Bejegyzések

jog címkéjű bejegyzések megjelenítése

A Kúria várhatóan elemzi a társasházi jogviták és a felmondás kérdéseit is

Kép
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai jövőre várhatóan vizsgálni fogják az ítéleti bizonyosság, a cégvezetők hitelezők iránti felelőssége, a társasházi jogviták, valamint a munkajogban a felmondás és a joggal való visszaélés vitatott kérdéseit.   A Kúria joggyakorlat elemző csoportjai Darák Péter főbíró 2012-es hivatalba lépése óta vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit. Idén mintegy félszáz intézményt keresett meg a legfelsőbb bírói fórum, köztük az Alkotmánybíróságot, a Legfőbb Ügyészséget, az Igazságügyi Minisztériumot, az alsóbb fokú bíróságokat, az ombudsmant, a Magyar Ügyvédi Kamrát, az Akadémia jogtudományi intézetét, az egyetemek jogi karait, a Magyar Nemzeti Bankot, a Gazdasági Versenyhivatalt, civil jogvédő szervezeteket, hogy javasoljanak alaposabb vizsgálatra érdemes témákat. A megkeresésekre a napokban mintegy kétszázötven javaslat érkezett - tájékoztatott a Kúria.    A 2016-os témajavaslatokban megfogalmazódott például munkajogi te...

A korrupció hatékonyabb felderítése érdekében módosítaná a Btk.-t az IM

Kép
Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi. A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".    A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt...

Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai február 1-jétől

Kép
Változnak a nemzetbiztonsági ellenőrzés szabályai és az ezzel kapcsolatos egyes jogorvoslati lehetőségek, vizsgálatok, bírósághoz fordulás rendje február 1-jétől. A nagyrészt vasárnap életbe lépő törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét.    A jövőben az Országgyűlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenőrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.    A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek. Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenőrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetőeljárás indult, külföl...

Nem évülnek el a fiatalkorúak sérelmére elkövetett súlyosabb szexuális bűncselekmények

Kép
Vasárnap lép életbe az a Btk.-módosítás, amely szerint a 18. életévüket be nem töltöttek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények közül az öt évnél súlyosabban büntetendőek soha nem évülnek el, a kisebb súlyúaknál pedig az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna a sértett. A törvényjavaslat egyik benyújtója, Selmeczi Gabriella fideszes képviselő a nyáron nyilvánosságra került Sipos-ügyre hivatkozott, egy volt középiskolai magyartanár esetére, aki sajtóhírek szerint évtizedekkel ezelőtt diákjait szexuálisan zaklatta, később pedig ifjúsági műsorokat készíthetett a közmédiában.   A kormánypárti képviselő szerint az ügy ráirányította a figyelmet arra a problémára, hogy lehetnek olyan, gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyek elkövetője az idő múlásával elévülés miatt nem büntethető, holott még az elkövetés után több évtizeddel is felszínre kerülhetnek olyan információk,...

Önálló tantárgyként taníthatják a panaszjogot a következő tanévtől a jövő rendőreinek

Kép
A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) elnöke azt kezdeményezte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, hogy önálló tantárgyként oktassák a rendőröknek a panaszjog gyakorlatát – közölte Tisóczki Flóra, az FRP szóvivője csütörtökön a Parlamentben tartott sajtótájékoztatón.   Lukács Tamás FRP-elnök az MTI-nek azt mondta, a kezdeményezést az egyetemen örömmel fogadták, a panasztestület feladata az új tantárgy tematikájának kidolgozása. Hozzátette, a tárgyat várhatóan a következő tanévtől oktatnának.   Tisóczki Flóra elmondta azt is: szintén ezzel az igénnyel indították el és ajánlották fel a megyei főkapitányságoknak, illetve a rendőrkapitányságoknak, hogy oktatást tartanak. Ezek a találkozók arra is szolgálnak, hogy a testület is megismerje a rendőrség gyakorlatát, ezáltal életszerűbb döntések születhessenek – tette hozzá.   A szóvivő ismertetése szerint a magyar szervezethez hasonlóan Belgiumban és Írországban testület, más országokban az ombudsmani intézményrends...

