekuláris evolúciója, amely azonban felgyorsult a madarak esetében. A dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalását okozó meteorbecsapódást követően a megmaradt madarak gyors ütemű fejlődésen mentek keresztül, ami a ma élő szinte összes - több mint tízezer - madárfaj kialakulásához vezetett.

 (http://www.telegraph.co.uk/news/science/evolution/11288900/Crocodiles-are-stuck-in-the-past-compared-to-their-bird-relatives.html)

A hangyák előre megérzik a földrengést

A hangyák előre megérzik a földrengést, jóllehet ennek ára az, hogy csapnivalóan választják ki lakóhelyüket - hangzott el az Európai Földtudományi Szövetség bécsi éves közgyűlésén.   

Gabriele Berberich, a Duisburg-Esseni Egyetem kutatója csapatával három éven át tanulmányozta az erdei vöröshangyák viselkedését Németországban. Arra az eredményre jutottak, hogy az apró, szorgalmas rovarok előszeretettel építik ki fészküket vetődések és repedések mentén, csupa olyan helyen, ahol gyakoriak a tektonikus mozgások, és földrengés esetén a leginkább beszakadhat a talaj. A felmérés keretében több mint 15 000 vöröshangyabolyt számoltak össze a németországi törési vonalak mentén.

Az állatok magatartását videokamerákkal rögzítették. A vizsgálati időszakban - 2009 és 2012 között - tíz 2,0-3,2 erősségű rengést észleltek az országban: a hangyák viselkedése csak a Richter-skála szerint 2,0-es fokozatúnál nagyobb földmozgásoknál változott meg (történetesen ez az az alsó rengéshatár, amelyet az ember is még érzékelni tud).

A kutató a tanácskozás alkalmából tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy rendes körülmények között a hangyák napközben végezték a mindennapi teendőiket, esténként pedig visszatértek a bolyba pihenni. Ám a rengéseket megelőző éjszaka valamennyien ébren voltak, előjöttek az otthonukból és a boly előtt gyülekeztek, kitéve magukat ellenségeik esetleges támadásainak. Életük és tevékenységük csak a földmozgást követő nap tért vissza a rendes kerékvágásba - idézte szavait a LiveScience tudományos portál.

Berberich véleménye szerint a rovarok valószínűleg érzékelik a földből kiszivárgó gázok változását, illetve a mágneses mező helyi eltolódását, és ezekből a jelekből "következtetnek" a küszöbön álló földrengésre. A miértre és a hogyanra azonban még nincs pontos magyarázat, ezért kollégáival azt tervezi, hogy a földmozgások tekintetében aktívabb vidéken figyelik meg, miként reagálnak a hangyák a nagyobb amplitúdójú rengésekre.

forrás: MTI

A Gigantopithecus azért halt ki, mert óriási volt és nem tudott alkalmazkodni

Óriási testméretei miatt nem tudott alkalmazkodni a környezet változásához, ezért halt ki 100 ezer éve a Gigantopithecus nevű, King Konghoz hasonló majom, amely családjának a valaha élt legnagyobb testű faja lehetett - állapították meg német tudósok.

 

A tübingeni Senckenberg Központ emberi evolúciót és az ősi környezetet kutató tudósai és a frankfurti Senckenberg Kutatóintézet munkatársai a Gigantopithecus kihalásának körülményeit vizsgálták, tanulmányuk a Quaternary International tudományos lapban jelent meg - adta hírül a phys.org.
 
Az óriás ősmajom fogzománckövületének elemzéséből arra következtettek, hogy a főemlős csak erdős területen élt meg.
 
A Gigantopithecusok 1,8-3 méteresre is megnőttek, súlyukat 200-500 kilogrammra becsülik, testméreteiket tehát jól ismeri a tudomány, ám kihalásuk körülményei körül sok a bizonytalanság.
 
A faj táplálkozásáról többféle elmélet létezik, egyesek szerint növényevő, mások szerint húsevő volt, vannak, akik úgy vélik, kizárólag bambuszon élt.
 
Étrendje és kihalásának lehetséges tényezői után kutatva a német biogeológusok elemezték az óriás fogkövületeit. "Eredményeink azt mutatják, hogy a gigászi állat csak erdőben élhetett, itt volt a tápláléka. Kizárólag növényen élt, de élelme nem korlátozódott a bambuszra" - magyarázta Hervé Bocherens, a kutatás egyik vezetője.
 
A fogzománc stabil szénizotópjai még évmilliók elteltével is információkkal szolgálnak az állat étrendjéről. A vizsgált fogmaradványokat Kínában és Thaiföldön találták.
    A kutatók szerint a Gigantopithecus testmérete és az erdőkre utaltsága együtt vezethetett a kihalásához.
 
