A sertésekben több a vaddisznógén, mint azt eddig gondolták

A háziasított európai sertésekben a korábban véltnél sokkal több a vaddisznógén - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek tanulmányát a Nature Genetics című folyóirat közölte.

Az új eredmények fényében megdőlni látszik a sertések eredetére vonatkozó feltételezés, amely szerint a disznókat nagyjából 9 ezer évvel ezelőtt háziasították és vadon élő rokonaiktól elkülönítve tartották őket, ami a ma ismert - a vadkanoktól eltérő külsejű - házi sertések kialakulásához vezetett.

A tanulmány készítői mintegy 600 házi és vadon élő sertéstől gyűjtöttek be mintákat Európa és Ázsia különböző területein, majd végül 103 példány teljes genomját vonták elemzés alá. Ezután összevetették az eredményeket egy ugyancsak 600 vadon élő és háziasított disznót vizsgáló korábbi tanulmány adataival, és az állatok származásának eredetére alkalmas modellt dolgoztak ki - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.

Az adatok és a modellek tanulmányozása révén a kutatók arra jutottak, hogy a mai sertések nem elszigetelt tenyésztés, hanem a háziasított és a vadon élő disznók több éven át tartó keresztezésének eredményei. Az azonosított vaddisznógének egy része ráadásul nem is szerepelt a kutatók adatbázisában, amit azt sugallja, hogy már kihalt fajtól származhatnak.

A mutatók azt az elméletet is alátámasztják, hogy a disznókat valójában két helyszínen, Ázsiában és a Közel-Keleten háziasították először. Az elemzés szerint az európai sertéseket eredetileg a Közel-Keletről hozták be, majd vaddisznókkal, aztán ázsiai rokonaikkal keresztezték őket, ami a mai külsejük kialakulásához vezetett.

A szakemberek szerint az, hogy a modern házi sertések nem hasonlítanak jobban a vaddisznókhoz, a korai gazdák szelektív tenyésztésének eredménye, vagyis, hogy az általuk preferált tulajdonságokkal bíró egyedeket pároztatták egymással, ellensúlyozva a vaddisznókkal való alkalmankénti keresztezést.

    (http://phys.org/news/2015-09-modern-pigs-wild-boar-genes.html)

Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók

Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók: nemcsak az állatok kitűnő alkalmazkodóképessége, hanem a klímaváltozás is fontos szerepet játszik abban, hogy a nyolcvanas évektől folyamatosan növekszik a vaddisznók száma Európában - állapították meg a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem kutatói.

   
Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is.
   
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai 12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek után mindig jelentősen megnőtt a vaddisznók száma - írták a kutatók a PLoS One tudományos lap friss számában megjelent tanulmányukban.
   
Testhőmérsékletük fenntartásához, vagyis a termoregulációhoz hidegebb időben több energiára volt szükségük az állatoknak, a fiatal egyedek gyakran nem is élték túl a kemény fagyokat. A következő évben kevesebb energiát tudtak a reprodukcióra és a malacok gondozására fordítani.
   
A melegebb időben a termoreguláció kevesebb energiát igényelt, a fiatal állatok közül is többen maradtak életben. Döntő tényező ilyenkor, hogy elegendő táplálékhoz is jutottak az állatok, az egyedszám ilyenkor növekedett.
   
Mivel az enyhe telek egyre gyakoribbá váltak, a vaddisznók egyedszáma jelenleg exponenciálisan növekszik - állapították meg a bécsi kutatók.