Benyújtotta kormány a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosítását

A kormány benyújtotta pénteken a parlamentnek a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslatát.

A javaslat szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén.
 
A reklám-közzététel adóköteles megrendelése után alkalmazandó 20 százalékos adó 5 százalékra mérséklődik.
 
A reklámadóról szóló törvény alapján a 2014. évben kezdődő adóév adóalapjának megállapítása során a reklámadó-alap csökkentő tételként figyelembe vett összeg a társasági adókötelezettség megállapítása során elszámolt elhatárolt veszteségnek minősül.
 
Az adómértékek változása a törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. Egy átmeneti szabály lehetővé teszi, hogy a reklám-közzétételi adókötelezettségre vonatkozó adómértéket a 2014. évi és a 2015-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapításakor is alkalmazni lehessen.
 
A törvényjavaslat indoklása felidézi, hogy a reklámadóról szóló törvény egyes szabályait az Európai Bizottság két szervezeti egysége is vizsgálja, a kormány – mérlegelve egy esetleges jogvita elhúzódásának következményét, a jogvita lezárása érdekében – indokoltnak látja a törvény kifogásolt rendelkezéseinek módosítását.

 A kormány a törvényjavaslat kidolgozása során kiemelt figyelemmel volt arra, hogy a módosítás ne veszélyeztesse a reklámadó eredeti céljainak megvalósulását. Fontos szempont volt is, hogy az adózással összefüggő adóadminisztrációs költségek – melyek a kisebb, alacsonyabb reklámadóalapot elérő vállalkozások esetén különösen aránytalanok lehetnek – a lehető legalacsonyabbak legyenek.
 
A javaslat célja, hogy a reklámadóról szóló törvény a módosítást követően – uniós jogi aggályok nélkül, az adózási költségek minimalizálásával – továbbra is ugyanakkora nagyságú államháztartási forrást biztosítson a reklám-közzétételi tevékenység adóztatásával, mint a tavaly elfogadott törvény - tartalmazza az indoklás.

A magyar reklámadó visszavetheti az RTL-csoport eredményét

A Magyarországon bevezetett reklámadó várhatóan visszaveti a legnagyobb európai televíziós vállalkozás, az RTL-csoport eredményét - ezt emelte ki a vállalat első félévi profitbeszámolójáról szóló ismertetésében a Financial Times.

A londoni gazdasági napilap idézete szerint a német Bertelsmann médiacsoport többségi tulajdonában álló RTL "a Magyarországon aktív összes külföldi befektető számára elriasztó jelzésnek" nevezte a "sietve bevezetett, elkobzással felérő reklámadót".

A közlemény szerint ugyanakkor a helyi, decentralizált vállalatvezetési szerkezetnek és a politikai függetlenségnek döntő szerepe van a cég sikeres magyarországi működésében.

 

A Financial Times ismertetése szerint az RTL által elsősorban a magyarországi üzletágban végrehajtott 100 millió eurós értékleírás több mint a felével, 202 millió euróra csökkentette a cégcsoport a nettó eredményét; ez elmaradt az elemzői várakozásoktól.

 

A vállalat ugyanakkor a franciaországi működési környezetet, valamint produkciós cége, a FremantleMedia eredményeire nehezedő nyomást is a gyengülés tényezői között említette - áll a Financial Times beszámolójában.

http://www.ft.com/cms/s/0/0553f53a-2922-11e4-9d5d-00144feabdc0.html?siteedition=uk#axzz3B4dL5F9u

forrás: MTI
kép: pestisracok.hu

Reklámadó - L. Simon: a közösségi oldalakat is bevonhatják az adózói körbe

A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvénytervezet csak a nyitánya egy folyamatnak, a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe - mondta L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, a reklámadóról szóló törvényjavaslat előterjesztője kedd reggel a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A kormánypárti politikus úgy véli, hétfőn joggal vetették fel elemzők, hogy a beterjesztett javaslat alapján nehezen tudják bevonni az adózói körbe a közösségi szolgáltatókat, amelyek már a reklámbevételek nagyon nagy részét elviszik.
  
Példaként említette, hogy a politikusok is rendszeresen hirdetnek a Facebook-on, célzott hirdetések jelennek meg a Youtube-on, s látják, hogy "a Google-t milyen módon használják pénzért konkrét információk eljuttatására". Jelentős reklámbevételhez jutnak ezek a cégek, amely után sem áfa, sem társasági nyereségadó nem gazdagítja a magyar államkasszát - hangsúlyozta L. Simon László, hozzátéve: az online szerencsejáték problémánál látták azt, hogy ez a kérdés kezelhető.
  