"A hatalmas majom rokonai, például az orángutánok fennmaradtak, pedig ők is egy élőhelytípushoz kötődtek. Az ő emésztésük azonban lassú volt, kevesebb élelemmel is eléltek. A Gigantopithecus óriás méretei miatt hatalmas tömegű táplálékra szorult. Amikor a pleisztocén korában egyre több erdő vált szavannává, egyszerűen elfogyott az elesége" - fejtette ki Bocherens.

http://phys.org/news/2016-01-giant-ape-gigantopithecus-extinct-years.html

Felismerik a lovak az emberi érzelmeket

Felismerik az érzelmeket tükröző emberi arckifejezéseket a lovak: megkülönböztetik a mérges és a vidám arcokat - derült ki egy brit kutatásból.

 
A Sussexi Egyetem kutatói nagy méretű fotókon férfiak arckifejezését mutatták 28 lónak: az állatok "negatívan reagáltak" a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.
  
A szakértők szerint a háziasítással a lovak képessé válhattak arra, hogy értelmezzék az emberi viselkedést és alkalmazkodjanak hozzá. Eredményeiket a Biology Letters című szaklapban mutatták be.
  
"Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot" - mondta el Amy Smith kutató.
  
Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. "A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja" - magyarázta Smith.
  
A tudósok pulzusmérőket is felszereltek a lovakra, amelyek megmutatták, hogy a mérges arckifejezések jelentősen fokozták a szívverésüket.
  
Hasonló eredmények születtek nemrég családban élő kutyák vizsgálatakor is, ami felveti a kérdést, hogy hogyan befolyásolta az emberekkel való együttélés az állatok viselkedését. A lovaknak megvan az a velük született képességük, hogy felismerjék egymás érzelmeit. Úgy tűnik, hogy a háziasítással képessé váltak az emberi érzelmek azonosítására is - állapították meg a kutatók.

Videót itt találhattok a cikkhez: http://www.bbc.com/news/science-environment-35522233

Ötvenhétféle rovarirtószert mutattak ki az európai háziméhek szervezetében

Ötvenhét különböző rovarirtószer nyomait azonosították mérgezett európai háziméhek szervezetében lengyel kutatók, akik a Journal of Chromatography A című folyóiratban ismertették eredményeiket.

   
A háziméhek ma már világszerte fenyegetettek. Az Egyesült Államokban egyre gyakrabban fordul elő a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás, amikor az egy kaptárban élő méhek száma gyorsan, váratlanul és katasztrofális mértékben lecsökken.
   
Számos tanulmány kimutatott már kapcsolatot a rovarirtószerek használata és a háziméh-populációk hanyatlása között. Az Európai Unió mostanra betiltotta a méhpusztulással összefüggésbe hozható, neonikotinoid-alapú növényvédőszerek használatát. A méhekre ártalmas szerek egyikének betiltása azonban nem oldja meg a problémát, a rovarölők és a méhpusztulás közötti kapcsolat ugyanis igen összetett és a kutatók folyamatosan dolgoznak az okok felkutatásán.
   
A lengyelországi Nemzeti Állatgyógyászati Kutatóintézet szakemberei olyan módszert dolgoztak ki, amellyel egyszerre kétszáz rovarirtószer és az azok lebomlásakor keletkező vegyület jelenlétét tudják megvizsgálni, megnézve, hogy pontosan melyik jelent fenyegetést a méhekre nézve. A letesztelt rovarölők nagyjából 98 százaléka engedélyezett az Európai Unióban.
   
A kutatók több mint hetven háziméhmérgezéses esetet vizsgáltak meg, és 57-féle rovarirtószer jelenlétét mutatták ki az állatok szervezetében - írta a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
   
"Ezek a szerek már kis mennyiségben is legyengíthetik a méhek szervezetének védelmi rendszerét, lehetőséget adva a parazitáknak és vírusoknak a kolóniák elpusztítására" - hangsúlyozta a tanulmányt vezető Tomasz Kiljanek. Hozzátette: a mostani eredmények segítenek kiszélesíteni a rovarölők hatásával kapcsolatos ismereteket és megállapítani, hogy a jelenleg használt szerek együttes jelenléte milyen kockázatokkal jár együtt, valamint a populációk megóvására irányuló törekvéseket is előmozdíthatják.
   
A méhek egészsége rendkívül fontos, hiszen ők végzik az európai termények és vadnövények beporzásának több mint 80 százalékát - mutatott rá a szakember.

http://phys.org/news/2016-03-pesticides-poisoned-honeybees.html

Sárga szemöldökű békafajt fedeztek fel Kolumbiában

illusztráció

Sárga szemöldökű békafajt fedeztek fel Kolumbiában, a Keleti-Andokban - közli honlapján a BBC.

   
A Humboldt Intézet szakértői a Pristimantis macrummendozai nevet adták az állatnak. A Boyaca tartományban lévő Iguaque-Merchán hegyvidéki ökoszisztémában bukkantak rá, Arcabuco várostól északra.
   
