Növelik a magyar fiatalokat szerepeltető csapatok támogatását

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) növeli a magyar fiatalokat szerepeltető élvonalbeli és másodosztályú klubok támogatását.

"Folytatódik a korábban az elnökség által elindított stratégiai szabályozás. Balogh Norbert, Kleinheisler László vagy Nagy Ádám játéka mindenkit meggyőzött arról, hogy a fiatalok szerepeltetése a színvonal emelkedését is segíti. Ezért növekszik az a pénz, amelyet a központi bevételből a csapatok ezzel összefüggésben megszerezhetnek" - olvasható az MLSZ honlapján az elnökség keddi ülésének beszámolójában.
  
Az MLSZ vezető testülete tavaly májusban határozott úgy, hogy az OTP Bank Liga csapatai egyenként akár évi 300-400 millió forinthoz juthatnak, ha a keretükben legfeljebb hét, a pályán pedig legfeljebb három idegenlégiós szerepel. A nemzetközi kupákban érdekelt együttesek némi kedvezményt kaptak: tíz és öt az engedélyezett külföldiek száma.
  
A fiatal magyar tehetségek beépítését szolgáló akkori terveknek megfelelően, amíg a jelenlegi szezonban egy U20-as játékosnak kell a pályán lennie, addig a következőben már kettőnek. Szintén változás lesz a 2016/17-es idényben, hogy a nemzetközi kupákban nem érdekelt csapatok szintén élhetnek az öt külföldi labdarúgó szerepeltetésével, amikor Bajnokok Ligája- vagy Európa Liga-induló ellenféllel találkoznak.
  
"Az alapvető cél, hogy az ügyesebb játékosok 23 éves korukra jelentős felnőtt versenytapasztalattal is rendelkezzenek. Rendszeres pályára lépésük pedig segítse a szurkolók klubjukkal való azonosulását. A most zajló szezonban úgy alakult, hogy igen magas, 73 százalék volt a magyar játékosok aránya a pályán és mindössze 27 a külföldieké. A korábbi szezonokban, az intézkedések és a cél érdekében történt összefogás előtt, 60-40 százalék volt a megszokott arány" - olvasható az MLSZ honlapján.
  
A másodosztályban immár két U19-es, vagy fiatalabb korú játékos folyamatos szerepeltetése lesz kötelező, ami bekerül a Merkantil Bank NB II versenykiírásába. Az a klub, amely idegenlégióst szerepeltet, továbbra is jelentős összegektől esik el.
  
"Így az első két osztályban összesen közel száz tehetséges fiatal folyamatos versenyeztetése várható, amely a korosztályos válogatottak merítési lehetőségeit is nagyban segíti" - írta az MLSZ a várt eredményről.
  
Az elnökség döntött az amatőr és a profi futball közötti átmenetet jelentő harmadosztályú klubok segítéséről is: a mostani szezonra egy azonnali, rendkívüli támogatással, a következő idénytől kezdve pedig egy tervezhető, a finanszírozási rendszerbe beépülő, rendszeres támogatással segíti az NB III-as csapatokat, amelyek eddig elestek az amatőröknél megvalósított díjcsökkentési kedvezménytől, amennyiben hivatásos szerződéssel is foglalkoztattak labdarúgót. Azon egyesületekre a támogatás nem fog vonatkozni, amelyek külföldi játékosokat szerepeltetnek.
  
Az elnökségi ülésen napirendre került a TAO-pénzek ellenőrzése is, amelyet 2014-től az MLSZ végez. Ez alapján az elmúlt két évben 1466 program elszámolásának a vizsgálatát zárta le a szövetség, 197 alkalommal tételes helyszíni ellenőrzést is tartott.
 
"A sportszervezetek döntő többsége szabályosan el tud számolni a folyósított TAO-támogatásokkal, sok esetben inkább alaki, mint tartalmi problémákat tapasztaltak az ellenőrök" - áll a beszámolóban, amely alapján összesen 742 millió forint értékben különböző szabálytalanságokat is feltártak, ami a vizsgált elszámolások teljes értékére vetítve 5,8 százalékos szabálytalansági arányt jelent.

Gyenge fizikai teszteredmények az utánpótláskorú labdarúgóknál

A magyar utánpótláskorú futballisták izomzata és élettani funkciói nem adnak jó alapot az egyéb területek fejlesztésére, ezért edzéselméleti megújulásra van szükség - Szalai László U20-as szövetségi edző és Klink Zoltán erőnléti edző szerint.

