A következő címkéjű bejegyzések mutatása: óceán. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: óceán. Összes bejegyzés megjelenítése
Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel egy csendes-óceáni mélytengeri furatban Japán partjainál.
A projektben japán, dán és német tudósok vettek részt, akiknek 2,5 kilométer mélységben sikerült lefúrniuk a tengerfenék üledékébe. Ez rekordnak számít, korábban "legfeljebb" 1922 méterről nyertek mélytengeri mintákat a tudósok - olvasható a Science Nordic hírportálon, valamint az Ameriai Kémikusok Társaságának honlapján, a Chemical & Engineering News weboldalon.
A vizsgálatok során kiderült, hogy a baktériumok az üledékminta összes rétegében megtalálhatók, de elsősorban a szénrétegeket kedvelték. Míg egyes helyeken 1 köbcentiméter üledékben csupán 1-1 baktériumot fedeztek fel, a szénben a sejtszám köbcentiméterenként száz és tízezer között ingadozott. "Közönséges" talajmintákban köbcentiméterenként mikroorganizmusok milliárdjai "nyüzsögnek".
"A baktériumok kisszámú, ám élő kolóniát alkotnak, hiszen az üledékmintában mindenütt megtaláltuk az általuk termelt metánt" - fogalmazott Clemens Glombitza, az Aarhusi Egyetem kutatója.
A tudósok, hogy többet megtudjanak a mikroorganizmusokról, genomjukat összehasonlították más élőhelyeket benépesítő baktériumok genetikai jellemzőivel. Így derült ki, hogy a mélytengeri üledékben élők nagyban különböznek a felsőbb rétegek mikroorganizmusaitól. Mi több, nagyobb rokonságot mutattak a jelenkori erdei talajbaktériumokkal, mint a tengeri üledéket benépesítő mikroorganizmusokkal.
A feltételezések szerint a baktériumok azoknak a mikroorganizmusoknak a leszármazottai, amelyek 20 millió évvel ezelőtt léteztek a talajban. Így vizsgálatuk sokat elárulhat az ősi szárazföldi ökorendszerekről.
"Anyagcseréjük az extrém környezeti feltételek miatt igen alacsony szintű, ám még mindig élnek, annak ellenére, hogy eredeti élőhelyüket több mint 20 millió évvel ezelőtt elnyelte az óceán" - emeli ki a kutatócsoport.
http://sciencenordic.com/print/4489
http://cen.acs.org/articles/93/i30/Ancient-Bacteria-Still-Busy-Deep.html
állatvilág
,
érdekesség
,
óceán
,
tenger
Ősi szárazföldi mikroorganizmusokat fedeztek fel a tengerfenék mélyén
A kréta-tercier
(KT) tömeges kihalás, amelynek során 65 millió évvel ezelőtt elpusztult
az állatvilág és a növények háromnegyede, nem egyformán érintette a
világ óceánjait - erre a következtetésre jutottak a Yale Egyetem és a
Kaliforniai Egyetem tudósai, akik eredményeiket a Nature Geoscience
folyóiratban tették közzé.
A
kréta-tercier kihalást nem úszták meg a fitoplanktonok, az óceáni
tápláléklánc nélkülözhetetlen résztvevői sem, pusztulásuk pedig egyaránt
éhhalálra ítélte a zsákmányállatokat és a ragadozókat - olvasható a
PhysOrg hírportálon.
Az amerikai paleontológusok a Csendes-óceán
mélyéről, valamint az egykori Thetys-óceán területéről vett mélyfurati
mintákban lévő fosszílizálódott cápafogakat, halpikkelyeket vizsgálták.
Az elemzés rávilágított, hogy a kréta-tercier kihalási esemény
következtében drámaian lecsökkent a halpopuláció a Thetys-óceánban, és
legalább hárommillió év kellett ahhoz, hogy a vizei újra benépesüljenek.
A Csendes-óceánban viszont megmaradt, vagy akár valamelyest gyarapodott
is a halállomány.
