A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korrupció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: korrupció. Összes bejegyzés megjelenítése
Az MSZP szerint az ország egész lakossága szenved a "rendszerszintű állami korrupciótól", amelytől "orrfacsaróan bűzlik a kormány".
Burány Sándor, a szocialisták országgyűlési képviselője, a parlament költségvetési bizottságának elnöke fogalmazott így vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.
Az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy a magyar hatóságok többszöri kérésre sem hajlandók kivizsgálni vezető tisztségviselők korrupciós gyanúit, helyette "tragikomikus" módon "össze-vissza hazudoznak".
Szerinte a hatóságoknak már hónapokkal ezelőtt, Horváth András volt NAV-dolgozó (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) ezermilliárd forintosra becsült áfacsalásról szóló állításai után nyomozást kellett volna indítaniuk, a vizsgálat idejére felfüggesztve az érintetteket. A kabinet vizsgálat helyett azonban még csak személyi konzekvenciákat sem vont le akkor sem, és most a kitiltási ügyben sem - fejtette ki a szocialista képviselő, aki kiemelte: nem külföldről, a CIA-től, hanem a magyar főügyésztől, belügyminisztertől és rendőrségi vezetőktől várnak lépéseket a korrupciógyanús ügyekben.
Burány Sándor szólt arról is, úgy gondolják, az internetadóról nincs mit tárgyalni, arra ugyanis egyértelműen nincs szükség. Emellett gyanúsnak ítélte, hogy "friss sajtóhírek" szerint hamis okmányokkal rendelkezett az a sofőr, aki az önkormányzati választások előtt halálra gázolta Váradi András alcsútdobozi juhászt, az Együtt-PM helyi polgármesterjelöltjét, így az ügyben jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik nyomozás.
Kérdésekre válaszolva a szocialista képviselő elmondta, az MSZP úgy döntött, vezetői és tagjai magánemberként eldönthetik, részt vesznek-e a vasárnap délutánra meghirdetett, a NAV elnökének távozását követelő tüntetésen, de az eseményen - a szervezők kérésére - pártszimbólumokat nem használnak majd.
Korrupciótól bűzlik a kormány
Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi.
A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".
A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.
Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.
A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint "az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre - így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre - vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.
Továbbá ha valaki egyes - például vagyoni hátrányt okozó - szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.
A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.
A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.
A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".
A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.
Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.
A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint "az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre - így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre - vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.
Továbbá ha valaki egyes - például vagyoni hátrányt okozó - szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.
A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.
A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.
A korrupció hatékonyabb felderítése érdekében módosítaná a Btk.-t az IM
Korrupció vádjával őrizetbe vették, majd 200 ezer dollár óvadék ellenében szabadlábra helyezték Sheldon Silvert, New York állam törvényhozása alsóházának elnökét.
A 70 éves demokrata politikus, aki több mint két évtizede tölti be ezt a tisztséget, a vád szerint a hivatalával visszaélve mintegy 4 millió dollárnyi kenőpénzt és üzleti sápot fogadott el. A politikus - egyben gyakorló ügyvéd - ellen öt pontban emeltek vádat, amelyek mindegyikéért 20 évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik.
A bírósági iratok szerint Silver illegális jövedelmének mintegy 3 milliós részét egy személyi sérülésekre szakosodott ügyvédi irodán keresztül, közvetítői díjként kapta, egy orvos jóvoltából. Az illető klinikai mellhártyarák-kutatása titokban állami támogatásban részesült, amiért cserébe ő azbesztbeteg panaszosokat irányított az ügyvéd-házelnökhöz.
Mintegy 700 ezer dollárhoz a vád szerint olyan ingatlanfejlesztőktől jutott Silver egy másik ügyvédi irodán keresztül, akiknek segített adókedvezményt kieszközölni.
A New York-i állami közgyűlés elnöke a bíróságon kifejezte meggyőződését, hogy egy tisztességes eljárás tisztázni fogja őt a vádak alól. Az alsóházi demokraták támogatásukról biztosították a politikust, aki nem mondott le tisztségéről.
Bill de Blasio, New York város demokrata polgármestere szintén úgy vélekedett, hogy Sheldon Silvernek nem kell lemondania, és megilleti a tisztességes eljárásához való jog.
