napiTopik

A madarak, köztük a pingvinek nem lehetnek egyszerre kiváló úszók és repülők, mivel az úszáshoz való alkalmazkodás során gyengül repülési képességük - derítették ki egy nemzetközi tudóscsoport.     Sok madárhoz hasonlóan, a pingvinek hosszú utat kell megtenniük táplálékszerző és szaporodási területük között. Ezt az utat úszva teszik meg, ahelyett, hogy repülnének. Ez a fáradságos út mindig fejtörésre késztette biológusokat: miért nem őrződött meg a madarak repülési képessége, amikor kifejlődött merülési képességük.   Ezt kutatták a szakemberek Kyle Elliotnak, a winnipegi Manitobai Egyetem biológusának a vezetésével. Az amerikai tudományos akadémia Proceedings of the National Academy of Sciences című, legfrissebb kiadványában közzétett tanulmányukban két repülni is képes bukó madárfajt - az alaszkai kárókatonát (Phalacrocorax pelagicus) és a vastagcsőrű lummát (Uria Lomvia) - tanulmányoztak, hogy kiderítsék repülés helyett miért úsznak inkább nagy távokat a pingvinek....

A császárpingvinek láthatatlan, a környező levegőnél hidegebb légpáncéllal védekeznek a Déli-sarkvidék nulla Celsius-fok alatti, fagyos időjárása ellen - állapította meg a Biology Letters című szaklapban közzétett tanulmány.     Dominic McCafferty, a Glasgow-i Egyetem kutatója elmagyarázta, hogy a legtöbb madár tollazata arra szolgál, hogy megakadályozza a testhő kiáramlását, következésképpen felülete valamivel melegebb, mint a környező levegőé. "A császárpingvineknél azonban a testfelület nagy része tiszta, napos időben hidegebb, mint az őket körülvevő levegő. Ebből következően - paradox módon - a tollazat von el hőt a környező levegőből" - mondta a kutatást ismertető Discovery News honlap szerint.    A folyamatot ahhoz hasonlította, mintha a madarak a természetben képződött, alacsony hőmérsékletre állított konvekciós kályhában húznák meg magukat.    A tanulmány szerint a pingvinek tollazatának szigetelőhatása általában több mint nyolcvan százalékos...