A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agy. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: agy. Összes bejegyzés megjelenítése

A mediterrán étrend jótékony hatással lehet az idős emberek agyának egészségére

A mediterrán étrendet követő idős emberek agyának térfogata kevesebbet csökkent három év alatt, mint azon társaiké, akik a vizsgált időszakban nem követték pontosan az egyebek között olívaolajban, babfélékben, friss gyümölcsökben és zöldségekben gazdag étrendet - derült ki a Neurology című orvosi folyóiratban megjelent tanulmányból.

 

"Ahogy öregszünk, agyunk zsugorodik és veszítünk agysejtjeinkből, ami hatással lehet a tanulási folyamatokra és a memóriára" - mondta a tanulmányt vezető Michelle Luciano, az Edinburghi Egyetem kutatója.
  
A szakemberek 967 olyan hetvenéves kor körüli skót ember táplálkozási szokásait vizsgálták meg, akik nem szenvedtek időskori elbutulásban - ismertette a tanulmányt a Medicalxpress című egészségügyi portál.
  
Az alanyok közül 562-en MRI-vizsgálaton estek át nagyjából 73 éves korukban. A vizsgálat során megmérték agyuk és szürkeállományuk térfogatát, továbbá az agykéreg - az agy lebenyeinek külső rétege, amely fontos szerepet játszik a gondolkodás, a beszéd, a tudatosság és az emlékezet irányításában - vastagságát.
  
Három évvel később ebből a csoportból 401 ember esett át újabb MRI-vizsgálaton, amelynek eredményeit összevetették azzal, hogy az érintettek mennyire pontosan követték a mediterrán étrendet, amely bővelkedik a gyümölcsökben, zöldségekben, olívaolajban, babfélékben és gabonaszemekben, valamint mérsékelt mennyiségű halat, tejterméket, bort és korlátozott mennyiségű vörös húst, valamint szárnyast tartalmaz.
  
Azok az alanyok, akik nem követték pontosan a mediterrán étrendet, nagyobb eséllyel veszítettek többet agytérfogatukból a három év alatt, mint azok, akik szigorúan figyeltek a táplálkozásukra.
  
A kutatók ugyanerre az eredményre jutottak, miután számításba vettek olyan, az agytérfogatot befolyásolni képes tényezőket, mint a kor, az iskolai végzettség, a cukorbetegség és a magas vérnyomás.
  
A vizsgálat ugyanakkor nem mutatott ki összefüggést a szürkeállomány térfogata vagy az agykéreg vastagsága és a mediterrán étrend között. Az eredmények szerint a hal- és a húsfogyasztás továbbá nincs kapcsolatban az agyi változásokkal, ami ellentmond korábbi tanulmányok eredményeinek.
  
"Lehetséges, hogy a mediterrán étrend többi összetevője, vagy épp az alapanyagok kombinációja a felelős a megfigyelt összefüggésért" - jegyezte meg Luciano, hozzátéve, hogy a korábbi tanulmányokkal ellentétben a mostani kutatás nem egyetlen időpontban mért eredményekre alapozva, hanem hosszú távon vizsgálta az alanyok agyának változását.
  
"Tanulmányunk során először az alanyok táplálkozási szokásait vizsgáltuk meg és csak utána agyuk térfogatát, ami azt sugallja, hogy az étrend hosszú távú védelmet nyújthat az agynak" - hangsúlyozta a szakember, elismerve, hogy nagyobb méretű tanulmányokra lesz szükség a mostani eredmények megerősítéséhez.

A nők agya kisebb, de hatékonyabban működik

A nők agya kisebb, de hatékonyabban működik, mint a férfiaké - állítják amerikai és spanyol kutatók közös tanulmányukban. 
 
A Los Angeles-i egyetem és a madridi egyetem tudósai intelligenciatesztek egész sorát végeztették el nőkkel és férfiakkal, és arra jutottak, hogy a nők agya a férfiakéhoz képest kevesebb energiával és neuron használatával képes megoldani ugyanazokat a bonyolult feladatokat.

A nők jobbnak bizonyultak következtetésekben és néhány numerikus feladatban. 


A férfiaknak "térintelligenciájuk" - térérzékelésük, gondolkodási képességük három dimenzióban - a jobb - adta hírül a The Sunday Telegraph című brit lap.

forrás: MTI

Az éjjeli munka öregíti az agyat és károsítja a működését

Az éjjeli munka öregíti az agyat és károsítja a működését - figyelmeztetett egy friss tanulmány.


Angol és francia kutatók kimutatták: a biológiai órával ellenkező munkaidő egy évtized alatt plusz hat évvel öregíti az agyat. A normális munkaidőhöz való visszatérés után öt év kellett az agy regenerálódáshoz - idézte a BBC hírportálja az Occupational and Environmental Medicine című szaklapban megjelent tanulmányt.

A szervezet belső órája szerint az embernek nappal kell aktívnak lenni, éjjel kell aludni. Ismeretesek az órával ellentétes életmód káros hatásai a mellráktól az elhízásig. A Swansea-i Egyetem és a Toulouse-i Egyetem kutatócsoportja most azt vizsgálta meg, hogyan befolyásolja az éjjeli műszak az agyműködést.

