Bejegyzések

óceán címkéjű bejegyzések megjelenítése

Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel a tengerfenék mélyén

Kép
Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel egy csendes-óceáni mélytengeri furatban Japán partjainál.   A projektben japán, dán és német tudósok vettek részt, akiknek 2,5 kilométer mélységben sikerült lefúrniuk a tengerfenék üledékébe. Ez rekordnak számít, korábban "legfeljebb" 1922 méterről nyertek mélytengeri mintákat a tudósok - olvasható a Science Nordic hírportálon, valamint az Ameriai Kémikusok Társaságának honlapján, a Chemical & Engineering News weboldalon.    A vizsgálatok során kiderült, hogy a baktériumok az üledékminta összes rétegében megtalálhatók, de elsősorban a szénrétegeket kedvelték. Míg egyes helyeken 1 köbcentiméter üledékben csupán 1-1 baktériumot fedeztek fel, a szénben a sejtszám köbcentiméterenként száz és tízezer között ingadozott. "Közönséges" talajmintákban köbcentiméterenként mikroorganizmusok milliárdjai "nyüzsögnek".    "A baktériumok kisszámú, ám élő kolóniát alkotnak, hiszen az üledékmintában mindenü...

A tömeges kihalás nem egyformán érintette a világ óceánjait 65 millió évvel ezelőtt

Kép
A kréta-tercier (KT) tömeges kihalás, amelynek során 65 millió évvel ezelőtt elpusztult az állatvilág és a növények háromnegyede, nem egyformán érintette a világ óceánjait - erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem és a Kaliforniai Egyetem tudósai, akik eredményeiket a Nature Geoscience folyóiratban tették közzé.      A kréta-tercier kihalást nem úszták meg a fitoplanktonok, az óceáni tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői sem, pusztulásuk pedig egyaránt éhhalálra ítélte a zsákmányállatokat és a ragadozókat - olvasható a PhysOrg hírportálon.      Az amerikai paleontológusok a Csendes-óceán mélyéről, valamint az egykori Thetys-óceán területéről vett mélyfurati mintákban lévő fosszílizálódott cápafogakat, halpikkelyeket vizsgálták. Az elemzés rávilágított, hogy a kréta-tercier kihalási esemény következtében drámaian lecsökkent a halpopuláció a Thetys-óceánban, és legalább hárommillió év kellett ahhoz, hogy a vizei újra...

Az óceáni áramlatok eddigi legpontosabb térképe készült el

Kép
Műholdfelvételek segítségével készítették el az eddigi legpontosabb térképet a Föld óceánjainak áramlatairól és sebességükről. Az új modellt az UNESCO párizsi székhelyén mutatták be egy konferencián.   A műholdak között fontos szerepet játszott az Európai Űrügynökség Goce-missziója (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), mely 2009 és 2013 között különlegesen pontos méréseket végzett a földi gravitációról. Adatai részletesen bemutatták, milyen szerepet játszik a nehézségi erő az óceáni áramlatok mozgásában - olvasható a BBC News honlapján.    Az új térkép sokat segít a klímakutatóknak. A hatalmas víztömeg mozgása a bolygón a hő szállításában is szerepet játszik, ezért az új szimulációs éghajlati modellekbe is beépíthető.    A Goce olyan műszerekkel dolgozott, amelyek a Föld gravitációs vonzásának igen enyhe változásait is érzékelték. A vonzás azért mutat apró eltéréseket, mert a bolygó belsejében egyenlőtlen a tömeg elosztása. ...

Először kelt át teherszállító hajó jégtörő segítsége nélkül az északnyugati átjárón

Kép
Először kelt át teherhajó az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül.      A Fednav kanadai tengeri szállítmányozási cég MV Nunavik nevű, jég ellen megerősített teherhajója szeptember 19-én indult az északkelet-kanadai Nanuvik tartományban fekvő Deception-öbölből, és Kanadai északi partja mentén haladva szeptember 30-án érkezett meg az alaszkai Barrowba - jelentette be a Fednav.      A hajó 23 ezer tonna Kanadában bányászott nikkelércet szállít Kínába. Az északnyugati átjárón átkelve útja 40 százalékkal rövidebb, mintha a Panama-csatorna felé vette volna az útirányt. Üzemanyag-megtakarítása által 1430 tonnával kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki útja során - idézte a Fednav közleményét a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.      A Japánban épült MV Nunavik képes 1,5 méter vastag jégmezőn átkelni háromcsomós (1 csomó=1852 méter/óra) sebes...

Gyorsan romlik az óceánok "egészsége" egy nemzetközi jelentés szerint

Kép
A világ óceánjainak "egészségi állapota" a korábban véltnél jóval gyorsabban romlik - figyelmeztet az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (International Programme on the State of the Ocean, IPSO) új jelentése, amely szerint a nagy tengereknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük. forrás: MTI -  kép: natgeotv.com Az óceánok egyre melegebbé válnak a klímaváltozás hatására, lassan veszítenek lúgosságukból a nagy mennyiségű szén-dioxid-elnyelés következtében és a túlhalászat, valamint a szennyezés is nagy fenyegetést jelent rájuk nézve. A szennyező anyagok hatására oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónává" változott óceáni területek, amelyek valóságos hal- és növénytemetőnek számítanak, szintén jelentős problémát jelentenek.      A jelentés szerint a feltételek adottak az óceáni élővilág olyan típusú tömeges kipusztulásához, amelyre már volt példa a múltban.     A dokumentum szerzői felhívják a figyelmet ar...

Ősi kontinens nyomaira bukkantak az Indiai-óceánban

A z Indiai-óceán feneke alatt eltemetett ősi földrész nyomaira bukkant egy nemzetközi kutatócsoport, amely bizonyítékokat talált arra, hogy a kontinens a 2000 millió évvel ezelőtt keletkezett és 85 millió évvel ezelőtt töredezett szét. A tudósok által Mauritiának nevezett földrész akkor töredezett szét és tűnt el az óceán hullámaiban, amikor a mai modern világ elkezdett kialakulni. 750 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen óriás szuperkontinens volt, amelyet Rodiniának neveznek. India akkor Madagaszkár mellett terült el, holott manapság több ezer kilométer választja el a két térséget egymástól. A kutatók most megtalálni vélték azt a mikrokontinenst, amely annak idején a kettő között elterült - olvasható a BBC hírportálján. A norvég, dél-afrikai, brit és német kutatókból álló tudóscsoport Mauritius tengerpartjainak homokszemcséit elemezve jutott erre a következtetésre. A szemcsék vulkanikus eredetűek, egy kilencmillió évvel ezelőtti vulkánkitörésből származnak, ám olyan ásványokat...