A devizahitelesekkel kapcsolatosan újra módosult a végrehajtási törvény

December 6-án lépett hatályba a végrehajtási törvény újabb módosítása, amely kimondja: nem akad meg a devizahiteles lakással kapcsolatos végrehajtás akkor, ha a végrehajtást helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég kéri, vállalva az ingatlan felújítását és munkaerő-piaci célú bérbeadását.

A törvényjavaslatot még szeptember végén beterjesztő Csöbör Katalin (Fidesz) azzal indokolta a végrehajtási törvény ilyen kiegészítését, hogy ezzel kikerülhető a devizahiteles törvényben megfogalmazott végrehajtási, illetve kilakoltatási moratórium ezekben a speciális esetekben, amikor az önkormányzat, illetve állami cég indítana végrehajtást. A javaslat alkotmányos indoka az, hogy a jogalkotó minden eszközzel segítse a munkahelyek létesítését - állt az indoklásban.
 
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára - a törvényjavaslat tárgyalásakor - októberben elmondta, hogy az új szabály célja: a településeken az önkormányzatok bérlakások biztosításával tudják segíteni a munkahelyek, vállalkozások létesítését.
 
A mostani módosítás szorosan kapcsolódik az első devizahiteles törvényhez, amely a devizahiteles ügyekben a végrehajtás szüneteltetését rendelte el. Ez alapján folytak - folynak - a bankok által indított perek, amelyekben a szerződési feltételeik tisztességtelenségének törvényi vélelmét kívánják megdönteni.
 
Azokban az esetekben, amikor a lakást már a devizahiteles törvény hatályba lépése - július 26. - előtt értékesítették, a kiürítés (kilakoltatás) elmarad a törvény szerint.

 A devizahiteles törvény elfogadásával egyidőben, idén nyáron, módosította az Országgyűlés a végrehajtási törvényt is. Ez viszont úgy szólt, hogy a kilakoltatási moratórium nem alkalmazható akkor, ha a lakást - még a moratórium elrendelése előtt - helyi önkormányzat, illetve az önkormányzat vagy az állam kizárólagos tulajdonában lévő cég vásárolta meg az árverésen.
 
A módosítás további megkötéseket is tartalmazott, így a vásárló önkormányzatnak, illetve köztulajdonú cégnek vállalnia kellett, hogy - a lakás birtokbavételétől számítva - 2 éven belül felújítja azt, továbbá pályázatot ír ki a lakás bérbeadására, a településen munkát vállalók számára.
 
Ennek analógiájára módosult ismét a végrehajtási törvény.

Ismét Hongkong a világ legszabadabb gazdasága

Hongkong ismét, immár huszadik éve folyamatosan a világ legszabadabb gazdaságának minősült az amerikai Heritage Alapítvány rangsorában.

A rangsorból - amelyet az Ázsiai Pénzügyi Fórum (AFF) keddi napján Hongkongban ismertettek - kiderül, hogy a kínai Hongkong Különleges Igazgatási Terület 90,1 pontot szerzett meg az elérhető 100 pontból. A világátlag 60,3 pont volt.

   

A gazdaság szabadságának fokát több összetevőből állapítják meg a szakemberek. Hongkong a kereskedelmi és a pénzügyi szabadság tekintetében is őrzi vezető helyét a világon, a befektetések és a tulajdonjogok szabadsága vonatkozásában második helyen áll. Az üzleti élet szabadságában szintén Hongkong került az első helyre, javítva korábbi pozícióján.

   

A Heritage kiemelkedőnek tartja a világ egyik pénzügyi központjának számító Hongkong piaci nyitottságát, az átlátható szabályozási környezetet, valamint a kedvező adózási gyakorlatot.

   

A tekintélyes amerikai kutatóintézet 1995 óta publikálja jelentéseit a világ gazdaságainak szabadságfokáról, Hongkong azóta mindig az első helyen végzett.

   

A Heritage frissen közölt rangsorában csak három gazdaság minősült szabadnak (80-100 pont közötti eredménnyel), Hongkong mellett Szingapúr és Ausztrália.

   

A rangsort - az alapvetően szabad, a 70-79,9 pontos kategóriában - Chile követi, és itt található egyebek mellett Dánia 76,1, az Egyesült Államok 75,5 és Nagy-Britannia 74,9 ponttal. Észtország 75,9, Németország 73,4 pontot ért el. Magyarországot a - 60-69,9 pontos -, mérsékelten szabad csoportba sorolták, pontszáma 67 pont, 0,3 ponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez az 51. helyet jelenti a rangsorban, közvetlenül Lengyelország (50.) után, ugyanakkor Szlovákia (57.), Bulgária (61.), Románia (62.), Portugália (69.), Franciaország (70.) vagy Olaszország (86.) előtt.

forrás: MTI - kép: http://www.cruiseplanet.com.au

Ingyenes készpénzfelvétel - ma lejár a bejelentkezés határideje

Ma jár le az ingyenes készpénzfelvételre bejelentkezés első határideje. Aki a számlavezető bankjánál a szükséges formanyomtatványon még hétfőn megteszi ezzel kapcsolatos nyilatkozatát, már februárban kétszer ingyenesen vehet fel készpénzt, összesen 150 ezer forintot.