"A Csendes-óceán egészen más képet mutatott.
Vizsgálataink hozzájárulnak annak megértéséhez, hogy a fajok és az
ökorendszerek miként reagálhatnak a környezeti változásokra " -
hangsúlyozta Pincelli Hull, a Yale Egyetem docense, a tanulmány
társszerzője.
A Thetys-óceán Gondwana és Laurázsia kontinenseket
választotta el egymástól a mezozoikum idején, az Indiai-óceán
megjelenése előtt. Mára e geológiai képződményből csupán a
Földközi-tenger medencéje maradt fenn.http://phys.org/news/2014-08-ancient-fish-teeth-tale-ecological.html
forrás: MTI
kép: http://phys.org
A tömeges kihalás nem egyformán érintette a világ óceánjait 65 millió évvel ezelőtt
Műholdfelvételek segítségével készítették el az eddigi legpontosabb térképet a Föld óceánjainak áramlatairól és sebességükről. Az új modellt az UNESCO párizsi székhelyén mutatták be egy konferencián.
A műholdak között fontos szerepet játszott az Európai Űrügynökség Goce-missziója (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), mely 2009 és 2013 között különlegesen pontos méréseket végzett a földi gravitációról. Adatai részletesen bemutatták, milyen szerepet játszik a nehézségi erő az óceáni áramlatok mozgásában - olvasható a BBC News honlapján.
Az új térkép sokat segít a klímakutatóknak. A hatalmas víztömeg mozgása a bolygón a hő szállításában is szerepet játszik, ezért az új szimulációs éghajlati modellekbe is beépíthető.
A Goce olyan műszerekkel dolgozott, amelyek a Föld gravitációs vonzásának igen enyhe változásait is érzékelték. A vonzás azért mutat apró eltéréseket, mert a bolygó belsejében egyenlőtlen a tömeg elosztása.
A tudósok a megfigyelések alapján alkották meg a geoidot, amely a Föld idealizált felszínét jelenti. Ezt a formát vennék fel az óceánok, ha szelek, áramlatok, árapályok nem háborgatnák őket.
Összehasonlítva a más műholdak által mért tengerszint-magasságokat az ideális geoiddal, a kutatók megfigyelhetik, hol "halmozódott fel" víz.
A térképen világosan látható az afrikai partok mentén folyó Agulhas-áramlat, az Atlanti-óceánon át haladó Golf-áramlat, a Kurosio-áramlat, mely Japántól délre húzódik a Csendes-óceán északi része felé, az antarktiszi sarkköri áramlat, valamit az Egyenlítőt körülölelő áramok. Úszóbóják adataival ellenőrizték és pontosították a műholdas méréseket.
Az elegáns formája miatt a világűr Ferrarijának nevezett Goce volt a legalacsonyabban szálló műhold: pályája vége felé 224 kilométeres magasságból végezte a méréseket, így jobban érzékelte a gravitáció apró változásait. Xenon üzemanyaga tavaly novemberben elfogyott, az űreszköz a Falkland-szigetektől délre az Atlanti-óceánba zuhant.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-30191584)
A műholdak között fontos szerepet játszott az Európai Űrügynökség Goce-missziója (Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer), mely 2009 és 2013 között különlegesen pontos méréseket végzett a földi gravitációról. Adatai részletesen bemutatták, milyen szerepet játszik a nehézségi erő az óceáni áramlatok mozgásában - olvasható a BBC News honlapján.
Az új térkép sokat segít a klímakutatóknak. A hatalmas víztömeg mozgása a bolygón a hő szállításában is szerepet játszik, ezért az új szimulációs éghajlati modellekbe is beépíthető.
A Goce olyan műszerekkel dolgozott, amelyek a Föld gravitációs vonzásának igen enyhe változásait is érzékelték. A vonzás azért mutat apró eltéréseket, mert a bolygó belsejében egyenlőtlen a tömeg elosztása.
A tudósok a megfigyelések alapján alkották meg a geoidot, amely a Föld idealizált felszínét jelenti. Ezt a formát vennék fel az óceánok, ha szelek, áramlatok, árapályok nem háborgatnák őket.
