A vizsgálatot a Manchesteri Múzeum októberre tervezett kiállítására készülve végezték el, több mint 800 állati múmiát szkenneltek. Mint kiderült, a pólyák a legkülönfélébb állatok földi maradványait, madarak, macskák, kutyák, krokodilok, majmok, íbiszek bebalzsamozott tetemét rejtették - olvasható a BBC honlapján, amelynek Horizon című programja nyomon követi a projektet.

 Az esetek harmadában teljes állati tetemeket balzsamoztak be, amelyek meglepően jó állapotban maradtak fenn. A múmiák további harmada testrészeket tartalmazott, míg körülbelül ugyanennyi esetben a balzsamozók által használt gyolcs nem rejtett semmilyen csontmaradványt.

Lidija McKnight, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa a felfedezés kapcsán kifejtette, hogy régóta feltételezték, nem minden állati múmia "tartalmazza" azt, amit kellene. A kutatókat azonban meglepte, hogy az esetek harmadában üresek voltak a pólyák, amelyek legfeljebb tojáshéjat, tollakat és egyéb szerves anyagokat rejtettek.
 
Magyarázata szerint míg az emberek esetében a balzsamozás a test túlvilági létre való megőrzésére szolgált, az állati múmiák fogadalmi ajándékok voltak, hiszen az óegyiptomi isteneket állatok alakjában jelenítettek meg. Ily módon az állatmúmiák az istenekkel való kapcsolatot testesítették meg, ezért az ókori Egyiptomban óriási igény volt rájuk. Az eddigi feltárások során körülbelül 30 nagy kiterjedésű katakombát fedeztek fel, amelyeket a padlótól a plafonig megtöltöttek a bebalzsamozott állati tetemek. Minden temetkezési hely egy-egy állatfaj múmiáinak volt "fenntartva".

A tudósok számításai szerint körülbelül 70 millió állatot balzsamoztak be a Nílus menti birodalomban.

 "Ipari méreteket öltött a balzsamozás" - fogalmazott Campbell Price, a Manchesteri Múzeum kurátora, aki szerint a mumifikáláshoz a "nyersanyagot" kiterjedt tenyésztési programok révén biztosították. Ennek ellenére a múmiakészítők krónikus "alapanyaghiányban" szenvedhettek, komoly erőfeszítést igényelt a kereslet kielégítése.
 
Bár a pólyák az esetek jelentős részében csak állati testrészeket tartalmaztak vagy gyakorlatilag üresek voltak, nincs szó csalásról. A zarándokok vélhetően tudták, hogy a múmiák nem egész állatot tartalmaznak, hanem csak testrészeket vagy olyan tárgyakat, anyagokat - például fészket vagy tojáshéjat -, amelyekkel szoros kapcsolatban álltak életük folyamán az állatok.

"Felhasználtak mindent, amit tudtak és gyakran a legdíszesebb múmiák belseje bizonyult üresnek" - magyarázta Campbell Price.

http://www.bbc.com/news/science-environment-32656743

Stonehenge első építőinek táborhelyét tárták fel a Buckinghami Egyetem régészei.


A Blick Mead nevű régészeti lelőhely 2,4 kilométerre található a monumentális őskori építménytől, a feltárások során tizenkétezer kőszerszám és megégett kovakődarabka, továbbá félezer csont került napvilágra. A leletek némelyike nyolcezer évesnél is idősebb. Az eszközök eredeti állapotukban maradtak fenn, a kőpengék még ma is oly élesek, hogy az óvatlan régészek megvágták magukat velük - olvasható a Buckinghami Egyetem honlapján, valamint a BBC News hírei között.

  A tárgyak radiokarbonos kormeghatározása arra világított rá, hogy a helyszín Kr.e. 7550 és Kr.e. 4700 között, azaz csaknem háromezer éven át volt lakott.

  A szakemberek szerint a feltárások legfontosabb eredménye, hogy felfedezték, hol éltek azok a közösségek, amelyek Stonehenge első monumentális emlékeit emelték.

  "Olyan kérdést sikerült megoldani, amely két évszázada foglalkoztatja a tudósokat. Ugyanakkor a leletek tanúsága szerint a későbbi időszakokban Blick Mead rituális helyszínként szolgált" - fogalmazott David Jacques régész, aki 2005 óta irányítja a feltárásokat, kiemelve, hogy ez a legkésőbbi középső kőkori (mezolitikumi) táborhely, amelyet Nagy-Britannia területén tártak fel.

  "Megtaláltuk a mezolitikum és a neolitikum közötti +hiányzó láncszemet+. Blick Mead összeköti a kora vadászó-gyűjtögető csoportokat, amelyek a legutóbbi jégkorszak után tértek vissza a brit szigetekre, Stonehenge térségébe, az újkőkori népességgel. A lelőhely átírhatja Nagy-Britannia egész őskori történelmét" - vélekedett a régész.
 
 David Jacques a legérdekesebb leletek között említette az őskori lakoma maradványait, amelyen a vadászó-gyűjtögető közösség tagjai egy őstulkot (Bos primigenius) fogyasztottak el.
   
http://www.buckingham.ac.uk/research/hri/blickmead
http://www.bbc.com/news/uk-england-wiltshire-30540914

Két német katona földi maradványai kerültek elő kedden a budai Vár területén, a Dísz téren talált világháborús bomba és lőszerek mellett - közölte Töll László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya vezetője az MTI-vel.

 
A ruhamaradványok és a felszerelési tárgyak alapján állapították meg, hogy német katonák lehettek, de személyi azonosító jegyet nem találtak náluk - tette hozzá az ezredes.
  
Most az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint felveszik a kapcsolatot a német hadisírgondozó szervvel, és megpróbálják a katonákat azonosítani. Majd a budaörsi német-magyar katonai temetőben méltó módon eltemetik a katonákat - mondta Töll László.
  
Bátyi Edina, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje korábban az MTI-vel azt közölte: kedd délelőtt a budai Vár területén építési munkálatok közben előbb nyolc Mauser gépkarabélylőszer, majd egy feltételezett tüzérségi lövedék került elő a Dísz téren. Az azonosítás idejére a teret lezárták, 17 lakóépületet kiürítettek. Az intézkedés hatvan embert érintett. A honvédség tűzszerészei egy 100 kilogrammos orosz romboló bombát azonosítottak éles gyújtószerkezettel.
  
A detonátort kiszerelték, a bombát központi gyűjtőhelyre szállítják - mondta az altiszt.

   

forrás: MTI
kép:  Bruzák Noémi