napiTopik

Az erdei fenyők erőteljes illata enyhítheti a klímaváltozás hatásait - állapították meg amerikai és finn kutatók, akiknek sikerült azonosítaniuk a folyamatot, amely során a fenyők által kibocsátott illatanyagok aeroszolokká alakulnak. A klímaváltozásra vonatkozó tudományos ismeretekben tátongó egyik legnagyobb lyuk azzal kapcsolatos, hogy a légköri aeroszolok - a levegőben áramló egyszerű részecskék vagy folyadékcseppek - milyen mértékű hatással vannak a hőmérsékletre. A Nature című folyóiratban közölt tanulmány szerint ezek a részecskék azzal segítik elő a lehűlést, hogy visszaverik a napfényt az űrbe és hozzájárulnak a felhőképződéshez.     Az aeroszolok számos módon képződhetnek, többek közt vulkanikus tevékenység, illetve az ember általi szén- és olajégetés során. Egyik legjelentősebb, ám tudományosan legkevésbé ismert forrásuk az Észak-Amerikában, Észak-Európában és Oroszországban elterülő fenyőerdőket belengő édes illatú illékony vegyület - írta a BBC News...

A rászorulóknak február 15-ig meg kell kapniuk az ingyen tüzelőt - közölte a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kedden az M1 aktuális csatorna műsorában.   Pogácsás Tibor elmondta: a szociális tüzelőanyag-támogatást tavaly megkapták az érintett önkormányzatok, a tüzelő kiszállítása folyamatban van.    Emlékeztetett, hogy a program 2011-ben indult, és most 3 milliárd forint volt a támogatások összege. Támogatásra az ötezer lakosúnál kisebb települések pályázhattak.    Pogácsás Tibor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában - ugyancsak kedd reggel - elmondta, hogy 2185 település pályázott, valamennyi kapott támogatást, és az ingyenes tüzelő nagyjából egy-másfél hónapra elegendő. Hozzátette: tavaly 182 ezer család jutott a programnak köszönhetően tüzelőhöz.

Az emberi szervezethez hasonlóan a fáknak is van belső órájuk, amellyel sejtjeik működését a napszakok váltakozásához tudják igazítani - állapították meg kutatók egy új tanulmányban.   Az már régóta ismert, hogy a leveleknek van huszonnégy órás életciklusuk, a mostani vizsgálat azonban először mutatta ki ugyanezt egész fákról.    A tudósok tasmán kék gumifákkal hajtottak végre kísérleteket, amelyek eredményeként megállapították, hogy a fák minden valószínűség szerint saját belső órájukat használják víz- és szén-dioxid-gazdálkodásuk szabályozására.    A kutatók úgy vélik, hogy az ismétlődő ciklusok befolyásolhatják a klímaváltozásról készülő modelleket is. "Ha a huszonnégy órás ritmus érvényesül egy fa esetében, miért ne érvényesülne ugyanúgy egy egész erdőnél?"  - fogalmazta meg egyikük, Rubén Díaz Sierra spanyol fizikus.    A megfigyeléseket egy szélesebb kutatási program keretében végezték Ausztráliában, Sydney közelében....

Fa- és zsinórékszereket, bőrtáskákat és fából készült napszemüvegeket is kínál vasárnap a WAMP ingyenes dizájnvásár az Erzsébet téren.     A vasárnapi vásáron a szokásosnál is több újdonsággal várják a szervezők a dizájn rajongóit - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.   A szolid, de minőségi darabok kedvelőinek ajánlják a szervezők Papp Annamária tervező táskáit és más kiegészítőit. Kardos Zsuzsi Poisjardin elnevezésű márkája festett, fából készült ékszereket és hűtőmágneseket kínál. Jellegzetes grafikái karakteres portrékat, kedves állatokat és szerethető jeleneteket ábrázolnak.   Szintén ékszerekre koncentrál a Folenta Design & Jeweller, amelynek fő profilját a jellemzően csomózással, sodrással készült zsinórékszerek adják. A bonyolult és látványos formájú fülbevalók és nyakláncok egyedi festési technikával készültek.   Magony Ági Cucc elnevezésű papírzsákjai a környezettudatos gondolkodás jegyében születtek. A kétrétegű nátronpapírbó...