Silvert az állam fővárosa, Albany három legbefolyásosabb embere között tartották számon, Andrew Cuomo demokrata kormányzó és Dean Skelos, az állami szenátus republikánus többségi frakciójának vezetője mellett.
New York államban 2000 óta legkevesebb 30 helyi politikust vádoltak meg bűncselekménnyel vagy etikai vétséggel.
A 70 éves demokrata politikus, aki több mint két évtizede tölti be ezt a tisztséget, a vád szerint a hivatalával visszaélve mintegy 4 millió dollárnyi kenőpénzt és üzleti sápot fogadott el. A politikus - egyben gyakorló ügyvéd - ellen öt pontban emeltek vádat, amelyek mindegyikéért 20 évig tartó szabadságvesztésre ítélhetik.
A bírósági iratok szerint Silver illegális jövedelmének mintegy 3 milliós részét egy személyi sérülésekre szakosodott ügyvédi irodán keresztül, közvetítői díjként kapta, egy orvos jóvoltából. Az illető klinikai mellhártyarák-kutatása titokban állami támogatásban részesült, amiért cserébe ő azbesztbeteg panaszosokat irányított az ügyvéd-házelnökhöz.
Mintegy 700 ezer dollárhoz a vád szerint olyan ingatlanfejlesztőktől jutott Silver egy másik ügyvédi irodán keresztül, akiknek segített adókedvezményt kieszközölni.
A New York-i állami közgyűlés elnöke a bíróságon kifejezte meggyőződését, hogy egy tisztességes eljárás tisztázni fogja őt a vádak alól. Az alsóházi demokraták támogatásukról biztosították a politikust, aki nem mondott le tisztségéről.
Bill de Blasio, New York város demokrata polgármestere szintén úgy vélekedett, hogy Sheldon Silvernek nem kell lemondania, és megilleti a tisztességes eljárásához való jog.
Silvert az állam fővárosa, Albany három legbefolyásosabb embere között tartották számon, Andrew Cuomo demokrata kormányzó és Dean Skelos, az állami szenátus republikánus többségi frakciójának vezetője mellett.
New York államban 2000 óta legkevesebb 30 helyi politikust vádoltak meg bűncselekménnyel vagy etikai vétséggel.
Korrupcióval vádolják New York állam törvényhozása alsóházának elnökét
A Fidesz parlamenti frakciója továbbra is szorgalmazza André Goodfriend amerikai ügyvivő meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság ülésén a beutazási tilalom ügyében, és várja a valódi bizonyítékokat.
A kormánypárti képviselőcsoport az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a magyar állami tisztségviselők kitiltásának témája nem a vállalkozásfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozik, ezért nem vettek részt a testület Fidesz-KDNP-s tagjai a pénteki ülésen, amiről tájékoztatták a jobbikos elnököt, Volner Jánost is.
A Fidesz-frakció ugyanakkor továbbra is szorgalmazza André Goodfriend meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, mivel a csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum "aláírás, fejléc és pecsét nélkül komolytalan, nem tekinthető bizonyítéknak". A hivatkozott dokumentumot az amerikai nagykövetség egy munkatársa adta át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel.
A kormánypárt közleményében azt is megjegyezte, hogy a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke hiába próbált utánajárni az ellene felhozott konkrét vádaknak, érdemi bizonyítékot a mai napig nem kapott.
"Vád még mindig nincs, csak vádaskodás. Magyarország jogállam, ezért mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, bizonyítékok nélkül senkit nem lehet megvádolni" - hangsúlyozta a Fidesz-frakció, amely bízik benne, hogy az Egyesült Államok ügyvivője megjelenik majd a bizottság előtt, és tiszta vizet önt a pohárba.
A kormánypárti képviselőcsoport az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta: a magyar állami tisztségviselők kitiltásának témája nem a vállalkozásfejlesztési bizottság hatáskörébe tartozik, ezért nem vettek részt a testület Fidesz-KDNP-s tagjai a pénteki ülésen, amiről tájékoztatták a jobbikos elnököt, Volner Jánost is.
