Bejegyzések

űrszonda címkéjű bejegyzések megjelenítése

Óriáskrátert fedeztek fel a Szaturnusz holdján

Kép
Óriási becsapódási krátert fedezett fel a Szaturnusz Tethys holdján a Cassini-űrszonda. A Cassini-Huygens az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA), az Olasz Űrügynökség, valamint több európai ország részvételével szervezett program űrszondája. 1997. október 15-én indult a Cape Canaveralról és 2004 júliusában jutott a Szaturnusz közelébe. A 3,2 milliárd dolláros projekt célja a gázóriás-bolygó és gyűrűinek vizsgálata, holdjai felszíni összetételének és geológiai múltjának meghatározása. Emellett az űrszonda eljuttatta a Szaturnusz legnagyobb holdjára, a Titánra leszállóegységét, a Huygenst, amely 2005. január 14-én ereszkedett le az égitestre. A Cassini küldetése 2017 szeptemberéig tart, amikor "halálugrást"  követ el a Szaturnusz légkörébe - olvasható a LiveScience hírportálon.   A Tethys, amelyet 1684-ben fedezett fel Giovanni Domenico Cassini olasz matematikus és csillagász, a Szaturnusz 62 ismert holdja közül az ötödik legnagyobb,...

Új célpontot jelöltek ki a New Horizons űrszonda számára

Kép
A Kuiper-öv egy objektumát fogja közelebbről "szemügyre venni" következő küldetéseként az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) New Horizons űrszondája, amely első számú missziójaként idén júliusban minden eddiginél közelebb jutott a Pluto törpebolygóhoz.   A 2014 MU69 jelzésű objektum egyike azon két üstökösszerű égitestnek, amelyeket a misszióban részt vevő kutatók jelöltek meg lehetséges új úti célként. A NASA most alaposan áttanulmányozza a tervet, mielőtt hivatalosan is jóvá hagyná azt - adta hírül a BBC News.    A New Horizons idén júliusban másodpercenkénti 14 kilométeres sebességre gyorsulva száguldott el a Pluto mellett. Az űrszondát ekkor 12,5 ezer kilométer választotta el a törpebolygótól, részletgazdag fotókat készített róla, hét tudományos műszere folyamatosan gyűjtötte az adatokat a Plutóról és annak holdjairól.    A Naprendszer külső, fagyos részén, a Kuiper-övben lévő új célpont nagyjából 1,5 milliárd kilométerre van a Plutótól...

Fényes foltok és piramis alakú hegyek láthatók a Ceres törpebolygó felszínén

Kép
Rejtélyes fényes foltok, piramis alakú hegyek és mély kráterek láthatók a Dawn-űrszondának a Ceres törpebolygóról készített legújabb felvételein.   Az ionhajtóművel ellátott Dawn a NASA Discovery-programjának kilencedik űrszondájaként 2007. szeptember 27-én startolt a Kennedy Űrközpontból. Az űrszonda, amelynek segítségével a Naprendszer születésének titkait kívánják megismerni a tudósok, a kisbolygóöv két legnagyobb égitestét, a Vesta aszteroidát és a Ceres törpebolygót látogatta meg. Az űreszköz 2011 júliusában állt pályára az 530 kilométer átmérőjű Vesta körül, amelyet 2012 szeptemberében hagyott el, hogy két és fél évvel később, ez év március 6-án elérje a Cerest. A missziónak köszönhetően első ízben állt az űrkutatás történetében egy szonda pályára egy törpebolygó körül - olvasható a PhysOrg hírportálon. Kezdetben a Dawn meglehetősen nagy távolságban keringett a törpebolygótól, majd fokozatosan csökkent a pályamagasság. Az űrszonda jelenleg a harmadik, tudományos viz...

A Messenger űrszonda három nap múlva követ el "öngyilkosságot

Kép
A Merkúr első műholdja, az amerikai Messenger (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) űrszonda három nap múlva, április 30-án követ el "öngyilkosságot".     A Messenger csupán a második űrszonda, amely eljutott a Naprendszer legbelső bolygójának közelébe. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely az 1970-es évek közepén háromszor közelítette meg a Merkúrt, ám felszínének alig harmadát tudta megfigyelni.     Az űrszondát 2004. augusztus 3-án indították útnak, azóta több mint 7,9 milliárd kilométert tett meg, s útja során 15-ször repült el a Nap mellett. A Messenger hatszor hajtott végre úgynevezett gravitációs hintamanővert - egyszer a Föld, kétszer a Vénusz, s háromszor a Merkúr mellett, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt.     A műhold kutatási programját eredetileg egy földi évre tervezték, a küldetés végül négy évig tartott, amelynek során az űreszköz fantasztikus tudományos pr...