Számos pénzintézet az internetbankján keresztül is lehetőséget biztosít a nyilatkozattételre. Ilyen nyilatkozatot csak egyszer kell tenni.

   

Ha valaki a január 20-ai határidő után adja le a nyilatkozatát, akkor februárban még nem lesz jogosult a díjmentes készpénzfelvételre. Ezután is legkésőbb az adott hónap 20. napjáig kell leadni a nyilatkozatot ahhoz, hogy a következő hónaptól jogosult legyen az ügyfél az ingyenes készpénzfelvételre. Tehát például a január 21. és február 20. között leadott nyilatkozat esetén csak március 1-jétől él az ügyfél jogosultsága.

   

Az MNB honlapján található tájékoztató szerint a készpénzfelvételi kedvezményre az a természetese személy jogosult, aki betöltötte a 16. életévét, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy melyik számlára vonatkozóan szeretné igénybe venni a kedvezményt. Az érintett tranzakciók esetében a tranzakciós illeték költségei nem terhelhetők át a fogyasztókra, ugyanakkor a hitelintézetek e tételek után is kötelesek az illetéket megfizetni. Egy számlához csak egy nyilatkozat tehető, a kedvezmény tehát nem tulajdonosonként, hanem számlánként vehető igénybe.

   

Az ingyenes készpénzfelvételről az MTI által megkérdezett bankok munkatársai a múlt hét közepén úgy nyilatkoztak, hogy roham nem volt, de ügyfeleik csaknem 40 százaléka addigra már igényelte a kétszeri ingyenes készpénzfelvételi jogosultságot.

forrás: MTI - kép: hvg.hu

Raiffeisen - A Fitch szerint nehéz elhagyni Magyarországot

Pozitív fejlemény a tőkeemelés a Raiffeisen Bank International adósosztályzata számára, de aránytalanul nagy közép- és kelet-európai kitettsége miatt a bank továbbra is igen érzékeny a térség negatív fejleményeire - írták a Fitch Ratings hitelminősítő elemzői a hét végén.

Előzőleg a Raiffeisen 2,0-2,25 milliárd eurós, fél év alatt végrehajtandó tőkeemelést jelentette be, illetve közölte, hogy nem adja el magyar leánybankját.

   

A térség legtöbb országa javul néhány rossz év után, de a gazdaság gyógyulása még nem látszik Magyarországon és Romániában, ahol a bankszektor kilátásai változatlanul negatívak - írták a Fitch szakértői.

   

"Úgy véljük (a magyar leánybank megtartása) rávilágít arra a bonyolult politikai és szabályozási helyzetre, amely megnehezíti a külföldi bankok számára a távozást Magyarországról, ahol unortodox kormányintézkedések, például büntető mértékű bankadók csökkentik a megtérülést. Ezek a bonyodalmak és régi eredetű problémák, amilyen a rossz adósságok megoldatlan ügye és az anyabanki finanszírozásra való rászorultság, kényessé teszik egy helyi egység eladását. Mindazonáltal, más növekedési lehetőség híján, egyes magyar tulajdonú bankok érdeklődhetnek piaci részesedés vásárlása iránt, főleg, mert a kormány szeretné növelni a hazai tulajdont a nagyrészt külföldi hitelintézetek kezében lévő szektorban" - olvasható a Fitch közleményében.

   

A hitelminősítő elemzői szerint Magyarország bizonyára továbbra is lehúzza a Raiffeisen eredményességét, de csoportszinten a magyarországi tevékenység aránya viszonylag kicsi. A Raiffeisen Bank International csökkenteni tervezi kitettségét az olyan nehéz piacokon, mint Szlovénia, Magyarország és Ukrajna, és megfontolja egységek értékesítését, de továbbra is erősen összpontosít Közép- és Kelet-Európára - írták a Fitch szakértői, hozzátéve, hogy a közép- és kelet-európai országok többségének gazdasági javulása támogatni fogja a Raiffeisen teljesítményét már középtávon, és több lábra állítja a bankot, amely jobbára csak orosz leánybankjától várhatott eredményt a térségben az elmúlt években.

forrás: MTI - kép: westend.hu

Kissé erősödött a forint

Kissé erősödött a forint péntek délutáni jegyzéseihez képest a gyér hét végi forgalomban a nemzetközi bankközi piacokon.