Rejtőszíneinek köszönhetően a béka könnyen beleolvad a köves talajba, ráncos bőre megőrzi a nedvességet. A tudósok szerint a 3500 méter feletti magasságban élő faj nagyon jól alkalmazkodott a nyirkos környezethez. A Pristimantis nősténye a nedves talajba rakja le petéit.
   
Kolumbia a földkerekség egyik leggazdagabb élővilágú országa. A környezetvédők régóta harcolnak az ország mocsaras területeinek védelméért.
   
Az elmúlt hónapban a kolumbiai alkotmányos bíróság betiltotta a bányászatot a mocsárvidékeken. Döntését azzal indokolta, hogy az visszafordíthatatlan károkat okozhat a törékeny ökoszisztémában.

Egy rövidszőrű német vizsla nyerte a legrangosabb amerikai kutyakiállítást

Egy rövidszőrű német vizsla nyerte meg az Egyesült Államok legrangosabb kutyakiállítását New Yorkban.   
A hároméves, CJ névre hallgató kan mintegy 200 fajtából több mint 2700 kutyát utasított maga mögé a 140. alkalommal megrendezett Westminster Kennel Club Dog Show versenyen, megszerezve ezzel a győztesnek járó ezüstserleget - írta a BBC News.
   
"Van benne egy különleges szikra" - nyilatkozta a nyertes kutya gazdája, Valerie Nunes-Atkinson, hozzátéve, hogy CJ-ben - teljes nevén California Journey - "öreg lélek" lakozik. Az elismeréssel nem jár pénzjutalom, de a kutya részt vesz egy médiaturnén.
   
CJ felmenői között két bajnok is található, a négylábú a harmadik rövidszőrű német vizsla, amely megnyerte a nagypresztízsű kutyakiállítást. A zsűri feje, Richard Meen úgy fogalmazott: CJ-ben meg van az az intelligencia és éberség, amelyet a nyertes kiválasztásánál keresett.
   
A verseny második helyezettje egy Lucy névre hallgató orosz agár lett, CJ emellett maga mögé utasította a 101 győztes címmel büszkélkedő, tavaly az Egyesült Államok elsőszámú kutyájának választott, Rumor névre hallgató nőstény németjuhászt is.
   
A Westminster Kennel Club Dog Show az Egyesült Államok legrégebbi kutyakiállítása, egyben a második legrégibb sportversenye a Kentucky derbi után.

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét az éghajlati modellek egy új kutatás szerint.

    

A tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt nyeltek el, mint korábban vélték - idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt szerdán.
    

A szerzők szerint ez megmagyarázza, hogy a modellkísérletek eddig miért becsülték túl a szén-dioxid légköri mennyiségének növekedési ütemét. Úgy vélik azonban, a globális felmelegedés előrejelzéseit ez a különbség valószínűleg nem befolyásolja.
    

Az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségének kiszámítása kulcsfontosságú a klímaváltozás hőmérsékleti hatásának becsléséhez. A kibocsátott szén-dioxid mintegy felét az óceánok vagy a növények nyelik el. Az új kutatásban a tudósok újra megvizsgálták, hogyan szívja magába az élő növényzet ezt az üvegházhatású gázt.
    

Elemezték, hogyan oszlik szét a szén-dioxid lassan a levelekben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban véltnél többet nyelhettek el belőle: 915 milliárd tonna helyett 1057 milliárdot, vagyis 16 százalékkal nagyobb mennyiséget.
    

Az Oak Rigde Nemzeti Laboratórium Lianhong Gu vezette kutatócsoportja szerint a modellek mintegy 17 százalékkal becsülték túl a légköri szén-dioxid-mennyiségét. Úgy vélik, a növények által elnyelt szén-dioxid újraszámolása megmagyarázza a különbséget.

forrás: MTI
kép:  www.informed.hu

A hajók zaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává

A hajók motorzaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává - állapította meg egy úttörő jelentőségű tengerbiológiai kutatás.

 

Az Exeteri Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy az elhaladó hajók motorzaja akkora stresszt okoz a korallzátonyok fiatal halainál, hogy nehezebben veszik észre a veszélyt, gyakrabban falják fel őket a ragadozók, túlélési esélyeik így a felére csökkennek - adta hírül a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.
  
Ez az első kutatás, amely kimutatta, hogy az emberi tevékenységből származó zajok, ebben az esetben a motoros hajók hangja közvetlenül befolyásolhatja a halak élettartamát.
  
"Amikor a nyílt vízen hajó húzott el fiatal korallszirti halak mellett, akkor hatszor kevésbé volt valószínű, hogy az átélt stressz miatt megijedjenek a szimulált ragadozótámadástól, mint amikor nem hallatszott közelükben motorzaj" - magyarázta Stephen Simpson, az Exeteri Egyetem biológusa.
  
