Amerikai elnökválasztás - WikiLeaks: Bill Gates is Clinton alelnökjelöltjei között volt

A WikiLeaks oknyomozó portálon kedden nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Hillary Clinton demokrata elnökjelölt alelnökjelöltjei között volt Bill Gates, a Microsoft alapítója is. 

    
A ma már csak filantróp alapítványa tevékenységeivel foglalkozó Bill Gates mellett alelnökjelöltként szóba került az Apple informatikai óriáscég jelenlegi vezetője, Tim Cook is. Hillary Clinton alelnökjelöltjeinek listáján mintegy negyven név szerepelt: választott tisztségviselők, képviselők, katonai vezetők, vállalati vezérigazgatók. A neveket tartalmazó listát John Podesta, a Clinton-kampány vezetője márciusban küldte el Clintonnak e-mailben, s a WikiLeaks Podesta elektronikus leveleinek meghackelésével jutott hozzá. 
    
A kedden nyilvánosságra került elektronikus levelek tanúsága szerint a listán több demokrata párti szenátor is szerepelt, köztük például a népszerű Elizabeth Warren, a Demokrata Párt úgynevezett balszárnyának politikusa, és Tim Kaine, virginiai szenátor, aki mellett végül döntött a demokraták elnökjelöltje. 
    
A megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt Bernie Sanders vermonti szenátor, Hillary Clinton párton belüli kihívója az elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. 
    
Mint a dokumentumokból kiderül, Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyolajkúakra. A spanyolajkúak között számoltak például az Obama-kormányzat két tagjával, Julian Castro, lakásügyi miniszterrel és Tom Perez, városfejlesztési és munkaügyi miniszterrel. Az afroamerikai politikusok csoportjában szerepelt, mások mellett, Eric Holder volt igazságügyi miniszter, Cory Booker, New Jersey szenátora, vagy a volt massachusettsi kormányzó, Deval Patrick. Elizabeth Warren mellett még más női politikusok is helyet kaptak a jelöltek listáján: például Kirsten Gillibrand, New York-i, Amy Klobuchar minnesotai, Claire McCaskill, missouri szenátorok vagy a nyíltan leszbikus wisconsini politikus, Tammy Baldwin. Szóba került Howards Schultz, a Starbucks-kávézólánc vezetője, és Michael Bloomberg, New York volt polgármestere is.
    
Az nem derült ki, hogy az érintett politikusok tudtak-e az esetleges jelöltségükről, vagy hogy John Podesta előzetesen konzultált-e velük.

forrás: MTI

Wikileaks botrány | Orbán szervezte a zavargásokat!?.....

Érdekes dokumentum került a Der Spiegel birtokába, feltehetően a Wikileaks jóvoltából. A német lap az EU-elnökség élén álló Magyarország belpolitikai helyzetét elemezve hivatkozik egy titkos amerikai követségi táviratra.

"A táviratot Budapestről küldték Washingtonba, és bizony elég világosan kitűnik belőle, hogy a budapesti amerikai követség információja szerint a Fidesz kapcsolatot tart fent „az erőszakos tiltakozókkal”. Sőt, a táviratból arra is lehet következtetni, hogy a Fidesz által szervezett demonstráció helyszínének kiválasztásában is látott a követség valamiféle kapcsolatot a molotovkoktélokat dobáló csőcselék és Orbán Viktor pártja között. Majd a követségi jelentés így folytatja: „Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még mindig hajlandó a tűzzel játszani." - számol be az irat tartalmáról a galamus.hu.

One of the classified US embassy cables, which originated at the embassy in Budapest, discusses a demonstration organized by Fidesz and the party's links to "violent protestors."