Az euró 7 óra körül 301,68 forinton forgott a péntek késő délutáni 302,41 forinttal szemben. A dollár 220,40 forintról 219,25 forintra, a svájci frank 247,42 forintról 246,80 forintra morzsolódott le. A japán jen árfolyama gyakorlatilag nem változott, 2,1336 forinton állt.

forrás: MTI kép - kép: szon.hu

Az érintettek maguk jegyeznék be az ingó jelzálogjogot

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzők, hanem a zálogszerződés érintettjei - felei - jegyeznék be a zálogjogot, a hitelbiztosítéki nyilvántartásról a kormány honlapján olvasható törvénytervezet szerint.

A jövő év március közepén hatályba lépő új Ptk.-hoz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is. Jelenleg ha valaki ingó dolgot - például autót, traktort, gyártósort, raktárkészletet vagy éppen egy állatcsordát - zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személyek innen szerezhetnek tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes, vagy pedig zálogjog terheli.

   

Ebbe a nyilvántartásba most csak közjegyzők jegyezhetik be a zálogjogot, mégpedig az általuk hitelesített zálogszerződés alapján. Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba ezzel szemben a zálogszerződés érintettjei - felei - jegyzik be a zálogjogot. Ha a zálogjogosult kezdeményezi a bejegyzést akkor azt csak a zálogkötelezett hozzájárulásával teheti meg, míg a törlésnél éppen fordított a helyzet.

   

A tervezet részletesen szabályozza a felhasználóként való regisztrálás szabályit.

   

Bármilyen ingó dolgon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. külön kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartással történt eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

forrás: MTI

kép: piacesprofit.hu

Magyarországon nőttek a legjobban a minimálbérek

Magyarországon nőttek a legjobban a bruttó minimálbérek 2010 és 2013 között a Gazdasági és Fejlesztési Együttműködési Szervezet (OECD) 34 tagországa közül, összesen 9,89 százalékkal - jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón, kedden Budapesten.

forrás: MTI - kép: femina.hu

Czomba Sándor hozzátette: az Európai Unión belül a magyar minimálbér növekedési adata ugyanebben az időszakban a második legnagyobbnak számít, egyedül Bulgáriában nagyobb ez a szám.

   

A vásárlóerő-paritáson számolt bruttó minimálbérek növekedésében "2010 óta megelőztük Csehországot, Szlovákiát és Horvátországot, a régióban jelenleg csak Szlovéniában és Lengyelországban magasabb a bruttó minimálbér, ami komoly eredmény" - mutatott rá a foglalkoztatásért felelős államtitkár.

Intrum Justitia: az európai vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek

Az európai vállalatok egyre rosszabbul teljesítenek az Intrum Justitia követeléskezelő cég felmérése szerint, amit mutat az is, hogy az idén a teljes leírt tartozásállomány értéke jóval 350 milliárd euró felett alakult, s így az egy év alatt lebonyolított összes üzleti tranzakció 3 százalékát kellett leírni késedelmes vagy nem teljesített fizetés miatt.

forrás: MTI - kép: intrum.com

Majorosi Gyöngyvér, az Intrum Justitia értékesítési vezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a közel 10 000 vállalkozásra kiterjedő felmérésük szerint a különböző ágazatokban a leírási veszteség és a késedelmes fizetés eltérő, azonban a trend a szektorok többségében mégis negatív. Relatív és abszolút értékben is a média, az építőipar és a szolgáltatói szektor a legrosszabbul fizető ágazat - tette hozzá.

   

A felmérés írásos formában történt, több mint 9800 vállalat vett részt benne. A felmérést 2013 januárjától márciusáig végezték el 29 európai országban párhuzamosan, valamint Törökországban és Oroszországban.

   

Az értékesítési vezető elmondta: a felmérésből egyértelműen látszik, hogy tavaly az egészségügy esetében emelkedett a legmeredekebben a veszteségként leírandó követelésállomány aránya, ami mára elérte a 3,5 százalékot. Ugyanakkor a hosszú távú javulás jeleit is lehet már látni - mutatott rá.

   

Kiemelte: az építőipar, a média és az oktatási szektor az átlagnál magasabb veszteséget volt kénytelen leírni, a közüzemi szolgáltató, a szállítás és a gyártó ágazat azonban a 3 százalékos átlagnál jobban teljesített. Igazolva az utóbbi évek trendjét, a szolgáltatói szektort sújtja abszolút értékben leginkább a késve fizetés és az ebből adódó leírási veszteség, amelynek aránya 4,5 százalék körüli.

   

Majorosi Gyöngyvér hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozások szempontjából mérföldkő a nemrég Magyarországon is bevezetett európai uniós jogszabály, amely a lánctartozások visszaszorítására jött létre. A rendelkezés amellett, hogy 60 napban maximálja a fizetési határidőket, számlánként 40 eurós behajtási költségátalányt vezet be. A 2013. július 1-jétől hatályos új jogszabályi rendelkezések alapján a határidő lejárta után a gazdálkodó szervezeteket megillető emelt késedelmi kamat mértéke 7 százalékról 8 százalékra nőtt.