A ragadozó és zsákmánya közötti viszony ausztrál és kanadai specialistáival, valamint a Bristoli Egyetem akusztikaszakértőivel együtt laboratóriumi és terepkísérleteket végeztek: felvételeket és valódi motorzajt használva vizsgálták, hogyan viselkednek a Pomacentrus amboinensis korallszirti hal fiatal egyedei, ha természetes ellenségükkel találkoznak.
  
A zaj a többi környezeti ártalomhoz képest könnyebben korlátozható a kutatók szerint. "Az ember dönti el, mikor hajózik a korallzátonyok környékén, kerülni lehet azt az időszakot, amikor a legtöbb a fiatal egyed. Ki lehet alakítani csendes védőzónákat is" - hangsúlyozta Simpson.
  
"Mondhatjuk, hogy a klímaváltozás nagyobb veszélyt jelent a korallzátonyok életére, ám ha a zajártalmat csökkentjük, az zátonyok élővilága ellenállóbb lesz a globális felmelegedéssel és az óceánok elsavasodásával szemben" - jegyezte meg Mark Meekan, az Ausztrál Tengerkutatási Intézet munkatársa.

    (http://phys.org/news/2016-02-motorboat-noise-predators-deadly-advantage.html)

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók

A melbourne-i állatkert orangutánjainak fejlesztettek videojátékot ausztrál kutatók - olvasható a Melbourne-i Egyetem honlapján.

   
A Melbourne-i Egyetem és a Victoria Állatkert szakemberei által kifejlesztett két interaktív videojáték tesztjei hétfőn kezdődtek és eddig nagy sikerrel jártak.
   
Az állatkert 12 éves orangutánját, Malut elbűvölte a korábban tableten játszott játék. Ez úgy zajlott, hogy a gondozó a kezében tartotta a gépet, az állat pedig sűrű hálón keresztül ért hozzá rendkívül erős "kezével", ám látszott rajta, hogy minden vágya megragadni a tabletet, ami a gép végét jelentette volna.
   
Az egyetem egyik kutatója, Marcus Carter ahelyett, hogy "orangutánbiztos" táblagépet fejlesztett volna, a Microsoft Kinect 3D-s szenzorát használta arra, hogy a ketrecet interaktív térré alakítsa, melyet az állat bármely testrészének mozdulata aktiválni tud.
   
A kutatók olyan számítógépes játékokat fejlesztettek, ahol foltokat és képeket vetítenek a padlóra, tehát az állatok nemcsak ujjaikat, hanem egész testüket használhatják a játékban. Ha a tesztek sikerrel zárulnak, néhány éven belül az orangutánok bármikor játszhatnak interaktív játékokat a látogatókkal.
   
A világ állatkertjei néhány éve azért kezdték el használni a tableteket, hogy még több tevékenységgel gazdagítsák főemlőseik napjait. A melbourne-i állatkert ennél is többet akart adni nekik, olyasmit, amit akkor használhatnak, amikor akarnak, nem törik össze és nem is sérülnek meg.
   
(https://pursuit.unimelb.edu.au/articles/kinecting-with-the-orang-utans)

A valaha élt legnagyobb krokodil koponyájára találtak Tunéziában

Egy kihalt, új faj felfedezését eredményezte egy több mint másfél méter hosszú koponya fosszíliájának megtalálása Tunéziában, ahol a valaha élt legnagyobb krokodil maradványára bukkantak olasz és tunéziai paleontológusok.

 

A kanadai Albertai Egyetem és a Bolognai Egyetem kutatói azonosították a maradványt, és a dinoszauruszok korában élt fajnak a Machimosaurus rex elnevezést adták. Ez a faj volt a dinoszauruszok korabeli óceánokban élő krokodilok legnagyobbika és a legutolsó képviselője.
  
A krokodil koponyája több mint másfél méter volt - nagyobb, mint egy T. rex koponyája -, az állat teljes testhossza majd 12 méter volt. A Machimosaurus rex nagyobb volt, mint a dinoszauruszok kora óceánjainak eddig ismert krokodiljai. Töltényalakú fogai lekerekítettek voltak, tompa végűek, redőkkel, amelyekkel képes volt a tengeri teknősök páncéljait összeroppantani. "Ezek a fogak nem hús felmetszésére, hanem csontok összeroppantására szolgáltak" - közölte Tetsuto Miyashita, az Albertai Egyetem PhD-hallgatója, azon kutatók egyike, akik azonosították a maradványt.
  
A Machimosaurus rex legközelebbi rokona több mint 30 millió évvel korábban élt a mai Anglia területén elterült tengerben. A tengeri krokodilok a jura időszak (200-150 millió éve) félelmetes ragadozói voltak, de sok kipusztult, amikor élőhelyük odaveszett a mai Európa térségében. A Machimosaurus rex az észak-afrikai partok sekély vizeiben élt tovább.
  