"Much as we saw Viktor Orbán at his best in a recent meeting with Ambassadors, this escapade (regarding the protest march - editor's note) shows that he is still equally liable to play with fire." - Der Spiegel

Valamilyen furcsa véletlen folytán az MTI erről nem számolt be. 

forrás: SPIEGEL  ONLINE 

Utóirat:

Nem tudom, mit is gondol az MTI, amikor fontos információkat kihagy a külföldi hírekből.
Van egy írás a Spiegel angol-nyelvű kiadásában (legalábbis a német verziót nem találtam az interneten) amelynek egy-két mondata nem a legjobb fényt veti Orbán Viktorra. A meglehetősen hosszú cikkben Christoph Schult, a cikk írója idéz egy amerikai követségi táviratot, amelyhez valószínűleg a Wikileaks jóvoltából jutott. Schult ugyan nem adja meg a távirat dátumát, de én valamikor 2006 őszére datálnám.
A táviratot Budapestről küldték Washingtonba, és bizony elég világosan kitűnik belőle, hogy a budapesti amerikai követség információja szerint a Fidesz kapcsolatot tart fent „az erőszakos tiltakozókkal”. Sőt, a táviratból arra is lehet következtetni, hogy a Fidesz által szervezett demonstráció helyszínének kiválasztásában is látott a követség valamiféle kapcsolatot a molotovkoktélokat dobáló csőcselék és Orbán Viktor pártja között. Majd a követségi jelentés így folytatja: „Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még mindig hajlandó a tűzzel játszani.”
Az MTI terjedelmes ismertetésében mindebből ennyit tartott csak fontosnak közölni a magyar néppel: „A nemrég nyilvánosságra hozott titkos amerikai diplomáciai iratokban úgy jellemzik őt [Orbán Viktort], mint aki szeret 'a tűzzel játszani'.”

Mégis mit gondolnak az MTI új vezetői, meddig lehet ezt a csúnya játékot folytatni? Hiszen már napokon belül kiderült, hogy idegen nyelvek tudásában ugyan elég hátul kullog az ország népe, de azért a helyzet nem annyira rossz, hogy ne lennének magyarok, akik tudnak angolul, németül, franciául és mindenféle más nyelven. Nem beszélve a cikkek hozzáférhetőségéről, az internetnek köszönhetően.
Ébredjenek már fel végre, ez manapság így nem megy. Tegyenek le róla, adják fel! Mondják meg a nagyfőnöknek, hogy lehetetlenség, amit elvár tőlük.

És még valami: az MTI összefoglalójában az szerepel, hogy Orbán „megszállottja a médiának”. Az angol verzió szerint „he is obsessed with the media.” Én inkább rögeszmének vagy mániának fordítanám (Orbán rögeszméje a média), hiszen tudjuk, hogy Orbán alapjában véve fél a médiától, és el akarja hallgattatni. Kivéve azokat az orgánumokat, amelyek a céljait szolgálják.

cikkírója:(Balogh S. Éva)

WikiLeaks-ügy - Manningot felmentették a legsúlyosabb vád alól

A katonai bíróság felmentette kedden a legsúlyosabb vád, az ellenséggel való összejátszás alól Bradley Manning közlegényt, aki titkos információk százezreit szivárogtatta ki a WikiLeaks internetes leleplező honlapnak.

forrás: MTI - kép: presstv.ir

WikiLeaks-kiszivárogtatás 2006 őszéről, az izraeli gépek 2010-es átrepüléséről és a Kulcsár-ügyről

A WikiLeaks kiszivárogtató portál két hónapja közzétett egy internetes levélváltást, amelyet állítása szerint az amerikai Stratfor "globális hírszerző" cég munkatársai folytattak Magyarországgal kapcsolatban, 2010. március 18-én és 19-én.

Az elektronikus üzenetváltásban a 2006-os őszi eseményekről, az izraeli gépek 2010-ben történt, Magyarország feletti, egyébként már akkor nyilvánosságra került átrepüléséről, a Kulcsár-ügyről, valamint egy szíriai pénzváltó 2010. március 17-én történt megöléséről esett szó.

