A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőmű. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: erőmű. Összes bejegyzés megjelenítése

Fukushima - googl maps

A 2011-es földrengés és cunami során rombadőlt, majd a természeti csapást követő atomerőmű-baleset miatt teljesen evakuált és a mai napig üresen álló japán kísértetváros egy internetes szolgáltatás segítségével.


A Google Street View képei egyszerre hátborzongatóak és szívszorítóak: romos, üres épületek, sötét ablakok, kietlen utcák, hulladékhalmok, partra vetett hajók és felborított autók jellemzik Namie város látképét.


    

Az amerikai internetes cég által virtuálisan közszemlére tett várost egykoron 21 ezer ember lakta, ma azonban már senkinek sem ad otthont a település. A kísértetvárosban semmi sem változott a 2011. márciusi katasztrófa óta, és még évtizedekig biztosan nem is fog, mivel Namie mindössze 20 kilométerre fekszik a Fukusima-1 erőmtől, amelynek 30 kilométeres körzetéből mindenkit evakuáltak az ott bekövetkezett atombaleset után.
    
Az elmúlt két évben a Google kamerákkal felszerelt autóin kívül csak nagyon kevesen léphettek be a településre. Habár Namie lakói egy rövid időre hazatérhettek a katasztrófát követően, hogy összepakolják számukra kedves tárgyaikat és magukkal vigyék, ami otthonaikból megmaradt, legtöbbjük a katasztrófa óta először a Google-nak köszönhetően láthatta viszont egykori lakhelyét.
    
A település idősebb lakóinak vélhetően már nem fog megadatni, hogy személyesen is elmenjenek Namiéba. Baba Tamocu polgármester ezért is kérte meg a Google-t a város lefényképezésére.
    
"Mi idősebbek úgy érezzük, hogy elődeinktől kaptuk ezt a várost, és hatalmas fájdalommal tölt el minket, hogy nem adhatjuk tovább gyermekeinknek (…) Sok kitelepített lakó szerette volna látni a város jelenlegi állapotát, és biztosan sokan vannak még a világon, akik át akarják érezni, hogy milyen hatást gyakorolt az atomerőmű-baleset a környező közösségekre" - írta egy blogbejegyzésében a polgármester.
    
Baba elmondása szerint a Google képei a város állapota okozta szomorúság mellett boldog emlékeket is felébresztettek benne: az egykori fesztiválok és közösségi események színhelyei újra mosolyt csaltak az arcára.
    
Sok más egykori lakót is hasonlóan ambivalens érzések kerítettek hatalmukba a projektet illetően. "Örülök, hogy újra láthatom a számomra oly kedves helyeket. Ugyanakkor nehéz is. Senki nem lesz már ott" - mondta a 32 éves Naganuma Koto. Naganuma házát két éve elsodorta a cunami, azóta pedig csak egy alkalommal, néhány perc erejéig engedték vissza egykori lakhelyére.
    
Egyes lakók ugyanakkor azt mondták: nem szeretnék az interneten viszontlátni elpusztított városukat, mert az túl nagy fájdalmat okozna nekik.
    
Namie 21 ezer lakója a mai napig átmeneti szállásokon él, ahogy a fukusimai erőmű körzetéből kitelepített további mintegy 140 ezer ember is.
    
A települést a múlt héten Abe Sindzó japán miniszterelnök is meglátogatta, aki a két éve lerombolt Tóhoku régió újjáépítésének felgyorsítását, valamint a katasztrófa miatt kitelepítettek életkörülményeinek azonnali javítását és visszatelepülésük lehetővé tételét ígérte. Habár a visszatérésre a namieiek közül egyre kevesebben gondolnak, legtöbbjüknek a mai napig gondot okoz, hogy új életet kezdjen.
    
"A katasztrófa óta a világ továbblépett, és Japán sok települése újjáépült, de Namiéban megállt az idő. A folyamatos sugárveszély miatt két teljes évig csak futólagos munkákat tudtunk végezni. Örülnénk neki, ha megtekintené a Street View képeit, hogy megismerje Namie város állapotát és megértse a helyzet súlyosságát" - írta Baba polgármester a blogján.
    
Az amerikai cég az "Emlékek a jövőnek" elnevezésű projektjének keretein belül fotózta körbe a várost. A Google néhány hónappal a 2011. márciusi hármas katasztrófa (földrengés, szökőár és nukleáris baleset) után kezdte dokumentálni Japán lerombolt és elnéptelenedett északkeleti partvidékét, s korábban már Rikudzentakata településről is készített hasonló képriportot.
    
"Reméljük, hogy (a projekt) életben tartja majd a katasztrófa emlékét a következő generációk számára" - írta a cég internetes közleményében.
forrás: MTI

Lerakták Magyarország legnagyobb naperőművének alapkövét a Mátrában

Lerakták Magyarország legnagyobb napelemes erőművének alapkövét a Mátrában pénteken, a 15 megawattos (MW) teljesítményű fotovoltaikus, mintegy 6,5 milliárd forintba kerülő erőmű a Mátrai Erőmű Zrt. beruházásában épül meg.