Összehasonlítva a más műholdak által mért tengerszint-magasságokat az ideális geoiddal, a kutatók megfigyelhetik, hol "halmozódott fel" víz.
A térképen világosan látható az afrikai partok mentén folyó Agulhas-áramlat, az Atlanti-óceánon át haladó Golf-áramlat, a Kurosio-áramlat, mely Japántól délre húzódik a Csendes-óceán északi része felé, az antarktiszi sarkköri áramlat, valamit az Egyenlítőt körülölelő áramok. Úszóbóják adataival ellenőrizték és pontosították a műholdas méréseket.
Az elegáns formája miatt a világűr Ferrarijának nevezett Goce volt a legalacsonyabban szálló műhold: pályája vége felé 224 kilométeres magasságból végezte a méréseket, így jobban érzékelte a gravitáció apró változásait. Xenon üzemanyaga tavaly novemberben elfogyott, az űreszköz a Falkland-szigetektől délre az Atlanti-óceánba zuhant.
(http://www.bbc.com/news/science-environment-30191584)
érdekesség
,
óceán
,
térkép
,
természet
Az óceáni áramlatok eddigi legpontosabb térképe készült el
Először kelt át teherhajó az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül.
A
Fednav kanadai tengeri szállítmányozási cég MV Nunavik nevű, jég ellen
megerősített teherhajója szeptember 19-én indult az északkelet-kanadai
Nanuvik tartományban fekvő Deception-öbölből, és Kanadai északi partja
mentén haladva szeptember 30-án érkezett meg az alaszkai Barrowba -
jelentette be a Fednav.
A hajó 23 ezer tonna Kanadában bányászott
nikkelércet szállít Kínába. Az északnyugati átjárón átkelve útja 40
százalékkal rövidebb, mintha a Panama-csatorna felé vette volna az
útirányt. Üzemanyag-megtakarítása által 1430 tonnával kevesebb
üvegházhatású gázt bocsát ki útja során - idézte a Fednav közleményét a
LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.
A Japánban épült MV Nunavik képes 1,5 méter vastag jégmezőn átkelni háromcsomós (1 csomó=1852 méter/óra) sebességgel.
Az
Északi-sark olvadó jégmezői számos új tengeri útvonalat nyitottak meg a
kereskedelmi hajózás előtt a térségben az elmúlt években. Az útvonalak
lerövidítésével üzemanyagot takaríthatnak meg a cégek, és mert ez a
térség mélyebb, mint a Panama-csatorna, nagyobb terhet szállíthatnak az
egyes utakon.
Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Oroszország
szibériai partvidéke mentén vezető hajózási útvonalon, az északkeleti
átjárón 2012-ben kelt át egy orosz tartályhajó Norvégiából Japánba.
Tavaly az északnyugati átjárón először kelt át teherhajó, de a kanadai
parti őrség jégtörőinek kíséretében haladt.
Bár idén a jég
vastagabb az északnyugati átjáró szigetei és félszigetei körül, a
Nunavik nem találkozott olyan vastag jéggel, amely akadályozta volna
haladását.
Az északnyugati átjárón való első átkelés 1845-ben
halállal végződött, Sir John Franklin angol sarkkutató két hajója a jég
fogságába került, mindenki meghalt. Kanadai kutatók a múlt hónapban
bukkantak rá Franklin szerencsétlenül járt Erebus hajójára a
Viktória-tengerszorosban.http://www.livescience.com/48105-cargo-ship-solos-northwest-passage.html
forrás: MTI
kép: http://www.livescience.com
hajó
,
közlekedés
,
óceán
Először kelt át teherszállító hajó jégtörő segítsége nélkül az északnyugati átjárón
A világ óceánjainak "egészségi állapota" a korábban véltnél jóval gyorsabban romlik - figyelmeztet az óceánok állapotát vizsgáló nemzetközi program (International Programme on the State of the Ocean, IPSO) új jelentése, amely szerint a nagy tengereknek számos fenyegetéssel kell szembenézniük.