Az üzenetek többsége - amelyeket a texasi központú Stratfor 2013. február 19-i dátummal tette közzé - Paul Noonantól, a Stratfor intézet taktikai elemzőjétől származik, de a levelezés fókuszában egy bizonyos Klara E. Kiss-Kingston közlései álltak, aki az üzenetváltás szerint a cég megfigyelője. Idézetek szerepelnek benne a cég további két további munkatársától, Bayless Parsleytól és Clint Richardstól is.

A levelezésből szerint Kiss-Kingston összefüggést vélt felfedezni egy izraeli gép szerinte megtörtént 2006-os budapesti leszállása (az állítás forrása ismeretlen, a levelezéshez csatolt linkek egyike sem tartalmaz erre utaló megállapítást, bizonyítékot), illetve az azonosítószám nélküli rendőrök által végrehajtott októberi budapesti tömegoszlatások között. A megfigyelő ugyancsak írt a magyarországi korrupcióról, nevezetesen a Kulcsár-ügyről, valamint az izraeli átrepülésekről és egy szíriai pénzváltó haláláról.

"2006 őszén, Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök alatt egy izraeli repülőgép szállt le a budapesti repülőtéren 120 katonával, hogy +rutin terrorelhárító gyakorlatot hajtson végre+. A magyar média nem közölt jelentést ennek az izraeli egységnek a távozásáról" - állítja Kiss-Kingston.

"Mindazonáltal ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójának nyilvánvalóan békés megemlékezéseit fekete maszkot viselő, azonosítási szám nélküli rendőri egységek oszlatták fel brutálisan" - tette hozzá.

Azt állította, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök 2010 januárjában Izraelben járt, de a látogatás napirendje ismeretlen maradt. Majd úgy fogalmazott, hogy ez nem lepi meg, mert az MSZP "szörnyű bajban" van a Magyarország felett feltűnt izraeli gépekkel kapcsolatban. (Itt nyilván a 2010 tavaszán történt, s már akkor nyilvánosságot kapott átrepülésekre célzott: legalábbis az üzenetváltáshoz csatolt magyarázó linkek erre vonatkoznak.)

"Ami a szíriai-magyar személy meggyilkolását illeti, a rendőrség felfedte, hogy a rendőrséget segítette egyebek között a Kulcsár-üggyel kapcsolatban" - írta Kiss-Kingston. S azt állította, "mivel nyilvánvaló, hogy az április 11-i választásokat a konzervatív Fidesz fogja megnyerni, és (a párt) megfogadta, hogy felgöngyölíti a korrupciós ügyeket, mindenkivel, miképp a magyar-szíriaival, aki izraeli kötődésű, tömeges korrupció ügyében tudott volna bizonyítékkel szolgálni, valószínűleg végezni fognak."

Klara E. Kiss-Kingtson a levelezésben megemlítette, hogy az incidens ügyében kapcsolatba fog lépni a közelebbről meg nem határozott "árnyék nemzetbiztonsági szolgálattal".

A Kulcsár-ügyre vonatkozó fejtegetésében Kiss-Kingston azt írta, hogy azt még mindig rejtély övezi és hogy az "talán a legnagyobb pénzügyi csalás volt, amit ennek a századnak a második felében követtek el", amelybe két volt szocialista miniszterelnök is belekeveredett. Azt írta, hogy Medgyessy Péter a "KMH Bank" (valójában az Inter-Europa Bank - a tudósító megjegyzése) vezetője volt, amikor a Kulcsár-ügy felszínre került.

(Kulcsár Attila, K and H Equities brókercégének ügyvezető igazgatója volt, aki 1998 és 2003 között rendkívül magas hozamokat ígérve offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta ügyfelek - magánszemélyek és egyes állami vállalatok - pénzét, és ezzel sokmilliárdos kárt okozott. 2010-ben a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az első fokon rá kiszabott nyolcéves büntetést és új eljárásra utasított, egyúttal megszüntette Kulcsár előzetes letartóztatását.)