Hétfőn érkezik a Parlament elé, a Kossuth térre az ország karácsonyfája. A 19 méter magas, 45 centiméter törzsátmérőjű fenyő december 8-tól január 6-ig díszíti a megújult Kossuth teret. A fát - amelyet idén a Pilisi Parkerdő Zrt. ajánlott fel – a parkerdő munkatársai vágják ki, majd a 2 tonna súlyú "túlméretes szállítmányt" Gödöllő környékéről rendőri felvezetéssel szállítják a Kossuth térre - közölte a Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Rendezvényszervező Hivatal (HM NRH) vasárnap az MTI-vel.   A fenyőfát a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársai állítják a helyére az Országgyűlés Hivatalának szakembereivel együttműködve. A Kossuth tér megújulásakor a tervezők már számoltak a feladattal, így egy állandó, földbe süllyesztett foglalat is helyet kapott a délnyugati oldalon, amely a kialakított hevedercsatlakozókkal erős szélben is képes stabilan tartani a fenyőfát.   Az ország karácsonyfájának díszítése a tervek szerint egy napot vesz igénybe. Mint írták, az ...

A Szent Péter tér közepén a karácsonyi ünnepekre felállított fenyőfa az idén Calabria tartomány ajándéka lesz. A fa mellett épített betlehem pedig a veronai Aréna operavilágát idézi. A több mint 25 méter magas jegenyefenyő a dél-olaszországi Appenninek csúcsáról, a calabriai Catanzaro közeli Fabrizia feletti hegyekből érkezik. A nyolcvan mázsás fát helikopterrel hozzák le a hegyekből, majd kamionnal szállítják a sztrádán a Vatikánig. A tervek szerint december 4-én érkezik meg a Szent Péter térre. A sárga-fehér vatikáni zászló színeit idéző arany és ezüst gömbökkel díszített fán december 19-én lesz a gyertyagyújtás.     A Szent Péter téri faállítás hagyományát a néhai II. János Pál vezette be 1982-ben. A vatikáni fenyőfából az ünnepek után jótékonysági célú gyerekjátékok készülnek.     A jegenyefenyőt szokás szerint a Szent Péter tér közepén magasodó obeliszk jobb oldalán állítják fel. Az obeliszk túlsó oldalán a karácsonyi hagyomány részét ...

Hungarikum lett a magyar akácfa és a magyar akácméz – a Hungarikum Bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter jelentette be pénteken, a testület kihelyezett ülését követő sajtótájékoztatón. A bizottság Szarvason ülésezett, Tessedik Sámuel lelkész, a felvilágosodás korának pedagógusa, gazdasági szakíró szülővárosában, aki sokat tett az akác meghonosításáért Magyarországon.   A vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke elmondta: az akác és az akácméz hungarikummá nyilvánításában a bizottság pénteken egyhangú döntést hozott, valamennyien támogatták, hogy bekerüljön az egyedüli értékek közé, amit az utókornak is meg kell őriznie generációkon át.   A magyar akác az alföldi és a vidéki táj elengedhetetlen része, kiváló magyar fa, a világon egyetlen ország sem ért el Magyarországhoz hasonló eredményeket az akácgazdálkodásban - érvelt a bizottság döntése mellett a miniszter. Hozzátette: az akácméz pedig kiváló és egyedülállóan népszerű termé...

Idén hárommilliárd forintra nőtt a szociális tűzifa támogatási kerete, a forrásra péntektől pályázhatnak az önkormányzatok - jelentette be Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára.     Az államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján ismertette, hogy a belügyminiszter kezdeményezésére 2011-ben indult a szociálisan rászorulók téli fűtését könnyítő program. Ennek lényege, hogy az ötezer lakosnál kisebb települések önkormányzatai támogatást kapnak ahhoz, hogy a lakosság egy részének térítésmentesen adhassanak téli tüzelőt.      Az első két évben egymilliárd, tavaly kétmilliárd, idén pedig már hárommilliárd forint a megpályázható keret - mondta Pogácsás Tibor. Szavai szerint a társadalmilag, gazdaságilag, infrastrukturálisan elmaradott térségek településeinek nem kell önrésszel beszállni, aki nem tartozik ebbe a körbe, azoknak tűzifára köbméterenként ezer forint, szénre 500 forint az önrész.      ...