   

Kiemelte: a 40 eurót a késedelembe esés napján érvényes MNB árfolyamon kell átváltani forintra. Minden szerződésre, szolgáltatástípusra érvényes a rendelkezés és a költségátalányt számlánként kell érteni és teljesíteni. A megfizetéséről az adósnak - erre irányuló felszólítás nélkül - kell intézkednie, de nem kell róla számlát kiállítania. A hitelezőnek ezt érvényesítenie kell, ugyanúgy, mint az egyéb követeléseit, az átalánynak nincs áfa vonzata - ismertette a szakember.

Jogszabályváltozások - A jegybankhoz kerül a pénzpiaci felügyelet

Október elsejétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet (PSZÁF) eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

forrás: MTI

kép: tozsdeforum.hu

Az Országgyűlés szeptember 16-án elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, az utóbbi megszüntetésével.

   

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz. A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, valamint nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket. A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.

    

Október 1-jén hatályukat vesztik a PSZÁF elnökének az előző napon még hatályban lévő rendeletei az MNB-ről szóló törvénnyel összefüggő ágazati jogszabályokat módosító, s az Országgyűlés által szeptember 23-án elfogadott törvény szerint. Ezen törvény alapján Matolcsy György, az MNB elnöke a pénzügyi piacok folyamatos biztonságos működésének fenntartása érdekében rendeletet bocsát ki. Így 2013. október 1-jétől a hatályukat vesztő PSZÁF-rendeletekben foglalt kötelezettségeket - így többek között az adatszolgáltatásokat, bejelentéseket - a pénzügyi szervezeteknek december 31-ig az MNB-nek kell teljesíteni, változatlan tartalommal, formában, módon és határidőkkel.

   

A felügyeleti díjat a jövőben az MNB-nek kell fizetniük a pénzügyi szolgáltatóknak, a díj fizetésére szolgáló bankszámlaszám változik, egyebekben a kapcsolattartásra és egyéb elérhetőségekre vonatkozó adatok nem módosulnak. A továbbalkalmazási rendelet szerint a korábbi felügyeleti rendeletekben a PSZÁF-ra való hivatkozásokat az MNB-re való utalásként, a felügyeletről vagy az MNB-ről szóló korábbi törvényeket pedig az MNB-ről szóló új törvényként kell értelmezni. Az MNB az ősz folyamán megkezdi a korábbi, hatályon kívül helyezett PSZÁF rendeletek tartalmi felülvizsgálatát, s azokat 2014. januári hatállyal MNB rendeletekként fogja kibocsátani.

   

A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg. Arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a PBT elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.

   

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta korábban Varga Mihály.

   

Az új integrált magyar felügyeleti keretrendszerről közzétett véleményében az Európai Központi Bank (EKB) üdvözölte a PSZÁF és a jegybank integrációját. A frankfurti pénzintézet szerint ez az intézményi felépítés fokozza az MNB hozzájárulását a pénzügyi stabilitás megóvásához, a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez.

A Fidesz a szerződések módosítására szólította fel a bankokat

A Fidesz felszólította a bankokat, hogy haladéktalanul módosítsák a lakásdevizahitel-szerződéseket úgy, hogy az elfogadható legyen a becsapott, nehéz helyzetbe került magyar családok számára.

A kormánypárt az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: "a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség megérti és egyetért azokkal a magyar családokkal, akiket nehéz, sőt kilátástalan helyzetbe sodort a bankok felelőtlen devizahitelezése".

    

A Fidesz arra is felszólította a bankokat, hogy "ismerjék el felelősségüket a lakás-devizahitelesek problémáinak előidézéséért".

    

A devizahitelezés "áldozatainak" emlékére kezdett demonstrációt péntek délután Budapesten a Koppány Csoport. A "gyászmenetnek" nevezett tüntetésen azoknak az otthonát keresik föl, akiket felelősnek tartanak a devizahitelezés nyomán kialakult helyzetért.

Százmilliárdos bevételkiesést jelent a válság az európai autóiparnak

A nyugat-európai autógyárak tíz év alatt több mint 300 milliárd euró bevételtől esnek el az európai pénzügyi és szuverén adósságszolgálati válság következményei miatt - írja a FOCUS Online német hírportál a duisburg-esseni egyetem CAR-Centers autóipari kutató intézetének tanulmányára hivatkozva.  

Ferdinand Dudenhöffer professzor, a CAR-Centers vezetője azzal számol, hogy 2010 és 2020 között a nyugat-európai autógyártó vállalatok 312 milliárd euró bevételtől esnek el a pénzügyi és adósságszolgálati válság gazdasági következményei miatt.
   
Nyugat-Európában 2000 és 2007 között évi mintegy 14,7 millió autót helyeztek forgalomba. Ehhez képes az idén legfeljebb 11,2 millióra lehet számítani, "olyan kevésre, mint az EU megalakulása óta még soha" - idézi a FOCUS Online az egyetemi kutató intézet tanulmányát, amely szerint az autógyárak ebben az évtizedben 24 millió autó értékesítésétől esnek el.

forrás: MTI

Erősödött a forint délelőtt

Kedvező nemzetközi hangulatban tovább erősödött a forint szerdán délelőtt az euróval szemben, miután előző nap - február közepe óta először - 290 forint alá került az euró jegyzése.