2014-ben olasz és tunéziai kutatók 130 millió éves kőzetekben találták meg a koponya fosszíliáját a dél-tunéziai Tataouine városától 48 kilométerre délre. 2011 óta folytattak ásatásokat a térségben. Ritka a 130 millió éves jó állapotban lévő fosszília - közölte Faderico Fanti, a Bolognai Egyetem professzora.
  
A kőzetekben megtalálták a krokodil teljes törzsét, a nyakat, a hátat, a farkat és a végtagokat, de csak a koponyát tudták elhozni. A kutatócsoport vissza akart térni a térségbe, de a tunéziai polgárháború nyomán kialakult ingatag biztonsági helyzet miatt egyelőre letettek erről. 
  
Tataouine akkor vált a világ számára közismertté, amikor George Lucas a Star Wars filmjeit forgatta a sivatagi térségben, és a filmjében a Tatooine bolygót arról nevezte el.
  
A kutatók a Cretaceous Research folyóiratban tették közzé tanulmányukat felfedezésükről.
  
http://phys.org/news/2016-01-bone-crushing-prehistoric-reptile-largest-marine.html

Tilos kutyát tartósan kikötve tartani január 1-jétől

Tilos kutyát tartósan kikötve tartani január 1-jétől, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kutyákat mostantól egyáltalán nem lehet láncon tartani, az, aki vét a rendelet ellen, állatvédelmi bírságot fizethet, de nem követ el bűncselekményt, mivel az előírás nem esik a Btk. hatály alá.

   
A Nébih tájékoztatása szerint probléma esetén nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt, illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesíteni. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája.
   
Amennyiben ennek nem tesz eleget, akkor állatvédelmi bírságot szabhatnak ki rá, melynek alapösszege 15 000 forint. Ez az összeg minősített esetekben - jogszabályban meghatározott mértékben - növelhető.
   
Közölték: a jogszabály célja, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra. Az állattartók kötelessége, hogy - bármely tartási mód esetében - biztosítsák a kutyájuk egyedi igényeinek megfelelő életkörülményeket, beleértve a rendszeres és megfelelően szervezett szabad mozgás lehetőségét is.
   
Az állatvédelmi hatóság felhívja a figyelmet: ha valaki kutya tartására vállalkozik, tartsa szem előtt a felelős állattartás szabályait és mérlegelje, hogy meg tudja-e teremteni háziállata személyes szükségleteit és a saját környezetének jogos elvárásait kielégítő körülményeket.

kép: Krizsán Csaba

Huszonöt éve kutatja a Loch Ness-i szörny rejtélyét egy brit férfi

Huszonöt éve kutatja a Loch Ness-i szörny titkát egy brit férfi, aki a mendemondák helyett hihető magyarázatot akar találni a legendabeli teremtmény észleléseire, amelyekből tavaly egyébiránt 13 éve nem látott számút jegyeztek fel.

   

 Steve Feltham a Loch Ness partján él, Angliából költözött oda, hogy megoldja a szörny rejtélyét. Névjegykártyáján az áll: szörnyvadász. 

   "2016-ban vadonatúj víz alatti kamerát akarok venni, hogy végre kiderítsem, mi történik a tó fenekén" - idézte a The Press and Journal, Skócia legrégebbi, 1747 óta működő napilapja az 52 éves férfit, aki azt mondta, elszántsága mit sem csökkent az évek alatt. "Lenyűgöző ez a hely, még mindig izgalom tölt el, amikor reggelente felkelek." 

    Steve Feltham egyáltalán nem hisz a valóságtól elrugaszkodott elméletekben a szörnnyel kapcsolatban. Ellenkezőleg, az elmúlt 25 év jó részét azzal töltötte, hogy megcáfolja az arról szóló vad elképzelések némelyikét, hogy mi van (vagy nincs) a tóban. Elképzelhetőnek tartja ugyanakkor, hogy valamikor, talán úgy száz éve, európai harcsákat telepítettek a tóba. "Ezek a halak akár négy méter hosszúra is megnőhetnek, és elélhetnek vagy száz évig" - magyarázta, megjegyezve, hogy ez még mindig hihetőbb elmélet annál, mint hogy egy magányos dinoszaurusz él a vízben.

   Amikor a brit férfi a tó partjára érkezett, évente egy tucat vagy annál is több alkalommal "észlelték" a szörnyet. Az elmúlt időszakban ez a technika fejlődése ellenére is évi egy-két alkalomra csökkent, noha 2015-ben 13 éve nem tapasztalt mértékben, ötször vélték látni Nessie-t az észleléseket vezető "hivatalos" regiszter decemberben ismertetett összesítése szerint. 

