Több és jobb minőségű szőlőre számítanak a szekszárdi borvidéken

Húsz-harminc százalékkal nagyobb termésre és a tavalyinál jobb minőségre számítanak a termelők a szekszárdi borvidéken, ahol jelenleg a kisebb területen érő oportót szüretelik.

 
A 2500 hektáros borvidék borászai arról számoltak be az MTI-nek, hogy a korai fajták - cserszegi fűszeres, rizlingszilváni - egy részét betakarították, és rozébornak szánt zweigeltet, pinot noirt is szedtek már a tőkékről.
  
Pálos Miklós, a szekszárdi Pálos Borműhely borásza elmondta: bár sem az augusztusi kánikula, sem az azt követő 130 milliméternyi csapadék nem tett jót a szőlőnek, mennyiségben és minőségben egyaránt jók a terméskilátások. A rozénak szánt kadarka és kékfrankos 15-16 mustfokos, ami a jövő hét végi szüretre elérheti a 18-at. (A mustfok az 1 kilogramm mustban levő cukortartalmat jelenti dekagrammban kifejezve.) Egy-egy fajtánál a savösszetétel jelenleg alacsony, így lehetséges, hogy egyes fajtáknál a savakat must állapotban pótolni kell majd a borászoknak.
  
A mennyiség hektáronként 80-100 mázsa között várható, míg tavaly a kékfrankos és a kadarka termésátlaga 60 mázsa körül alakult - jegyezte meg.
  
Módos Ernő, a Ferger-Módos Borászat borásza szerint a borvidéken van esély a tavalyinál lényegesen jobb, a legutóbbi kiemelkedő 2012-est megközelítő évjáratra. A kékfrankos, merlot és cabernet szőlőknél a szüret idejére 20-21 mustfokra számítanak, a kadarka cukortartalma, amennyiben októberig lehet várni a betakarításával, elérheti 18-19 mustfokot - mondta.
  
A hőségnapok a savakat az optimálisnál jobban elégették, az alacsonyabb savtartalmat inkább a korai fajtáknál tapasztalták. Véleménye szerint a termelők reménykedhetnek a 80-100 mázsás átlagtermésben.
  
Nagy István, a bátaszéki hegyközség elnöke elmondta, hogy idén a 2014-es mennyiségnél 20-30 százalékkal több szőlőre számítanak az 1200 hektáros hegyközségi ültetvényeken. Az eddig leszüretelt rizlingszilváni, cserszegi fűszeres és oportó 90-100 mázsás átlagot hozott hektáronként. A legnagyobb területen termő kékfrankostól - az idősebb tőkék alacsonyabb hozama miatt - 85-90 mázsás termést várnak. A kékfrankos rozé szőlő iránt már most nagy az érdeklődés, szeptember 20. után vörösbornak is szedik majd a borvidék legnépszerűbb fajtáját - mondta.
  
Bátaszéken több fajta esetében várni kell a szürettel, mert az augusztusi hőségben nem képződött elegendő cukor a szemekben.
  
"Ha a felvásárlási árak nem csökkennek tavalyhoz képest, minden termelő enyhe nyereséggel fog zárni" - mondta a szervezet elnöke.

Erdei gyümölcsös jégkása vodkával

Hozzávalók :

- 10 dkg áfonya
- 10 dkg málna
- 10 dkg magozott meggy
- 2 dl cukorszirup
- 2 dl vodka
- 1 narancs leve
- kb 40 dkg jégkocka

 A hozzávalókat két adagban leturmixolkjuk (jó minőségű turmixgép szükséges a jégkockák turmixolásához, ha ez nincs, használjatok tört jeget) és azonnal fogyasztjuk.

Mélyhűtőben néhány órát tárolhatjuk, a vodka miatt nem fagy azonnal kőkeményre, érdemes villával óránként átkeverni.

Tökéletes kerti party ital!

 forrás: http://streetkitchen.blog.hu/

Dinnye csap...

A nagy meleg súlyos kockázat a zöldség- és gyümölcstermelőknek

Súlyos kockázat a nagy meleg a zöldség- és gyümölcstermesztésben, mivel az ágazat területének csak a 20 százalékát öntözik - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke hétfőn az MTI érdeklődésére.
   

forrás: MTI - kép: csaladvilag.hu

Az elnök emlékeztetett: a tavalyi aszály miatt is jóval kisebb lett a gyümölcsök mérete, mint amit a nemzetközi szabványok előírnak és amit a piac igényel. A nagy hőség miatt ez a veszély az idén is fennáll. Nem változott ugyanis az, hogy a magyar zöldség-gyümölcs ágazat területének csak a 20 százalékát öntözik - tette hozzá Mártonfffy Béla.

