Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét az éghajlati modellek egy új kutatás szerint.

    

A tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt nyeltek el, mint korábban vélték - idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt szerdán.
    

A szerzők szerint ez megmagyarázza, hogy a modellkísérletek eddig miért becsülték túl a szén-dioxid légköri mennyiségének növekedési ütemét. Úgy vélik azonban, a globális felmelegedés előrejelzéseit ez a különbség valószínűleg nem befolyásolja.
    

Az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségének kiszámítása kulcsfontosságú a klímaváltozás hőmérsékleti hatásának becsléséhez. A kibocsátott szén-dioxid mintegy felét az óceánok vagy a növények nyelik el. Az új kutatásban a tudósok újra megvizsgálták, hogyan szívja magába az élő növényzet ezt az üvegházhatású gázt.
    

Elemezték, hogyan oszlik szét a szén-dioxid lassan a levelekben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban véltnél többet nyelhettek el belőle: 915 milliárd tonna helyett 1057 milliárdot, vagyis 16 százalékkal nagyobb mennyiséget.
    

Az Oak Rigde Nemzeti Laboratórium Lianhong Gu vezette kutatócsoportja szerint a modellek mintegy 17 százalékkal becsülték túl a légköri szén-dioxid-mennyiségét. Úgy vélik, a növények által elnyelt szén-dioxid újraszámolása megmagyarázza a különbséget.

forrás: MTI
kép:  www.informed.hu

A legidősebb őskori rovaremésztő növények maradványait fedezték fel

A legidősebb ismert őskori rovaremésztő növények leveleit fedezték fel borostyánban német kutatók, a 35-47 millió éves leletekről az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg tanulmány.

Német kutatók az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezték fel azt a két példányt, amely a fenyőgyanta által csapdába ejtett növényi leveleket tartalmazott. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezőknek köszönhetően képződött annyi borostyán a térségben - olvasható a PhysOrg hírportálon.

A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor az Ázsiától még izolált Európa éghajlata a mainál lényegesen melegebb volt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a Roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.

 E rovaremésztő (ragadozó/húsevő) növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos Roridula-nemzetség, amelynek két faja, a Roridula dentata és a Roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleik segítségével az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok nem érkeznek, és fel nem falják az áldozatokat. A Roridula-nemzetség képviselői számára pedig a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka jelenti.

A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszílizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű "szőrszálaik" vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám mint megjegyzik, a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta. 

http://phys.org/news/2014-12-ancient-carnivorous-baltic-amber.html