    

https://www.pressandjournal.co.uk/fp/news/islands/791451/meet-the-man-who-has-spent-25-years-trying-to-find-the-loch-ness-monster/

Tízezer méhet láttak el nyomkövető szenzorokkal egy globális kutatási programban

Világszerte tízezer egészséges háziméhet láttak el nyomkövető érzékelőkkel, hogy a kutatók megpróbálják felderíteni tömeges pusztulásuk okait.

 
Az 5,4 milligramm súlyú mikroérzékelőket a rovarok hátára helyezték. A chipekben lévő elem vibrációval termel energiát, a kicsiny chip rögzíti, mennyi időt tölt távol a kaptártól és mekkora távolságokat repül a háziméh. A kaptárakban helyezték el a fél bankkártya nagyságú vevőberendezést, amelyek rögzítik a kapott adatokat.
  
A szenzorok rögzítik a rovarirtószerek hatását a méhekre, a lég- és vízszennyezettséget, de feljegyzik azt is, mit fogyasztott a rovar és milyen időjárás uralkodik a térségében.
  
A nemzetközi kutatási programban részt vevő ausztrál kutatók egy felnőtt hátára vett hátizsákhoz hasonlítják a nyomkövető szenzorokat, amelyek súlya egyharmada annak, amit egy méh elbír. Az átlagos hátizsákkal ellentétben azonban ez a teher a háziméh életének végéig a hátán marad. A technológiát Tasmániában fejlesztette ki az elmúlt két évben az ausztráliai tudományos és ipari kutatási szervezet, a CSIRO, amely részt vesz a méhek egészségi állapotát feltérképező nemzetközi kutatási programban.
  
Világszerte vészesen csökken a méhpopuláció nagysága, 2014 nyarán például a méhcsaládok 40 százaléka pusztult el az Egyesült Államokban, amiért a szakemberek a rovarirtó szerek használatát, a rovart megtámadó betegségeket és élőhelyük zsugorodását okolják.
  
Ez veszélybe sodorja a beporzásra váró termést - hangoztatta Paulo de Souza, a CSIRO tudományos vezetője. "A világ egyes részein egy egészséges méhcsalád óramű pontossággal dolgozik egyik nap, ám a következő napon minden egyes méh elpusztul és nincs elképzelésünk arról, hogy miért" - mondta de Souza professzor a BBC-nek.
  
"Ez ma már oly gyakori, hogy a szindrómát kolóniaösszeomlás-rendellenességnek hívjuk, ám egy egyedül dolgozó kutató képtelen megoldani ezt a rejtélyt" - tette hozzá.
  
A professzor hozzátette azt is, hogy "a szenzorokkal ellátott háziméhek ugyan nem lesznek képesek  a szokásos mennyiségű virágport begyűjteni, de a módszerrel sokat fogunk megtudni róluk".
  
A Varroa atka számtalan méhcsaládot pusztított el az elmúlt évtizedben. Az ausztráliai háziméheket egyelőre nem támadta meg, ezért Ausztrália ideális helyzetben van a globális kutatási erőfeszítések koordinálásához. A kutatási adatokat jövőre fogják megosztani a világ tudományos közösségével.

     http://www.bbc.com/news/world-australia-34048495

Ősbálnafajok fosszíliája hozta lázba az új-zélandi paleontológusokat

Huszonöt-harminc millió évvel ezelőtt élt ősi bálnafajok fosszíliáit azonosították az új-zélandi Otago Egyetem tudósai, akik szerint a felfedezés átírhatja Új-Zéland bálnáinak őstörténetét.

   
A New Zeland Herald pénteki beszámolója szerint a hosszú, szörfdeszkára hasonlító orrú bálnák megkövesedett maradványaira a Déli Szigeten, a Waitaki folyó környékén begyűjtött sziklaformációk vizsgálatakor bukkantak rá. A sziláikon keresztül a tenger táplálékát átszűrő bálnák abban az időszakban éltek, amikor a Zélandia kontinens két szigetté alakult - tudósított a The New Zealand Herald online kiadása.
   
A paleontológusok a megkövült bálnamaradványokból két további nemzetséget és három sziláscetfajt azonosítottak. A fajok a Waharoa ruwhenua és a Tokarahia kauaeroa elnevezést kapták, a harmadik, Tokarahia lophocephalusnak nevezett pedig egy újraazonosított faj, amelyre az 1950-es években egyszer már rábukkantak.
   
Ezek a fajok mind fontos helyet foglaltak el a cetfélék evolúciós családfáján. A Tokarahia lehetett az összekötő kapocs a bálnáknál a primitív, fogazott sziláscetek és a modern sziláscetek között.
   
A Otago Egyetem doktorandusza, Robert Boessenecker és tanára, Ewan Fordyce professzor korábban már két ősi bálnafajt azonosított, a mostani felfedezésükkel együtt már ötre emelkedett az Eomysticetidae családba sorolt fajok száma.
   