   

A kisebb gyümölcs az idén is piaci gondokat, nehezebb értékesítést, kevesebb bevételt hozhat. A kényszeréréstől is tartani lehet a dinnyétől kezdve a szilván és a kajszin át, az almáig. A terméskiesés mértékéről azonban csak a hőség végét követően lehet érdemben nyilatkozni - közölte a FruitVeB vezetője.

   

Hangsúlyozta: mindez mutatja, mennyire fontos az öntözés a kertészetben, így a zöldség-gyümölcs ágazatban is. Példaként hozta a korszerű öntözési módok elterjesztését - a mikro- és csepegtető öntözés alkalmazását - az intenzív gyümölcstermesztésben.

   

Hozzátette: a szakemberek az unió 2014-2020-as költségvetési időszakában a gyümölcstermesztésben mintegy 20 milliárd forint befektetését tartanának szükségesnek ahhoz, hogy a korszerű ültetvények aránya a mostani egyharmadról a szükséges kétharmadra nőjön. A zöldség-gyümölcs ágazat tervezett egymillió tonna többlettermelésének eléréséhez is elengedhetetlen feltétel a korszerű öntözési technológiák alkalmazása - mondta Mártonffy Béla.

Két hét múlva indul a dinnyeszezon

Két hét múlva indul a dinnyeszezon, a fogyasztók július közepétől extra lédús első osztályú magyar gyümölcsöt találnak a piacon és az üzletekben - hangzott el a Medgyesegyházán a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szezonnyitó ülését követő sajtótájékoztatón.  

A szezon két hetet csúszik a késői kitavaszodás és a csapadékosabb időjárás miatt. Az előzetes becslések szerint a termés 90 százaléka lesz első osztályú, a maradék tíz százalék másodosztályúként kerül az üzletekbe - mondta Simonka György (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar dinnye a tavalyi évhez hasonlóan a jogszabályban előírt szigorú minőségi paraméterek alapján kerül az üzletekbe és az osztályba sorolásnál a küllemi előírások mellett kiemelt szempont a gyümölcs cukortartalma.          
   
Hozzátette: a dinnyeágazat szereplői a Vidékfejlesztési Minisztériumban csütörtökön találkoznak a nemzetközi áruházláncok képviselőivel, ahol a termelők a tavalyi évhez hasonlóan egyezségre törekszenek annak érdekében, hogy a nagy áruházláncok a tömegáruknál alkalmazott akciók helyett ismerjék el a felvásárlási árakban a minőségi, első osztályú szántóföldi gyümölcs előállítási költségeit, ami hektáronkénti 1,5-1,6 millió forint.
   
Ruck Márton, Medgyesegyháza polgármestere sikeresnek nevezte az ágazati szereplők összefogását 2012-ben. Elmondta: tavaly volt az első év, amikor a termelők nem panaszkodtak a dinnye minősítésére és az átvételi árra. A minisztérium szakmai segítsége és a dinnye hatásos reklámkampánya nagy segítség volt az értékesítésben. A hazai dinnyefogyasztás 2012-ben kétszerese nőtt az előző évvel összehasonlítva. A termés hatvan százalékát, mintegy 120 ezer tonna gyümölcsöt itthon fogyasztottunk el. A termelők 2012-ben kilogrammonként átlagosan 38-40-45 forint közötti árat kaptak a gyümölcsért. Az árban a kereskedők elismerték a minőségi dinnye előállítás költségét, ami hektáronként 1,5 -1,6 millió forint és mintegy tíz százalék körüli nyereséget.
   
A dinnyetermés 2013-ban várhatóan meghaladja a 250 ezer tonnát, 25 százalékkal lesz több, mint 2012-ben - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Fruit VeB elnöke.

forrás: MTI

Kevesebb lehet a meggy a tavalyinál

Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet munkatársai országos szinten a tavalyinál 5-10 ezer tonnával kevesebb meggyre számítanak az idén - közölte az intézet az MTI-vel.  

A közlemény hangsúlyozza, hogy a szakemberek között eltérő becslések vannak, a Fruit Veb munkatársai szerint országosan körülbelül hatvanezer tonna meggytermésre lehet számítani, ami hozzávetőleg a tavalyi terméssel egyezik meg.
   
A kutatóintézetben viszont úgy látják, hogy kelet-magyaroszági fagykárok és beporzási problémák miatt mindenképpen kevesebb lesz a meggytermés. A fagykárok miatti csökkenést némileg ellensúlyozza, hogy az Érdi bőtermő, amely a teljes termőterület 45-50 százalékát adja, szép termést mutat, viszont az ottani fajták közül sem mindegyik teljesít egyformán.
   
Pontos árakkal kapcsolatban csak a jövő héttől lehet biztosabbat tudni, az előzetes becslések szerint minimális emelkedés várható a piacokon, így tehát a hazai meggyvásárlók pénztárcája is megérezheti a szélsőséges tavaszi időjárást - jegyzik meg.

forrás: MTI