Misszióját végrehajtva megsemmisült a Masat-1

Kép
Misszióját sikeresen végrehajtva péntekről szombatra virradó éjjel megsemmisült - a Föld légkörébe érve elégett - a Masat-1, Magyarország első műholdja - közölte a missziót irányító kutatócsapat szombaton az MTI-vel. A műhold megsemmisülése feltehetően az előre jelzett időszakban, péntek 23.15 és szombat 0.45 között következett be.   A kutatók tájékoztatása szerint az utolsó online csomag 21 óra 21 perc 43 másodperckor érkezett be Argentínából, ezután nem észleltek több jelet a Masat-1-ről. Ennek részben az az oka, hogy a műhold az utolsó óráit vagy óceán, vagy olyan terület felett töltötte, ahol nem voltak a magyar irányítók számára adatokat gyűjtő földi állomások.   Legközelebb ilyen terület fölé szombat hajnali 2.27-kor került volna a műhold, de a BME földi állomásáról ekkor már nem tudták venni a jeleit.  Vajta László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Karának (VIK) dékánja korábban kiemelte: a Masat-1 me...

Újabb szelfit készített a Curiosity marsjáró

Kép
A NASA marsjárója, a  Curiosity újabb szelfit készített magáról. A rover a robotkarján lévő kamera segítségével több tucat képet készített a Gale-kráterben, a Windjana nevű homokkőképződménynél, a felvételekből állították össze később a mozaikképet, a "szelfit" - olvasható az ABC Science hírei között.    A felvételen a háttérben feltűnnek a marsi szelek által lecsupaszított homokkőrétegek, baloldalt az alsó harmadban látszik az 1,6 centiméter átmérőjű tesztfúrás, amelyet "meredten fixíroz" az árbocra szerelt kamera, a MastCam.    A sziklából vett minták vegyelemzését a Curiosity belsejében működő laboratórium végezte el, a Mars geológiai szerkezetéről nyert adatokat a NASA szakemberei sajtótájékoztatón ismertetik.    A Curiosity 2012 augusztusában szállt le a Marson, a Gale-kráterben, a 2,5 milliárd dolláros misszió során a tudósok arra keresik a választ, hogy létezhettek-e a vörös bolygón mikrobiális életformák kifejlődését előseg...

A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján

Kép
A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján.    Ugyan a Philae a történelmi jelentőségű üstökösre szállás után befejezte tervezett küldetését, mert mintegy 64 óra elteltével elemei lemerültek, a Rosetta saját missziója távolról sem ért véget. Az űrjármű tökéletes állapotban van, berendezései a vártnak megfelelően végzik munkájukat.     "A leszállóegység szállításának feladatát teljesítette, ezután a Rosetta visszatér a tudományos megfigyelésekhez és mi átállítjuk útjának üstökös-kísérői szakaszára. Ez átnyúlik a következő évre, amikor egyre jobban megközelíti a Napot. A periheliont, vagyis a Naphoz legközelebbi pontot augusztus 13-án éri el, ekkor a csillagtól 186 millió kilométerre lesz a szonda" - mondta Andrea Accomazzo repülési igazgató.     November 16-án a repülésirányí...

A Rosetta után robotját, a Philae-t is felébresztik hibernáltságából

Kép
Mintegy két hónappal azt követően, hogy felébresztették a Rosetta űrszondát több mint két évig tartó hibernáltságából, robotja, a Philae számára is véget ér a téli álom: a szerkezetet pénteken keltik életre, hogy aztán novemberben leszálljon a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre. A Rosettát az űrkutatásban áttörést hozó eredmények reményében lőtte fel az Európai Űrügynökség (ESA) 2004-ben. Ez lesz az első szerkezet, amely találkozik egy üstökössel, az első, amelynek modulja megkísérel landolni egy üstökös felszínén és az első, amely követ egy üstököst a Napot megkerülő útján. Az űrszonda kedden 664 millió kilométerre járt a Földtől és 4 millió kilométerre céljától.     Utasát, a 100 kilogrammos, tíz tudományos berendezéssel - többek közt kamerával, mikroszkóppal és spektrométerrel - felszerelt Philae-t csaknem három éve hibernálták, hogy minimálisra csökkentsék energiafelhasználását. Egyedül csak a hőmérsékletét kontrollálják, "pont, mint egy hibernált állatnál" - ...

A Naprendszer határához közeledik a Voyager-1 űrszonda

Kép
A Voyager-1 űrszondától érkező adatok arra utalnak, hogy a kozmikus vándor a világűr olyan régiójába érkezett, ahol számottevően megnőtt a csillagközi térből érkező töltött részecskék száma. A szakemberek ebből arra következtettek, hogy az "utazó" a Naprendszer határához közeledik. "A fizika törvényei alapján tudjuk, hogy egy nap a Voyager lesz az első, ember által készített objektum, amely kiér a csillagközi térbe, ám még mindig nem ismerjük, hogy ez pontosan mikor következik be. A legújabb adatok szerint az űrszonda egyértelműen egy olyan térségbe érkezett, ahol a dolgok egyre gyorsabban változnak" - hangsúlyozta Ed Stone, a Voyager-projekt tudósa a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech). Az adatok 16 óra és 38 perc alatt teszik meg a 17,8 milliárd kilométeres utat a Voyager-1-től a NASA Deep Space Network antennarendszeréig. Az űrszonda műszerei regisztrálják a töltött részecskék számát, amelyek a kozmikus szomszédságunkban szupernóvaként ellobbant csill...