A tudósok tanulmánya a legutóbbi eredményekről a Zoological Journal of the Linnean Society és a PeerJ folyóiratokban jelent meg.
   
A Fordyce professzor és kollégái által kiásott Waharoa ruwhenua-maradványok között egy kifejlett és még fejlődésben lévő példányok fosszíliái is voltak, ami bepillantást engedett a szakembereknek a bálnafaj növekedésébe és a táplálék beépülésébe.
   
"A három faj koponyamaradványai jó állapotban maradtak fenn, látható, hogy az eomysticetideknek általában hosszú, érdekes, szörfdeszkaszerű orruk volt, a légzőnyílásaik a koponya elején helyezkedtek el, és az állkapocshoz hatalmas izmok csatlakoztak" - mondta el Boessenecker hozzáfűzve, hogy a kifejlett példányok 5-6 méter hosszúak lehettek.

http://www.nzherald.co.nz/nz/news/article.cfm?c_id=1&objectid=11511486

Majmokat és sólymokat is bevetnek a pekingi katonai parádé biztosítására

Madárfészkek elpusztítására kiképzett makákókat és sólymokat is bevet a kínai légierő, hogy biztosítsák a szeptember 3-i pekingi katonai parádé zökkenőmentességét - közölte a China News Service kínai hírügynökség.

   
Egy ötfős makákócsapat pusztítja a kínai főváros közelében fekvő légitámaszpont körüli erdők madárfészkeit. A kínai légierő által "ökológiai megoldásnak" nevezett rendhagyó intézkedésekkel azt szeretnék a kínai hatóságok elkerülni, hogy a második világháború végének hetvenedik évfordulójáról megemlékező csütörtöki katonai parádén a Peking felett elszálló repülőgépek hajtóművébe kósza madarak repüljenek bele. Egy ilyen baleset akár a gép vesztét is okozhatja, ennek elkerülésére mindent bevetnek a kínai hatóságok.
   
Peking és a mellette lévő légitámaszpont a térség madármigrációs útvonalán fekszik, ezért egy esetleges baleset megelőzése érdekében a légierő örökbe fogadta a makákókat, amelyeket rövid időn belül kiképeztek arra, hogy idomárjaik parancsára felmásszanak a madárfészkeknek otthont adó fákra, és akár kevesebb mint egy perc alatt szétbontsák a madarak tojásrakó helyét. A madarak nem térnek vissza ugyanarra a helyre fészkelni, mert a pusztítást végző makákó illatanyagot hagy maga után, ami elriasztja őket - közölte a biztonsági szolgálatot teljesítő majmok egyik kiképzője. A madarakat így arra kényszerítik, hogy máshol, a repülőgépek útvonalától messzebb keressenek fészekhelyet.
   
Korábban a majmok munkáját emberek végezték, de míg az ő munkájuk kevésbé volt hatékony és persze jóval drágább is, a makákócsapat átlagosan hatvan fészket képes szétbontani egy nap leforgása alatt, ráadásul csupán némi jutalomfalatért cserébe.
   
A kínai légierő a majmok mellett tíz sólyommal próbálja a Peking és a parádén részt vevő repülők támaszpontjának légteret madármentessé tenni. A ragadozó madarakat kiképzőjük időnként felrepteti a magasba, ahol egy ideig köröznek, elriasztva a nem kívánatos kisebb állatokat. A madarakat általában a repülők felszállása előtt két órával küldik fel cirkálni a levegőben.
   
Hírforrások szerint a pekingi lakosságnak szigorú szabályokat kell követnie a csütörtökön esedékes felvonulás ideje alatt. Egyebek mellett például nem szabad a parádé helyszínéhez, a Csangan sugárút közelében lakóknak az ablakból figyelemmel kísérni a felvonulást, de a sárkányeregetés és a sportgalambok reptetése is tilos. Peking repülőterei is zárva tartanak ez idő alatt.
   
http://www.nytimes.com/2015/09/02/world/asia/china-parade-monkeys.html

Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók

Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók: nemcsak az állatok kitűnő alkalmazkodóképessége, hanem a klímaváltozás is fontos szerepet játszik abban, hogy a nyolcvanas évektől folyamatosan növekszik a vaddisznók száma Európában - állapították meg a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem kutatói.

   
Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is.
   
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai 12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek után mindig jelentősen megnőtt a vaddisznók száma - írták a kutatók a PLoS One tudományos lap friss számában megjelent tanulmányukban.
   
Testhőmérsékletük fenntartásához, vagyis a termoregulációhoz hidegebb időben több energiára volt szükségük az állatoknak, a fiatal egyedek gyakran nem is élték túl a kemény fagyokat. A következő évben kevesebb energiát tudtak a reprodukcióra és a malacok gondozására fordítani.
   