Kiss-Kingston azt is állította, hogy Kulcsár vallomásában felmerült egy bizonyos "Gyurcsányi" nevű személy neve, mint aki "el tudná tussolni az egész ügyet". Szerinte miután Gyurcsány 2004-ben váratlanul megdöntötte Medgyessy hatalmát, "az egész Kulcsár-ügy lekerült a naprendről."

Paul Noonan azt írta, hogy a szíriait valószínűleg inkább amiatt ölték meg, hogy a korrupcióra vonatkozó, nyilvánosságra hozható információval rendelkezett, mintsem azért, hogy közvetítői szerepet játszott volna Irán vagy terrorszervezetek számára, ami a Stratfor egy korábbi feltételezése szerint izraeli indíték lehetett. Úgy vélekedett, hogy a gyilkosság motivációja inkább "bűnügyi vonatkozású lehet, mint bármi más". Ezt alátámasztandó megemlítette, hogy az áldozat aktatáskáját elrabolták, ami köztörvényes bűncselekményre utal.

Noonan rámutatott, hogy a szíriai lelövésének napján két Gulfstream típusú izraeli felderítő és ellenőrző-irányító repült el Budapest felett, amelyek azonban nem szálltak le.

A WikiLeaks a kiszivárogtatás kapcsán megjegyezte, hogy a Stratfor bizalmas hírszerzési szolgáltatásokat nyújt olyan nagy cégeknek, mint a Lockheed Martin és a Northrop Grumman hadiipari vállalatnak, továbbá állami ügynökségeknek, köztük a belbiztonsági minisztériumnak, a tengerészgyalogságnak, valamint a Pentagonhoz tartozó Védelmi Hírszerző Ügynökségnek (DIA).
http://search.wikileaks.org/gifiles/?viewemailid=1641485

forrás: MTI

Újabb iratot tett közzé a WikiLeaks

Újabb hatalmas mennyiségű, ezúttal a 70-es évekre vonatkozó amerikai diplomáciai iratot tett közzé hétfőn a WikiLeaks kiszivárogtató portál. Az anyagok a Kissinger-sürgönyök gyűjtőcímet kapták.
   
A több mint 1,7 millió dokumentum közül ugyanis 205 901 vonatkozik Henry A. Kissinger volt amerikai külügyminiszterre. A nagyszabású adatkibocsátás része a portál azon tervének, hogy létrehozza nyilvános könyvtárát az Egyesült Államok diplomáciájáról. 

A WikiLeaks Public Library of US Diplomacy, röviden PlusD néven is emlegetett projekt célja, hogy megteremtse az amerikai diplomácia titkos vagy valamikor titkosított kommunikációjának legnagyobb kutatható adatbázisát.

A PlusD a WikiLeaks szerint összesen 1 milliárd szót tartalmazó, 2 millió dokumentumból áll. A portál 2010-ben 250 ezer amerikai diplomáciai iratot szivárogtatott ki.

Az úgynevezett  Kissinger-sürgönyök az 1973 és 1976 közötti időszakból származó táviratokat, titkosszolgálati jelentéseket, valamint kongresszusi levelezési anyagot tartalmaznak. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója szerint a gyűjtemény a Föld minden országára vonatkozóan tartalmaz anyagokat, és "ez a legjelentősebb geopolitikai törzsanyag, amelyet valaha is megjelentettek".

Assange az iratkibocsátással kapcsolatos munka nagy részét Ecuador londoni nagykövetségén végezte el, ahol azután kért és kapott menedéket, hogy a brit bíróságokon kimerítette a fellebbezési lehetőségeket egy svéd kiadatási kérelemmel szemben. Svédországban nemi erőszak miatt kívánják bíróság elé állítani a WikiLeaks alapítóját, aki attól tart, hogy Stockholm kiadná őt Washingtonnak.

