Öt állatkert és vadaspark rendez programokat a rákosi vipera napján

Hagyományosan minden év szeptemberének első szombatján tarják meg Magyarország legveszélyeztetettebb gerincesének, a rákosi viperának a napját, így az idén szeptember 6-án öt állatkertben és vadasparkban, valamint a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központban szerveznek a mérgeskígyó megismerését segítő programokat.

Előadásokkal és programokkal várják a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Szegedi Vadasparkban, a Jászberényi Állat- és Növénykertben és a győri Xantus János Állatkertben is - olvasható a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleményében.

A Szegedi Vadasparkban a program keretében átadják azt a kültéri hüllőbemutatót is, amelyben nemcsak rákosi viperát, de magyarországi gyíkokat, mocsári teknőst és siklókat is meg lehet majd figyelni. A bemutató és az ahhoz kapcsolódó információs táblák révén megismerhetik a látogatók a hazai hüllőket, azok szerepét, megkülönböztetését és természetvédelmi helyzetét is.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egy millió forint. A jelenlegi populációk Magyarország két területén, a Hanságban és a Kiskunságban maradtak fenn.

A rohamos térvesztés legfőbb oka élőhelyeinek átalakítása volt. A gyepek nagy részének mezőgazdasági művelésbe vonása, és a kígyók kereskedelmi célú gyűjtése mellett a szándékos pusztítás is azt eredményezte, hogy a faj a kihalás szélére került. Ezért volt szükség egy komplex természetvédelmi program elindítására, amelynek része egy zárttéri tenyészállomány létrehozása. Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.

A központban a tenyészprogram indulása óta már csaknem 2000 kígyó született, jelenleg 700 egyed él természetközeli, de biztonságos körülmények között. A kis viperák átlagos súlya 2,5 gramm hosszuk 139 milliméter. A központban tartott kígyókat egyedileg tartják nyilván, rendszeres bakteriológiai és parazitológiai vizsgálatoknak vetik alá őket. A szaporítani kívánt állatokat már ősszel párba állítják, hogy a tavaszi nászidőszakot leendő párjuk mellett kezdhessék. A tenyészpárok minden évben változó összetételűek, kijelölésükkor figyelembe veszik származásukat, korábbi szaporodási sikerüket, illetve a genetikai vizsgálatok eredményeit is.

forrás: MTI
kép:

Paracetamolos egerekkel "bombázzák meg" Guamot a barna fakígyó ellen

Amerikai gépekről tavasszal paracetamolos egerekkel "bombázzák meg" Guamot, így próbálják megritkítani a dzsungel sűrű lombjaiban elszaporodott barna fakígyó-állományt - közölte szombaton weboldalán a The Washington Post.
    
Az Ausztráliában és Pápua Új-Guineában őshonos barna fakígyót a második világháborút követően amerikai hadihajókon hurcolták be az Egyesült Államokhoz tartozó szigetre. Az azóta becslések szerint mintegy kétmilliósra felszaporodott hüllőállomány megtizedelte Guam faunáját. A kígyók megharapják a helyi lakosokat, rövidzárlatot okoznak és potenciális veszélyt jelentenek a turistaforgalomra is.
    
A rágcsálókat a fájdalomcsillapítók emberre ártalmatlan, ám a kígyók számára mérgező hatóanyagával, paracetamollal kezelik majd. A döglött napos egereket, helikopterről, kézzel és egyenként dobják majd le. A hüllőknek szánt eledelt szalagos ejtő szerkezettel landoltatják, hogy az fennakadjon a lombokon és ne érhessen le a talajra, az táplálékot ott kereső állatokhoz.
    
Az irtási stratégia arra a felismerésre épül, hogy a többnyire egyméteres, de olykor a háromméteres hosszúságot is elérő hüllők más rokonaiktól eltérően olyan zsákmányt is elfogyasztanak, amelyet nem maguk ejtettek. A kígyók mérge emberre nem halálos ugyan, ám az éjszakai vadászéletmódjukkal szemben védtelen madárállományt csaknem teljesen kipusztították Guam szigetén.
    
A paracetamolos egérhadművelettel nem kiirtani, csak megritkítani kívánják a barna fakígyókat Guamon - és azt megakadályozni, hogy a hüllők repülőgépeken Hawaiira, vagy akár az Egyesült Államok nyugati partvidékére is eljussanak. A támadás első hullámának célpontja ezért a légierő Andersen támaszpontját övező dzsungel lesz.
    
A Hawaii-on, akárcsak Guamon a barna fakígyónak nincs természetes ellensége. A szigetcsoporton a hüllő elszaporodása a Nemzeti Vadvilág-kutatóközpont egy 2010-ben elkészített tanulmánya szerint évi 593 millió és 2,14 milliárd közöttire becsült kárt okozna. A veszteség legnagyobb része a kimaradó idegenforgalomból és a rövidzárlatokból származna. A Hawaii-szigeteken néhány alkalommal találtak már barna fakígyót, az elmúlt 17 évben azonban nem.
    
A több mint egy évtizeden át tökéletesített, rendhagyó kígyóirtási technikát, az amerikai agrár-, belügyi és védelmi tárca összefogásával a tervek szerint áprilisban vagy májusban kezdik majd el alkalmazni.

forrás: MTI