Forralt bor - 4 recept

Készíthetjük vörös és fehér borból, nálunk jellemzően vörösborból készül. Fontos, hogy jó minőségű, legalább közép kategóriájú legyen a bor. 

Ízesítése alapvetően citrusfélékkel (elsősorban a narancs héjával, de sok receptben a citrom héjával és ezek leveivel, vagy magával a gyümölccsel) és fűszerekkel történik, míg édesítésére cukrot vagy mézet használjunk. 

A hatékonyság fokozásáért erősebb alkoholt pl. brandyt tehetünk hozzá.

Néhány alapvető szabály a forralt bor elkészítése során, amelyet minden változat esetén ajánlott betartani.

A bort a fűszerekkel együtt, közepes lángon kell felhevíteni. Nagyon fontos! – nem forraljuk a bort, csak hevítjük, ugyanis a víz forráspontja magasabb, mint az alkoholé, így ha felforr a bor, akkor elvész az alkohol tartalma. 60-70 fokra ajánlott a hevítés, de a felső határérték ne lépje túl a 78,4 fokot. A fűszereket külön vízbe is megfőzhetjük, mellyel létre jön egy esszencia, amit a felhevített borral kel összekeverni. Amennyiben magát a citrusfélét is tartalmazza a recept, úgy azt utolsóként karikázva adjuk a borhoz. Az elkészített forralt bort bögréből, vagy nagyobb üvegpohárból szokás elfogyasztani.

Fűszerek

Az alapvető szinte minden változatban alkalmazott fűszerek a szegfűszeg és a fahéjrúd. Bővíthető a fűszerek palettája a gyömbér, vanília rúd, koriander, ánizs, szegfűbors, szerecsendió, de akár a bors illetve a babérlevél használatával is. A fűszereket mindenki saját ízlésének megfelelő arányban adagolhatja.

4 íz receptúrája

Klasszikus változatok:1, Hozzávalók: 750 ml száraz vörös bor, 6 evőkanál cukor, 6 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 1 narancs héja.

2, Hozzávalók: 1 liter vörös vagy fehér bor, 8 dkg cukor, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 2 szegfűbors, ½ citrom karikára vágva.

Fehérbor alappal:Hozzávalók: 750 ml száraz fehér bor, 7 evőkanál méz, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, 1 citrom héja, 1ek. citrom lé, 1ek. gyömbér, reszelve.

Vörösborból plusz alkohollal:Hozzávalók: 750 ml testes, száraz vörösbor, 10ek. barnacukor, 2 dl víz, 2dl brandy, 8 szegfűszeg, 2 rúd fahéj, 1 babérlevél, 1tk. őrölt szerecsendió, 3 db szemes bors, 1 db narancs leve és héja.

Pikáns ízesítéssel:Hozzávalók: 1 liter vörösbor, 8 dkg cukorral megegyező mennyiségű méz, 5 szegfűszeg, 1 rúd fahéj, tetszés szerint: vagy 1 db cseresznye paprika (kettévágva), vagy chili, vagy 1tk. Erős Pista.

Rövidítések jelentése: ek=evőkanál, tk=teáskanál

A hideg téli napokon egy pohár finom forralt bor elfogyasztásával bárhol jó hangulatban érezhetjük magunkat. Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a forralt bornak is van alkohol tartalma, és amennyiben nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, nem ajánlott gépkocsit vezetni.

forrás: http://borkert.hu/

A magyar borexport emelkedett tavaly

A múlt évi magyar borexport az előzetes adatok szerint 90 millió palack körül alakult tavaly, az előző évi 85 millió palack után - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Szabó László közölte: a rendelkezésre álló tavalyi első féléves adatok szerint mennyiségben 5,2 százalékkal, értékben pedig 9,2 százalékkal nőtt a borkivitel az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A magyar borok átlagára emelkedett a külföldi piacokon - mutatott rá.
  
Az államtitkár elmondta: a 90 milliárd eurós magyar exporton belül az élelmiszer-kivitel mintegy 9 százalékos arányt képvisel, a magas hozzáadott értékű bor pedig ezen belül különösen fontos tétel.
  
A harmadik alkalommal megrendezett Lidl Wine Expo Hungary keretében megrendezett sajtótájékoztatón Grósz Jenő, a Lidl Magyarország igazgatóságának elnöke ismertette, hogy tavaly 8 európai ország több mint 2100 Lidl áruházában volt kapható magyar bor. A Lidl Magyarország a múlt évben 4 millió palack bort értékesített külföldön, 1,4 milliárd forint értékben, ez mintegy 30 százalékos növekedés az előző évhez képest.
  
A külföldre exportált borokból a felmérések alapján a legnépszerűbbek a Tokaji furmint, a Tokaji hárslevelű, valamint az egri borvidékről az Egri bikavér - tette hozzá az elnök.
  
Szabó László államtitkár az MTI-nek elmondta: a magyar bor van olyan jó minőségű, mint az osztrák, ám nyugati szomszédunk mégis több mint kétszeres áron értékesíti borait, mint a magyarok. Az államtitkár azért tartotta jó kezdeményezésnek a Lidl borexpóját, mert azon több száz magyar borász mérettetheti meg magát, és nem csak a magyar polcokra kerülhetnek fel termékeik, hanem a külföldi üzletekére is. Az expóra ugyanis például Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból, Angliából, Németországból is érkeztek beszerzők.
  
Az államtitkár kifejtette, hogy a külgazdasági tárca - együttműködve a társminisztériumokkal - azt szeretné, hogy a magyar borok értéküknek megfelelő helyre kerüljenek a boltok polcain. A magyar borászok pedig minél jobb üzleteket csináljanak, és így még több munkahely jöjjön létre a borászatokban Magyarországon. Minél nagyobb a borexport, annál nagyobb lesz a hozzáadott érték a magyar mezőgazdasági exportban is - jegyezte meg Szabó László.

Magyar borok sikere a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet legnagyobb versenyén

Csaknem két tucat magyar bor szerzett érmet a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berliner Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amelynek eredményeit kedden hirdették ki a német fővárosban.    

   
A benevezett 48 magyar bor közül 15 kapott aranyérmet, és 7 bor szerzett ezüstérmet.
   
A verseny szabályai alapján a teljes mezőny legfeljebb 30 százaléka kaphat elismerést. A magyar siker nagyságát mutatja, hogy a hazai borok között a díjazottak aránya megközelíti az 50 százalékot. Az érmek borvidék szerinti megoszlása azt jelzi, hogy tarolt Tokaj és Szekszárd, és ismét jól szerepelt Villány.
   
A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében ezúttal 185 szakértő 5785 bort értékelt.
   
A verseny nemcsak a legnagyobb az OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT)is. A nevezési szabályok szerint ugyanis a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban.
   
Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár egészít ki több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium közreműködése révén minden korábbinál nagyobb szabású volt.
   
A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.
   
Budai Gyula az eredmények kihirdetése után közölte: Magyarország az idén először vesz részt önálló standdal a Berlini Borvásáron, február 26-28. között, ahol várhatóan 40 000 vendég ismerheti meg a versenyen indult magyar borokat. A miniszteri biztos szerint ezzel a német piacon "még több lehetőség nyílhat a magyar borászatok és a kiváló magyar borok számára, és tovább bővülhet a kivitel".
   
A Németországba irányuló magyar borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya - tette hozzá a miniszteri biztos.

Borjour Magnum idén már két napon át

Idén először tart két napon át az ország legnagyobb borkóstolója: a Borjour Magnum pénteken és szombaton több mint 200 termelő mintegy 700 borával várja a közönséget a MOM Sportcsarnokban.

"A cél az volt, hogy minél több, a bor iránt érdeklődő vendégünk minél több pincészetet meg tudjon ismerni. Sok visszajelzést kaptunk ugyanis arra, hogy ehhez az egynapos kóstoló túl rövid" - mondta el az MTI-nek Nagy Sebestyén főszervező.
  
Beszámolója szerint a vendégek a belépő megváltásával mindkét napon 16 és 22 óra között szabadon és korlátlanul kóstolhatnak a kiállítók boraiból, majd szombaton zárópartival fejeződik be a rendezvény.
  
A hetedik alkalommal meghirdetett Borjour Magnum szervezői nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a közkedvelt, nagy borászatok mellett máshol nem látott számban képviseltessék magukat a magas minőséget produkáló, közepes és kis borászatok is. Idén ezért olyan jól ismert borászatok, mint a Sauska, Gere Attila Pincészete, a St Andrea, a Vylyan, a megújult Tokaj Kereskedőház vagy a Pannonhalmi Apátsági Pincészet mellett olyan kisebb termelők is kóstoltatnak, mint a vaskeresztesi Garger Pince, a tokaj-hegyaljai Breitenbach Pince, a Káli Kövek Borászat, a bükki Gallay Kézműves Pince vagy az aszófői Hudák Szőlőbirtok.
  
A látogatók mindkét napon mintegy 150-150 borászat, összesen több mint 200 termelő tételeit kóstolhatják, mellettük kisebb, családi gasztronómiai kiállítók is várják a közönséget.
  
Nagy Sebestyén elmondta: az idei Borjour Magnum egyik jelszava a játékosság, ezért nagyobb teret kap a tavaly rendkívül népszerűnek bizonyuló Borkaszinó, de boros játékokkal készül a Borszakkör és a Borháló is.
  
A kiállítók teljes listája és részletes információk a www.borjour.hu holnapon érhetők el.

Csaknem 50 magyar bor indul a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet legnagyobb versenyén

Csaknem 50 magyar bor indul a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berlin Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amely csütörtökön kezdődik a német fővárosban.

   

A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében rendre mintegy 10 000 bort értékelnek, és legfeljebb 30 százalékukat díjazzák nagy arany-, arany-, vagy ezüstéremmel.
   
A verseny nemcsak a legnagyobb a OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT), mert a nevezési szabályok szerint a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban.
   
A Berlinben február 7-ig tartó mustrán nemzetközi zsűri vizsgálja a borokat az OIV szakembereinek felügyeletével. A testület tagjai az évjáraton kívül semmit nem tudnak a kóstolt borokról. A zsűriben az idén először magyar sommelier is dolgozik.
   
Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár is kiegészít, több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét minden korábbinál nagyobb szabású, a versenyen 47 bor indul a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium szervezésében. A borokat külön rendezvényen is bemutatják pénteken a berlini magyar nagykövetségen, a díszvacsorán csaknem 200 német borszakértő, beszerzési vezető, gazdasági döntéshozó, sommelier és szakújságíró ismerheti meg a magyar borágazat fejlődésének eredményeit.   
   
A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.
   
Budai Gyula hozzátette: a Németországba irányuló borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest, és ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya.
   
A miniszteri biztos elmondta azt is, hogy idén a világ legjelentősebb borászati szakvásáraként számon tartott düsseldorfi ProWeinon is hangsúlyosabb lesz a magyar részvétel, ugyanis magyar borászatok csatlakoznak a Pro Wine goes City nevű akcióhoz, amely düsseldorfi vendéglők és szállodák bevonásával a nagyközönség számára is megnyitja a márciusban tartandó vásárt.
   
Budai Gyula közölte: a berlini nagykövetség Magyar Szüret nevű rendezvénysorozata és a nagy borászati és mezőgazdasági vásárok segítségével - mint amilyen például a berlini Nemzetközi Zöld Hét, a BWT, a düsseldorfi Pro Wein és a nürnbergi BioFach - a német piacon egyre több lehetőség nyílhat a magyar cégek számára, és tovább bővülhet a kivitel.

Mobillal tesztelik a borokat

A kulturált borfogyasztást népszerűsítették a Budapesti Corvinus Egyetemen csütörtökön az idei Nagy Egyetemi Borteszt rendezvényén, amelyen bemutatták azt az új mobil applikációt is, amellyel borokat lehet tesztelni. 

 

Balla Attila, a Nemzeti Bor Maraton programigazgatója elmondta: az új mobil applikáció ma még csak Android formátumban érhető el, de jövőre már más alkalmazási platformokon is alkalmazható lesz.
  
Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára tájékoztatott a rendezvényen a Nemzeti Borkiválóság Programról, melynek célja egyrészt a magyar borok marketingjének fejlesztése, másrészt a borfogyasztók eligazodásának segítése, amikor magyar borokat szeretnének választani - jelezte.
  
A helyettes államtitkár elmondta: az országos bormustrán a szakemberek arról mondanak véleményt, hogy a fogyasztók számára ajánlható-e az adott bor vagy sem. A könyebb tájékozódás érdekében jelentetik meg évről-évre a kóstolások eredményét tartalmazó Borkiválóságok könyvét, magyar és angol nyelven.
  
Kielmayer Kristian, az FM szakértője arról beszélt, hogy Magyarországon a borkészítési szokások úgy alakulnak át, hogy egyre inkább a helyi szőlőfajtákat használják fel. A magyar borok készítői a modern borkészítési technológiákat szeretik ötvözni a hagyományokkal - tette hozzá.
  
A magyar borfogyasztási szokásokról elmondta, hogy fesztiválozó nemzet a magyar, a borfogyasztást szívesen kötik össze kirándulással, turizmussal, amelyből kialakult egy sajátos idegenforgalmi ágazat, a borturizmus.
  
Sánta Zoltán nemzetközi borakadémikus a borkóstolás alapjaival ismertette meg a jelenlévőket. Szerinte a borkóstolás sikerét mintegy 50 százalékban gyakorlat, 40 százalékban pedig memória határozza meg, további 5 százalékban szerencse és 5 százalék blöff (bullshit) is szükséges hozzá.
  