    Az eurót 10 órakor 288,95 forinton jegyezték a reggeli 289,69 és a kedd délutáni 289,81 forint után.
    Kereskedői vélemények szerint az erősödést főként a kedvező nemzetközi hangulat támogatja, az euró dollárral szembeni erősödése a forint mellett a többi régiós devizára is kedvezően hat. A forintra emellett a KSH által közölt márciusi béradatnak is lehet jótékony hatása, a vártnál picit magasabb bérkiáramlás ugyanis reménysugár a vásárlóerő stabilizálódására, amely pozitív a gazdasági növekedésre nézve. Mindezeken túl a kamatcsökkentési várakozások továbbra is az erősödés irányába hajtják a forintot.
    A dollár jegyzése 223,42 forint volt délelőtt az előző nap délutáni 225,44 forint után. A svájci frank árfolyama 230,34 forintra csökkent 231,98 forintról, a japán jent pedig 2,1727 forinton jegyezték a kedd délutáni 2,1920 forint után.

forrás: MTI

Könnyebb lett a kis tartozások behajtása

A közelmúltban bevezetett elektronikus okmánykézbesítés miatt jelentősen felgyorsult a végrehajtást megelőző bírósági adminisztráció, így már a felszámolási eljárások megindulása előtt végrehajthatóvá válnak a kisebb, akár a 10-20 ezer forintos tartozások is - közölte a Bírósági Végrehajtói Kamara és az informatikai fejlesztést végző Microsec Zrt. hétfőn az MTI-vel.   

A postai levelezés miatt eddig több hónap is eltelt az ügyek végrehajtási szakaszba jutásáig, ezért az 50 ezer forint alatti céges tartozások behajtására mostanáig alig indult bírósági eljárás. Az ok: mire a hónapokig tartó ügylet végrehajtási szakaszba került, már javában zajlott az adós elleni felszámolás. A felszámolási eljárásban pedig a kisebb összegű üzleti követelések tulajdonosainak igen csekély az esélyük a kártalanításra. Az elektronikus kézbesítés bevezetésével a teljes követeléskezelési folyamat elektronizált lett.
 
A végrehajtást kezdeményező félnek - a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara honlapján elérhető űrlap kitöltésével - először regisztrálnia kell a kamara rendszerében, majd ezt követően tudja igénybe venni a Microsec e-kézbesítés alkalmazását.
 
A mostanáig gyakorlatilag behajthatatlannak ítélt kinnlevőségek éves szinten sokmilliárdos kárt jelentettek a hitelezőknek. A kis összegű követelések végrehajthatósága hozzájárul a cégek fizetési fegyelmének javulásához, egyúttal megakadályozhatja a nagyobb mértékű üzleti tartozások kialakulását is - fejeződik be a közlemény.

forrás: MTI

A magyar hiányadat jobb az uniós átlagnál

Az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 4,0 százalék volt tavaly a bruttó hazai termékhez viszonyított államháztartási hiány; az Eurostat által közölt, magyarországi 1,9 százalékos hiányadat kedvezőbb az előzetesen bejelentett 2,1 százaléknál, és a hetedik legjobb az unióban - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala által hétfőn közzétett számokból.
  
A magyar államadósság így a GDP 79,2 százalékán állt 2012 végén, alacsonyabb szinten az egy évvel korábbi 81,4 százaléknál. A magyar adósságszint a 11. legmagasabb a 27-tagú Európai Unióban. Az unió egészében 85,3 százalékon állt tavaly a GDP-arányos adósságmutató, magasabban a 2011. év végi 82,5 százaléknál.
  
Az euróövezetben tavaly a megelőző évi 4,2 százalékról 3,7 százalékra csökkent az átlagos hiányszint, míg az adósságráta 87,3 százalékról 90,6 százalékra nőtt.
  
A KSH korábban arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásában figyelembe vett módszertan szerint 2,0 százalék, míg az uniós ESA-módszertan szerint 2,1 százalék volt 2012-ben a magyar államháztartás hiánya.
  
Az Eurostat hétfői közlése szerint 531,6 milliárd forintos 2012. évi magyar hiánnyal számolt, ami alacsonyabb a KSH által korábban közölt, 566,7 milliárd forintos, a túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett hiányánál és az 593,4 milliárd forintos ESA-hiánynál. Utóbbi két statisztika számítási módja abban tér el, hogy a túlzottdeficit-eljárás keretében másképp értékelnek egyes pénzpiaci eszközöket.
  
Az Eurostat és a KSH egyaránt 28 276 milliárd forintos GDP-vel számította ki a hiányadatokat.
  
