A méhnyakrák gyakran azért halálos kimenetelű, mert túl későn fedezik fel. A Lancet című orvosi folyóiratban megjelent tanulmány, amelyben 14 éven át 200 ezer nő adatait vizsgálták, a rákszűrés fontosságára irányítja rá a figyelmet.
 
A méhnyakrákot nehéz kiszűrni, ugyanis olyan tünetei vannak, amelyek más betegségeknél is jelentkeznek, mint az alhasi fájdalom, étkezési problémák vagy állandó puffadás.
 
Nagy-Britanniában a valaha végzett egyik legnagyobb szabású kutatást végezték el a méhnyakrák szűréséről. A CA125 molekula szintjét mérték a nők vérében. Akinél a szint megemelkedett, további tesztekre küldték, a legvégén következhetett a sebészi beavatkozás.
 
A kutatás eredménye azonban a tudósok szerint is "ellentmondásos". A kezdeti statisztikai elemzés nem igazolta a szűrés előnyeit, melyek azonban kimutathatók lettek, ha kivették azoknak a nőknek az adatait, akiknél már elkezdhetett növekedni a tumor. A kutatók aztán egy "elnézőbb" statisztikai elemzést készítettek, amelyből szintén az derült ki, hogy a szűrés előnyökkel jár.
 
A méhnyakrák világszerte a hetedik leggyakoribban jelentkező daganatos betegég, évente 240 ezer új esetet regisztrálnak.
 
Usha Menon professzor, a kutatás vezetője a BBC Newsnak úgy fogalmazott: "Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogyan lépjünk előre a szűréssel, ugyanakkor becsléseink reménykeltőek, mert ezek alapján 20 százalékos lehet a csökkenés, ezt kell bizonyítanunk."
 
A kutatók tehát még további három éven át követik a pácienseket, hogy döntő bizonyítékkal állhassanak elő. A szűrés ellen szól egyelőre, hogy esetleg indokolatlan műtétekhez vezethet, amikor a daganat jóindulatúnak bizonyul.
 
A szakemberek ugyanakkor a tanulmányt nagyon fontos előrelépésként értékelték a méhnyakrákkutatás terén.
 
    (http://www.bbc.com/news/health-35111443)

 

Céline Dion tizenhárom testvérének egyike, Daniel Dion, rákbetegséggel - gégerákkal, nyelvrákkal és agydaganattal - küzdött évek óta.
  
Az 59 éves férfi a kanadai Québecben hunyt el, ahol az egész Dion-család él. Bár a család a gyász tiszteletben tartását és a kommentárok mellőzését kérte, a People magazin internetes kiadása szombaton hosszabb cikket szentelt az elhunytnak. A magazin tartózkodó, közszeretetnek és közmegbecsülésnek örvendő férfiként írta le Daniel Diont. Egyúttal beszámolt arról is, hogy a Las Vegasban tartózkodó Céline jelenleg férje temetésének előkészületeivel foglalkozik.
  
René Angélil végső búcsúztatására abban a montreali Notre Dame bazilikában kerül sor jövő hét pénteken, ahol a pár az esküvőjét tartotta 1994-ben.

 


Az ember immunrendszere képes felvenni a harcot a rák különböző fajtáival. Bizonyos daganattípusok azonban megtalálják a módját annak, hogy kivédjék a szervezet immunválaszát.
   
A "programozott halál 1", azaz a PD-1 elnevezésű fehérje megakadályozza, hogy az immunrendszer azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket. A szakemberek ezért olyan antitestek kifejlesztésébe kezdtek, amelyek a T-sejtek felszínén expresszálódó PD-1 receptor blokkolásával késztetik az immunrendszert a daganat elleni harcra.
   
A most tesztelt nivolumab már hatékonynak bizonyult egyebek között a melanóma, a veserák és a nem kissejtes tüdőrák kezelésében. "Bizonyos ráktípusok kezelésénél már alkalmaznak antitesteket, ám a petefészekrák ellen eddig semmi sem volt hatékony" - mondta a Journal of Clinical Oncology folyóiratban bemutatott tanulmány vezető szerzője, Hamanisi Junzo.
   
A három évig tartó második fázisú klinikai vizsgálat során a szakemberek platinarezisztens petefészekrákban szenvedő 20 pácienst kezeltek nivolumabbal. A résztvevők kéthetente kapták infúzióban egy éven át, vagy betegségük előrehaladtáig - írta a Medicalxpress című egészségügyi portál.
   
A páciensek többsége be tudta fejezni a klinikai tesztet, átlagosan 20 hónapos túlélési aránnyal. Összehasonlítva a nivolumabra összpontosító korábbi tanulmányokkal, a mostani vizsgálat sokkal gyorsabban jelentkező antitumorhatást mutatott.
   
Ez volt az első alkalom, hogy sikerült demonstrálni a nivolumab biztonságosságát és hatékonyságát az egyéb kezelésekre nem reagáló petefészekrákos pácienseknél.
   