A két szakember a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szerdai sajtóbeszélgetésén részletesen beszámolt az U20-as válogatottnál elvégzett helyzetelemzés és számítógépes mérések eredményeiről, amelyek elsősorban a játékosok mozgását és élettani funkcióikat érintette.
  
"A gerinc és környékének izomzata például egyik futballistánál sem volt megfelelő, de ha ez nincs rendben, akkor felesleges is mással foglalkozni, először ezt kell rendbe tenni" - mondta Szalai László, az MLSZ edzőképzésért felelős vezetője.
  
Ugyanakkor hangsúlyozta, ebben nagy felelőssége van az iskolai testnevelésnek is, de a társadalmi berendezkedés sem ad megfelelő alapot. "Magyarországon ma már a gyerekek többsége úgy nő fel, hogy szinte alig mozog, leginkább otthon, a számítógép vagy az okostelefon előtt ül, nem pedig fára mászik, vagy a parkban szaladgál a többiekkel" - jelentette ki a szövetségi edző, s kitért rá, hogy például Nyugat-Európában és a skandináv országokban egészen másképp nőnek fel a gyerekek, ott ugyanis mindennapos az aktív testmozgás.
 
 A futballszakmai adatokra térve Szalai példának hozta fel a mérkőzésenkénti sprintelések számát, kiemelve, hogy az európai labdarúgásban azt a futást tekintik sprintnek, amely legalább 27 km/órás sebességgel történik. Jelezte, hogy a leggyorsabb sztárjátékosok, mint a holland Arjen Robben, vagy a walesi Gareth Bale 36-38 km/órás sprintekre képesek a meccseken, s 90 perc alatt akár 10-15 ilyet is végrehajtanak.
 
 "Mi egy mérkőzésen mindössze kettő sprintet tudtunk bemérni egy játékosnál, s ez a kettő is épphogy elérte az alsó határértéket, a 27 km/órát" - mondta a szövetségi edző, hozzátéve, hogy a sprint végrehajtásához megfelelő izomzatra van szükség, ahhoz pedig, hogy ebből egy meccsen többet is tudjon egy futballista, az élettani funkcióknak kell megfelelően működniük.
  
Szalai László a futballakadémiák felelősségét feszegető kérdésre válaszolva azt mondta, kizárólag ezek az intézmények nem hibáztathatóak a kialakult helyzetért, Magyarországon ugyanis jellemző, hogy 16-17 éves játékosokat felhívnak az NB I-es csapatok kereteibe, s egyáltalán nem biztos, hogy ott elvégeztetik velük azt a fejlesztőmunkát, amelyet az akadémián végig megköveteltek tőlük.
  
Az U20-as csapat mellett dolgozó Klink Zoltán - aki korábban többek között Erdei Zsolt profi ökölvívót, Kammerer Zoltán kajakost, és a női vízilabda-válogatottat is segítette - azt mondta, az elmúlt 30 évben az edzéselmélet "elrohant Magyarország mellett".

  "Egész egyszerűen nem jó, amit tanítanak az edzőknek, utána pedig tőlük várják a megváltást, ők viszont azt tudják csak továbbadni, amit megtanítottak nekik" - jelentette ki a szakember, s hozzátette, az U20-as futballistáknál kialakult helyzet például olyan, mintha egy tetőszerkezettel rendelkező, berendezett lakóháznak utólag kellene felhúzni az oldalfalait és megépíteni az alapját.
  
Szalai László az U20-as válogatott edzőtáborozásáról beszámolva számítógépes grafikonon mutatta be, hogy a játékosok szíve hogyan alkalmazkodott hat nap alatt a megnövekedett terheléshez, s hangsúlyozta, a labdarúgóknak nem a mérkőzésen kell megkapniuk a csúcsterhelést. "Gondoljunk csak bele, hogy mennyivel könnyebb éles helyzetben jó döntést hozni akkor, ha közben a szervezet mondjuk csak 70 százalékon dolgozik, mert az edzéseken már hozzászokott a nagyobb terheléshez" - mondta a szövetségi edző, s kitért arra is, hogy az említett fizikális lemaradás viszonylag rövid idő alatt, megfelelő edzésmunkával pótolható.
  
Az U20-as csapat szakvezetője jelezte, minden játékos személyre szabott, külön edzésprogramot kap a válogatott stábjától, hogy amikor visszatér a klubjába, akkor is el tudja végezni a szükséges munkát.