Több és jobb minőségű szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken

Húsz-harminc százalékkal nagyobb termésre és a tavalyinál jobb minőségre számítanak a termelők a szekszárdi borvidéken, ahol jelenleg a kisebb területen érő oportót szüretelik.

 
A 2500 hektáros borvidék borászai arról számoltak be az MTI-nek, hogy a korai fajták - cserszegi fűszeres, rizlingszilváni - egy részét betakarították, és rozébornak szánt zweigeltet, pinot noirt is szedtek már a tőkékről.
  
Pálos Miklós, a szekszárdi Pálos Borműhely borásza elmondta: bár sem az augusztusi kánikula, sem az azt követő 130 milliméternyi csapadék nem tett jót a szőlőnek, mennyiségben és minőségben egyaránt jók a terméskilátások. A rozénak szánt kadarka és kékfrankos 15-16 mustfokos, ami a jövő hét végi szüretre elérheti a 18-at. (A mustfok az 1 kilogramm mustban levő cukortartalmat jelenti dekagrammban kifejezve.) Egy-egy fajtánál a savösszetétel jelenleg alacsony, így lehetséges, hogy egyes fajtáknál a savakat must állapotban pótolni kell majd a borászoknak.
  
A mennyiség hektáronként 80-100 mázsa között várható, míg tavaly a kékfrankos és a kadarka termésátlaga 60 mázsa körül alakult - jegyezte meg.
  
Módos Ernő, a Ferger-Módos Borászat borásza szerint a borvidéken van esély a tavalyinál lényegesen jobb, a legutóbbi kiemelkedő 2012-est megközelítő évjáratra. A kékfrankos, merlot és cabernet szőlőknél a szüret idejére 20-21 mustfokra számítanak, a kadarka cukortartalma, amennyiben októberig lehet várni a betakarításával, elérheti 18-19 mustfokot - mondta.
  
A hőségnapok a savakat az optimálisnál jobban elégették, az alacsonyabb savtartalmat inkább a korai fajtáknál tapasztalták. Véleménye szerint a termelők reménykedhetnek a 80-100 mázsás átlagtermésben.
  
Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta, hogy idén a 2014-es mennyiségnél 20-30 százalékkal több szőlőre számítanak az 1200 hektáros hegyközségi ültetvényeken. Az eddig leszüretelt rizlingszilváni, cserszegi fűszeres és oportó 90-100 mázsás átlagot hozott hektáronként. A legnagyobb területen termő kékfrankostól - az idősebb tőkék alacsonyabb hozama miatt - 85-90 mázsás termést várnak. A kékfrankos rozé szőlő iránt már most nagy az érdeklődés, szeptember 20. után vörösbornak is szedik majd a borvidék legnépszerűbb fajtáját - mondta.
  
Bátaszéken több fajta esetében várni kell a szürettel, mert az augusztusi hőségben nem képződött elegendő cukor a szemekben.
  
"Ha a felvásárlási árak nem csökkennek tavalyhoz képest, minden termelő enyhe nyereséggel fog zárni" - mondta a szervezet elnöke.

Augusztustól hatályosak a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatos törvénymódosítások

A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvény módosítása augusztustól lehetővé teszi a nem művelt borszőlő ültetvény kivágását, illetve a művelést elmulasztó megbírságolását is, a bortörvény módosítása pedig a borhamisítót szankcionálja.

   
Továbbra is él az a szabály, hogy a borszőlőültetvény használója köteles az ültetvényt rendeltetésének megfelelően művelni. Amennyiben az ültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a hegybíró felszólítja az ültetvény rendeltetésszerű művelésére. A továbbra is élő szabályok szerint amennyiben a használó 60 napon belül nem gondoskodik a művelésről, akkor a hegybíró az ültetvényt használatra meghirdeti.
   
A módosítás a felszólítás és a használatra történő meghirdetés közé betesz egy új szabályt: a hegybírónak ilyenkor kötelessége a növénytermesztési hatóságnál kezdeményezni az ültetvény növény-egészségügyi szemléjét.
   
Amennyiben a növénytermesztési hatóság azt állapítja meg, hogy az ültetvény kivágása növény-egészségügyi okok miatt indokolt, felszólítja az ültetvény használóját az ültetvény 45 napon belül történő kivágására. Amennyiben a növénytermesztési hatóság a szemléje során növény-egészségügyi kockázatot nem állapít meg, akkor - a művelés elmulasztása miatt - hektáronként 200 ezer forint bírságot szab ki.
   
Szintén augusztus első napjától hatályos a bortörvény következő kiegészítő szabálya: a hegyközségi tanács közgyűlési határozatban legfeljebb 5 évre eltilthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel,  vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati terméket hamisító - vagy hamis termékjelölést alkalmazó - hegyközségi tagot az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés használatától.
   
A tiltás ideje alatt az érintett hegyközségi tag részére kiadott származási bizonyítvány és forgalombahozatali engedély nem tartalmazhatja az adott oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést. A tiltásról értesíteni kell a borászati hatóságot is.

Szőlőterület Magyarországon

Szőlőterület Magyarországon, 1990-2011; év május 31-én; ezer hektár

forrás: (MTI)

A rendszerváltáskor még 110-130 ezer hektár szőlő termett Magyarországon, de még néhány évvel ezelőtt is 70-80 ezer hektárról szüreteltek. Jellemző, hogy a napokban kivágatta összes szőlőjét Csongrád megye egyik legnevesebb borásza, az ásotthalmi Somodi Sándor, mert nem érte meg a szőlőtermesztés.

forrás: szabadfold.hu