Az egyetemisták ezt követően gyakorlati foglalkozáson, borkóstolón vettek részt.

Debreceni bormustra: megválasztották a csúcsborokat

Tokaji és egri borok lettek az idei, IV. Debreceni Bormustra csúcsborai - jelentették be szombat délután, a bormustra megnyitóján a cívisvárosban.

 

Kovács Pál, a Debreceni Borbarátok Társasága Egyesület elnöke, a Debreceni Borozó szaklap kiadója elmondta: a bormustrára a lap bortesztjein legjobban szereplő húsz borászat kapott meghívást.
   
A borteszteken majdnem ötven borász 250 bort tesztelt, s három kategóriában választották ki a Debreceni Bormustra csúcsborait.
   
A fehér száraz bor kategóriában a tokaji Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2011-es évjáratú Béres Lőcse furmintja kapta meg a csúcsbor minősítést.
   
A száraz vörös borok közül a Gróf Buttler Borászat Egri Syrah Superior Nagy-Eged 2011. bora lett a csúcsbor.
   
Az édes borok kategóriában a Holdvölgy Intuition No2 2008-as tokaji sárgamuskotálya nyerte el a csúcsbor minősítést.
   
Kovács Pál a megnyitón elmondta: a debreceni bormustra az elmúlt években Kelet-Magyarország egyik legszínvonalasabb rendezvényévé nőtte ki magát. Az a céljuk, hogy kiterjesszék országos rendezvénnyé, miután a borteszteket közreadó Debreceni Borozó is az egyetlen ingyenes, országos terjesztésű borászati szaklap.
   
Kovács Pál, akit az idén a Borászok barátja díj öt jelöltje közé is megválasztottak, kifejtette: missziónak tekinti a kulturált borfogyasztás terjesztését és az erre épülő borturizmus fejlesztését Magyarországon.
   
"Szeretnénk, ha egyre többen értenék: a bor nem csupán alkoholos ital, hanem olyan termék, amely összehozza az embereket, benne van a borász és a fogyasztó lelke" - foglalta össze a borászok hitvallását a szakember.
   
Angi János, a debreceni Déri Múzeum igazgatója rámutatott: a múzeum azzal kíván hozzájárulni a kulturált borfogyasztás népszerűsítéséhez, hogy immár második alkalommal biztosított helyet a debreceni bormustrának.
   
Az idei bormustrán a mátrai, az egri és a tokaji borvidék húsz borászata mellett vendégként három pezsgőgyártó is jelen van a Déri Múzeum dísztermében.

Németországban is egyre népszerűbb a magyar bor

Németországban is egyre kedveltebbek a magyar borok, ezt mutatja a Magyar Szüret nevű berlini rendezvénysorozat, amelyre évről évre mind többen látogatnak el - mondta Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos szerdán a német fővárosban az MTI-nek.

   

A miniszteri biztos kiemelte, hogy a Németországba irányuló borexport értéke az idén csaknem 15 millió euró tesz majd ki, ami jelentős növekedés a két évvel ezelőtti 12 millió euróhoz képest, és ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya.
   
A magyar bor ismertségét és népszerűségét tovább erősítik az olyan rendezvények, mint a Magyar Szüret, amelyet már ötödik éve rendeznek meg Berlinben. A hagyománnyá vált magyar szüreti napokon az idén 19 borászat és egy pálinkafőző társaság mutatkozik be, valamint hat élelmiszeripari cég, valamennyi magas minőségű gasztronómiai különlegességeket vonultat fel - mondta Budai Gyula.
   
A számos szakmai fórumból és borkóstolóból álló kétnapos programsorozatot a Borok hosszú éjszakája nevű esemény zárja szerdán Berlin egyik leghíresebb piaccsarnokában, az Arminiusmarkthalléban.
   
A magyar bor jövőre a legnagyobb berlini szakmai vásáron, a Berlin Wein Trophyn is megjelenhet - mondta Budai Gyula, hozzátéve, hogy megbeszélést folytatott a német bormarketing társaság (DWM) vezetőivel a magyar részvételről a februári vásáron. Kiemelte, hogy a szemlére rendre mintegy 50 ezren látogatnak el, és jelen van a legtöbb németországi forgalmazó, az esemény így az üzletkötésre is kiváló lehetőség.
   
A miniszteri biztos elmondta, hogy jövőre a világ legjelentősebb borászati szakvásáraként számon tartott düsseldorfi ProWeinon is hangsúlyosabb lesz a magyar részvétel, ugyanis magyar borászatok csatlakoznak a Pro Wine goes City nevű akcióhoz, amely düsseldorfi vendéglők és szállodák bevonásával a nagyközönség számára is megnyitja a márciusban tartandó vásárt.
   
A Magyar Szüret és a nagy borászati és mezőgazdasági vásárok - a berlini Nemzetközi Zöld Hét, a Berlin Wein Trophy, a düsseldorfi Pro Wein és a nürnbergi BioFach - révén a német piacon egyre több lehetőség nyílhat a magyar cégek számára, és tovább bővülhet a kivitel - mutatott rá a miniszteri biztos.
   
Az Oroszország elleni EU-s embargóról, illetve az orosz ellenintézkedésekről elmondta, hogy berlini tárgyalásai alapján pontosan látszik, hogy Magyarország mellett Németországnak szintén jelentős károkat okoz az embargó.
     
"Egy nagyon rossz politikai döntés eredményeképpen az európai uniós mezőgazdaság és feldolgozóipar nagyon rossz helyzetbe került" - hangsúlyozta Budai Gyula, aki többek között a Német Tejipari Szövetség elnökével, Echard Heuserrel és a német gazdálkodók mintegy 95 százalékát összefogó Német Parasztszövetség főtitkár-helyettesével, Udo Hemmerlinggel tárgyalt.
   
Rámutatott, hogy a német mezőgazdaság legtöbb ágazatát érzékenyen érinti az orosz embargó, a tejiparban például a kivitel 3 százaléka irányult Oroszországba a 2014-ben bevezetett intézkedések előtt.
   
Budai Gyula kiemelte, hogy nagyon nehéz lesz visszakerülni az orosz piacra, amely ráadásul a gyors változások miatt "már soha nem lesz ugyanaz, amely korábban volt". Hozzátette, hogy Németország és Magyarország hasonlóan gondolkodik, új piacok felkutatásával próbálja pótolni a kiesést, mindenekelőtt Kína és a távol-keleti térség felé nyit.

Több és jobb minőségű szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken

Húsz-harminc százalékkal nagyobb termésre és a tavalyinál jobb minőségre számítanak a termelők a szekszárdi borvidéken, ahol jelenleg a kisebb területen érő oportót szüretelik.

