A DK pert indít az MTI ellen

Pert indít a Demokratikus Koalíció (DK) az MTI ellen, mert az ellenzéki párt szerint a hírügynökségnél "a napi rutin részévé vált, hogy megtagadják" közleményeik kiadását, "ilyen-olyan okokra hivatkozva".

   
A Vágó István, a DK média munkacsoportjának vezetője által jegyzett kommüniké több olyan esetet sorol fel, amelyekben nem közszereplőnek minősülő személyek is szerepeltek az Országos Sajtószolgálathoz (OS) eljuttatott közleményekben.
  
"A DK nem fogja hagyni, hogy a kormány az MTI segítségével hallgattassa el az ellenzéki véleményeket, ezért a bíróságon fogja bizonyítani a politikailag motivált cenzori gyakorlatot" - olvasható a szombaton az MTI-hez is eljuttatott közleményben.
   
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. MTI Igazgatósága a DK közlésére úgy reagált, hogy minden esetben kizárólag olyan OS-hez eljuttatott közlemény kiadását tagadja meg, amely a polgári törvénykönyvbe ütköző módon személyiségi jogot sért.

kép: metropol.hu

A közszolgálati médiáról, a sajtószabadságról és az öncenzúráról

A magyar médiaalkotmány példátlan szabadságot biztosít az újságírók számára, mégis vannak nemkívánatos jelenségek a sajtóban - mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek a sajtószabadság, a cenzúra és az öncenzúra kérdéseivel foglalkozó péntek délutáni pódiumbeszélgetésén.

Az NMHH elnöke elsősorban a kereskedelmi okokból gyakorolt öncenzúra példáit említette. Elmondta, a cenzúra fogalma nehezen értelmezhetővé vált a jelenlegi információbőségben. "Ma olyan sok tartalom áraszt el, hogy abból eleve válogatni kell. Ez cenzúra?" - tette fel a kérdést.

Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója megerősítette korábbi álláspontját, hogy a közszolgálati médiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz és tisztességesnek az ellenzékhez.

Belénessy úgy vélekedett, hogy a hírügynökség esetében nem sok értelme lenne a cenzúrának. Ha az MTI nem írna meg valami fontosat, a saját hitelét rombolná, hiszen a hírek más csatornákon úgyis nyilvánosságra kerülnek - mondta, s hozzátette: "aki ebben a szakmában azt mondja, nincsen kapcsolata politikával, az hazudik". A vezérigazgató azt tartotta fontosnak, hogy ez a kapcsolat rendezett legyen.

Belénessy Csaba azt is elmondta, hogy "a közszolgálati média nem beszélhet százfelé, és nem beszélhet felelőtlenül". Hozzátette: az MTI a politikai témájú hírek esetében a francia modellt alkalmazza: a hírek harmadának a kormány, harmadának a kormánypártok, harmadának pedig az ellenzék álláspontját kell tükröznie.

Gazsó L. Ferenc a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)vezérigazgató-helyettese megemlítette, a korosztályához tartozó újságírók a pártállami korban még szembesültek a cenzorok jelenlétével. Szerinte a generációváltással az öncenzúra mértéke is enyhül a magyar sajtóban. "Amiként az idősebbeknek még összeszorul a gyomruk, ha átlépik az államhatárt, az ifjak már nevetnek a határátlépéskor" - jellemezte a mentalitásváltást a vezérigazgató-helyettes.

A tusványosi pódiumbeszélgetésen kitértek arra is, hogy miként kellene megjeleníteni a határon túli témákat a magyar médiában. Szalai Annamária egy felmérés eredményeit említve sajnálatosnak tartotta, hogy a magyarországi médiafogyasztókat egyre kevésbé érdekli a külhoni magyarság ügye.

Csinta Samu, az Erdélyi Napló című hetilap főszerkesztője a külhoni magyarokkal foglalkozó tévéműsorok "gettósítását", a határon túliak bemutatásával kapcsolatos sztereotípiákat kifogásolta.

Belénessy Csaba úgy vélekedett, hogy a Kárpát-medence egységes szemlélete kellene hogy jellemezze a média teljes műsorfolyamát. "A budapesti időjárás-jelentésnek is azzal kellene kezdődnie, hogy Csíkszeredában volt a leghidegebb" - ecsetelte a vezérigazgató.

Gazsó L. Ferenc úgy vélte, a külhoni magyarokat bemutató önálló műsorokra is szükség van, de a határon túli témák más műsorokba való integrálását is folytatni kell.
forrás: MTI