Az amerikai külügyminisztérium a legtöbb irat titkosítását a vonatkozó 25 éves előírás lejárta után feloldotta. A dokumentumokat átvizsgálta a Nemzeti Levéltári és Nyilvántartási Igazgatóság (NARA) is, és azokat PDF formátumban a Nemzeti Levéltárban helyezte el.

forrás: MTI

WikiLeaks nem okozott komoly kárt

A WikiLeaks-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak - hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a két évvel ezelőtt kirobbant, több százezer amerikai diplomáciai iratot érintő kiszivárogtatási ügy hatásairól rendeztek kedden a Magyar Külügyi Intézetben. 

A tanácskozáson a visegrádi országok és a balti államok magas rangú diplomatái, valamint külügyi és biztonságpolitikai szakértői vettek részt.

A négy visegrádi ország - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - és a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - egyfajta hiánypótló kutatást kezdett a WikiLeaks-ügyről - tájékoztatta az MTI-t Rácz András, a külügyi intézet tudományos munkatársa, aki a közös kutatási program koordinátora. Utalt arra, hogy a tágabb Közép-Európában - beleértve a balti államokat is - ilyen jellegű, átfogó, egységes módszertani kutatást még nem végeztek. A sajtó valamennyi országban alapvetően a botrányokra kiélezve foglalkozott a kiszivárogtatási ügyekkel, de tudományos igényű kutatás eddig még nem készült.
A szakértők részvételével május elején kezdődött, hat hónapig tartó kutatáshoz a Nemzetközi Visegrádi Alap biztosított támogatást, és a tanulságokat a tervek szerint október végéig könyvben összegezik. Rácz András szerint a "hetek" közös munkájának két fő célja van. Az első az egész kiszivárogtatási ügy általános feltárása és összehasonlító elemzése. A másik cél pedig az, hogy a szélesebb közönség minden érintett államban átfogóbb és pontosabb képet kapjon a történtekről.
Az intézet munkatársa elmondta, hogy az eddigi kutatásnak több tanulsága van. Egyrészt - mint hangsúlyozta - nagyon fontos látni, hogy a kiszivárogtatott diplomáciai iratokban szereplő megállapítások nem az amerikai külpolitika hivatalos álláspontját jelentik, és messze nem tartalmazzák az összes információt, amelyet a washingtoni külügyminisztérium, a State Department az egyes országokról tudott. A szóban forgó, a nagykövetségek által küldött jelentések, táviratok nagyon érdekes, történeti jellegű forrást jelentenek, de semmiképp nem számítanak "abszolút" forrásnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kritikával kezeljék őket.
Rácz András úgy értékelte, hogy a kiszivárogtatási botrány a diplomáciára kettős hatást gyakorolt. Egyrészt nyilvánvalóan sérült a diplomácia egyik alapfeltételének számító diszkréció, hiszen napvilágot láttak olyan anyagok, amelyek nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ennek ellenére az egész ügy komoly kárt nem okozott sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak. "Presztízsveszteséget igen, de komoly kárt nem" - mondta a külügyi intézet munkatársa, aki ezt azzal indokolta, hogy mind az Egyesült Államok, mind az érintett országok diplomáciája "nagyon okos és nagyon mérsékelt magatartást" tanúsított. A hivatalos reakció mindenütt nagyon visszafogott volt, ezt magyarázzák azok az alapvető geopolitikai, geostratégiai érdekek is, amelyek például a visegrádi és a balti államokat rendkívül erősen a transzatlanti közösséghez kötik, és ezek nem változnak. "Az ügy kellemetlen volt, nyilvánvalóan boldogabbak lettünk volna nélküle, de stratégiai érdek-, vagy értékváltozást nem okozott" - jelentette ki Rácz András az MTI-nek.
A két évvel ezelőtt kirobbant "cablegate" botránnyal kapcsolatban a résztvevők felidézték, hogy az amerikai külügyminisztériumnak küldött nagykövetségi táviratok, jelentések titkosságukat tekintve különböző fokozatúak voltak, különleges volt a nyelvezetük, és a tartalmuk jól tükrözte az amerikai diplomácia érdeklődését többi között a közép-európai régió országainak bel- és külpolitikája, azok főbb területei iránt. Ez utóbbiak között említették a szóban forgó államok transzatlanti elkötelezettségét, orosz kapcsolatait, továbbá Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos politikai magatartását. Magyarország vonatkozásában az egyik résztvevő hétszáz üzenetről tett említést.
A kiszivárogtatási ügy által felvetett dilemmák között említették a felszólalók az átláthatóság és a titkosság dilemmáját, valamint azt a kérdést, hogy hol húzódnak az átláthatóság határai. Rámutattak a "digitális diplomácia" korszakának kihívásaira, és ezzel kapcsolatban a kiszivárogtatásokat elkerülhetetlennek nevezték. Mindennek ellenére a fő megállapítás az volt, hogy a WikiLeaks-botrány nem a diplomáciát, csak annak "arculatát" változtatta meg. Mint ahogy nem okozott semmifajta változást az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai térség országainak kapcsolataiban sem. Az ügy tanulságait azonban mindenképpen tanulmányozni kell.
Az amerikai hatságok Bradley Manning közlegényt gyanúsítják azzal, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak titkos diplomáciai iratok százezreit szolgáltatta ki; hadbírósági tárgyalását szeptemberre tűzték ki. A portál alapítója a jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodó, 40 éves ausztrál állampolgár, Julian Assange, akinek portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt két évben jelentős részüket át is adta médiapartnereinek. Assange-ot, aki korábban Svédországban élt, a stockholmi hatóságok szexuális bűncselekmények gyanújával körözik két egykori munkatársának feljelentése alapján; egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja. Egy londoni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy Assange-ot ki kell adni Svédországnak.

