Soha nem volt ekkora a különbség a szegények és a gazdagok között

Soha nem voltak olyan nagyok az anyagi különbségek a szegények és a gazdagok között, mint az utóbbi 30 évben, és ez a tendencia a gazdasági növekedés ellen hat - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kedden kiadott egyik jelentésében.

Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.
  
Az 1980-as években a leggazdagabbaknak legfeljebb hétszer akkor jövedelme volt, mint a legszegényebbeknek.
  
Az utóbbi három évtizedben a leggazdagabbak jövedelme nőtt elsősorban. Sok országban a legszegényebb 10 százaléknak a jövedelme is nőtt, de sokkal lassabban.

Magyarország a középmezőnyben a Cato Intézet nyomorindexén

Magyarország a világ nyomorindexének középmezőnyéhez tartozik egy, a washingtoni Cato Intézet által a hét végén nyilvánosságra hozott, 2013-os adatokra támaszkodó felmérés szerint.

A Steve N. Hanke, a Johns Hopkins Egyetem alkalmazott közgazdaságtan-professzora és a Cato Intézet projektigazgatója vezetésével összeállított nyomorindex a munkanélküliségi, a fogyasztói inflációs ráta és a hitelkamat összegéből áll, amiből levonták az egy főre számított éves reál GDP-változás. Ennek alapján a világ 109 országát rangsoroló listán a legkedvezőbb, utolsó helyre Svájc került, a maga 4,5-es mutatójával. A legmagasabb 147,4-es pontszámmal Szíria vezeti a nyomorlistát.
 
 A táblázat érdekessége, hogy a 67. helyre került Magyarország (15,3) egy helyezéssel megelőzi az Egyesült Államokat (15,6). Hanke az amerikaival megegyező nyomorindexet számolt a románoknál is, ám Romániát mégis az eggyel rosszabb, 65. helyre osztályozta.
 
 Az európai országok közül ennél kedvezőbb eredményt a 101. helyre sorolt,8,4 pontos Norvégiánál, illetve Ausztriánál (99./9,0), Németországnál (98./9,1), Svédországnál (94./10,8), Dániánál (88./11,5), Lettországnál (81./12,9), Nagy-Britanniánál (82./12,9), Litvániánál (77./13,4), Belgiumnál (76./13,4), Izlandnál (74./13,4), Franciaországnál (73./13,8), Moldovánál(72./13,9), Finnországnál (71./14,0) és Csehországnál (69./14,7) mutatott ki a felmérés.
  
A földrész országai közül a Hanke által figyelembe vett mutatók alapján Szerbia áll a legrosszabbul (7./39,1), de nem fényes Örményország (10./37,1), Spanyolország (11./36,9), Macedónia(12./36,5), Görögország (13./35,9), Fehéroroszország (14./35,3), valamint Bosznia-Hercegovina (16./32,8) helyzete sem.
  
Az élmezőnyben Svájc és Norvégia között hat ázsiai ország - Japán, Kína, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr, Malajzia és Thaiföld - található. A sereghajtóknál Szíria és Szerbia közé Venezuela, Szudán, Irán, Sao Tome és Principe, valamint Jamaica került.
  
A táblázatba nem vették fel azokat az országokat, amelyek 2013-ra vonatkozóan nem szolgáltattak magukról megfelelő adatokat.
  
(Forrás:http://www.cato.org/blog/world-misery-index-109-countries)

Szegénység elleni világnap - Szolidaritás mozgalom: a kormány nem segíti a szegényeket

A kormányzati intézkedések nem segítik a szegényeket, a Fidesz-kormány felrúgta a társadalmi szolidaritás szerződését, ezért azt újra kell kötni - erről Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke beszélt csütörtökön Budapesten.

forrás: MTI - kép: commmunity.eu

A szegénység elleni küzdelem világnapja alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón Kónya Péter, aki az Együtt-PM szövetség társelnöke is, azt mondta: "egy olyan országban élünk, ahol a kormány a különböző intézkedéseivel nem a szegények felzárkózását, hanem a középrétegek lesüllyedését segíti elő".

   

A szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban kijelentette, hogy az a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő embereket, a hajléktalanokat sújtja, ugyanis kitiltják őket a közterületekről, az aluljárókból.

   

Nyilvánvalóan nem az a megoldás, hogy ezek az embereket az utcán éljenek, de nem büntetni kell őket, hanem segíteni rajtuk - mondta Kónya Péter.

   

Beszélt arról, hogy ma Magyarországon körülbelül négymillió ember él a létminimum szintjén és 300-400 ezer gyermek éhezik nap mint nap.

   

Kónya Péter közölte, a világnap alkalmából a Blaha Lujza téri aluljáróba szervezett akciójuk keretében aktivistáik adományokat gyűjtenek szegényeknek, valamint reggelig "elfoglalják az aluljárót, és életvitelszerűen fognak lakni ott az aktivisták".

   

Elmondta azt is, hogy tudják, az ilyen akciókkal nem tudnak segíteni a szegénységben élők helyzetén, de fel tudják hívni a társadalom és a döntéshozók figyelmét arra: "újra kell kötni Magyarországon a társadalmi szolidaritás szerződését".

   

Kónya Péter közölte, hasonló akciókat szerveztek Egerben, Körmenden és Veszprémben.

   

Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke arról beszélt, hogy az elmúlt három évben a Fidesz-kormány Magyarországot katasztrofális állapotba sodorta: az ország több mint fele szegénységben él, több százezer gyermek éhes, és több tízezren élnek az utcán.

   

Szerinte a kormány hazudik amikor arról beszél, hogy segít a családoknak, a szegényeknek. Hivatalos statisztikák szerint a három- és többgyerekesek körében a szegénységi ráta az elmúlt három évben a duplájára, azaz negyven százalékra nőtt - mondta Szabó Tímea.

   

Kijelentette: az Együtt-PM célja, hogy hosszútávon csökkentse a szegénységet és megállítsa a középosztály lecsúszását.

   

Erre nem lehet várni több mint egy évig, a kormányváltásig, ezért azonnali intézkedéseket szeretnének elérni a kormánynál - mondta a független országgyűlési képviselő.

   

Közölte, a most tárgyalt költségvetési törvényhez olyan módosító indítványokat adnak be, amelyek megszüntetnék azt a tervet, hogy jövőre 84 milliárdot fordítsanak stadionépítésekre, a közmédiára szánt 70 milliárdot pedig 30 milliárd forintra csökkentenék.

   

Az ezekből felszabadul forrásokat a szegénység felszámolására, a gyermekéhezés megszüntetésére fordítanák - jelentette ki Szabó Tímea.

    

Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője azt hangsúlyozta: a szegénység világnapján a szolidaritásra kell emlékeztetni, "a szegénység kezelése minden időben közügy".