 
A 2500 hektáros borvidék borászai arról számoltak be az MTI-nek, hogy a korai fajták - cserszegi fűszeres, rizlingszilváni - egy részét betakarították, és rozébornak szánt zweigeltet, pinot noirt is szedtek már a tőkékről.
  
Pálos Miklós, a szekszárdi Pálos Borműhely borásza elmondta: bár sem az augusztusi kánikula, sem az azt követő 130 milliméternyi csapadék nem tett jót a szőlőnek, mennyiségben és minőségben egyaránt jók a terméskilátások. A rozénak szánt kadarka és kékfrankos 15-16 mustfokos, ami a jövő hét végi szüretre elérheti a 18-at. (A mustfok az 1 kilogramm mustban levő cukortartalmat jelenti dekagrammban kifejezve.) Egy-egy fajtánál a savösszetétel jelenleg alacsony, így lehetséges, hogy egyes fajtáknál a savakat must állapotban pótolni kell majd a borászoknak.
  
A mennyiség hektáronként 80-100 mázsa között várható, míg tavaly a kékfrankos és a kadarka termésátlaga 60 mázsa körül alakult - jegyezte meg.
  
Módos Ernő, a Ferger-Módos Borászat borásza szerint a borvidéken van esély a tavalyinál lényegesen jobb, a legutóbbi kiemelkedő 2012-est megközelítő évjáratra. A kékfrankos, merlot és cabernet szőlőknél a szüret idejére 20-21 mustfokra számítanak, a kadarka cukortartalma, amennyiben októberig lehet várni a betakarításával, elérheti 18-19 mustfokot - mondta.
  
A hőségnapok a savakat az optimálisnál jobban elégették, az alacsonyabb savtartalmat inkább a korai fajtáknál tapasztalták. Véleménye szerint a termelők reménykedhetnek a 80-100 mázsás átlagtermésben.
  
Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta, hogy idén a 2014-es mennyiségnél 20-30 százalékkal több szőlőre számítanak az 1200 hektáros hegyközségi ültetvényeken. Az eddig leszüretelt rizlingszilváni, cserszegi fűszeres és oportó 90-100 mázsás átlagot hozott hektáronként. A legnagyobb területen termő kékfrankostól - az idősebb tőkék alacsonyabb hozama miatt - 85-90 mázsás termést várnak. A kékfrankos rozé szőlő iránt már most nagy az érdeklődés, szeptember 20. után vörösbornak is szedik majd a borvidék legnépszerűbb fajtáját - mondta.
  
Bátaszéken több fajta esetében várni kell a szürettel, mert az augusztusi hőségben nem képződött elegendő cukor a szemekben.
  
"Ha a felvásárlási árak nem csökkennek tavalyhoz képest, minden termelő enyhe nyereséggel fog zárni" - mondta a szervezet elnöke.

Augusztustól hatályosak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos törvénymódosítások

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

   
Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
   
A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.
   
Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor - a művelés elmulasztása miatt - hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.
   
Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító - vagy hamis termékjelölést alkalmazó - hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.
   
A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

Koncertek, tokaji borok és kulturális programok a Bor, mámor, Bénye fesztiválon

Tokaji borokkal, zempléni ízekkel, kézműves mesterek termékeivel és változatos könnyűzenei koncertekkel, előadásokkal, sétákkal várja a látogatókat a Bor, mámor, Bénye névre keresztelt háromnapos fesztivál a zempléni Erdőbényén augusztus 14. és 16. között.

   
Immár hetedik alkalommal rendezik meg a fesztivált a Tokaj-hegyaljai faluban, ahol a program ideje alatt a falu kertjeiben a magyar dzsessz, népzene és világzene kiváló előadóival találkozhatnak a fesztiválozók. A háromnapos rendezvény célja és különlegessége, hogy kevésbé ismert, de minőségi zenét játszó előadóknak is fellépési lehetőséget biztosítanak. A zene mellett egyre fontosabb szerep jut a kiállításoknak, író-olvasó találkozóknak és gyerekprogramoknak is - közölték a szervezők az MTI-vel.
   
A kisgyerekkel érkező családokat táncház és kézműves foglalkozások, gyerekkoncertek várják, a felnőtteknek pedig a környék pincészetei készülnek borkóstolókkal és változatos gasztronómiai különlegességekkel.
   
A kerti zöldfűszerek közül idén kiemelt szerepet kap a három nap alatt a kakukkfű. A szervezők kérésére a fesztiválon résztvevő konyhák az Erdőbénye határában is termő fűszernövénnyel ízesített ételekből többet is készítenek.
   
A színpadokon a Freakin Disco, a Blue Motel, SeTamás, Petruska András, a Vanmocsello, Váczi Eszter, Jónás Vera, a Kardos-Vázsonyi duó, Szatmári Juli és barátai, Tóth Viktor, Vikukel Daniel lépnek fel, a komolyzenei blokkban a Barnabás fuvolakvintett, a népzenei szekcióban pedig a Csángó Duó, Kiss Gy. László és tárogatós zenekara koncertjét lehet meghallgatni. Világzenéről a Maszkura és a tücsökraj, az Ethnofil, a Meszecsinka, a Bújdosó Trió, és a Butterfly Effect gondoskodik.
   
Az előadások között Erdőbénye építész szemmel címmel Erhardt Gábor tart előadást, a Tokaj-hegyaljai Pinceépítészetről Müller István beszél, A hordók világa címmel Kalydy Andrást hallgathatják meg az egybegyültek, A Horthy-rendszer modernizációs potenciáljáról Ungváry Krisztián történésszel rendeznek beszélgetést, a gyógynövények szerepéről az egészség megőrzésben pedig Szabó György és Lopes-Szabó Zsuzsa értekezik.

Egyre több magyar bor fogy Németországban

Huszonöt százalékkal nőtt az utóbbi két évben a magyar bor értékesítéséből származó bevétel az első számú exportpiacon, Németországban - emelték ki szakértők kedden a Magyar Szüret nevű berlini rendezvénysorozaton, amelyen huszonkét pincészet összesen száz borát, valamint mangalicából, libából, kacsából és erdei vadakból készült termékeket mutatnak be.
 

A berlini magyar nagykövetségen 2011 óta rendeznek szüreti napokat. Idén a Nemzeti Borkiválósági Programban szereplő pincészetek egy megújított, kibővített rendezvényen mutatkoztak be, és négy szakmai szemináriumot is tartottak. A szervezők beszámolója szerint a programot nagy érdeklődés kísérte, teltházzal folytak az elődadások a magyar csúcsborokat felvonultató, valamint a furmint, a kékfrankos és a cabernet franc szőlőfajtákat bemutató üzleti találkozókon.