A Fidesz-frakció ugyanakkor továbbra is szorgalmazza André Goodfriend meghallgatását a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, mivel a csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentum "aláírás, fejléc és pecsét nélkül komolytalan, nem tekinthető bizonyítéknak". A hivatkozott dokumentumot az amerikai nagykövetség egy munkatársa adta át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel.
A kormánypárt közleményében azt is megjegyezte, hogy a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke hiába próbált utánajárni az ellene felhozott konkrét vádaknak, érdemi bizonyítékot a mai napig nem kapott.
"Vád még mindig nincs, csak vádaskodás. Magyarország jogállam, ezért mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, bizonyítékok nélkül senkit nem lehet megvádolni" - hangsúlyozta a Fidesz-frakció, amely bízik benne, hogy az Egyesült Államok ügyvivője megjelenik majd a bizottság előtt, és tiszta vizet önt a pohárba.
Beutazási tilalom - A Fidesz szorgalmazza Goodfriend nemzetbiztonsági bizottsági meghallgatását
Az Amerikai Egyesült Államok döntése, hogy kiket enged be az országba, azt Magyarország csak tudomásul veheti - közölte Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Brüsszelben.
A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak - tette hozzá.
"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. "Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg" - fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.
"Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni" - válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. "Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat" - hangoztatta a kormányfő.
A kormányfő szerint lényegében egy vádról van szó, a bizonyítékok ugyanakkor az amerikaiaknál vannak, állításuk szerint hiteles információik vannak. Ha ezeket átadják, a magyar hatóságok azonnal lépni is fognak - tette hozzá.
"Miután Magyarország jogállam, bizonyíték nélkül nem lehet eljárást indítani" - jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: Magyarországon zéró tolerancia van, így ha korrupció gyanúja merül fel, és bizonyítékok kerülnek elő, akkor a magyar hatóságoknak kötelességük lépni az ügyben.
A kormányfő szerint megoldaná az ügyet, ha azok, akiknek bizonyítékaik vannak, átadnák vagy nyilvánosságra hoznák őket. "Sokan vagyunk, akik nem értik, hogy ez miért nem történik meg" - fogalmazott Orbán Viktor.
Magyarországon a kormányfő szerint a törvény amúgy azt is előírja, hogy ha valaki tudomást szerez korrupcióról, akkor az erre vonatkozó információt fel kell tárnia. Ezt az amerikaiakkal szemben azért nem hangsúlyozza Magyarország, mert nem akarja kiélezni a viszonyt az Egyesült Államokkal.
A miniszterelnök szerint egyetlen konkrét ügyre derült eddig fény, amelyet a többek között étolajat forgalmazó Bunge Zrt. jelentett 2011-ben az adóhatóságnál. Erről az ügyről a kormány szerdán jelentést hallgatott meg, amelyet a nemzetgazdasági miniszter nyilvánosságra is hozott.
"Politikai vizsgálatokat Magyarországon nem folytatunk, ezután sem fogunk folytatni, vizsgálatot csak jogszerűség alapján lehet folytatni" - válaszolta a miniszterelnök egy kérdésre. A kormányfő közölte: amint az amerikaiak átadják a szükséges információkat, el fog indulni a vizsgálat.
A kormányfő szerint nem arról van szó, hogy a magyar titkosszolgálatok ne tudnák kideríteni, kiket sújtott az Egyesült Államok beutazási tilalommal, hanem elvi kérdés, hogy aki vádol, annak kell megneveznie az érintetteket.
A miniszterelnök egyenesen lehetetlennek nevezte, hogy egy másik ország bármely magyar állampolgár ellen bizonyítékok nélkül vádakat fogalmazzon meg, a magyar hatóságok pedig ez alapján vizsgálatot indítsanak. "Ez azt jelentené, hogy nem tudjuk megvédeni a saját állampolgárainkat" - hangoztatta a kormányfő.
Beutazási tilalom - Orbán: Magyarország jogállam, bizonyítékok nélkül nem indulhat eljárás
Az Egyesült
Államokba való beutazás tiltása az Egyesült Államok és az adott személy
közötti ügy - erről André Goodfriend, a budapesti amerikai nagykövetség
ideiglenes ügyvivője beszélt az ATV Szabad szemmel című vasárnap esti
műsorában.