 Franciaországban háromezer résztvevő memóriáját, gondolkodási sebességét és kognitív képességeit mérték tesztekkel. Az idő múlásával az agy is öregszik, a kutatók azonban azt mondták, az éjjeli műszak felgyorsította ezt a folyamatot.

  Akik több mint tíz évet dolgoztak éjszaka, azoknak az eredményei a mintegy hat és fél évvel idősebbekének feleltek meg. Amint abbahagyták a váltott műszakot, öt év alatt "meggyógyultak".

"Lényeges hanyatlást tapasztaltunk az agyműködésben. Valószínű, hogy ha bonyolultabb feladatot vállalnak, talán több hibát ejtenek, és esetleg százból egynek messzemenő következményei lehetnek, azt azonban nehéz lenne megmondani, hogy a mindennapi életben ez milyen hatással járna" - mondta Philip Tucker, a Swansea-i Egyetem kutatócsoportjának tagja.

 Mivel a társadalomnak szüksége van az éjszakai munkára, "a kárait enyhíteni kell a munkaidő-beosztás jobb tervezésével és rendszeres egészségügyi szűréssel, amelyben a kognitív teljesítményt is mérni kell" - tette hozzá.

 (http://www.bbc.com/news/health-29879521)

forrás : MTI

A bizánci korban is végeztek agyműtéteket

Ezer éve, a bizánci korban elvégzett agyműtét nyomaira bukkantak a törökországi Kocaeli Egyetem régészei, akik a Kücükcekmece-tó környékén végeznek feltárásokat.


Az archeológusok az Isztambul központjától 20 kilométerre nyugatra fekvő tó térségében két nekropoliszban folytatnak ásatásokat, eddig hetven sírt tártak fel, ahonnan a legkülönbözőbb korú személyek földi maradványai kerültek napvilágra - olvasható a Hurriyet Daily News angol nyelvű török lap online kiadásában.

A halottak egy csoportja 20-35 éves korában távozott az élők sorából. A férfiak átlagos testmagassága 165 centiméter volt, míg a nőké nem haladta meg a 150-155 centimétert. Bár fiatal emberekről van szó, olyan csontkárosodásokat és ízületi bántalmakat fedeztek fel az antropológusok, amelyek leginkább az idős korra jellemzőek. Némely csontvázon fertőző betegségek nyomait is találtak.

 "Lehet, hogy valamilyen öröklött családi elváltozásokról van szó, de sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a személyek nehéz fizikai munkát végeztek" - vélekedett Ömer Turan, a Kocaeli Egyetem igazságügyi orvostani szakértője.

Állítását alátámasztani látszik az elhunytak fogazata is, amelyen nyomott hagyott a durva gabonaőrleményből sütött kenyér.

 "Egy olyan közösségről van szó, amely tagjainak kemény munka, hiányos táplálkozás és korai halál jutott osztályrészül" - tette hozzá Ömer Turan.

Az ásatások során napvilágra kerültek egy 30 év körüli, a bizánci korban élt személy földi maradványai, aki koponyaműtéten esett át.

"Szabályos bemetszésről van szó, olyasféléről, amelyet a jelenkori idegsebészek is ejtenek. A koponya megnyitása igen fájdalmas, amit érzéstelenítés nélkül aligha lehet elviselni, ennek alapján arra következtetünk, hogy egy évezrede is létezhetett valamiféle fájdalomcsillapítás. A csontok biokémiai vizsgálata esetleg elárulhatja, hogy miféle vegyületeket alkalmazhattak a bizánci kirurgusok. A koponyán a csontgyógyulás jeleit is felfedeztük, ez azt jelenti, hogy a beteg túlélte a műtétet" - magyarázta Ömer Turan.

http://www.hurriyetdailynews.com/thousands-year-old-bones-come-to-surface-in-istanbul.aspx?pageID=238&nID=75792&NewsCatID=375

VIII. Henrik angol király dühkitörései

VIII. Henrik angol király (1491-1547) dühkitöréseit és kiszámíthatatlan viselkedését olyan sorozatos traumás agysérülések okozhatták, amelyek a mai amerikaifutball-játékosoknál és más sportolóknál is megfigyelhetőek - vélik Yale Egyetem kutatói.

 

A hirtelen, erős ütések miatt keletkező traumás agysérülés megmagyarázhatja az anglikán egyházat megalapító király életének utolsó évtizedét megnehezítő emlékezetkieséseket, dühkitöréseket, fejfájást, álmatlanságot, az érzések kontrollálására való képtelenséget, valamint az esetleges nemzésképtelenséget is.

"Nagyon érdekes belegondolni abba, hogy a modern európai történelem talán örökre megváltozott egy fejet ért ütés miatt" - mondta Arash Salardini, a Yale Egyetem neurológusa, a kutatásaikat összegző tanulmány fő szerzője.