A hétfőn tartott fórumokon több mint 120 kereskedő, borszakújságíró, élelmiszeripari és gasztronómiai szakember vett részt. Este a gazdasági és politikai kapcsolatok erősítése céljából a nagykövetségen 140 fős exkluzív vacsorát rendeztek, amelyen hungarikumokat mutattak be, köztük a libamájat és a tokaji bort.

A rendezvény hús promóciós részében a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének 11 tagja a magyar sertéstenyésztés prémium kategóriáját mutatja be a német szakmai közönségnek.

A rendezvénysorozat kedd este fogadással ér véget, amelyre 700-nál is több vendéget várnak, köztük magas rangú német politikusokat, diplomatákat, gazdasági és társadalmi szervezetek képviselőit. A fogadáson Bolla Gábor, Lakatos Róbert és Sárközi Lajos triója ad koncertet, az esemény védnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.

A Földművelésügyi Minisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. agrármarketing vezérigazgatóságának együttműködésével szervezett negyedik Magyar Szüreten a borokat bemutató német szakértők kiemelték, hogy a magyar borok jövője az egyediségben, az identitásban és a régiók változatosságában rejlik.

A rendezvény konkrét gazdasági eredménye már az első nap mérhető volt, hiszen Michelin-csillagos éttermek, hotelláncok beszerzői, Berlin legismertebb borkereskedői és a magyar kiállítók között számos üzletkötés történt - emelték ki a szervezők az MTI-nek, rámutatva, hogy a magyar bor ismertsége és népszerűsége töretlenül növekedik. Az utóbbi két évet együttvéve a német piacon elért bevétel 25 százalékkal nőtt, tavaly nagyjából 15 millió eurót (4,6 milliárd forintot) tett ki, az idén augusztus végéig pedig meghaladta a 11 millió eurót - tették hozzá.

A Magyar Szüreten bemutatott borokat az egyik leghíresebb német sommelier, Billy Wagner vezetésével ismertetik meg a német közönséggel. A szakember a rendezvény sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a magyar borászatban nagyban zajlanak a minőségi borkészítés előretörését eredményező folyamatok, amelyek jelentősége az osztrák borászat 30 évvel ezelőtti átalakulásához és az olasz borászatban a nyolcvanas években lezajlott átrendeződéséhez hasonlíthatóak.

Billy Wagner hangsúlyozta, hogy olyan borokat érdemes készíteni, amelyeknek van "identitása" és méltó módon képviselik a régiót, ahonnan származnak. Ezért jó iránynak tartja, hogy a magyar szakma az adott vidékre jellemző borokra helyezi a hangsúlyt, mint a például furmint, kadarka vagy kékfrankos.

Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság (OBB) elnöke kiemelte, hogy a berlini Magyar Szüret kiváló alkalom a bemutatkozásra, és nagyon fontos esemény a szakmának, mert Németország a magyar bor első számú exportpiaca. Az OBB elnöke rámutatott, hogy a dinamikus bővülés elsősorban a magas minőségű borok kategóriájában elért forgalomnövekedésének tulajdonítható.

Hangsúlyozta, hogy világszerte emelkedő trendet mutat a borturizmus és a gasztroturizmus, ami a magyar borászatnak és idegenforgalomnak is a nagy növekedést ígérő területek egyike, ezért az eddiginél is határozottabban kell törekedni a magyarországi borvidékek turisztikai népszerűsítésére külföldön. Hozzátette: kedvező folyamat, hogy egyre több borvidéken nyílnak a gasztronómia magas szintjét képviselő "top éttermek" és négy-, illetve ötcsillagos szállodák.

Lelkó Márta, a vadgazdálkodással, vadászat- és utazásszervezéssel, és bel- és külkereskedelemmel foglalkozó Vadex Zrt. vezetője azt emelte ki, hogy számukra is meghatározó a német piac mind a vadfeldolgozást, mind a vadászatszervezési tevékenységet tekintve. A cég évente 4 ezer tonna vadhúst exportál, elsősorban Németországba, Ausztriába, Belgiumba és Hollandiába - ismertette Lelkó Márta.

Borjour Magnum - Az év legnagyobb borkóstolója a Millenárison

Minden eddiginél több, 220 termelő mintegy 700 bora, 30 gasztronómiai kiállító és Valentin-napi programok várják a Borjour Magnum borkóstoló közönségét február 14-én a Millenáris park két csarnokában.

A Borjour Magnum a tíz évvel ezelőtt elindult Borjour-kóstolósorozat legnagyobb állomása, idén hatodik alkalommal rendezik meg. Mára a rendezvény az ország egyik legfontosabb hazai boreseményévé vált, amelyen - mivel nincs standdíj - a nagy és közkedvelt pincészetek mellett minőségi kis és közepes borászatoknak is lehetőségük nyílik a szakma és a nagyközönség előtti bemutatkozásra - mondta el az MTI-nek a Borjour főszervezője.
  
Nagy Sebestyén beszámolója szerint a vendégek a belépő megváltásával 16 és 22 óra között szabadon és korlátlanul kóstolhatnak a kiállított több mint 700 borból, ezután pedig záróparti veszi kezdetét.
 
 A Borjour Magnum eddig soha nem esett február 14-re, a szervezők így most először készülnek Valentin-napi újításokkal: a kiállítók között ezúttal virágkereskedők is megjelennek, valamint a rendezvény része lesz egy Valentin-szalon, ahol borkaszinó-játékok, illatmintás tesztek várják a vendégeket.
  
A szalonban "romantikus borsor" is végigkóstolható olyan beszédes nevű borokkal, mint az Első szerelem (Basilicus Szőlőbirtok), a Flört (Katona Borház), a Szenvedélyes Hétköznapok (Miklóscsabi Pincéje), az Andalgó Zweigelt (Fekete Borpince) vagy a Bezerics Pince Szexi Kis Gyöngyözőbora.
  
Újdonság továbbá, hogy a vendégek a pohár mellé egy 120 oldalas Bornoteszt is ajándékba kapnak érkezéskor. A füzetben a kiállítók és a kóstolható borok teljes listája mellett kuponfüzet is található 112 borászat és borpanzió kedvezményes ajánlataival, melyeket speciálisan a Borjour közönségének kínálnak - közölte Nagy Sebestyén.
  
Szintén új kezdeményezés a Borjour for Hope, amelynek célja, hogy a szervezők a Reményt a Gyermekeknek Közhasznú Egyesülettel együttműködve 30 rászoruló gyermekhez 30 vasárnap ebédet juttathassanak el, a vendégek adományainak segítségével. Az akcióhoz több borászat is csatlakozott, ők ajándék palackokat ajánlottak fel a jelentősebb összegek adományozóinak.
  
A kiállítók teljes listája és részletes információk a www.borjour.hu holnapon érhetők el.