Az ünnepségen Marie-Theres Thiell, a társaság felügyelőbizottságának elnöke azt mondta, ezzel a beruházással Magyarországon egyedülálló módon összeér a hagyományos energiatermelés a jövő energiatermelésével.
  
Hozzátette: a fejlesztés megvalósulását nagyban segítette, hogy a bekerülési költség felét fejlesztési adókedvezményből tudják biztosítani.
  
Valaska József, a zrt. korábbi elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy a társaság megértette az idők változását. A lignitalapú energiatermelés a megújuló energiatermeléssel és az erőműhöz tartozó ipari park fejlődésével együtt biztosíthatja a társaság jövőjét.
  
Mikus Tibor, a kivitelező konzorciumot vezető Wire-Vill Kft. ügyvezetője elmondta: a Mátrában, az Őzse-völgyi zagytározó sík felületén 30 hektáron kialakítandó szolármezőn 72 ezer 480, déli irányba tájolt napelemet helyeznek el. Az innen nyert energiát a meglévő távvezeték-hálózatba táplálják be. Terveik szerint augusztus végén már megkezdődhet az erőmű másfél hónapos próbaüzeme.
  
Rámutatott: ezzel a beruházással Közép-Európa legnagyobb kapcsolt szén- és megújuló-energia erőműve jön létre.
  
A Mátrai Erőmű Zrt. közleményében felidézi: a 950 MW beépített teljesítménnyel rendelkező erőmű Magyarország legnagyobb lignittüzelésű erőműve és az energiaszektor második legnagyobb áramtermelő üzeme, amely a teljes magyar éves villamosenergia-felhasználás 15 százalékát állítja elő.
 
 A naperőmű-projekt helyszínéül a közel húszéves üzem után megtelt és a termelésből kivont Őzse-völgyi zagytározó szolgál. A leendő naperőmű által megtermelt villamosenergia átlagosan egy kisebb várost, mintegy ezer négytagú háztartást lát el zöldenergiával.

Indulhatnak a Paks II-höz szükséges kutató fúrások

Egyetlen ajánlattevőként a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt. valamint az ÁKMI Általános Kultúrmérnöki Iroda Szolgáltató Kft. nyerte az új atomerőművi blokkok telephelyengedélyének megszerzéséhez szükséges, kutató magfúrásokra kiírt tendert - az eredmény a hétfői Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.


A hirdetmény közzétételével indult tárgyalásos közbeszerzést az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. írta ki. A nyertes nettó 8 milliárd 45,1 millió forintért végzi el a munkát.
 
A feladat része még  a kutató magfúrások alapján történő földtani kutatási vizsgálatok elvégzése, azon belül pedig általános földtani, geofizikai, geotechnikai és hidrogeológiai vizsgálatok végrehajtása. A program keretében térinformatikai adatbázist kell létrehozni.

További 20 évig üzemelhet a Paksi Atomerőmű kettes blokkja

További 20 évig üzemelhet a Paksi Atomerőmű kettes blokkja, miután egyéves eljárás eredményeként az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megadta az engedélyt a tervezett üzemidőn túli üzemelésére. Az új engedély 2034. december 31-ig szól.
  

Az erről szóló hirdetményt és határozatot a nukleáris hatóság kedden tette közzé honlapján. A határozatban szerepelnek azok a feltételek is, amelyeket a hatóság előírt a kérelmező MVM Paksi Atomerőmű Zrt. részére.
  
A hazai villamosenergia-termelés hozzávetőleg felét biztosító Paksi Atomerőmű első, eredetileg 440 megawattos reaktorblokkja 1982-ben kezdte meg működését, amelyet 1987-ig még három blokk üzembe helyezése követett.
  
Az elmúlt években elvégzett módosításoknak köszönhetően ma már 500 megawatt teljesítményű blokkok eredetileg engedélyezett üzemideje 30 év. A tervezett üzemidő meghosszabbításának előkészítése több mint két évtizede kezdődött el.
  
Az atomerőmű honlapján olvasható, hogy 2000-ben egy részletes megvalósíthatósági tanulmány kimondta: „az üzemeltetési és karbantartási gyakorlatnak, a szerkezetek és rendszerelemek robusztus konstrukciójának, illetve a számos felújításnak és biztonságnövelő intézkedésnek” köszönhetően lehetőség van az üzemidő további 20 évvel történő meghosszabbítására.
  
A tovább üzemeltetés hatósági engedélyhez kötött. Ezt blokkonként kell kérelmeznie a Paksi Atomerőműnek. Az egyes blokkra vonatkozó engedélyt 2012 decemberében adta ki az Országos Atomenergia Hivatal.