Az Eurostat közlése szerint a legmagasabb GDP-arányos hiány Spanyolországban (10,6 százalék) és Görögországban (10,0) volt, míg a legalacsonyabb Észtországban (0,3 százalék) és Svédországban (0,5 százalék). Németország 0,2 százalékos többlettel zárt. A magyar hiányadat - Finnországéval holtversenyben - a hetedik legjobb az unióban. Az adósság Görögországban (156,9 százalék) és Olaszországban (127,0 százalék) volt a legmagasabb, míg Észtországban (10,1 százalék) és Bulgáriában (18,5 százalék) a legalacsonyabb.
  
Az Európai Unió egészében 17 tagállamnak volt magasabb tavaly az államháztartási hiánya az előírt 3 százaléknál. Tizenhárom ország javított, tizenegy pedig rontott hiányszámán 2011-hez képest.
  
Az adósságráta - amelynek inkább tendenciáját, semmint tényleges szintjét veszi figyelembe az Európai Unió a túlzottdeficit-eljárásban - 14 tagállamban, köztük Magyarországon volt 60 százalék feletti 2012 végén. Hat tagállamban - köztük Magyarországon - csökkent az adósság rátája, míg 21-ben emelkedett.
  
Az unió egészében a kormányzati kiadások a GDP 49,4 százalékát, a bevételek pedig annak 45,4 százalékát tették ki 2012-ben. Mindkét mutató értéke nőtt 2011-hez képest.
  
Magyarországon a kormányzat kiadásai a GDP 48,5 százalékát tették ki, kevesebbet a 2011. évi 49,6 százaléknál és az azt megelőző 49,8 százaléknál. A bevételek a 2010. évi 45,4 százalékhoz képest 46,5 százalékra nőttek. 2011-ben a magánnyugdíj-pénztári vagyon állami kasszába irányításának hatására 53,8 százalékos GDP-arányos állami bevétel volt.

forrás: MTI

A Fidesz megérti a bajba jutott devizahitelesek haragját

A Fidesz "megérti és osztja mindazok haragját", akik szombaton a Kossuth térre vonultak, hogy elmondják, a devizahitel tönkretette az életüket. A nagyobbik kormánypárt kommunikációs igazgatója szombati közleményében úgy fogalmaz: ha a Gyurcsány-Bajnai-kormányon múlt volna, akkor most családok ezrei lennének földönfutók, mert ők soha nem a magyar emberek érdekeit nézték, hanem a bankokét és devizaadósságba taszítottak százezreket.

Kocsis Máté hangsúlyozza: az előző kormányok alatt 140-szeresére nőtt a magyar lakosság devizaadóssága, félmillió magyar család otthonára került jelzálog, veszélybe sodorták több százezer magyar család otthonát, megélhetését, létbiztonságát.

A kormányváltás óta a Fidesz több tucat intézkedést hozott a bajbajutottak érdekében: több mint 102 ezer devizahiteles élt eddig az árfolyamgát, 170 ezer hiteles pedig a végtörlesztés lehetőségével, a Nemzeti Eszközkezelő tavaly év végéig 600 lakást vásárolt meg, idén pedig akár 10 ezer család megmentésére van keret a programban, sőt a jogosultak köre is bővült - írja Kocsis Máté.

Hozzátette: a legnehezebb helyzetben lévőknek az ócsai lakópark nyújt új esélyt. Emellett pénzügyi biztost "állítottak munkába" a devizahitelesek érdekeinek képviseletére, a családi adórendszernek és a rezsicsökkentésnek köszönhetően pedig több pénz marad az embereknél. Ezen kívül a kormány az elérhető és kiszámítható otthonvásárlás érdekében visszaállította az otthonteremtési kamattámogatást.

forrás: MTI

Veszélyes Mesterházy kapkodása euróügyben

Veszélyes kapkodásnak tartja a Fidesz Mesterházy Attila MSZP-elnök elképzelését a magyarországi euróbevezetés ügyében - közölte Kocsis Máté, a kormánypárt kommunikációs igazgatója és Puskás Imre, a parlament költségvetési bizottságának fideszes alelnöke.   

Kocsis Máté a budapesti sajtótájékoztatón emlékeztetett a Magyar Nemzetben szombaton publikált Századvég-felmérésre, amely szerint a lakosság többsége szerint 2018 után lenne időszerű megkezdeni a csatlakozási folyamatot az eurózónához, a 2014-2018 közötti kormányzati ciklusban még nem.
 
Ez azt jelenti, hogy a magyarok kellően megfontoltan állnak ehhez a kérdéshez, ellentétben Mesterházy Attilával, aki egy közelmúltbeli külföldi lapinterjúban arról beszélt, 2015. január 1-jén be kellene lépnie Magyarországnak az euró előszobájába - mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója.
 