A petefészekrák világszerte a hetedik leggyakoribb daganattípus a nők körében, és a betegség gyakran egészen addig diagnosztizálatlan marad, a míg át nem terjed a test más részeire. A páciensek több mint 70 százaléka visszaesik, és ha a kiújuló daganat ellenállóvá válik a kemoterápiával szemben, akkor a betegséget rendkívül nehéz kezelni.

    (http://medicalxpress.com/news/2015-12-ovarian-cancer-tracks-antibody-patients.html)

 
A vizsgálat majdnem ezer olyan ember bevonásával készült, akiknél műtétet és kemoterápiát is alkalmaztak a vastagbélrák kezelésére. A Journal of Clinical Oncology című folyóiratban közölt eredmények szerint a kávéfogyasztás azoknál bizonyult a legjótékonyabb hatásúnak, akik napjában négy vagy több csészével fogyasztottak a nedűből - vagyis nagyjából 460 milligrammnyi koffeint vettek magukhoz.
  
Ezeknél a pácienseknél 42 százalékkal kisebb volt a valószínűsége a rák kiújulásának, mint a kávét nem fogyasztóknál és 33 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak bele a rákba vagy egyéb betegségbe. Napi két-három csésze kávé jóval szerényebb jótékony hatással bírt, míg napi egy vagy kevesebb csészényi kávé csupán minimális védelmet jelentett.
  
Az ígéretes eredmények ellenére a tanulmányt vezető Charles Fuchs óva inti a nem kávézó pácienseket attól, hogy elkezdjenek kávézni - olvasható a The Daily Mirror című brit napilap internetes oldalán.
  
"Ha valaki rendszeres kávéfogyasztó és vastagbélrák miatt kezelik, akkor ne hagyja abba a kávézást. Ha azonban nem iszik kávét és azon gondolkodik, hogy elkezdjen, először mindenképpen konzultáljon az orvosával" - jegyezte meg a szakember, hangsúlyozva, hogy további tanulmányokra lesz szükség a friss eredmények megerősítéséhez.
  
A mostani tanulmány az első a világon, amely összefüggést mutatott ki a koffeintartalmú kávé és a vastagbélrák kiújulásának kockázata között.
  
Számos közelmúltbeli tanulmány eredményei sugallják, hogy a kávé védelmet nyújthat a rák különböző típusainak, köztük a posztmenopauzális (változókor utáni) emlőrák, a melanóma, a májrák és a prosztatarák kialakulásával szemben.

    (http://www.mirror.co.uk/news/uk-news/bowel-cancer-re-occurrence-slashed-6270645)

  

A kutatók reményei szerint a fehérje szintjének mesterséges növelése a jövőben segíthet az öregedés, az elhúzódó inaktivitás és a rákbetegség által okozott izomvesztés megelőzésében.
 
Egérkísérletekben azok az állatok, amelyek extraadagot kaptak ebből a fehérjéből, izmosodtak és erősödtek is, a rákbeteg rágcsálókat pedig kevésbé érintette az állapotukkal gyakran együtt járó leromlás, izomvesztés.
 
"Ha módot tudnánk találni a fehérje szintjének megemelésére, az nagyon izgalmas lenne. Csökkenthetnénk például az izomvesztést az intenzív osztályokon kezelt pácienseknél, akik izomzata leépül a huzamos fekvés miatt" - idézte Jorge Ruast, a tanulmány első szerzőjét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál. Alkalmazhatnák a fehérjét veleszületett izomdisztrófia esetében is, valamint az öregedéssel együtt járó izomvesztés csökkentésére.
 
A PGC-1 alfa-4 jelű fehérje jelen van az egér és az ember vázizomzatában is. Mint a kutatók elmondták, az olyan állóképességi edzések, mint a súlyemelés, megemelik e fehérje szintjét, ami azután olyan biokémiai változásokat indít el, amelyek nagyobbá és erősebbé teszik az izmokat.
 
Az újonnan megismert fehérje kissé módosult változata a PGC-1 alfa elnevezésű, korábban már ismert fehérjének, amely a szervezet anyagcseréjében fontos szabályozó szerepet tölt be. A PGC-1 alfáról tudták, hogy annak szintje inkább az izmok kitartását, mint méretét növelő tréningek, például futóedzések közben emelkedik.
 
"Eléggé meghökkentő, hogy ugyanaz a gén által legyártott két fehérje szabályozza mindkét mozgástípus hatását" - mutatott rá Bruce Spiegelman kutatásvezető.
 
Az új fehérje izomnövelő hatását több kísérletben is demonstrálták a kutatók. Néhány napon belül 60 százalékkal megnőtt például az izomtömegük azoknak az egereknek, amelyek lábizmaiba bevitték a PGC-1 alfa-4 jelű fehérjét kódoló gént. Nyugalomban tartott állatokon is kipróbálták a módosítás hatását: a kezelt egerek 20 százalékkal erősebbek voltak és később fáradtak ki, mint a kontrollcsoport egerei, ráadásul karcsúbbak is maradtak társaiknál.
 
Egy további kísérletben rákbeteg egereknél nézték meg a többlet fehérje hatását: a kezelt egereknél csupán 10 százalékos volt az izomtömeg csökkenése, miközben a kontrollcsoportban 29 százalék.

forrás: americanfriends