A már az előző ciklusban is felvetett reklámadóról szóló javaslatot L. Simon László hétfőn terjesztett be a parlament elé. A tervezet különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget.
  
Az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították a reklámadó bevezetéséről szóló előterjesztést. Az RTL Magyarország szerint a reklámadó bevezetése durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely "az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól, és így a kormánytól való függetlenségét". A TV2 is tiltakozott a tervezet ellen, s egyúttal arra kérte a kormánypártokat, hogy álljanak el a reklámadó bevezetésétől.
  
L. Simon László a Kossuth Rádióban nonszensznek nevezte azt az érvelést, hogy emiatt az új adónem miatt lesznek veszteségesek bizonyos vállalatok. Egy-egy nagyobb cég most is folyamatosan milliárdos veszteséget termel, mégis talpon van - mondta.
  
A képviselő fontosnak nevezte, hogy ez egy olyan adónem lenne, amelyet nem tudnak áthárítani a nézőkre, illetve az olvasóközönségre. A nézők nem fizetnek a bulvárműsorok megnézése után - emelte ki, hozzátéve: annak kell adóznia, aki a bevételre szert tesz. L. Simon László szerint "senki nem gondolja komolyan", amikor egyes kereskedelmi tévék a legnépszerűbb, legnagyobb nézőközönséget vonzó műsoraik beszüntetésével riogatnak.
  
Kérdésre válaszolva azt is elmondta, megfordult a fejében az a lehetőség, hogy a reklámadóból származó bevételt "megcímkézzék". Példaként említette azt a korábbi kezdeményezést, hogy a pornográf kiadványokra kirótt adóból származó bevételt a kultúrába forgassák vissza.
  
L. Simon László kiemelte azt is, meglepte, hogy az adó bevezetéséből várható 8-10 milliárd forintos bevételt többen is "milyen hanyag eleganciával" kezelik, "mintha ez olyan kevés lenne". Az összes magyar állami múzeum éves költségvetési támogatása nem éri el ezt az összeget - mutatott rá.
  
A fideszes képviselő azt gondolja, most jó esély van arra, hogy ezt az új adónemet bevezessék. Hozzátette: arra nyitott, hogy a részletszabályokat finomítsák. Arra a kérdésre, hogy a 40 százalék lehet-e kevesebb, azt mondta ez egyeztetés kérdése.
  
L. Simon László szerint törvényjavaslatának tárgyalása nyáron kezdődhet el a parlamentben. Legkésőbb ősszel ezt a kérdést le kell zárni - tette hozzá.

forrás: MTI

Reklámadó - Tiltakoznak a szakmai szövetségek

Egyöntetűen elutasítják a reklámadó bevezetésére benyújtott törvénytervezetet az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény tizennégy aláíróját, köztük a Magyar Reklámszövetséget, a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületét, a Magyar Lapkiadók Egyesületét, a Magyar Marketing Szövetséget, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületét, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületét és a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai Egyesületét meglepetésként érte a reklámadóról szóló törvényjavaslat benyújtása, miután a kommunikációs iparág a Magyar Reklámszövetség összefogásával már tavaly óta tárgyalásokat folytatott a kormányzattal az esetleges új adónemről, de a most benyújtott javaslatról nem kaptak értesítést.

Közölték, arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül a reklámadó bevezetésére vonatkozó javaslatot, illetve tartsa fent a párbeszédet az iparággal.

A reklámadóról szóló törvényjavaslatot L. Simon László (Fidesz) hétfőn terjesztette az Országgyűlés elé. A javaslat különböző sávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos.

A szervezetek azt is kifogásolják, hogy a kivetendő adó versenyhátrányt jelent a magyar kommunikációs iparág számára az olyan globális szereplőkkel - például Google, Facebook - szemben, akik a magyar reklámpiaci bevételek jelentős részét szedik be. Különösen súlyos következményekkel járhat az adó kivetése a televíziós szektorban, amely az adó sávos szerkezete miatt a legnagyobb befizető lehet. Az adó összegének kigazdálkodására adott végső válasz a magyar székhelyű vállalkozások külföldre költözése lehet - írták a szakmai szövetségek.

A közleményben hivatkoznak a Magyar Reklámszövetség tavalyi kutatására, amelyből kiderült, hogy minden reklámra költött 10 forint 47 forinttal járul hozzá a nemzetgazdaság növekedéséhez, ilyen módon a tervezett adóból remélt költségvetési bevétel eltörpül azon káros hatásokhoz képest, amely az iparág szűküléséből, ilyen módon az innováció csökkenéséből, a munkahelyek elvesztéséből és a fogyasztás csökkenéséből érintheti a költségvetést - érvelnek a nyilatkozat aláírói.

forrás: MTI