forrás: MTI

WikiLeaks nem okozott komoly kárt

A WikiLeaks-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak - hangsúlyozták azon a tanácskozáson, amelyet a két évvel ezelőtt kirobbant, több százezer amerikai diplomáciai iratot érintő kiszivárogtatási ügy hatásairól rendeztek kedden a Magyar Külügyi Intézetben. 

A tanácskozáson a visegrádi országok és a balti államok magas rangú diplomatái, valamint külügyi és biztonságpolitikai szakértői vettek részt.

A négy visegrádi ország - Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország - és a három balti állam - Észtország, Lettország és Litvánia - egyfajta hiánypótló kutatást kezdett a WikiLeaks-ügyről - tájékoztatta az MTI-t Rácz András, a külügyi intézet tudományos munkatársa, aki a közös kutatási program koordinátora. Utalt arra, hogy a tágabb Közép-Európában - beleértve a balti államokat is - ilyen jellegű, átfogó, egységes módszertani kutatást még nem végeztek. A sajtó valamennyi országban alapvetően a botrányokra kiélezve foglalkozott a kiszivárogtatási ügyekkel, de tudományos igényű kutatás eddig még nem készült.
A szakértők részvételével május elején kezdődött, hat hónapig tartó kutatáshoz a Nemzetközi Visegrádi Alap biztosított támogatást, és a tanulságokat a tervek szerint október végéig könyvben összegezik. Rácz András szerint a "hetek" közös munkájának két fő célja van. Az első az egész kiszivárogtatási ügy általános feltárása és összehasonlító elemzése. A másik cél pedig az, hogy a szélesebb közönség minden érintett államban átfogóbb és pontosabb képet kapjon a történtekről.
Az intézet munkatársa elmondta, hogy az eddigi kutatásnak több tanulsága van. Egyrészt - mint hangsúlyozta - nagyon fontos látni, hogy a kiszivárogtatott diplomáciai iratokban szereplő megállapítások nem az amerikai külpolitika hivatalos álláspontját jelentik, és messze nem tartalmazzák az összes információt, amelyet a washingtoni külügyminisztérium, a State Department az egyes országokról tudott. A szóban forgó, a nagykövetségek által küldött jelentések, táviratok nagyon érdekes, történeti jellegű forrást jelentenek, de semmiképp nem számítanak "abszolút" forrásnak. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kritikával kezeljék őket.
Rácz András úgy értékelte, hogy a kiszivárogtatási botrány a diplomáciára kettős hatást gyakorolt. Egyrészt nyilvánvalóan sérült a diplomácia egyik alapfeltételének számító diszkréció, hiszen napvilágot láttak olyan anyagok, amelyek nem kerülhettek volna a nyilvánosság elé. Ennek ellenére az egész ügy komoly kárt nem okozott sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak. "Presztízsveszteséget igen, de komoly kárt nem" - mondta a külügyi intézet