Vérvizsgálattal ötödére csökkenhetne a méhnyakrák okozta halálozás egy brit kutatás szerint

A méhnyakrák miatti halálozás évenként megismételt vérteszttel ötödére csökkenhetne brit orvosok szerint, ám az erről született tanulmány eredményei még a kutatók szerint is további igazolásra szorulnak.

 

A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet.
 
A méhnyakrákot nehéz kiszűrni, ugyanis olyan tünetei vannak, amelyek más betegségeknél is jelentkeznek, mint az alhasi fájdalom, étkezési problémák vagy állandó puffadás.
 
Nagy-Britanniában a valaha végzett egyik legnagyobb szabású kutatást végezték el a méhnyakrák szűréséről. A CA125 molekula szintjét mérték a nők vérében. Akinél a szint megemelkedett, további tesztekre küldték, a legvégén következhetett a sebészi beavatkozás.
 
A kutatás eredménye azonban a tudósok szerint is "ellentmondásos". A kezdeti statisztikai elemzés nem igazolta a szűrés előnyeit, melyek azonban kimutathatók lettek, ha kivették azoknak a nőknek az adatait, akiknél már elkezdhetett növekedni a tumor. A kutatók aztán egy "elnézőbb" statisztikai elemzést készítettek, amelyből szintén az derült ki, hogy a szűrés előnyökkel jár.
 
A méhnyakrák világszerte a hetedik leggyakoribban jelentkező daganatos betegég, évente 240 ezer új esetet regisztrálnak.
 
Usha Menon professzor, a kutatás vezetője a BBC Newsnak úgy fogalmazott: "Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogyan lépjünk előre a szűréssel, ugyanakkor becsléseink reménykeltőek, mert ezek alapján 20 százalékos lehet a csökkenés, ezt kell bizonyítanunk."
 
A kutatók tehát még további három éven át követik a pácienseket, hogy döntő bizonyítékkal állhassanak elő. A szűrés ellen szól egyelőre, hogy esetleg indokolatlan műtétekhez vezethet, amikor a daganat jóindulatúnak bizonyul.
 
A szakemberek ugyanakkor a tanulmányt nagyon fontos előrelépésként értékelték a méhnyakrákkutatás terén.
 
    (http://www.bbc.com/news/health-35111443)

Elhunyt Celine Dion bátyja

Alig két nappal azt követően, hogy Céline Dion férje, René Angélil gégerákban elhunyt, az énekesnő egyik bátyja is meghalt daganatos megbetegedések miatt - tudatta a francia-kanadai születésű világsztár szóvivője.

 

Céline Dion tizenhárom testvérének egyike, Daniel Dion, rákbetegséggel - gégerákkal, nyelvrákkal és agydaganattal - küzdött évek óta.
  
Az 59 éves férfi a kanadai Québecben hunyt el, ahol az egész Dion-család él. Bár a család a gyász tiszteletben tartását és a kommentárok mellőzését kérte, a People magazin internetes kiadása szombaton hosszabb cikket szentelt az elhunytnak. A magazin tartózkodó, közszeretetnek és közmegbecsülésnek örvendő férfiként írta le Daniel Diont. Egyúttal beszámolt arról is, hogy a Las Vegasban tartózkodó Céline jelenleg férje temetésének előkészületeivel foglalkozik.
  
René Angélil végső búcsúztatására abban a montreali Notre Dame bazilikában kerül sor jövő hét pénteken, ahol a pár az esküvőjét tartotta 1994-ben.

Antitest segítheti a petefészekrákos páciensek öngyógyítását

Az immunrendszert a daganat elleni harcra késztető antitest segítheti a petefészekrákkal küzdő páciensek öngyógyítását.

 

Az ember immunrendszere képes felvenni a harcot a rák különböző fajtáival. Bizonyos daganattípusok azonban megtalálják a módját annak, hogy kivédjék a szervezet immunválaszát.
   
A "programozott halál 1", azaz a PD-1 elnevezésű fehérje megakadályozza, hogy az immunrendszer azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket. A szakemberek ezért olyan antitestek kifejlesztésébe kezdtek, amelyek a T-sejtek felszínén expresszálódó PD-1 receptor blokkolásával késztetik az immunrendszert a daganat elleni harcra.
   