Kiváló szőlőtermést jósoltak Ópusztaszeren

Ha a tél hátralévő részében és kora tavasszal nem sújtja kemény fagy a szőlőket, idén vidám szüret várható, bőségesen lesz bor - jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban vasárnap rendezett második Bországgyűlésen.

Kalmár István mórahalmi hegybíró, miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek. A szőlővesszők beértek, a háncs és a bél aránya a kövidinka fajtának megfelelő. Ha az enyhe időjárást nem követik komoly fagyok, nincs okuk aggódni a gazdáknak.
    A rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.
    Szent Vince napjához közeledve immár huszonegyedik alkalommal gyűltek össze a Kárpát-medencei borrendek képviselői Ópusztaszeren. Egy szakmai konferenciát követően fölavatták a házigazda, a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait, Tyukász Mátyást és Csernai Zsoltot. Az avatást megelőző próbatételen a többi között bekötött szemmel kellett felismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t.
   
A rendezvényt a környékbeli szőlősgazdák új borainak kóstoltatása zárta. Gulyás Ferenc, a Szent Vince Borrend nagymestere elmondta, tavaly ilyenkor is jó termést jósoltak, ám akkor még nem láthatták előre a tavaszi jégverést, majd a májustól érkező esőt, amely a gombabetegségeknek kedvezett. A pincékből kikerülő, frissen megtöltött palackok tartalmát kóstolva azonban kiderült, a nehéz év ellenére is jó borokat tudtak készíteni a csongrádi borászok.

Ismét Bországgyűlést rendeznek Ópusztaszeren

Az első országgyűlés helyszínén, Ópusztaszeren gyűlnek össze január 18-án a Kárpát-medencei borrendek és a szakmabeliek, hogy tanácskozzanak a hazai szőlészet és borászat jövőjéről, de szerét ejtik annak is, hogy a szőlőskertben levágott vicevesszők alapján megjósolják, milyen lesz az idei termés.

Kodácz Csengele, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark marketingvezetője elmondta, hogy a Bországgyűlés délelőttjén rendezett konferencián a magyar szőlő és borkultúra helyzete és kilátásai mellett szó esik majd a hajdan volt szüretekről, az egykori Sövényháza, a mai Ópusztaszer környékének borászati hagyományairól, emellett bemutatják az érdeklődőknek a hazai szőlőnemesítés legújabb eredményeit, valamint előadás hallható a borfogyasztás és az egészség kapcsolatáról is.

A Bországgyűlés kora délután a borrendek felvonulásával, majd a vicevesszővágással folytatódik. A néphagyomány szerint Vince napján – január 22-én - tájegységenként különbözőképpen jósolják meg a várható szőlőtermést. A legismertebb ezek közül az időjárás alapján történő következtetés. "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" – tartja a mondás, vagyis, ha enyhe az idő és olvad a hó ezen a napon, akkor jó termésre számítanak. A Diocletianus császár idején vértanú halált halt Szent Vince vértanú elsősorban ünnepének dátuma miatt lett kedvelt "időmeghatározó" szent, de feltehetően nevének népies, latinos-franciás etimológiája - Vin-Cent, azaz százszoros bor - is közrejátszott népszerűségében.

Az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében levágott vesszők állapotából kiderül, hogy a kemény fagyok mennyire viselték meg a növényeket, és ebből következtetni lehet arra is, milyen lesz majd az idei termés. A levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják majd, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.

A hagyományoknak megfelelően ezt követően az Árpád-emlékműnél fölavatják a Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait, az ünnepség pedig az új bor kóstolásával zárul.

Másfél millió palackkal nőtt a Varga Pincészet boreladása tavaly

A Varga Pincészet tavaly 10,6 millió palack bort adott el belföldön, 1 millió palackkal többet, mint 2013-ban, összes értékesítése pedig 12 millió üveg volt az előző évi 10,6 millió után - közölte Varga Péter ügyvezető-tulajdonos az MTI-vel.

Elmondta, hogy a vártnál rosszabb körülmények ellenére sikerült megtermelni és felvásárolni a szükséges 12,5 millió kilogramm szőlőt. A kisebb részt a család 250 hektáros birtokáról származó 1,7 millió kilogramm szőlő képezi, amelyből a prémium borokat készítik, a többi alapanyagot a termelőkkel kötött hosszú távú szerződések alapján biztosítják.
 
 Kifejtette: a múlt évben nőtt a bor iránti kereslet, a gasztronómiai és a kiskereskedelmi palackos bor értékesítésben 2014 második felétől nagyaranyú növekedés indult meg. A változást jól mutatja, hogy a múlt év első felében 4 százalékkal, a második felében 21 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a pincészet eladásai - közölte az ügyvezető.

  A cégcsoport 2014-es konszolidált árbevétele 4,8 milliárd forint volt, szemben a 2013-as 3,6 milliárd forinttal. A tavalyi bevétel növekedésének fő forrása a nagyobb eladott mennyiség volt, de fontos elem, hogy a növekedés a drágább termékeknél következett be - jegyezte meg. Kisebb mértékben, de a növekedésben a 2013-as áremelés is közrejátszott.
  
A konszolidált nyereség 2013-ban 176 millió forint volt, 2014-ben pedig várhatóan 400 millió forint lesz.
  
A Varga Pincészet borainak bruttó polci átlagára palackonként 800 forint, ami az előző évhez képest kis mértékben nőtt.
 
 Az árbevétel 9 százaléka az export, a fontosabb exportpiacok Szlovákia, Lengyelország, Oroszország és Románián belül Erdély.
 
 A szőlő felvásárlási ára mindkét évben 100 forint körül alakult kilogrammonként, a cég felvásárlásra nettó több mint 1 milliárd forintot költ éves szinten.
 
 A Varga Pincészetnél 2015-ben mintegy 1,7 milliárd forint értékben terveznek fejlesztéseket a badacsonyörsi és a feldebrői pincészetben. Ahhoz, hogy a bővülő piaci igényeknek meg tudjon felelni a pincészet, elsősorban kapacitásbővítő beruházásokra van szükség - mondta az ügyvezető.

Kihirdették a külügyminisztérium 2015-ös borválogatását

Három kategóriában választották ki a jövő évi diplomáciai eseményeken kínált magyar borsorokat a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Carton Hungaricum elnevezésű, kiváló minőségű borokat és neves borászatokat bemutató országimázsprogramja keretében.

A KKM és jogelődje jó ideje figyelmet fordít arra, hogy a magyar külképviseletek és kulturális intézetek évi több mint 1000 eseményén kínált borokat komoly kiválasztási rendszerben szűrje meg - emlékeztetett a kezdeményezés szerdai budapesti sajtótájékoztatóján a tárca közigazgatási államtitkára.
  