Létrejön az Igazságügyi Hivatal

Kép
A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalból való kiválással létrejön az Igazságügyi Hivatal, amely a többi között a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, a kárpótlással és egyes - nem büntetés-végrehajtással összefüggő - pártfogó felügyelettel kapcsolatos feladatokat lát el a Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent és október 1-jén hatályba lépő kormányrendelet szerint. Az Igazságügyi Hivatal feladata továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok szakmai irányítása és egységes jogalkalmazásuk elősegítse. Emellett tudományos kutatói tevékenységgel segíti az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítési feladatainak ellátását a miniszter felkérése alapján, valamint támogatja a jogi szakvizsgabizottság és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. tevékenységét.          A jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi i...

Szeptember közepétől kibővül a kötelező jótállás köre

Kép
A jótállási kötelezettséggel járó tartós fogyasztási cikkek köre kibővül, és egy kivétellel a 10 ezer forintos eladási ár lesz a jótállás kritériuma - a márciusban született kormányrendeletnek ez a szabálya szeptember 15-én lép hatályba. A kormány 2005-ben készített egy listát arról, hogy milyen termékekre kötelező jótállást vállalni. Ebben a háztartási gépek többsége értékhatár nélkül szerepelt, most viszont ezeknél is feltétel lesz a 10 ezer forintos eladási ár. Ebbe a körbe tartoznak például a hűtők, a mosó- és mosogatógépek, a porszívók, a varrógépek, valamint a villanybojlerek is.      Új termék a listán a 10 ezer forintnál drágább napszemüveg, az elektromos kerékpár, és -roller, a quad, továbbá a motoros vízi jármű is.      Felkerültek a listára - a szintén 10 ezer forintnál drágább - gyermekgondozási cikkek, mint például a gyermekfigyelő berendezés, de ide tartozik a hinta és a csúszda is.      ...

Új Ptk.: ha osztalék nem fizethető, munkabér sem jár a tagoknak

Kép
Az új Ptk. egyik új szabálya szerint, ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem - hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda, amely szerint ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel. Az ügyvédi iroda szerint a tiltás különösen nagy gondot jelent majd az olyan cégeknek, amelyek ösztönzési céllal a munkavállalókat is bevonták a társaság tulajdonosi körébe. A március 15-éig hatályos társasági törvény már korábban is tartalmazott hasonló szabályt. A régi előírás szerint, ha egy társaság nem fizethetett osztalékot tagjainak, bármely egyéb, polgári jogi jogcímen a tagoknak kifizetett összeget vissza lehetett követelni, ha a tag rosszhiszemű volt. A szabályozás világos céllal született: a tag ne kerülhesse meg az osztalékfizetési korlátokat azáltal, hogy a társaság vagyonát nem osztalékként, hanem például megbízási díjként vagy egyé...

Szombaton életbe lép az új polgári törvénykönyv

Kép
Március 15-én, szombaton lép életbe az új Polgári törvénykönyv (Ptk.), a kódex a magánjogi jogviszonyok lehető legteljesebb körét öleli fel nyolc könyvében: ezek a bevezető rendelkezések, az ember mint jogalany, a jogi személy, a családjog, a dologi jog, a kötelmi jog - azaz a szerződésekre vonatkozó szabályozás -, az öröklési jog és a záró rendelkezések. Az új kódex csaknem kétszerese a hatályosnak, 1596 paragrafus, ami javarészt abból fakad, hogy a korábban külön törvényben szabályozott családjog és társasági jog is a Ptk. része lett.     A közelmúltban Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára arról beszélt: az új kódex életszerűbb szabályokkal erősíti a jogbiztonságot, a szabályozás mintegy fele változik részben vagy teljesen. A változások javarészt a bírói gyakorlatban kialakított és bevált megoldásokon alapulnak, ami megkönnyíti majd a jogalkalmazók munkáját.     Székely László, a kodi...

Több, a társaságokra vonatkozó szabály is változik

Kép
A gazdasági társaságokra vonatkozó több szabály is változik a március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyvnek (Ptk.) alapján. Az új Ptk. az eddigi gazdasági társasági formákat megtartja, így a személyegyesítő típusú közkereseti- illetve betéti társaságot, továbbá a vagyonegyesítő típusú korlátolt felelősségű- és részvény társaságot. Ezek mellett a szövetkezet és az egyesülés olyan jogi személy, amely gazdasági tevékenységet (is) folytat, de nem minősül gazdasági társaságnak.    A változó szabályok nagy része az egyszerűsítést, a társaságok működésének megkönnyítését szolgálja, az alapító dokumentumok tartalma például sokkal szabadabb lehet, a kötelezően megfogalmazott tartalmat azonban nem lehet megkerülni, mivel akkor a cégbíróság nem jegyzi be a társaságot.     Az új Ptk. a jogi személyek körében szabályozza a gazdasági társaságokat is, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes társaságok tagjai ne feleljenek korlátlanul a vagyonnal nem...