A most tesztelt nivolumab már hatékonynak bizonyult egyebek között a melanóma, a veserák és a nem kissejtes tüdőrák kezelésében. "Bizonyos ráktípusok kezelésénél már alkalmaznak antitesteket, ám a petefészekrák ellen eddig semmi sem volt hatékony" - mondta a Journal of Clinical Oncology folyóiratban bemutatott tanulmány vezető szerzője, Hamanisi Junzo.
   
A három évig tartó második fázisú klinikai vizsgálat során a szakemberek platinarezisztens petefészekrákban szenvedő 20 pácienst kezeltek nivolumabbal. A résztvevők kéthetente kapták infúzióban egy éven át, vagy betegségük előrehaladtáig - írta a Medicalxpress című egészségügyi portál.
   
A páciensek többsége be tudta fejezni a klinikai tesztet, átlagosan 20 hónapos túlélési aránnyal. Összehasonlítva a nivolumabra összpontosító korábbi tanulmányokkal, a mostani vizsgálat sokkal gyorsabban jelentkező antitumorhatást mutatott.
   
Ez volt az első alkalom, hogy sikerült demonstrálni a nivolumab biztonságosságát és hatékonyságát az egyéb kezelésekre nem reagáló petefészekrákos pácienseknél.
   
A petefészekrák világszerte a hetedik leggyakoribb daganattípus a nők körében, és a betegség gyakran egészen addig diagnosztizálatlan marad, a míg át nem terjed a test más részeire. A páciensek több mint 70 százaléka visszaesik, és ha a kiújuló daganat ellenállóvá válik a kemoterápiával szemben, akkor a betegséget rendkívül nehéz kezelni.

    (http://medicalxpress.com/news/2015-12-ovarian-cancer-tracks-antibody-patients.html)

Napi négy csésze kávé csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát

Napi legalább négy csésze kávé elfogyasztása csökkentheti a vastagbélrák kiújulásának kockázatát - derült ki az amerikai Dana-Farber Rákintézet nagyszabású tanulmányából.

 
A vizsgálat majdnem ezer olyan ember bevonásával készült, akiknél műtétet és kemoterápiát is alkalmaztak a vastagbélrák kezelésére. A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban közölt eredmények szerint a kávéfogyasztás azoknál bizonyult a legjótékonyabb hatásúnak, akik napjában négy vagy több csészével fogyasztottak a nedűből - vagyis nagyjából 460 milligrammnyi koffeint vettek magukhoz.
  
Ezeknél a pácienseknél 42 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a rák kiújulásának, mint a kávét nem fogyasztóknál és 33 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak bele a rákba vagy egyéb betegségbe. Napi két-három csésze kávé jóval szerényebb jótékony hatással bírt, míg napi egy vagy kevesebb csészényi kávé csupán minimális védelmet jelentett.
  
Az ígéretes eredmények ellenére a tanulmányt vezető Charles Fuchs óva inti a nem kávézó pácienseket attól, hogy elkezdjenek kávézni - olvasható a The Daily Mirror című brit napilap internetes oldalán.
  
"Ha valaki rendszeres kávéfogyasztó és vastagbélrák miatt kezelik, akkor ne hagyja abba a kávézást. Ha azonban nem iszik kávét és azon gondolkodik, hogy elkezdjen, először mindenképpen konzultáljon az orvosával" - jegyezte meg a szakember, hangsúlyozva, hogy további tanulmányokra lesz szükség a friss eredmények megerősítéséhez.
  
A mostani tanulmány az első a világon, amely összefüggést mutatott ki a koffeintartalmú kávé és a vastagbélrák kiújulásának kockázata között.
  
Számos közelmúltbeli tanulmány eredményei sugallják, hogy a kávé védelmet nyújthat a rák különböző típusainak, köztük a posztmenopauzális (változókor utáni) emlőrák, a melanóma, a májrák és a prosztatarák kialakulásával szemben.

    (http://www.mirror.co.uk/news/uk-news/bowel-cancer-re-occurrence-slashed-6270645)

Az izomépülést támogató, korábban ismeretlen fehérjét izoláltak

Egy korábban ismeretlen, az izmok edzés utáni épülését és erősödését támogató fehérjét izoláltak az amerikai Dana-Farber Rákintézet munkatársai, akik eredményükről a Cell című tudományos folyóiratban számoltak be.

  

A kutatók reményei szerint a fehérje szintjének mesterséges növelése a jövőben segíthet az öregedés, az elhúzódó inaktivitás és a rákbetegség által okozott izomvesztés megelőzésében.
 
