A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növényvilág. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: növényvilág. Összes bejegyzés megjelenítése
Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét az éghajlati modellek egy új kutatás szerint.
A
tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt
nyeltek el, mint korábban vélték - idézte a BBC az amerikai tudományos
akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt szerdán.
A szerzők
szerint ez megmagyarázza, hogy a modellkísérletek eddig miért becsülték
túl a szén-dioxid légköri mennyiségének növekedési ütemét. Úgy vélik
azonban, a globális felmelegedés előrejelzéseit ez a különbség
valószínűleg nem befolyásolja.
Az atmoszférában lévő szén-dioxid
mennyiségének kiszámítása kulcsfontosságú a klímaváltozás hőmérsékleti
hatásának becsléséhez. A kibocsátott szén-dioxid mintegy felét az
óceánok vagy a növények nyelik el. Az új kutatásban a tudósok újra
megvizsgálták, hogyan szívja magába az élő növényzet ezt az
üvegházhatású gázt.
Elemezték, hogyan oszlik szét a szén-dioxid
lassan a levelekben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban
véltnél többet nyelhettek el belőle: 915 milliárd tonna helyett 1057
milliárdot, vagyis 16 százalékkal nagyobb mennyiséget.
Az Oak
Rigde Nemzeti Laboratórium Lianhong Gu vezette kutatócsoportja szerint a
modellek mintegy 17 százalékkal becsülték túl a légköri
szén-dioxid-mennyiségét. Úgy vélik, a növények által elnyelt szén-dioxid
újraszámolása megmagyarázza a különbséget.
forrás: MTI
kép: www.informed.hu
Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét
A legidősebb ismert őskori rovaremésztő növények leveleit fedezték fel borostyánban német kutatók, a 35-47 millió éves leletekről az amerikai nemzeti tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben jelent meg tanulmány.
Német kutatók az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezték fel azt a két példányt, amely a fenyőgyanta által csapdába ejtett növényi leveleket tartalmazott. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezőknek köszönhetően képződött annyi borostyán a térségben - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor az Ázsiától még izolált Európa éghajlata a mainál lényegesen melegebb volt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a Roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.
E rovaremésztő (ragadozó/húsevő) növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos Roridula-nemzetség, amelynek két faja, a Roridula dentata és a Roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleik segítségével az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok nem érkeznek, és fel nem falják az áldozatokat. A Roridula-nemzetség képviselői számára pedig a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka jelenti.
A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszílizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű "szőrszálaik" vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám mint megjegyzik, a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta.
http://phys.org/news/2014-12-ancient-carnivorous-baltic-amber.html
Német kutatók az oroszországi Kalinyingrád melletti lelőhelyről származó borostyánokat vizsgálva fedezték fel azt a két példányt, amely a fenyőgyanta által csapdába ejtett növényi leveleket tartalmazott. A vizsgálat egy nagyszabású projekt része, amelynek keretében azt próbálják kideríteni, hogy milyen ökológiai tényezőknek köszönhetően képződött annyi borostyán a térségben - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A feltételezések szerint a levelek 35-47 millió évesek lehetnek, abból az időszakból származnak, amikor az Ázsiától még izolált Európa éghajlata a mainál lényegesen melegebb volt. A kutatók a rendkívül ritka leletekkel kapcsolatban megjegyezték, hogy a levelek a Roridulacea-családhoz tartozó növényekről származhatnak.
E rovaremésztő (ragadozó/húsevő) növények mai leszármazottja a Dél-Afrikában honos Roridula-nemzetség, amelynek két faja, a Roridula dentata és a Roridula gorgonias ismert. Bár ragadozónak minősülnek, a gyakorlatban nem húsevő növények, csupán csapdába ejtik ragacsos leveleik segítségével az apró rovarokat, majd várnak, amíg nagyobb rovarok nem érkeznek, és fel nem falják az áldozatokat. A Roridula-nemzetség képviselői számára pedig a táplálékot a nagyobb rovarok váladéka jelenti.
A kutatócsoport szerint az igen jó állapotban fennmaradt apró, mindössze 5 milliméter hosszúságú levelek nagyon különböznek más fosszílizálódott virágzó növényekétől: apró csápszerű "szőrszálaik" vannak, amelyek a feltételezések szerint a ragacsos váladékot termelték. A kutatók nem tudtak választ adni, hogy mekkora lehetett maga a növény, ám mint megjegyzik, a nagyobb leveleket és rovarokat aligha tudja foglyul ejteni a fenyőgyanta.
http://phys.org/news/2014-12-ancient-carnivorous-baltic-amber.html
A legidősebb őskori rovaremésztő növények maradványait fedezték fel
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)