A dinoszauruszok kihalását okozó meteorbecsapódás kedvezett a lombhullató erdők elterjedésének bolygónkon - állítják az Arizonai Egyetem kutatói, akik eredményeiket a PLoS Biology című, szabad hozzáférésű folyóiratban ismertették.      Hatvanötmillió évvel ezelőtt egy 10 kilométer átmérőjű meteor csapódott be a Yucatán-félszigeten, világszerte óriási erejű szökőárakat, földrengéseket, vulkánkitöréseket okozva. A katasztrófa következtében - mint ez közismert - kihaltak a dinoszauruszok, amelyek átadták bolygónkon helyüket az emlősöknek. Az azonban kevésbé ismert, hogy mi történt azokkal a növényekkel, amelyekkel a dinoszauruszok táplálkoztak - olvasható a ScienceDaily hírportálon.      A kutatók Észak-Dakota déli részén, az úgynevezett Hell Creek-formációban fosszilizálódott növények leveleinek ezreit gyűjtötték össze. A leletek 2,2 millió éves periódusból származnak: a kréta időszak végének utolsó 1,4 millió évét, valamint ...

Növekedett az erdőirtás mértéke 2012 augusztusa és 2013 júliusa között a brazíliai Amazóniában, 29 százalékkal több erdőt vágtak ki, mint az előző évben.      A brazil kormány közlése szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy hatezer négyzetkilométernyi erdőt irtottak ki az adott időszakban, a legnagyobb mértékben Para és Mato Grosso államokban, ahol a leggyorsabb ütemű a mezőgazdaság terjedése Brazíliában. Mindkét államban ezer-ezer négyzetkilométernyi esőerdőt pusztítottak el.      Már a múlt évben is az amazonai esőerdőirtás - 28 százalékos - növekedéséről számoltak be a brazil hatóságok. Előzőleg - 2010-2011-ben - viszont rekordalacsony méretű, 4656 négyzetkilométernyit semmisítettek meg azt követően, hogy brazil kormány az amazonasi esőerdők irtásának csökkentését tette az általános felmelegedés elleni harc egyik legfontosabb céljává, és 2009-ben vállalta, hogy 2020-ig 80 százalékkal csökkentik az erdőirtást.  ...

A gazdag, de pusztuló vidéki világ gyümölcsfajtáinak megőrzése volt a célja az első Tündérkertek megálmodóinak, Szarvas József színésznek és Kovács Gyula pórszombati erdésznek és Ambrus Lajos írónak; törekvéseiket pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja. Az MTI azt követően kereste meg a program alapítóit, hogy a napokban nyitották meg az első budapesti Tündérkertet. A kárpát-medencei gyümölcsfajták gyűjteményének Budapesten a békásmegyer-ófalui Szent József Közösségi Ház ad otthont, amelynek kertjében az első tíz őshonos gyümölcsfát ültették el a héten.     Kovács Gyula pórszombati erdész az MTI-nek azt mondta, akkor kezdett a az őshonos fajták megőrzésének szükségességével foglalkozni, amikor az 1980-as években erdészként a Göcsej szívében látta "a gyümölcsfákat és a régi kultúra emlékeit is elpusztulni". Úgy vélekedett, hogy a hihetetlen gazdagságú vidéki világból valamit meg kell őrizni, és ehhez végül nem egyedül fogott neki, társakat keresett ho...

"Telefonálnak" a fák, ha kivágják őket Brazília esőerdejéből, bár nem mindegyik. Kísérletként látnak el fákat a hatóság emberei mobiltelefonokkal, amelyek szenzoraik révén automatikusan felhívnak egy számot, ha védencüket kidöntik.   A készülékek ráadásul nemcsak fájuk halálát tudatják, hanem hollététét is a mobilhálózat 30 kilométeres térerőkörében. Ennek köszönhetően a brazil környezetvédelmi hatóság, ha kellően gyorsan cselekszik, megakadályozhatja a fa törvénytelen eladását, és akár fel is göngyölíthet egy-egy illegális fakitermelést végző csoportot. Az Amazonas esőerőinek védelmében elhelyezett fatelefonok gyorsabb helyzet-meghatározást tesznek lehetővé, mint a műholdas nyomkövetés.   A készülék holland, a digitális biztonsági technológiákkal foglalkozó Gemlato cég újdonsága. A benne lévő akkumulátor egy évre elegendő energiát tárol, és az egész készülék olyan, hogy ellen tud állni az esőerdők csapadékának, állandó párájának, a trópusi éghajlatnak - adta hírül...