 |
forrás: MTI - kép: natgeotv.com
|
Az óceánok egyre melegebbé válnak a klímaváltozás hatására, lassan veszítenek lúgosságukból a nagy mennyiségű szén-dioxid-elnyelés következtében és a túlhalászat, valamint a szennyezés is nagy fenyegetést jelent rájuk nézve. A szennyező anyagok hatására oxigénben szegény, illetve oxigénmentes "halálzónává" változott óceáni területek, amelyek valóságos hal- és növénytemetőnek számítanak, szintén jelentős problémát jelentenek.
A jelentés szerint a feltételek adottak az óceáni élővilág olyan típusú tömeges kipusztulásához, amelyre már volt példa a múltban.
A dokumentum szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy "míg a szárazföldi hőmérséklet-növekedésében némi szünet állhat be, addig az óceánok ettől függetlenül tovább fognak melegedni. A legtöbb esetben azonban a nagy nyilvánosság és a döntéshozók nem ismerik fel, vagy szándékosan figyelmen kívül hagyják a helyzet súlyosságát".
A dokumentum szerint nem az egyes környezetkárosító problémák, hanem azok együttes hatása jelenti a legnagyobb fenyegetést. A korallzátonyok például nemcsak a magasabb hőmérsékletektől és a savasodás következményeitől szenvednek, hanem a nem megfelelő halászati módszerek, a szennyezés, az eliszaposodás és a mérgező vízvirágzás is pusztító hatással van rájuk.
A jótékonysági szervezetek által alapított IPSO a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) védett területekkel foglalkozó bizottságával (World Commission on Protected Areas, WCPA) közösen szervezett 2011-es és 2012-es workshopokra alapozva öt részből álló jelentést hoz nyilvánosságra a problémáról.
A dokumentumok a szén-dioxid-kibocsátás növekedésének visszaszorítására szólítják fel a világ kormányait, amennyiben ugyanis a legfőbb üvegházhatású gázként számon tartott szén-dioxid légköri koncentrációja meghaladja a 450 ppm (milliomod térfogatrész) szintet, akkor később a század folyamán erősen savasodni fognak az óceánok. A jelentés emellett a halászterületek hatékonyabb kezelését és a legtöbb kárt okozó vegyszerek csoportjainak listázását sürgeti - adta hírül a BBC hírportálja.
állatvilág
,
érdekesség
,
óceán
,
természet
Gyorsan romlik az óceánok "egészsége" egy nemzetközi jelentés szerint
Az Indiai-óceán feneke alatt eltemetett ősi földrész nyomaira bukkant egy nemzetközi kutatócsoport, amely bizonyítékokat talált arra, hogy a kontinens a 2000 millió évvel ezelőtt keletkezett és 85 millió évvel ezelőtt töredezett szét.
A tudósok által Mauritiának nevezett földrész akkor töredezett szét és tűnt el az óceán hullámaiban, amikor a mai modern világ elkezdett kialakulni.
750 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen óriás szuperkontinens volt, amelyet Rodiniának neveznek. India akkor Madagaszkár mellett terült el, holott manapság több ezer kilométer választja el a két térséget egymástól. A kutatók most megtalálni vélték azt a mikrokontinenst, amely annak idején a kettő között elterült - olvasható a BBC hírportálján.
A norvég, dél-afrikai, brit és német kutatókból álló tudóscsoport Mauritius tengerpartjainak homokszemcséit elemezve jutott erre a következtetésre. A szemcsék vulkanikus eredetűek, egy kilencmillió évvel ezelőtti vulkánkitörésből származnak, ám olyan ásványokat is tartalmaznak, amelyek még ennél is jóval öregebbek.
"Cirkont találtunk a homokszemcsékben, olyan anyagot, amely tipikusan a kontinentális kéregben található. Életkora nagyon öreg" - magyarázta Trond Torsvik, az oslói Egyetem professzora.