Elmondta: ezeket
az ügyeket általában nem hozzák nyilvánosságra, mivel naponta több
embertől is megvonják a beutazás lehetőségét. A konkrét esetben azonban
október 6-án tájékoztatták a magyar külügyi tárcát arról, hogy bizonyos
kormányzati tisztviselők nem utazhatnak az Egyesült Államokba, mert a
korrupcióval kapcsolatos elnöki rendelkezés hatálya alá esnének.
A
diplomata kitért arra, hogy a tájékoztatás a külügyi tárcának szólt,
nem kérték, hogy a kormányzat bármit tegyen ebben az ügyben, azt viszont
jelezték, hogy az érintettekkel felveszik a kapcsolatot. Konkrét
neveket a külügyi tárcával nem közöltek.
Az ügyvivő felidézte:
egy héttel később a tárca azt kérte tőle, hogy menjen be a
minisztériumba és részletesen számoljon be az ügyről. Ekkor Szijjártó
Péterrel beszélt, akinek ugyanezt a tájékoztatást adta.
André Goodfriend szerint a beutazási engedélyről nem kell konzultálni, az minden állam szuverén döntése.
A
beutazási tilalom indokaként felhozott korrupciógyanúval kapcsolatban
arra a kérdésre, hogy csak a sajtóból tájékozódnak-e, vagy más
forrásokból is, azt mondta: döntésüket nem arra alapozzák, hogy a
sajtóban mi szerepel. Ugyanakkor megjegyezte, hogy számos információ
nyilvánosan rendelkezésre áll. Erre példaként említette a
dohánykoncessziós szerződéseket, illetve az adóhatóság volt
munkatársának korrupcióra vonatkozó figyelemfelhívását.
Rogán
Antal, a Fidesz frakcióvezetője előzőleg, szintén az ATV műsorában az
ügy egyik - szerinte lehetséges - magyarázataként kifejtette: a NAV
vonta meg a norvég civil alap magyarországi lebonyolítója, az Ökotárs
Alapítvány adószámát, márpedig Norvégia az Egyesült Államokban a
Clinton-alapítvány fontos támogatója, a Clinton-alapítvány pedig fontos a
demokratáknak, és most a demokraták vannak kormányon az Egyesült
Államokban.
Ezzel összefüggésben az ügyvivő közölte: nincs semmi
ilyen kapcsolat, ez az ügy egész egyszerűen arról szól, hogy adott
személyek, akik korrupcióban részt vesznek, nem utazhatnak be az
Egyesült Államokba.
Arra a kérdésre, hogy kormánytisztviselőkről
vagy kormánytagokról van-e szó, azt mondta: számukra kormányzati
tisztségviselő a kormányablaknál ülő tisztviselőtől a miniszterelnökig
bezárólag mindenki.
forrás: MTI
kép: http://budapestbeacon.com
Beutazási tilalom - Goodfriend: a beutazás tiltása az Egyesült Államok és az adott személy közötti ügy
Az Egyesült Államok
nagykövetsége mindeddig nem közölte a magyar kormánnyal a belépési
korlátozás által érintett magyar állampolgárok neveit, és nem osztotta
meg a döntés alapjául szolgáló hiteles információkat sem - erről a
külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatta szombat reggel a parlamenti
pártok frakcióvezetőit.
Erről Fülöp Judit, a minisztérium sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-vel.
Közleménye
szerint Szijjártó Péter elmondta a frakcióvezetőknek: pénteken a tárca
jegyzékben kérte az Egyesült Államok budapesti ideiglenes ügyvivőjétől,
hogy annak kormánya bocsássa rendelkezésükre azokat a hiteles
információkat, amelyek alapján korrupciós vádakat fogalmaztak meg magyar
állampolgárokkal szemben.
Szijjártó Péter megjegyezte, ebben az
ügyben a magyar kormány teljes mértékben egyetért az ellenzékkel, hiszen
mind az ellenzék, mind a kormány az ügy teljes nyilvánosságát szeretné -
tartalmazza a kommüniké.
A Napi Gazdaság internetes oldalán
csütörtökön megjelent értesülés szerint több amerikai érdekeltségbe
tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat van
Magyarországon. A lap szerint az amerikai fél erre adott reakcióként
arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok
vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba.
