A GVH 88 millió forintra bírságolta a MasterCardot

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 88 millió forint bírságot szabott ki a MasterCard Europe SA-ra gazdasági erőfölénnyel visszaélés miatt. A nemzetközi kártyatársaság az MTI megkeresésére közölte: nem ért egyet a versenyhatóság döntésével, és mérlegeli annak lehetőségét, hogy fellebbezzen. 

   

A versenyhivatal szerint a MasterCard visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor 2011. február 8. és 2013. december 31. között úgy állapította meg bankközi jutalékának mértékét, hogy az alkalmas volt versenytársak kiszorítására a piacról.
   
A GVH az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismerteti: az Európai Unió Bizottsága mint versenyfelügyeleti hatóság számos uniós szintű eljárást folytatott le a kártyatársaságokkal szemben a bankközi jutalékkal kapcsolatban. A bankközi jutalék a bankkártya-elfogadást biztosító bank által a kártyát kibocsátó banknak a bankkártyákkal lebonyolított tranzakcióért fizetett díj, amelynek mértékét Magyarországon a kártyatársaságok határozzák meg.
   
A versenyhivatal felidézte, a Bizottság a VISA-val szembeni egyik eljárást a VISA kötelezettségvállalásának elfogadásával szüntette meg, így a VISA bankközi jutalékának felső korlátja lett Magyarországon 2011 februárjától.
   
A GVH ismertetése szerint a bankkártyapiac olyan speciális piac, ahol a bankközi jutalékok emelkedéséhez vezet a piac felső szintjén elhelyezkedő bankkártya-társaságok versenye. Ennek oka, hogy a kibocsátó bankok bevételre tesznek szert a bankközi jutalékból, és így azt a bankkártya-társaságot választják, amely magasabb szinten képes meghatározni bankközi jutaléka mértékét.
   
A MasterCard a magyarországi kártyapiacon erőfölényes pozícióban volt a vizsgált időszakban, és a pozícióját erősítette, hogy behozhatatlan versenyelőnyre tett szert a VISA-val szemben, a VISA felső korlátja miatt - közölték.
   
A GVH megállapítása szerint a MasterCard a fentiek tudatában olyan szinten határozta meg bankközi jutalékának szintjét, hogy amiatt tovább csökkent a MasterCard piaci erőfölénye következtében már amúgy is meggyengült verseny.
   
A versenyhivatal a 88 millió forintos bírság kiszabásakor a MasterCard betéti kártyáiból származó releváns árbevételének 10 százalékát vette alapul a vizsgált időszak alatt. Ugyanakkor enyhítő körülményként vették figyelembe a MasterCard jogsértő magatartásának újszerűségét.
   
A MasterCard az MTI-nek hangsúlyozta: nem ért egyet a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) hétfőn kézbesített döntésével, és mérlegeli annak lehetőségét, hogy fellebbezzen. A GVH döntése a 2011 februárja és 2013 decembere között alkalmazott belföldi betéti bankkártyákat érintő bankközi jutalékokra (interchange díj) vonatkozik. A döntés nem veszi figyelembe, hogy Magyarországon a 2014. január elseje óta hatályban levő bankközi jutalékokat szabályozták.
   
Hozzáteszik: a hétfőn kihirdetett határozattal a hatóság elutasítja a MasterCard GVH-nak tett felajánlását is, amely egy országos szintű kártyaelfogadási fejlesztési projektről szólt, és amely a MasterCard meggyőződése szerint hatékonyabban szolgálná a közérdeket. A történtek ellenére a MasterCard továbbra is elkötelezetten támogatja az elektronikus fizetések magyarországi térnyerését minden kártyabirtokos, bank, kereskedő és a magyar társadalom egésze javára - közölte a társaság.
   
A MasterCard válaszában kitér arra is, hogy a MasterCard ma a legkedveltebb márka a betéti, hitel- és üzleti kártyák területén mind a magyar kártyabirtokosok, mind a bankok és kereskedők körében, ami a kártyatársaság piaci fejlesztő szerepének köszönhető. Magyarországon partnereivel közösen a MasterCard vezette be és terjesztette el széles körben az egyérintéses és mobilfizetést, így téve az elektronikus fizetéseket gyorsabbá, biztonságosabbá és egyszerűbbé a kereskedők és a kártyabirtokosok számára egyaránt - emlékeztetnek.