A cirkon az 1970-600 millió évvel ezelőtti időszakból származik, és a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az ősi kontinens kéregmaradványa, amely egy vulkánikus kitörés nyomán került a sziget felszínére.
Torsvik professzor szerint Mauritia feltételezett részei 10 kilométer mélyen Mauritius alatt terülnek el, az Indiai-óceán feneke alatt. A földrész évmilliókon keresztül létezett az első földtörténeti időtől, az úgy nevezett prekambrium kortól - amikor a föld pusztaság volt és élet nem létezett - egészen addig, amikor dinoszauruszok éltek a Földön. Nyolcvanötmillió évvel ezelőtt, amikor India elkezdett elszakadni Madagaszkártól jelenlegi helye felé, a mikrokontinens széttöredezett, és eltűnt a hullámokban. Csak egy kicsiny része maradt fenn.
"A Seychelles-szigetek gránitból vagy kontinentális kéregből tevődnek össze, és az India-óceán kellős közepén terülnek el. Ám egykoron Madagaszkártól északra feküdtek. Úgy véljük, hogy valamikor sokkal nagyobb volt, mi több, jó néhány ilyen levált kontinentális kéregdarab van szerte az óceánban" - idézte Torsvikot a BBC News.
A tudósok szerint további kutatások szükségesek annak megállapításra, hogy mi maradt meg ebből az elsüllyedt térségből.
A tudósok által Mauritiának nevezett földrész akkor töredezett szét és tűnt el az óceán hullámaiban, amikor a mai modern világ elkezdett kialakulni.
750 millió évvel ezelőtt a Föld egyetlen óriás szuperkontinens volt, amelyet Rodiniának neveznek. India akkor Madagaszkár mellett terült el, holott manapság több ezer kilométer választja el a két térséget egymástól. A kutatók most megtalálni vélték azt a mikrokontinenst, amely annak idején a kettő között elterült - olvasható a BBC hírportálján.
A norvég, dél-afrikai, brit és német kutatókból álló tudóscsoport Mauritius tengerpartjainak homokszemcséit elemezve jutott erre a következtetésre. A szemcsék vulkanikus eredetűek, egy kilencmillió évvel ezelőtti vulkánkitörésből származnak, ám olyan ásványokat is tartalmaznak, amelyek még ennél is jóval öregebbek.
"Cirkont találtunk a homokszemcsékben, olyan anyagot, amely tipikusan a kontinentális kéregben található. Életkora nagyon öreg" - magyarázta Trond Torsvik, az oslói Egyetem professzora.
A cirkon az 1970-600 millió évvel ezelőtti időszakból származik, és a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az ősi kontinens kéregmaradványa, amely egy vulkánikus kitörés nyomán került a sziget felszínére.
Torsvik professzor szerint Mauritia feltételezett részei 10 kilométer mélyen Mauritius alatt terülnek el, az Indiai-óceán feneke alatt. A földrész évmilliókon keresztül létezett az első földtörténeti időtől, az úgy nevezett prekambrium kortól - amikor a föld pusztaság volt és élet nem létezett - egészen addig, amikor dinoszauruszok éltek a Földön. Nyolcvanötmillió évvel ezelőtt, amikor India elkezdett elszakadni Madagaszkártól jelenlegi helye felé, a mikrokontinens széttöredezett, és eltűnt a hullámokban. Csak egy kicsiny része maradt fenn.
"A Seychelles-szigetek gránitból vagy kontinentális kéregből tevődnek össze, és az India-óceán kellős közepén terülnek el. Ám egykoron Madagaszkártól északra feküdtek. Úgy véljük, hogy valamikor sokkal nagyobb volt, mi több, jó néhány ilyen levált kontinentális kéregdarab van szerte az óceánban" - idézte Torsvikot a BBC News.
A tudósok szerint további kutatások szükségesek annak megállapításra, hogy mi maradt meg ebből az elsüllyedt térségből.
forrás: MTI
Ősi kontinens nyomaira bukkantak az Indiai-óceánban
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)