Egérkísérletekben azok az állatok, amelyek extraadagot kaptak ebből a fehérjéből, izmosodtak és erősödtek is, a rákbeteg rágcsálókat pedig kevésbé érintette az állapotukkal gyakran együtt járó leromlás, izomvesztés.
 
"Ha módot tudnánk találni a fehérje szintjének megemelésére, az nagyon izgalmas lenne. Csökkenthetnénk például az izomvesztést az intenzív osztályokon kezelt pácienseknél, akik izomzata leépül a huzamos fekvés miatt" - idézte Jorge Ruast, a tanulmány első szerzőjét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Alkalmazhatnák a fehérjét veleszületett izomdisztrófia esetében is, valamint az öregedéssel együtt járó izomvesztés csökkentésére.
 
A PGC-1 alfa-4 jelű fehérje jelen van az egér és az ember vázizomzatában is. Mint a kutatók elmondták, az olyan állóképességi edzések, mint a súlyemelés, megemelik e fehérje szintjét, ami azután olyan biokémiai változásokat indít el, amelyek nagyobbá és erősebbé teszik az izmokat.
 
Az újonnan megismert fehérje kissé módosult változata a PGC-1 alfa elnevezésű, korábban már ismert fehérjének, amely a szervezet anyagcseréjében fontos szabályozó szerepet tölt be. A PGC-1 alfáról tudták, hogy annak szintje inkább az izmok kitartását, mint méretét növelő tréningek, például futóedzések közben emelkedik.
 
"Eléggé meghökkentő, hogy ugyanaz a gén által legyártott két fehérje szabályozza mindkét mozgástípus hatását" - mutatott rá Bruce Spiegelman kutatásvezető.
 
Az új fehérje izomnövelő hatását több kísérletben is demonstrálták a kutatók. Néhány napon belül 60 százalékkal megnőtt például az izomtömegük azoknak az egereknek, amelyek lábizmaiba bevitték a PGC-1 alfa-4 jelű fehérjét kódoló gént. Nyugalomban tartott állatokon is kipróbálták a módosítás hatását: a kezelt egerek 20 százalékkal erősebbek voltak és később fáradtak ki, mint a kontrollcsoport egerei, ráadásul karcsúbbak is maradtak társaiknál.
 
Egy további kísérletben rákbeteg egereknél nézték meg a többlet fehérje hatását: a kezelt egereknél csupán 10 százalékos volt az izomtömeg csökkenése, miközben a kontrollcsoportban 29 százalék.

forrás: MTI

Sugárveszély nélkül is kimutatható a rákos daganat

Sugárzás nélkül is kimutatható a rákos daganat, ezzel csökken a későbbi tumor kialakulásának veszélye - állapította meg egy amerikai kutatás.

A Stanford Egyetem és a Lucile Packard Gyermekkórház kutatói olyan módszert fejlesztettek ki, amellyel a fiatal betegeket testét anélkül vizsgálhatják, hogy sugárveszélynek tennék ki őket - tudósított a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a The Lancet Oncology című szaklap friss számában ismertetett kutatásról.

   

Az új módszer a mágneses rezonanciás képalkotó eljárás (MRI) egy módosítása, amely új, nem sugárzó kontrasztanyagot vesz igénybe a daganat kimutatásához. Az új technika ugyanolyan hatékonyan mutatja ki a tumort, mint a sugárzó anyagot használó PET-CT (pozitron-emissziós tomográfia) - derült ki a kutatásból.

   

Noha az egész testre kiterjedő PET-CT a rák kimutatásának hatékony módszere, van egy nagy hátránya: túl nagy sugárterhelésnek teszi ki a szervezetet. Gyermekek és serdülők esetében még jelentősebb a kockázat, hiszen fejlődésben vannak, ráadásul a sugárzás miatt életük során később kialakulhat náluk újabb daganat.

   

A kutatócsoport 22 betegnél hasonlította össze a módosított MRI-eljárást a PET-CT eredményeivel. A résztvevők életkora 8 és 33 év közé esett, és limfómájuk vagy szarkómájuk volt. A limfóma nyirokrendszeri eredetű daganat, a szarkóma a csontok, ízületek, zsír-, izom- és érszövetek rákbetegsége.