VIII. Henrik 1534-ben szakított a katolikus egyházzal, és létrehozta a Rómától független anglikán egyházat, amelynek feje ő maga lett. Az egyházszakadás egyik kiváltó okaként szokás hivatkozni arra, hogy a pápa helytelenítette VIII. Henrik első házasságának felbontását, valamint a néhány évvel később kivégzett Boleyn Annával kötött második házasságot.

A kutatásban részt vevő Muhammad Qaiser Ikram és Fazle Hakim Saijad az uralkodó számos levelét és más történeti forrásokat is elemeztek, így próbálva rekonstruálni VIII. Henrik kórtörténetét és azokat az eseményeket, amelyek hozzájárulhattak betegségeihez. Eredményeik megerősítik néhány történész azon felvetését, hogy lovagi tornákon szerzett sérülések okozhatták a király későbbi viselkedési és egészségi problémáit.

Az uralkodó a harmincas éveiben két komoly fejsérülést is szenvedett: 1524-ben áthatolt sisakrostélyán ellenfele lándzsája egy lovagi tornán, egy évvel később pedig fejjel előre esett egy patakba, amelyet megpróbált rúddal átugrani. A kutatók szerint azonban a király egyre inkább kiszámíthatatlanná váló viselkedését egy 1536-os lovagi tornán bekövetkezett baleset okozta. Ekkor egy ló zuhant VIII. Henrikre, aki két órán át nem nyerte vissza eszméletét.

"A történészek egyetértenek abban, hogy a király viselkedése megváltozott 1536 után" - hangsúlyozta Arash Salardini, megjegyezve, hogy a fiatal Henrikről született leírások egy bölcs katonai és politikai döntéseket hozó, higgadt, intelligens férfiról szólnak. Viselkedése később gyökeresen megváltozott, hajlamos lett a feledékenységre és a dühöngésre.

A tudósok szerint néhány forrás alapján még az is elképzelhető, hogy a fejsérülések mellékhatásaként az uralkodó esetleg hormontermelési zavarokkal, metabolikus szindróma nevű anyagcserezavarral, valamint ebből fakadóan nemzésképtelenséggel küszködött.

A kutatók által korábban felvetett más betegségek - szifilisz, cukorbetegség vagy az elhízással járó Cushing-szindróma - a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kevésbé valószínűek - olvasható az amerikai egyetem honlapján közzétett tanulmányban, amelynek végkövetkeztetése szerint a traumás agysérülés a legjobb magyarázat a király viselkedési rendellenességeire.

http://phys.org/news/2016-02-henry-viii-brain-injury-nfl.html

A humor forrását vizsgálták az agyban amerikai kutatók

Hol fakad a humor az emberi agyban? Kutatók profi nevettetők agyát szkennelték, hogy rájöjjenek, az agy mely területei lépnek működésbe viccmeséléskor - számolt be róla a LiveScience tudományos portál.


Az átlagos emberekhez vagy amatőrökhöz mérve a profi humoristáknak az az agyterülete aktívabb volt, amely a humor megalkotásához járul hozzá. A komikusoknak viszont azok az agyterületei, ahonnan a humor kiváltotta öröm ered, kevésbé voltak aktívak - derült ki az amerikai Idegtudományi Társaság éves közgyűlésén bemutatott egyik tanulmányból.

"Sok kutatás irányult a humor megértésében részt vevő agyterületekre, ám kevesen vizsgálták a humor keletkezését. Los Angelesben sok az olyan profi humorista, akik intésre képesek improvizálni, közülük kértünk fel néhányat, és bevontunk a tanulmányba amatőr nevettetőket, valamint kontrolcsoportként hétköznapi embereket is" - mondta el Ori Amir, a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatója.

A résztvevőknek mágneses rezonanciás képalkotó eljárással (MRI) vizsgálták az agytevékenységét. Az önkéntesek befeküdtek a gépbe, majd karikatúrákat mutattak nekik képaláírás nélkül. Azt kérték tőlük, írjanak a képhez vicces szöveget, semleges, nem humoros képaláírást vagy ne írjanak semmit.

A kapott eredmények különbségeket mutattak az agy "örömközpontjaiban", melyekről úgy tartják, a humor megértésében játszanak szerepet. A kontrolcsoportnál ezek a területek bizonyultak a legaktívabbaknak, utánuk következtek az amatőr nevettetők, legkevésbé a profik örömközpontjai léptek működésbe. Mi több, a profi humoristáknál rövidebb ideig működtek ezek a területek, mint a többi résztvevőnél.

"Érdekes módon a működés rövidsége a depresszióval is kapcsolatos, tehát a szomorú bohóc sztereotípiában lehet valami igazság. Az is elképzelhető azonban, hogy a profi nevettetők egyszerűen jobban hozzászoktak a vicces dolgokhoz" - magyarázta Amir.

Ugyanakkor a humoristáknál a halántéklebenyben találtak nagy aktivitást. A tudósok úgy vélik, ez a terület az, ahol a humor születik. A vizsgálat során a kontrolcsoport résztvevőinél ez volt a legkevésbé aktív terület.

    (http://www.livescience.com/48775-humor-brain-activity.html)