Az M1 Híradójának
megkeresésére a budapesti amerikai nagykövetség csütörtökön úgy
tájékoztatott: nincs tudomásuk arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
(NAV) Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen
vizsgálatot folytatna, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor
ennek következményeként. A külképviselet ugyanakkor közölte, hogy
"bizonyos magyar magánszemélyekről" úgy találták, nem jogosultak a
belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis "hiteles információ áll
rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós
cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". A magánélet
védelmét célzó amerikai törvények miatt a neveket azonban nem adhatják
ki - tették hozzá.
André Goodfriend, a budapesti amerikai
nagykövetség ideiglenes ügyvivője egy pénteki háttérbeszélgetésen azt
mondta, hogy magyar kormányzati tisztségviselők azok, akik nem léphetnek
be az Egyesült Államokba, mivel az amerikai hatóságok szerint
korrupcióban érintettek. Az M1 Híradójának adott interjúban André,
Goodfriend viszont már kormánytagokat említett. Az ügyvivő azt mondta,
"ha egyes személyek, korrupt kormányzati tisztségviselők sértik az
Egyesült Államok érdekeit, akkor a mi törvényeink lehetőséget
biztosítanak arra, hogy számukra megtiltsuk a belépést az Egyesült
Államokba".
Az ügyvivőt pénteken bekérették a Külgazdasági és
Külügyminisztériumba. Fülöp Judit, a tárca sajtófőnöke kiemelte:
Magyarországnak és az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy minden
korrupciógyanús esetre fény derüljön, és minden ilyen esetet megfelelő
alapossággal, átláthatóan és a törvényeknek megfelelően vizsgáljanak ki.
Szijjártó
Péter, külgazdasági és külügyminiszter pénteki sajtótájékoztatóján
kiemelte: amennyiben az amerikai kormány nem bocsátja rendelkezésre a
kért információkat, magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást
akar gyakorolni bizonyos ügyekben. A miniszter azt mondta, az Egyesült
Államok budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, hogy kik azok a
magyar állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be,
és semmifajta hiteles információt nem közölt az állítólagos korrupciós
ügyekről.
Az ellenzéki pártok tájékoztatást és vizsgálatot kértek a magyar kormánytól.
forrás: MTI
kép: uanews.org
Beutazási tilalom - Szijjártó tájékoztatta a parlamenti pártok frakcióvezetőit
Egy pénteki
háttérbeszélgetésen azt mondta a budapesti amerikai nagykövetség
ideiglenes ügyvivője, hogy magyar kormányzati tisztségviselők azok, akik
nem léphetnek be az Egyesült Államokba, amiért az amerikai hatóságok
szerint korrupcióban érintettek. Az M1 Híradójának adott interjúban
André Goodfriend viszont már kormánytagokat említett.
André
Goodfriend a délutáni, fővárosi beszélgetésen a kormányzati
tisztségviselő megfogalmazást használta, amikor a korrupcióban érintett
emberekről beszélt. "Ha egyes személyek, korrupt kormányzati
tisztségviselők sértik az Egyesült Államok érdekeit, akkor a mi
törvényeink lehetőséget biztosítanak arra, hogy számukra megtiltsuk a
belépést az Egyesült Államokba" - mondta a diplomata.
Az
ideiglenes ügyvivő a Híradónak adott interjúban ugyanakkor már a
kormánytagok megfogalmazást használta. "Vannak olyan személyek, egész
pontosan közszereplők, kormánytagok, akiket az Egyesült Államok nem
talált alkalmasnak arra, hogy belépjenek az Egyesült Államokba" -
közölte André Goodfriend.
A Napi Gazdaság internetes oldalán
csütörtökön megjelent értesülés szerint több amerikai érdekeltségbe
tartozó intézménnyel és céggel szemben is adóhatósági vizsgálat folyik
Magyarországon. A lap szerint az amerikai fél erre adott reakcióként
arra készül, hogy megnehezítse a vizsgálatokban érintett hatóságok
vezetőinek beutazását az Egyesült Államokba.