   

A múltban több akadálya is volt a daganatot diagnosztizáló, egész testre kiterjedő MRI-nek. A vizsgálat akár két órát is igénybe vehet, míg a teljes test PET-CT csak pár percig tart. Ennél is lényegesebb azonban, hogy sok szerv esetében az MRI-vizsgálat nem különböztette meg az egészséges szövetet a rákostól.

   

Az eddigi kontrasztanyagok, amelyeket a páciens szervezetébe injekcióztak, hogy láthatóvá tegyék a daganatot, a hosszú, egésztestes MRI időtartamához képest túl gyorsan kiürültek az egyes szervekből.

   

A kutatócsoport most a daganat kimutatására vas nanorészecskéket tartalmazó kontrasztanyagot használt, ezek napokon át megmaradnak a szervezetben. Az MRI-vizsgálat során a nanorészecskék az ereket világosabbá teszik, az egészséges csontvelő, a nyirokcsomók, a máj és a lép sötétebbnek mutatkoznak, így a rákos szövet jól elkülönül.

   

A módosított MRI-vizsgálat a páciensek kezelése során elvégzett PET-CT felvételeihez hasonló minőségű információval szolgált. A 22 betegnél a PET-CT az összesen 174 daganatból 163-at mutatott ki, az MRI 158-at. A két eljárás érzékenysége, diagnosztikus pontossága hasonlónak bizonyult.

   

Egyetlen betegnél sem léptek fel allergiás reakciók a kontrasztanyaggal szemben - olvasható a tanulmányban.

    (http://www.sciencedaily.com/releases/2014/02/140218185102.htm)

forrás: MTI - kép: sciencedaily.com

A mobiltelefon növelheti a rák kockázatát

A gyakori mobiltelefonálás növelheti a rák kockázatát, erre az eredményre a készüléket használók nyálmintáinak elemzése után jutott a tel-avivi orvosi egyetem egyik kutatója.

   

forrás: americanfriends

A tudósok régóta aggódnak a gyakori mobilhasználat lehetséges ártalmai miatt, ám egyértelmű bizonyítékokkal eddig senkinek sem sikerült szolgálnia. Jelenleg a mobiltelefont a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rákokozók 2b kategóriájába sorolja, amely "potenciális emberi karcinogént" jelent.

   

A tel-avivi egyetem új minikutatásában Yaniv Hamzany, az intézmény munkatársa a mobilozók nyálának összetételét elemezte - idézi az American Friends of Tel-Aviv University portál az Antioxidants and Redox Signaling című szaklapban megjelent kutatást.

   

Mivel beszéd közben a készülék a nyálmirigy közelében helyezkedik el, Hamzany és kollégái feltételezték, hogy a nyál felfedi, létezik-e kapcsolat a telefon és a daganat kialakulása között. Gyakori és alkalmi mobilhasználók mintáinak összehasonlításakor kiderült, hogy az előbbiek nyála a mérgező peroxidok és a szabadgyökök magasabb szintjét mutatta. Ezeket a sejtkárosító anyagokat a rák egy súlyos kockázati tényezőjének tartják.

   

A minikutatásban húsz olyan páciens nyálát vizsgálták meg, akik legalább havi nyolc órát beszéltek a készülékükön. A résztvevők közül többen ennél sokkal hosszabban, havi 30-40 órán át is társalogtak. A csoport eredményeit összehasonlították a kontrolcsoportéval, amely nem halló személyekből, vagy olyanokból állt, akik egyáltalán nem használtak mobiltelefont, vagy kizárólag üzenetküldés és más, nem hangos funkció céljából vették igénybe a készüléket.

   

A kontrollcsoporthoz képest a gyakori mobilozók nyálában jelentősen magasabb volt a rákot okozó sejtkárosítók szintje.

   

"Ez arra utal, hogy a működő telefon mellett lévő szövetekben és a nyálmirigyben jelentős az úgynevezett oxidációs stressz. Ez a folyamat összefügg a sejtek és a gének olyan károsodásával, amely daganatot okoz" - állapította meg Hamzany.

   

Noha az eredmények nem tártak fel egyértelmű ok-okozati kapcsolatot a mobiltelefon és a rák között, mégis arra utalnak, hogy a hosszú távú használat ártalmas lehet. Hamzany szerint az a következő lépés, hogy a mobilhasználat kezdete előtt, majd sok intenzíven végigtelefonált perc után is megvizsgálják a páciensek nyálát, hogy lássák, azonnal reagál-e a szervezet a rádióhullámokra.

http://www.aftau.org/site/News2?page=NewsArticle&id=18923