A MasterCard és a Visa az internetes fizetést egyszerűsítő szabványon dolgozik

Az internetes fizetést egyszerűsítő, új hitelesítési szabványon dolgozik a MasterCard a Visával közösen, az új szabványban komoly szerep juthat az egyszer használatos jelszavak és a biometrikus adatok használatának - közölte a MasterCard hétfőn az MTI-vel.    

A MasterCard a közlemény szerint már arc- és hangfelismerő alkalmazásokat tesztel, valamint olyan csuklópánt megalkotásán dolgozik, amely az egyedi szívritmusuk alapján azonosítja be a kártyabirtokosokat.
    
Az új protokoll már 2015-ben életbe léphet és fokozatosan felválthatja a 3-D Secure technológiát, amely további hitelesítési lépcsők beiktatásával igyekszik biztonságosabbá tenni az internetes fizetéseket.
   
 Ajay Bhalla, a MasterCard biztonsági vezetője a közlemény szerint elmondta: azon dolgoznak, hogy a vásárlás során minél kevesebb jelszót kelljen használni, és így a kártyahasználat zökkenőmentesebbé váljon.
    
Egy idei felmérésre hivatkozva a MasterCard hangsúlyozza, hogy 2018-ra várhatóan az internetes kereskedelem 30 százalékát teszi ki a mobil eszközökön történő vásárlás.

forrás: MTI - kép: www.processingfinder.com

A Magyar Telekom internetszolgáltatásával épülnek ki a Fizetési Pontok

A Magyar Telekom nyerte el a POI Partner Kft. által 20 ezer internet előfizetésre kiírt tendert - közölte a Magyar Telekom az MTI-vel.

A POI Partner Kft. az általa országosan 2014 első felétől üzemeltetett Fizetési Pont terminálokhoz kapcsolódóan írta ki a pályázatot, amelynek nyertese Magyarország legnagyobb 4G hálózatával rendelkező szolgáltatója, a Magyar Telekom lett.

   

A Fizetési Pont terminálokat kifejezetten olyan, jelenleg terminállal nem rendelkező kiskereskedelmi egységekbe fogják telepíteni, ahol az emberek a napi apróbb bevásárlásaikat intézik: például kisboltokban, pékségekben, kis non-stop üzletekben. A terminálok telepítése az idén júniusban indul, és 39 - 25 ezer feletti lakosú - vidéki városban valósul meg.

   

A Telekom mindehhez üzleti privát internet szolgáltatást nyújt, amely biztosítja a POI Partner Kft. mobil termináljai és központja között az IP alapú csomagkapcsolt adatkommunikációt.

   

Az innovatív fizetési megoldást a POI Partner Kft. összesen 1,65 milliárd forintos beruházással valósítja meg.

    

A Fizetési Pont egy PayPass-képes MasterCard kártyaelfogadó POS terminál, amely amellett, hogy fizetési tranzakciókra képes, extra szolgáltatásokkal is rendelkezik: a Fizetési Pont logós kártyával a lakossági ügyfelek befizethetik csekkjeiket, feltölthetik mobiltelefonjuk egyenlegét. Jövőbeli tervek szerint a felhasználók részt vehetnek pontgyűjtő és városkártya programokban, és parkoló- vagy tömegközlekedési jegyeket is vásárolhatnak.

   

A kiskereskedelmi üzletek számára is hasznos lesz a náluk kihelyezett terminál, mert amellett, hogy technikai fejlesztési igények nélkül MasterCard elfogadó hellyé válnak, a szokásos vásárlásukat intéző vevőik befizethetik aktuális közüzemi díjaikat, vagy feltölthetik telefonegyenlegüket - írja a Magyar Telekom.

A MasterCard és Visa eltérően értékeli a kormány tervezetét

Eltérően értékelte a kártyahasználat után fizetendő jutalékok mértékének meghatározására vonatkozó, a sajtóban megjelent kormányzati elképzelést a Mastercard és a Visa az MTI-nek.
   