 Kohut Balázs elmondása szerint tavaly a közigazgatási minisztérium felügyeletével indult el a Carton Hungaricum országimázsprogram, akkor még a minőségi kisborászatok népszerűsítése, a külkereskedelem, valamint a kulturális diplomáciai fejlesztésének céljával. Ezt a programot kapcsolta össze a KKM saját borkiválasztási rendszerével, így idén már a Carton Hungaricum pályázat keretein belül választották ki azt a borsort, amely 2015-ben Magyarország külképviseletein, valamint a külügyminiszteri reprezentáció keretében fogadott nemzetközi delegációk előtt képviseli a magyar borkultúrát.
   
Káli Ildikó, a Carton Hungaricum 2015 zsűrijének társelnöke hozzátette: a borsorok kiválasztására nyílt pályázatot írtak ki. A szakmai zsűri idén már három minőségi kategóriában válogatott borokat: a grand superior tételek a legmagasabb diplomáciai szinten képviselik a hazai borászatot, a superior kategóriába kerülnek azok a borok, amelyek a szakmai és kulturális rendezvények kísérő tételei lesznek, a classic kategóriába pedig olyan borokat soroltak, amelyeket a külképviseletek nagyobb vendégszámú rendezvényein is felszolgálnak majd.
   
Mindhárom kategória borsorába egy-egy könnyű és testes fehér, egy rosé, egy-egy könnyű és testes vörös, egy édes bort, egy aszút, valamint egy pezsgőt vártak, de a grand superior kategóriában végül kimaradt a rosé tétel, mert a bizottság nem talált megfelelő bort.
  
 Káli Ildikó az MTI kérdésére elmondta: a kiírás már nem a kispincészeteket célozta, sőt, a pályázóknak vállalniuk kellett, hogy a kategóriától függően megadott palackszámú bort képesek lesznek leszállítani a diplomáciai rendezvényekre.
   
A zsűribe a magyar szakemberek mellett két külföldi szakértő is meghívást kapott: Markus Del Monego sommelier világbajnokként megszerezte a Master of Wine címet is, Aigars Lukstins lett sommelier bajnok pedig elsősorban azért került be a bizottság tagjai közé, mert a 2015-ös lett EU-elnökség hivatalos díszétkezésein is a Carton Hungaricum most összeállított borsorait fogják kínálni.
   
Az összesen 23 bort vakkóstolással választották ki, a kifogástalan minőség mellett törekedve arra, hogy a Kárpát-medencére jellemző fajták hangsúlyosan képviseltessék magukat, de szempont volt az is, hogy a kiválasztott borok jól illeszkedjenek a magyar konyha fogásaihoz - árulta el Káli Ildikó.
  
 A grand superior kategória győztesei a Kreinbacher Birtok (Nagy-Somló) Prestige Brut pezsgője, a Figula Pincészet (Balatonfüred-Csopak) 2013-as Öreghegyi Olaszrizlingje, a Szent Tamás Szőlőbirtok és Pincészet (Tokaj) 2012-es Percze Furmintja, Karner Gábor Kézműves Borászata (Mátra) 2009-es Boróka - Vitézföld Kékfrankosa, Gere Attila Pincészete (Villány) 2011-es Kopár cuvée-je, a Bott Pince (Tokaj) 2013-as Bott-rytise és az Árpád-Hegy Pince 1999-es 6 puttonyosos aszúja.
   
A superior kategóriába a Garamvári Szőlőbirtok Vincent Tokaji Furmint Brut pezsgőjét, Szőke Mátyás és Zoltán (Mátra) 2013-as Királyleánykáját, a Bodvin Pincészet (Tokaj) 2012-es Áldomás Furmintját, Günzer Tamás Pincészete (Villány) 2014-es Roséját, Günzer Zoltán Pincészete (Villány) 2011-es Ördögárok Kadarkáját, a St. Andrea (Eger) 2012-es Áldás Bikavérjét, a tokaji Barta Pince 2012-es Öreg Király-dűlő Édes Szamorodniját és a Tokaj Nobilis 2008-as 5 puttonyos aszúját választotta a zsűri.
  
 A classic borsorban a Hungaria Pezsgőpincészet (Etyek) Hungaria Extra Dry pezsgője, a Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2013-as Tricollis házasítása, a Tokaj Kereskedőház 2013-as Furmint Grand Selectionja, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet (Kunság) 2014-es Kékfrankos Roséja, a Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet (Villány) 2014-es Macska Portugiesere, a Takler Pince (Szekszárd) 2011-es Görögszói Kékfrankosa, a somlói Tornai Pincészet 2011-es Aranykönny Zeusza és a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok 2008-as 5 puttonyos aszúja lesz kóstolható.

Borkarácsonyfa és Adventi Balaton Szalon a Műjégpályán

Adventi Balaton Szalon néven Balaton-kóstolót és régiós adventi vásárt tartottak vasárnap a Városligeti Műjégpályán; a Balatoni Kör által szervezett esemény során a jégbe öntött Balaton-sziluett mellé a borászok "borkarácsonyfát" is állítottak.

 Az elmúlt években rendkívül sokat fejlődött a magyar borkultúra; a gasztro- és borturizmus külön ágazattá nőtte ki magát a Balatonon is - emlékeztetett a rendezvény megnyitóján a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára.
 
Ruszinkó Ádám szerint az adventi időszak elmaradhatatlan kelléke a jó forralt bor, ahogy az ünnepi ebédek és vacsorák mellől sem hiányozhat a minőségi magyar bor.
 
Kardos Gábor, a vezető balatoni borászok és vendéglátósok által alakított Balatoni Kör elnöke hozzátette: Nyugat-Európában számos helyen rendeznek olyan adventi vásárt, ahol egy egész régió mutatkozik be a fővárosi közönségnek. Az első hazai kezdeményezést hagyományteremtő szándékkal hívták életre, a Magyar Turizmus Zrt. támogatásával.

 "A balatoniak élen járnak a régiós márkaépítés világszerte sikeres modelljének meghonosításában; az ennek első lépéseként bemutatott Best of Balaton kínálatunkat sikerrel elvihetnénk Európa nagyvárosaiba is" - fogalmazott Kardos Gábor.
 
A Műjégpálya épületében balatoni és somlói borokat, illetve gasztronómiai termékeket kóstolhattak a látogatók, míg a jégpályán egy különleges technológiával jégbe fagyasztott, 10 méteres Balaton-sziluettet korcsolyázhattak körbe.
 
A rendezvényt a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata is támogatta, ezért piros vízimentő felszerelésbe öltöztették a téli Balaton Szalon kabaláját: egy fekete "hipster" szakállú, fiatalos, balatoni Mikulást. A jégre helyezett adventi koszorúkhoz a vízimentők mentőgyűrűket adtak, majd a termelők borospalackba helyezett gyertyákat gyújtva és palackokból borkarácsonyfát állítva tették balatoni hangulatúvá a Műjégpályát.
 