Szerinte az MSZP elnöke elfelejtette tájékoztatni a magyarokat arról, hogy ez az "elkapkodott, megfontolatlan, a magyar emberek többségének véleményével ellentétes álláspont" iszonyú megszorításokkal, áremelkedéssel, az infláció mértékének brutális megugrásával, növekvő munkanélküliséggel és a vállalkozások terheinek aránytalan emelkedésével járna.
 
Puskás Imre megjegyezte: Magyarország 2002-ben valóban nagyon közel volt az euró bevezetésének lehetőségéhez, így ha a szocialisták tényleg úgy gondolják, hogy az euróhoz való csatlakozás fontos előrelépés lenne az országnak, akkor úgy kellett volna kormányozniuk 2002 és 2010 között, hogy ez meg is történhessen.
 
Mesterházy Attila most ismét "mondott egy nagyot", amit azért tehetett, mert Magyarország újra viszonylag közel jár a bevezetéshez szükséges feltételekhez - fogalmazott a költségvetési bizottság fideszes alelnöke.
 
Összegzése szerint jelenleg biztosan nem szolgálná az ország érdekét egy gyors és elkapkodott eurócsatlakozás.
 
A sajtótájékoztatón az újságírók érdeklődtek a német E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek visszavásárlásáról is, amellyel kapcsolatban Puskás Imre azt mondta: a döntés Magyarország energiabiztonságát szolgálja, így ugyanis sokkal kiegyensúlyozottabb lesz a helyzete a földgázbeszállítás területén. A vételárat a politikus megfelelőnek nevezte, mint fogalmazott, "Magyarország nagyon jó üzletet köt".
 
Az ellenzéki kritikákat úgy kommentálta, "savanyú a szőlő", mert - mint mondta - "fanyalognak", ők ugyanis ezeket a döntéseket nem tudták és nem is merték volna meghozni.

forrás: MTI

Családi biztosokkal segítené a hitelcsapdában lévőket a KDNP

Családi biztosokkal segítené a KDNP a hitelcsapdába került családokat - közölte a kereszténydemokraták frakciószóvivője csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában.  

Pálffy István azt mondta, a családi adókedvezmény kiterjesztése után további védelmet biztosítanának azoknak a családoknak, akik "hitelcsapdában (...) vergődnek vagy éppen a szélén táncolnak". Ez a családi csődvédelem - tette hozzá.

Közölte, létrehoznák a családi biztos intézményét. A biztos "olyan együttműködést folytat a családokkal, amely során öt év alatt mindenki tisztára mossa magát, és utána tiszta lappal indul" - fogalmazott.

Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a biztos tevékenyen is részt vehet a családi költségvetés összeállításában. "Ez nem valamiféle (...) a családokra oktrojált, felülről irányító biztos, hanem egy együttműködő partner" - hangsúlyozta.

Pálffy István elmondta, a biztosnak komplex szerepe lenne, menedzselné a hitelt, amihez jogi, pénzügyi, közigazgatási ismeretek kellenek.

Az elképzelés szerint a rendszerben több százan, ezren segíthetik majd a magyar családokat - közölte.

forrás: MTI

Növekvő közvetett adó- és csökkenő társaságiadó-kulcsok

A kormányok 2012-ben tovább növelték az áfakulcsokat, hogy bevételhez jussanak, és csökkentették a társasági adót, hogy országukba új befektetőket vonzzanak - derül ki a KPMG éves Corporate and Indirect Tax Survey tanulmányából. László Csaba, a KPMG szenior partnere szerint a kormányok pénzéhsége abban érhető tetten, hogy a társaságiadó-kulcsok csökkentése lassult.  

Magyarország a 27 százalékos áfával listavezetővé vált 2012-ben, de a társasági adó tekintetében már közelebb áll a globális átlaghoz.
 
Az elemzés szerint a globális közvetettadó-kulcs átlaga 0,17 százalékkal 15,5 százalékra nőtt, és ez a növekedési tendencia várhatóan ebben az évben is fennmarad. "Úgy gondoljuk, hogy a közvetettadó-kulcsok átlaga 2013-ban is növekedni fog, hiszen egyre több kormány tovább küzd a költségvetési egyenleg helyreállításával" - idézi a közlemény Tim Gillist, a KPMG közvetettadó-csoportjának globális vezetőjét, aki szerint idén több országban, köztük Finnországban, Cipruson és a Dominikai Köztársaságban is nő majd az adókulcs.
 
Miközben a közvetettadó-kulcsok világszerte emelkedtek, a globális társaságiadó-kulcsok csökkenése lelassult, átlaga alig változott 2012 januárjához képest, mindössze 0,09 százalékkal csökkent a jelenlegi 24,43 százalékos szintre. Ugyanakkor 2013-ban több ország költségvetési javaslatában is szerepelt a társaságiadó-kulcs csökkentése, így például Mexikóban, Svédországban és Ecuadorban is megpróbálják ilyen módon ösztönözni a befektetéseket.
 