A MasterCard Europe szerint a tervezett szabályozás a fejlődés ösztönözése helyett egyértelműen lassítja a kártyahasználat terjedését, így növeli a szürkegazdaságot az országban. A Visa Europe azonban azt hangsúlyozza, a cél, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára és biztosítja a valódi versenyt.
  
A Portfolio.hu szerdán arról írt, hogy a honlap birtokába került, Matolcsy György által is jóváhagyott előterjesztésből kiderül: a nemzetközi interchange díjak átlagos szintjében rögzítenék a hazai kártyás tranzakciók után fizetendő jutalékot. A lépéssel a bankközi jutalékok mértékét kívánják csökkenteni, mert az indoklás szerint a jutalék szintje "nagy mértékben akadályozza a készpénzhasználat visszaszorítását". A kormány két héten belül tárgyal a tervezetről, amelynek elfogadása pontot tehet a hazai bankkártyacsata végére, ugyanis lényegében megszűnne a Visa és a MasterCard jutalékai közötti különbség - olvasható a Portfolio.hu cikkében.
  
A MasterCard Europe MTI-hez eljutatott közleménye szerint a kártyatársaaság az újságokból értesült a kártyás fizetés bankközi jutalékának (interchange-díj) szabályozásával kapcsolatos kormányzati tervekről. Hangsúlyozzák, hogy a bankközi jutalék - mint neve is mutatja - nem a MasterCard bevétele, így közvetlenül nem érdekelt annak alacsony vagy magas voltában. A MasterCard komoly aggodalommal tekint a fejleményekre, és szeretné felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy - amennyiben elfogadják a javaslatot - a magyar kártyabirtokosok várhatóan többet fizethetnek a jövőben a jelenleginél kevésbé attraktív kártyatermékekért - állítja a MasterCard.
  
A MasterCard szerint a tervezett szabályozás egyértelműen lassítja a kártyahasználat terjedését, és veszélybe kerülhet az európai szintű sikereket felmutató hazai bankkártya-innováció is.
  
Meggyőződésük, hogy a belföldi bankközi jutalék jelenlegi mértéke - amely régiós összehasonlításban jelenleg a legalacsonyabb - megfelelő szinten van, hisz tükrözi a magyar piaci igényeket és annak fejlettségét, és hozzájárult a kártyás fizetés elmúlt években tapasztalható töretlen és jelentős fejlődéséhez.
  
"Ahogy azt több más országban tapasztaltak is mutatják, a bankközi jutalékok szabályozás általi, radikális csökkentése elsősorban a nagy üzletláncok költségeit csökkenti" - állítja a kártyatársaság, amely már felvette a kapcsolatot a kormányzat képviselőivel annak érdekében, hogy megtalálják a legjobb utat a közös cél, egy kevesebb készpénzt használó társadalom eléréséhez.
  
A Visa Europe MTI-nek elküldött közleménye rámutat: a Visa Europe által alkalmazott alacsonyabb mértékű bankközi jutalék következtében a Visa piaci részesedése az elmúlt években drámai mértékben csökkent, mivel számos bank áttért a magasabb (vagy akár prémium) interchange díjú kártyákra (amelyeket a MasterCard bocsát ki).
  
"A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a Visa piaci részesedése 17,9 százalékra csökkent, míg a MasterCardé 80 százalékra nőtt Magyarországon" - állítja a kártyatársaság.
  

"Ezen fejlemények és a piactorzulás következtében a Visa Europe helyzete Magyarországon kritikussá vált. A Visa Europe célja, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyenlő feltételeket teremt minden részvevő számára és biztosítja a valódi versenyt.

A helyzet megoldása elősegítené az elektronikus készpénzforgalmi szolgáltatások elterjedését, és továbbfejlesztené a magyarországi pénzügyi szektort" - írta a Visa Europe a dokumentumban.
  
Az ügy előzménye, hogy a GVH 2008-ban összesen 1,9 milliárd
forint bírságot szabott ki a szerinte kartellként működő
társaságokra és bankokra az EU-ban alkalmazott magas tranzakciós
díjak miatt. Ezt követően a Visa 0,2 százalékra csökkentette a
tranzakciós díjat (amelyet a fizetéskor az elfogadó bank fizet a
kártyát kibocsátó banknak), míg a versenytárs MasterCard 0,6
százalékra, ennek nyomán a bankok a nagyobb bevétel miatt sorra
mondták fel a szerződést a Visával.
  