Egy gödöllői vadkörtefa lett az "Év fája" az Ökotárs Alapítvány szavazásán -tájékoztatta a szervezet az MTI-t. Negyedik alkalommal rendezte meg az Ökotárs Alapítvány az "Év fája" versenyt, amelyben "különös erővel" bíró fák versengenek: képesek egy-egy közösség, család vagy egy egész település figyelmét megnyerni. Idén 41 fa vett részt a versenyben, melyből 12 lett döntős, a fákra összesen 18 ezer 661 szavazat érkezett. Az "Év fája" fődíját 4059 szavazattal a Mesebeli vén vackorfa, avagy a gödöllői magányos óriás története címmel nevezett fa nyerte, amely a gödöllői Szent István Egyetem botanikus kertjében áll. A versenyben második lett egy nagykőrösi kocsányos tölgy, harmadik pedig egy nyíregyházi fehér nyárfa. Az egyik különdíjat, a "Hős fa" címet olyan fa nyerheti el, amelynek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is. A pénteki eredményhir...

Diófát ültettek szombaton az MTK népszigeti vízitelepén, mivel a budapesti sportklub éppen két hét múlva, november 16-án ünnepli majd megalapításának 125. évfordulóját. forrás: MTI - kép: fourfourtwo.hu Az egyesület beszámolója szerint a jubileum alkalmából szervezett eseményen Deutsch Tamás, az MTK elnöke, valamint a kajak-kenu szakosztály tagjai, köztük a kilencszeres világbajnok, olimpiai ezüst- és bronzérmes Wichmann Tamás, a szakosztály ötkarikás ezüstérmes vezetője, Rajna András és az olimpiai ezüst- és bronzérmes, ötszörös vb-győztes Szabó István ültette el a fát, jelképesen útjára indítva a klub következő 125 évét.     Csütörtökön - ugyancsak a jubileum alkalmából - ünnepélyes keretek között nevezték el az MTK zuglói Lantos Mihály sporttelepén levő vívótermet Szőcs Bertalanról, az egyesület legendás és a mai napig aktív edzőjéről.

A z egri termálfürdő területén élő platán megnyerte a 2013-as Európai Év Fája versenyt - közölte pénteken az MTI-vel a versengés magyarországi szervezője, az Ökotárs Alapítvány. Az alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství által harmadik éve meghirdetett versenyben több mint 45 ezer szavazatot adtak le interneten ( www.treeoftheyear.org ), ebből 14 205 voks jutott a 250 éves egri platánfára. A versenyben csütörtökön este hirdettek eredményt Brüsszelben, és itt lesz a díjátadás is a Brüsszeli Zöld Hét nemzetközi konferencia keretében. Tavaly is magyar győzelem született a fák versenyén: akkor hét öreg európai fa közül a Somogy megyei Felsőmocsolád 400 éves hársfája lett az első helyezett. Az idei versengésre hat ország - Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - nevezett be egy-egy legendás történetű vagy szűkebb környezetében közösségteremtő hatású fát, illetve facsoportot. A második helyen a lengyelországi Kozy platánfája végzet...

A kár 400 évig is elélhet az egri termálfürdő platánfája, amelyet az év fájává választottak tavaly Magyarországon, így az év európai fája versenyben idén ez képviseli hazánkat. Ferenczy Tamás, Eger főkertésze az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a levéltári adatok szerint a platánt - számos társával együtt - mintegy 250 éve, Eszterházy Károly püspök idején ültették. Egyébként ekkor kapta a város mai barokk arculatát, Eszterházy építtette például, kifejezetten egyetem céljára a Líceum épületét, amely ma a nevét viselő főiskolának ad otthont. A platánoknak hatalmas, állandóan párolgó lombkoronájuk miatt kifejezetten nagy a vízigénye, ezért a korabeli kertészek az Eger patak mentén telepítették a fákat, itt található ma a termálfürdő is. Segíti még az öreg platán fejlődését a fürdő területén kialakult mikroklíma. A közeli termálvizes medencékből ugyanis folyamatosan meleg levegőt kap a növény, emellett védett a városi környezet káros hatásaitól, például a kipufogógáztól, hiszen egy t...