munkatársa, aki ezt azzal indokolta, hogy mind az Egyesült Államok, mind az érintett országok diplomáciája "nagyon okos és nagyon mérsékelt magatartást" tanúsított. A hivatalos reakció mindenütt nagyon visszafogott volt, ezt magyarázzák azok az alapvető geopolitikai, geostratégiai érdekek is, amelyek például a visegrádi és a balti államokat rendkívül erősen a transzatlanti közösséghez kötik, és ezek nem változnak. "Az ügy kellemetlen volt, nyilvánvalóan boldogabbak lettünk volna nélküle, de stratégiai érdek-, vagy értékváltozást nem okozott" - jelentette ki Rácz András az MTI-nek.
A két évvel ezelőtt kirobbant "cablegate" botránnyal kapcsolatban a résztvevők felidézték, hogy az amerikai külügyminisztériumnak küldött nagykövetségi táviratok, jelentések titkosságukat tekintve különböző fokozatúak voltak, különleges volt a nyelvezetük, és a tartalmuk jól tükrözte az amerikai diplomácia érdeklődését többi között a közép-európai régió országainak bel- és külpolitikája, azok főbb területei iránt. Ez utóbbiak között említették a szóban forgó államok transzatlanti elkötelezettségét, orosz kapcsolatait, továbbá Afganisztánnal és Iránnal kapcsolatos politikai magatartását. Magyarország vonatkozásában az egyik résztvevő hétszáz üzenetről tett említést.
A kiszivárogtatási ügy által felvetett dilemmák között említették a felszólalók az átláthatóság és a titkosság dilemmáját, valamint azt a kérdést, hogy hol húzódnak az átláthatóság határai. Rámutattak a "digitális diplomácia" korszakának kihívásaira, és ezzel kapcsolatban a kiszivárogtatásokat elkerülhetetlennek nevezték. Mindennek ellenére a fő megállapítás az volt, hogy a WikiLeaks-botrány nem a diplomáciát, csak annak "arculatát" változtatta meg. Mint ahogy nem okozott semmifajta változást az Egyesült Államok és a kelet-közép-európai térség országainak kapcsolataiban sem. Az ügy tanulságait azonban mindenképpen tanulmányozni kell.
Az amerikai hatságok Bradley Manning közlegényt gyanúsítják azzal, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak titkos diplomáciai iratok százezreit szolgáltatta ki; hadbírósági tárgyalását szeptemberre tűzték ki. A portál alapítója a jelenleg Nagy-Britanniában tartózkodó, 40 éves ausztrál állampolgár, Julian Assange, akinek portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt két évben jelentős részüket át is adta médiapartnereinek. Assange-ot, aki korábban Svédországban élt, a stockholmi hatóságok szexuális bűncselekmények gyanújával körözik két egykori munkatársának feljelentése alapján; egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja. Egy londoni bíróság a közelmúltban úgy döntött, hogy Assange-ot ki kell adni Svédországnak.

forrás: MTI