Az Európai Bizottság által a Visa betéti kártyáival kapcsolatos bankközi jutalékok miatt indított versenyfelügyeleti eljárás 2010-ben kötelezettségvállalással zárult. A Visa által tett és az EB által elfogadott kötelezettségvállalás értelmében a Visa - többek között - az általa a magyarországi piacra is megállapított betéti bankközi jutalékok csökkentésére, valamint átlagban egy 0,2
százalékos szinten való maximálására kényszerült.
  
Ezzel szemben az Európai Bizottságnak a MasterCard ügyében még
2007-ben hozott döntése nem tartalmazott olyan rendelkezést, amely
befolyásolta volna a MasterCard nemzeti piacokon kialakított
díjstruktúráját, az csak a MasterCard a határon átnyúló tranzakciók
során alkalmazott bankközi jutalékait érintette.

forrás: MTI

Külföldön is jobban megéri kártyával vásárolni

A MasterCard szerint külföldön is jobban megéri bankkártyával vásárolni, mint készpénzzel, emellett az előbbi használata jóval biztonságosabb.  

A forint euróhoz viszonyított gyakori árfolyamváltozását szemlélve sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy készpénzzel vagy bankkártyával éri-e meg inkább külföldön fizetni. A nemzetközi kártyatársaság 2013 januárjában hét különböző bank által kibocsátott, forintszámlához kapcsolódó betéti és hitelkártyával végzett próbavásárlásokat egy szlovéniai üzletben. Elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a fogyasztó készpénz vagy bankkártya használata esetén járt volna jobban a teszt napján.
 
Mivel a kártyás vásárlás a legtöbb banknál továbbra is díjmentes mind belföldön, mind külföldön, a kérdés az volt, hogy kedvezőbb-e a kártyás vásárlás váltási árfolyama, mint a készpénzváltásé - jelezte Kovács Szabolcs, a MasterCard vezető ügyfélkapcsolati menedzsere a társaság közleményében.
 
A próbavásárlás napján minden egyes kártyás vásárlás elszámoláskori euróárfolyama jobb volt, mint az adott bank valuta eladási árfolyama, de több olyan bank is volt a tesztben, amely még a devizaárfolyamnál is jobb árfolyamon számolta el a kártyás vásárlást.
 
A teszt napján (január 17-én) külföldön vásárolva átlagosan 297,5 forintba került egy euró, ugyanezt a banki pénztárban átlagban 302 forinttért lehetett megvenni, így aki aznap bankkártyával vásárolt külföldön, eurónként több mint 4 forintot spórolt.
 
Az összehasonlításban nincs benne a készpénzfelvétel díja, ami külföldön többnyire költséges - emelte ki Kovács Szabolcs. A külföldi pénzfelvétel díja bankonként eltérő, mértékét minden esetben a kibocsátó bank határozza meg. Erről minden esetben tájékozódni kell az utazás megkezdése előtt.
 
A forint-forint alapú összehasonlításon túl a külföldi utazás tervezésekor nem szabad elfeledkezni arról, hogy a kártyahasználat jóval biztonságosabb módja a fizetésnek, mint ha nagyobb mennyiségű készpénzt hordanánk magunknál. Ha a készpénz elveszik vagy ellopják, nem szerezhetjük vissza, míg a bankkártya könnyen letiltható, s nem várt kiadásokat is fizetni lehet vele.
 
Ráadásul - mint a kártyatársaság közvélemény-kutatásaiból kitűnik - rendre jóval nagyobb összeget váltunk, mint amire utazásunk során szükségünk lehet. Ennek eredményeképp még egyszer "veszítünk" az árfolyamon, amennyiben visszaváltjuk a valutát, továbbá az utazás alatt magunknál tartott készpénz nem is kamatozik. Gyakran azonban inkább elköltjük, mint hazahozzuk a zsebünkben lapuló aprópénzt, kis címletű papírpénzt, és olyan terméket is megvásárolunk, amire egyébként nem lenne szükségünk.

forrás: MTI