Egri vörös és mádi fehér lesz Debrecen város bora 2015-ben

A Szent Tamás pincészet 2013-as évjáratú MÁD Furmintja és a St. Andrea pincészet 2012-es évjáratú, Áldás nevű egri bikavére lesz 2015-ben Debrecen város fehér, illetve vörös bora - jelentette be Papp László, a város polgármestere szombaton a III. Debreceni Bormustra megnyitóján.

"Már nem bort iszik, aki élvezni tudja azt, hanem titkokat" - idézte Salvador Dalit a Déri Múzeumban tartott rendezvényen Papp László.
 
Hozzátette: egy nagyon régi hagyományt elevenítenek fel, amikor ismét lesz Debrecen városnak bora.
 
A magyar bor és borkultúra nem idegen Debrecentől: történelmi tény, hogy Érmellék évszázadokon át a város szőlőskertje volt. Az egész Kárpát-medencében először, a Debrecentől alig 40 kilométerre fekvő Bihardiószegen alapítottak 1870-ben vincellér iskolát. Az pedig rangot, megbecsülést, tekintélyt jelentett a módos debreceni polgárok körében, ha szőlőjük volt az Érmelléken - jegyezte meg a polgármester, hozzátéve: ezért érzi Debrecen város vezetése fontosnak, hogy ezzel a magas presztízsű címmel is támogassa a magyar borászatot a Kárpát-medencében.
 
A Debrecen Város Bora címkével ellátott borok ugyanis egyértelműen a hagyomány tisztelete és felelőssége mellett, az értékközpontúságot képviselik. Annak érdekében, hogy nemcsak a belföldi, hanem a külföldi kapcsolatokban is jó üzenetközvetítő legyen és erősítse a város marketingjét, angolul is olvasható a címkén a felirat.
 
Debrecen város vezetése abban is bízik, hogy az ilyen címkével ellátott borokat több debreceni étterem fogja borlapjára, vagy több debreceni család fogja ünnepi asztalára tenni. Nemcsak kimagasló minőségük és jó ár/érték arányuk miatt, hanem mert mindannyian büszkék lehetünk arra, hogy ezt a megtisztelő címet viseli: Debrecen Város Bora - ismertette Papp László.
 
Elmondta azt is: Debrecen város borát minden év végén a Debreceni Bormustrán jelentik be. A kiválasztásban a Debreceni Borozó című szakfolyóirat munkatársainak bírálatára és ajánlására támaszkodunk, ezzel is elismerve a magyar borkultúráért folytatott önkéntes munkájukat.
 
Debrecen város borának első palackjait Papp László Debrecen, Habis László Eger és Tatárka József, Mád polgármestere látta el kézjegyével. A város borait ifj. Szepsy István, a Szent Tamás pincészet és ifj. Lőrincz György, a St. Andrea pincészet borásza mutatta be.
 
A III. Debreceni Bormustrán a Debreceni Borozó című folyóirat tesztjein legjobban szereplő TOP20 borászat - Thummerer Pincészet, Gál Tibor Pincészet, Orsolya Pincészet, Besenyei Pincészet, Kovács Nimród Pincészet, Gróf Buttler Pincészet, St. Andrea Pincészet, Egri Borvár - Tóth Ferenc Pincészet, Csernyik Pince, Szőke Mátyás és Zoltán Pincészet, Babiczki Pincészet, Mezei Pincészet, Szent Tamás Pincészet, Disznókő Pincészet, Tokaj Nobilis Pincészet, Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok, Holdvölgy Birtok, Béres Szőlőbirtok, Pendits Szőlőbirtok, Basilicus Pincészet - 75 kimagasló minőségű borát kóstolhatták meg az érdeklődők. A bormustra díszvendége az idén a badacsonyi borvidék négy pincészete, a Málik Pince, a Csobánci Bormanufaktúra, a Borbély Pincészet és a Laposa Családi Birtok volt.

Kétséges a vörösbor és az étcsokoládé egészségvédő hatása egy új kutatás alapján

Kételkednek a kutatók a vörösbor rezveratrol nevű, antioxidáns hatású összetevőjének egészségvédő hatásában, miután egy itáliai borvidék lakóit kilenc éven át követték nyomon, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy az anyag megfékezné a szívbetegségeket és hosszabb élethez juttatná a fogyasztóit.

Egy amerikai kutatócsoport a Chianti történelmi borvidékén élők közül csaknem 800 lakos egészségét követte nyomon, hogy a rezveratrol kedvező hatásainak kimutatható jeleit megtalálják. Nem bukkantak ilyenre, ám azt mondják, a végleges válaszhoz további kutatás szükséges - tudósított az eredményről a BBC hírportálja.

Sok tanulmány igyekezett megmagyarázni azt az ellentmondást, hogy ugyan magas zsírtartalmú étrenden élnek, a franciák között mégis alacsony a szívbetegségek előfordulási aránya. Voltak, akik a mérsékelt vörösborfogyasztás jótékony hatásában látták a megoldást.

Kutatások kimutatták, hogy a vörösbor, az étcsokoládé és a bogyós gyümölcsök csökkentik a gyulladást. Ezért a tudósok úgy vélték, a közös összetevő, a rezveratrol magyarázhatja a kedvező hatást.

A Johns Hopkins Orvostudományi Egyetem Richard Semba vezette kutatócsoportja nem talált erre bizonyítékot. Két toszkán kisvárost választották kutatási területként, a vörösbor ivása ezen a vidéken az élet részének számít. A vizsgálatban 783, 65 évnél idősebb helyi önkéntes vett részt. Részletesen beszámoltak napi étrendjükről, vizeletmintát is adtak, hogy megmérhessék a rezveratrolfogyasztásukat.

A kilenc éven át, 1998-tól 2009-ig folyó kutatás során a résztvevők közül 268 férfi és nő halt meg, 174-nél alakult ki szívbetegség, 34-es lettek rákosak.

A vizelet rezveratroltartalma nem mutatott összefüggést sem a halál, sem a szívproblémák, sem a rosszindulatú daganat kockázatával. Nem találtak kapcsolatot a vérben található, gyulladást jelző anyagok szintjével sem.

"Az volt az elképzelés, hogy bizonyos élelmiszerek azért egészségesek, mert rezveratrolt tartalmaznak. Ennek semmi jelét sem láttuk. A rezveratroltörténet egy újabb példája annak, hogy valaminek agyondicsérik az egészségvédő hatásait, ám az anyag nem állja ki az idő próbáját" - magyarázta Semba.

Hozzátette: a bor, az étcsokoládé és a bogyós gyümölcsök fogyasztásának bármely kedvező hatása más közös alkotóelemből eredhet, és nem világos, mennyit kell belőlük enni vagy inni.

(http://www.bbc.com/news/health-27371546)

forrás: MTI

kép: http://www.bbc.com/