napiTopik

Az óegyiptomi balzsamozók "praktikáira" derült fény a Manchesteri Múzeum és a Manchesteri Egyetem kutatóinak köszönhetően, akik állatmúmiák röntgen- és CT-vizsgálata során kimutatták, hogy az esetek harmadában a pólyák üresek.     A vizsgálatot a Manchesteri Múzeum októberre tervezett kiállítására készülve végezték el, több mint 800 állati múmiát szkenneltek. Mint kiderült, a pólyák a legkülönfélébb állatok földi maradványait, madarak, macskák, kutyák, krokodilok, majmok, íbiszek bebalzsamozott tetemét rejtették - olvasható a BBC honlapján, amelynek Horizon című programja nyomon követi a projektet.  Az esetek harmadában teljes állati tetemeket balzsamoztak be, amelyek meglepően jó állapotban maradtak fenn. A múmiák további harmada testrészeket tartalmazott, míg körülbelül ugyanennyi esetben a balzsamozók által használt gyolcs nem rejtett semmilyen csontmaradványt. Lidija McKnight, a Manchesteri Egyetem egyiptológusa a felfedezés kapcsán kifejtette, hogy régóta f...

Stonehenge első építőinek táborhelyét tárták fel a Buckinghami Egyetem régészei. A Blick Mead nevű régészeti lelőhely 2,4 kilométerre található a monumentális őskori építménytől, a feltárások során tizenkétezer kőszerszám és megégett kovakődarabka, továbbá félezer csont került napvilágra. A leletek némelyike nyolcezer évesnél is idősebb. Az eszközök eredeti állapotukban maradtak fenn, a kőpengék még ma is oly élesek, hogy az óvatlan régészek megvágták magukat velük - olvasható a Buckinghami Egyetem honlapján, valamint a BBC News hírei között.   A tárgyak radiokarbonos kormeghatározása arra világított rá, hogy a helyszín Kr.e. 7550 és Kr.e. 4700 között, azaz csaknem háromezer éven át volt lakott.   A szakemberek szerint a feltárások legfontosabb eredménye, hogy felfedezték, hol éltek azok a közösségek, amelyek Stonehenge első monumentális emlékeit emelték.   "Olyan kérdést sikerült megoldani, amely két évszázada foglalkoztatja a tudósokat. Ugyanak...

Két német katona földi maradványai kerültek elő kedden a budai Vár területén, a Dísz téren talált világháborús bomba és lőszerek mellett - közölte Töll László, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Háborús Kegyeleti Főosztálya vezetője az MTI-vel.   A ruhamaradványok és a felszerelési tárgyak alapján állapították meg, hogy német katonák lehettek, de személyi azonosító jegyet nem találtak náluk - tette hozzá az ezredes.    Most az ilyenkor szokásos eljárásrend szerint felveszik a kapcsolatot a német hadisírgondozó szervvel, és megpróbálják a katonákat azonosítani. Majd a budaörsi német-magyar katonai temetőben méltó módon eltemetik a katonákat - mondta Töll László.    Bátyi Edina, a Magyar Honvédség tűzszerész ezredének kommunikációs altisztje korábban az MTI-vel azt közölte: kedd délelőtt a budai Vár területén építési munkálatok közben előbb nyolc Mauser gépkarabélylőszer, majd egy feltételezett tüzérségi lövedék került elő a Dísz téren...

Négyezer éves települést tárnak fel Dabas-Kakucs közigazgatási határában a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Régészeti Intézet, a Poznani és Kieli Egyetem szakemberei, akik a hároméves ásatáson a bronzkori európai társadalmak kapcsolatrendszerét is kutatják.     A falut a középső bronzkori Vatya-kultúra népe lakta, amelynek számos települését és temetőjét tárták már fel a Duna mentén és a Duna-Tisza közén. A legjelentősebb ismert település Százhalombatta közelében található. Ez a népesség feltételezések szerint közvetítő szerepet játszhatott a korabeli bronzkori társadalmak, Kelet és Nyugat, Észak és Dél között - hangsúlyozta Kulcsár Gabriella ásatásvezető régész, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa az MTI-nek.      Ismertetése szerint a Vatya-kultúra népének erődített települései sajátos szerkezetük miatt érdekesek. Általában két részre tagolódtak - árokkal körbevett központi...