Március 1-től: - Részletes kimutatást kell közölni az adóssal a jelzáloghitel felmondása előtt

Kép
Március 1-től, mielőtt a bank felmondaná a jelzáloghitel szerződést, részletes elszámolást kell készítenie az addigi fizetésekről és a fennálló tartozásról - tartalmazza  az új hitelintézeti törvény. Jelenleg is köteles a bank az írásbeli fizetési felszólításban felhívni a hitel felvevőjének, valamint a kezes figyelmét is néhány fontos dologra. Így a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén növekvő kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén várható jogkövetkezményekre.     Március 1-től a bank kötelezettsége lesz, hogy a fizetési felszólításhoz részletes elszámolást mellékeljen. Ebben be kell mutatni a szerződés megkötésétől kezdődően, az egyes évek befizetéseit, de ha a az adós kéri, akkor az addigi fizetést havi bontásban kell közölni. Ki kell mutatni a visszafizetett tőke összegét, az elszámolt kamatot, késedelmi kamatot és az egyéb költségeket. Végül ...

Artisjus: nem emelkednek jövőre a vendéglátó-ipari jogdíjak

Kép
A vendéglátás és a turizmus négy meghatározó érdekképviseleti szervezete előzetes egyeztetést követően elfogadta az Artisjus jövő évre vonatkozó díjszabását. A zeneszerzők, előadók és kiadók vállalták, hogy nem emelnek jogdíjat, a háttér jellegű élőzene után fizetendő összeg az eddiginek a felére csökken - közölte Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület csütörtökön az MTI-vel. forrás: MTI - kép: kisalfold.hu A szervezet közleménye szerint "iparági konszenzus" született a vendéglátó-ipari jogdíjakról, a korábbi évektől eltérően az Artisjus előzetes megállapodásra jutott a szakma meghatározó érdekképviseleti szervezeteivel. Az egyeztetéseken iparági oldalról a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (Vimosz), a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ), a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) és a Magánszállásadók Országos Szövetsége (MOSZ) vett részt. A megállapodást aláírók célja az átláthatóság növelése, és annak biztosítás...

Sok jogszabály módosul az új Ptk. miatt

Kép
Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .     A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy - az adós nevében - a felszámoló is kérheti a bíróságtól. A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási - vagy kényszertörlési - eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapítot...

Megjelent a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról szóló rendelet

Kép
M egjelent a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról szóló kormányrendelet hétfőn a Magyar Közlönyben. Az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedetteknek járó juttatásról szóló 2000. évi kormányrendelet módosítása szerint a juttatásra az a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár jogosult, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy rokkant, és elítélése az 1956-os forradalommal összefüggésben semmis, vagy Magyarországon 1945. január 1. és 1953. december 31. között rendőrhatósági őrizet mellett munkatáborban fogva tartottak, illetve akit 1944. október elseje után a Szovjetunióba kényszermunkára hurcoltak. Ha a szabadságelvonás időtartama a három évet eléri, de az öt évet nem, akkor a juttatás havi összege 30 ezer forint, 10 évig 45 ezer forint, a fölött havi 60 ezer forint. Akire törvénysértő vagy semmissé nyilvánított ítéletben halálbüntetést szabtak ki, de azt nem hajtották végre, a tényleges szabadságvesztés vagy szabadságkorlátozás...

Kihirdették az új polgári törvénykönyvet

Kép
A jövő év március 15-étől hatályba léphet az új polgári törvénykönyv (Ptk.), miután kedden Áder János köztársasági elnök aláírásával megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés idei első ülésén elfogadott kódex. A parlament döntése nyomán az országnak több mint ötven év után lesz új, az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi törvénykönyve. Az új Ptk. több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, most hatályos szabályozáshoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is. A szabálygyűjteményt 245 igennel, 43 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház február 11-én. A kormányoldal igennel voksolt, a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott. A kabinet tavaly júliusban változtatás nélkül terjesztette az Országgyűlés elé a Vékás Lajos akadém...