Ezt követően az M1
Híradójának megkeresésére a budapesti amerikai nagykövetség csütörtökön
úgy tájékoztatott: nincs tudomásuk arról, hogy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal (NAV) Magyarországon működő amerikai cég vagy intézmény ellen
vizsgálatot folytatna, és semmilyen amerikai lépésre nem került sor
ilyen vizsgálat következményeként.
A külképviselet tájékoztatása
szerint "bizonyos magyar magánszemélyekről" úgy találták, hogy nem
jogosultak a belépésre az Egyesült Államokba, ugyanis "hiteles
információ áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek
korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". A
magánélet védelmét célzó amerikai törvények miatt a neveket azonban nem
adhatják ki - tették hozzá.
Pénteken bekérették a Külgazdasági
és Külügyminisztériumba (KKM) André Goodfriendet. Fülöp Judit, a tárca
sajtófőnöke kiemelte: Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is az az
érdeke, hogy minden korrupciógyanús esetre fény derüljön, és minden
ilyen esetet megfelelő alapossággal, átláthatóan és a törvényeknek
megfelelően vizsgáljanak ki. Ezért a KKM azt várja az Egyesült Államok
kormányától, hogy bocsássa rendelkezésre azokat a hiteles információkat,
amelyek korrupciógyanús esetekre utalnak; emiatt kérették be az
amerikai ügyvivőt a minisztériumba.
Szijjártó Péter külgazdasági
és külügyminiszter péntek délután sajtótájékoztatóján közölte: azt várja
az amerikai kormánytól, hogy bocsássa a magyar fél rendelkezésére
azokat a hiteles információkat, amelyek alapján megfogalmazta
korrupciógyanúját. Kiemelte: ha az amerikai kormány ezt nem teszi meg,
magára vonja annak a gyanúját, hogy csak befolyást akar gyakorolni
bizonyos ügyekben.
A miniszter elmondta, az Egyesült Államok
budapesti nagykövetsége mostanáig nem közölte, hogy kik azok a magyar
állampolgárok, akikkel szemben beutazási korlátozást vezettek be, és
semmifajta hiteles információt nem közölt az állítólagos korrupciós
ügyekről.
forrás: MTI
kép: http://www.szociologia.eu/
Kormányzati tisztségviselőkről és kormánytagokról is beszélt az amerikai ügyvivő
Korrupció gyanújával őrizetbe vette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik munkatársát és öt feltételezett bűntársát a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerda hajnalban - értesült az MTI Hírcentrum.
Mint az M1 szerda esti Híradójában elmondták: az ügyet a Belügyminisztérium korrupcióellenes szervezete, a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel. Titkosszolgálati eszközökkel figyelték és dokumentálták az ügyben érintett NAV-os tisztviselő és társai minden lépését.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán nyolc helyszínen, Budapesten és vidéken összehangolt akciót hajtott végre a NAV korrupt tisztviselője, valamint bűntársai elfogása érdekében. Az ügyben több mint 10 millió forintot foglaltak le - tette hozzá.
Az ügyben eddig hét embert állítottak elő, közülük hatot vettek őrizetbe. A Budapesti Nyomozó Ügyészség kezdeményezte az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását - hangzott el a Híradóban.
Mint az M1 szerda esti Híradójában elmondták: az ügyet a Belügyminisztérium korrupcióellenes szervezete, a Nemzeti Védelmi Szolgálat derítette fel. Titkosszolgálati eszközökkel figyelték és dokumentálták az ügyben érintett NAV-os tisztviselő és társai minden lépését.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Híradónak elmondta: a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán nyolc helyszínen, Budapesten és vidéken összehangolt akciót hajtott végre a NAV korrupt tisztviselője, valamint bűntársai elfogása érdekében. Az ügyben több mint 10 millió forintot foglaltak le - tette hozzá.
Az ügyben eddig hét embert állítottak elő, közülük hatot vettek őrizetbe. A Budapesti Nyomozó Ügyészség kezdeményezte az őrizetbe vett gyanúsítottak előzetes letartóztatását - hangzott el a Híradóban.
forrás: MTI
Korrupció gyanújával őrizetbe vették a NAV egyik munkatársát
Feliratkozás:
Megjegyzések
(
Atom
)