"A társasági adót soha nem fogják eltörölni, a nyereséget mindig adóztatni fogják. Ezt akarják a kormányok és a nagyközönség is. Azáltal, hogy az üzleti élet egyre globálisabb lesz, az adókat viszont országonként vetik ki, egyre többször merül fel a kérdés, hogyan kell allokálni a nyereséget" - mutat rá Wilbert Kannekens, a KPMG társasági adóval foglalkozó csoportjának vezetője.
 
A 27 százalékos magyarországi áfakulcs jelenleg a legmagasabb a világon, melyet 25,5 százalékos kulccsal Izland, és 25 százalékos kulccsal Svédország, Dánia, Norvégia és Horvátország követ. Arubában mindössze 1,5 százalékos áfával kell számolni, míg Japánban, Kanadában, Jemenben és Nigériában 5 százalékos a közvetettadó-kulcs.
 
A legmagasabb társasági adót - a hatályos jogszabályok alapján - 2012-ben az Egyesült Arab Emirátusokban vetették ki (55 százalék), bár sajátos módon ezt a gyakorlatban nem kellett befizetni. Az Egyesült Államok 40 százalékos kulccsal, míg Japán 38 százalékos társasági adóval került a "dobogóra". A legalacsonyabb adókulcs ebben az adónemben Montenegróban volt, mindössze 9 százalék, ezt több ország is 10 százalékos kulccsal követi, mint például Szerbia, Bulgária, Albánia és Ciprus - ismerteti a KPMG.

forrás: MTI

Már csak egy hónapig válthatók be az 1 és 2 forintos érmék

Február 28-a után már a jegybankban sem válthatók be a forgalomból bevont 1 és 2 forintos érmék - hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken.
 
A jegybank 2008. március 1-jén vonta be a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. A döntés nemzetgazdasági szinten 3-4 milliárd forintos megtakarítást eredményez - írta közleményében az MNB.
 
A bevont érmék törvényes fizetőeszközre történő átváltása a törvény által biztosított 5 éves átváltási időszak lejártáig, február 28-áig tart.
 
Az MNB budapesti lakossági pénztárában díjmentesen végzi az 1 és 2 forintosok átváltását.
 
Egyes kereskedelmi bankok, illetve a posta kijelölt budapesti és vidéki fiókjai szintén átváltják az érméket. Az ezeknél az intézményeknél történő átváltásról, annak esetenként változó, a végső határidőt megelőző határidejéről, illetve a felszámolható díjakról célszerű a bankfiókoknál, postahivataloknál előzetesen érdeklődni - figyelmeztet a jegybank.

forrás: MTI

Tranzakciós illetéknyi pénz spórolható jó bankválasztással

A 9 millió magyar bankszámla-tulajdonos közül január közepéig már több mint 50 ezren ellenőrizték banki díjaikat az interneten, a kalkulációk alapján kijelenthető, hogy jó bankváltással a tranzakciós illetéknél sokkal többet meg lehet takarítani - közölte a biztositas.hu alkusz portál a banki díjkalkulátorának adataira hivatkozva az MTI-vel.

 
A banki tranzakciós illeték hatására átlagosan mintegy 30 százalékkal kell többet fizetniük idéntől a lakossági bankszámlák tulajdonosainak. Leginkább a készpénzfelvételi költségek és az utalások átlagos díjai emelkedtek a tavalyihoz képest, 25, illetve 250 százalékkal. Több bank a számlák havi alapdíjait is jelentősen megemelte, illetve bővült a bankok által felszámított költségfajták köre is. Ez utóbbi mára már meghaladja a százféle költséget.
 
A biztositas.hu portál banki díjkalkulátorának adatai alapján a bankváltással megtakarítható átlagos összegek a következők szerint alakulnak. Minimálbér esetén a legolcsóbb és a legdrágább számla közötti éves díjkülönbség átlagosan mintegy 10 ezer forint, míg 140 ezres átlagkereset esetén már 15-25 ezer forint. Ettől magasabb jövedelmi szintek esetében a bankváltással megtakarítható összeg elérheti a 25-30 ezer forintot is.
 
Az előbbi megtakarításokhoz jönnek még a magasabb folyószámlakamatot kínáló, illetve a kártyás vásárlások után visszatérítést kínáló banki ajánlatok, amelyek hatására a különbségek tovább nőnek. Az elérhető megtakarítások mindenesetre jóval meghaladják a tranzakciós adó általi 5-8 ezer forintos átlagos éves díjemelés mértékét.
 
A biztositas.hu szerint a bankok helyzete egyre inkább hasonlít a biztosítók közötti versenyhez. A biztosítási adók ellenére ugyanis a díjak évek óta nem emelkednek, mivel egyre többen és tudatosabban választanak maguknak szolgáltatót, kihasználva az internet biztosította összemérhetőséget.
 
A biztositas.hu az egyik legnagyobb független online biztosításközvetítő (alkusz) Magyarországon. A társaság múlt év októberében indította el az új banki termékeket is összehasonlító szolgáltatását.

forrás: MTI