A melegebb időben a termoreguláció kevesebb energiát igényelt, a fiatal állatok közül is többen maradtak életben. Döntő tényező ilyenkor, hogy elegendő táplálékhoz is jutottak az állatok, az egyedszám ilyenkor növekedett.
   
Mivel az enyhe telek egyre gyakoribbá váltak, a vaddisznók egyedszáma jelenleg exponenciálisan növekszik - állapították meg a bécsi kutatók.

Újabb embert öklelt halálra egy bika Spanyolországban, a nyáron ő már a hatodik áldozat

Újabb embert öklelt halálra egy bika Spanyolországban, ahol ezen a nyáron már ő a hagyományos bikafuttatások hatodik áldozata - közölte pénteken a The Local angol nyelvű spanyol hírportál.

   
Az 53 éves férfit lakóhelye, a dél-spanyolországi Blanca fesztiválján döfte meg a rátámadó bika hatszor is a szarvával csütörtök este. A lottóárus Rafael Ibánez Minano megpróbált kitérni a bika elől, amely egyenesen feléje tartott, ám lecsúszott a kordonról, és éppen a feldühödött állat szarvára esett. Miután a földre került, a bika még többször beledöfött. Minano a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe.
   
Idén nyáron ő a hatodik halálos áldozat a Spanyolországban népszerű bikafuttatásokon. Múlt vasárnap egy okostelefonjával a futtatást filmező férfit öklelt fel egy bika, a férfit súlyos sérülései miatt már szintén nem tudták megmenteni a kórházban.
   
Egy héttel korábban egy bikafuttatást a kerítés mögül néző 89 esztendős férfit nyársalt fel egy bika. Két további áldozat júniusban egy hét alatt hunyt el bikaökleléstől, egy francia turistával pedig júliusban végzett egy bika.

http://www.thelocal.es/20150814/another-man-dies-after-horrific-goring-at-fiesta

Arcfelismerési agyi régiót azonosítottak a kutyáknál

Az arcfelismerés öröklött képesség a kutyáknál - mutatták ki az egyesült államokbeli Emory Egyetem kutatói, akik arcfelismerési agyi régiót azonosítottak az ebeknél.

   
Az Emory Egyetem élettani intézetében folyó projekt keretében az ember legősibb és leghűségesebb barátjával kapcsolatos evolúciós kérdésekre keresik a választ. Korábban a kutatók azonosították a kutyáknál azt az agyterületet, ahol a "boldogsághormon", a dopamin által közvetített jutalmazási mechanizmus fejti ki hatását - olvasható a PhysOrg hírportálon.
   
A kutyákat mindenekelőtt arra kellett megtanítani, hogy nyugtatószer adagolása, vagy lekötés nélkül mozdulatlanul feküdjenek a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI) alatt. Mint a modern képalkotó eljárás kimutatta, a jutalmazási agyi régió erőteljesebben reagált az ismerős személyekkel kapcsolatos illatokra, mint az ismeretlen emberek, vagy akár ismerős kutyák szagára.
   
A legújabb kísérletek során a tudósok azt vizsgálták, hogy miként reagálnak a kutyák az arcokra és a mindennapi tárgyakra.
   
"A kutyák szociális lények, így feltételeztük, hogy felismerik az arcokat. A kutatások során arra kerestük a választ, hogy az arcfelismerés veleszületett, vagy tanult készség-e" - magyarázta Gregory Berns neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője.
   
A kutyáknak az fMRI-vizsgálat során fényképeket és videofelvételeket mutattak. A kísérlet különlegessége abban rejlik, hogy az ebek általában nem tudnak mit kezdeni a 2D-képekkel, így meg kellett őket tanítani arra, hogy figyeljék a képernyőt.
   
Mint Gregory Berns megjegyezte, a kísérletek hiányossága a kis számú résztvevő, hiszen a nyolc kiképzett kutyából csupán hatot sikerült arra beidomítani, hogy legalább 30 másodpercen át figyeljenek egy-egy képet, vagy videofelvételt.
   
A hat kísérleti alanynál a halántéklebeny meghatározott régiója szignifikánsan élénkebben reagált az emberi arcokat bemutató videókra, mint a filmeken szereplő tárgyakra. Ugyanilyen különbséget észleltek, amikor az ebeknek arcképeket, valamint kutyafotókat mutattak meg, és ezek a reakciók kifejezettebbek voltak, mint amilyeneket a mindennapi tárgyakat megjelenítő felvételek váltottak ki.
   
"Amennyiben az arcfelismerés tanult készség lenne, amelyet például az emberi arccal azonosított étel vált ki, az agy jutalmazási régiója aktiválódna. Kísérleteink során azonban nem ezt tapasztaltuk, egyértelműen öröklött képességről van szó" - hangsúlyozta Gregory Berns.
   
A szakemberek eredményeiket a PeerJ szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban ismertették.

http://phys.org/news/2015-08-dogs-specialized-brain-area-reveals.html