Az augusztus 20-án hatályba lépő, a dohánytermékek csomagolását szabályozó új kormányrendeletnek megfelelő cigarettásdoboz-minta 2016. augusztus 17-én.
forrás: MTI
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: dohányzás. Összes bejegyzés megjelenítése
Szombaton hatályba lép az új dohányrendelet
Szombaton hatályba lép a dohánytermékek csomagolását szabályozó új kormányrendelet, amely szerint az új dohánytermékek már csak egységes csomagolásban kerülhetnek piacra, de a már piacon lévő márkák és típusok átmeneti mentességet kapnak - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.
A kedden megjelent kormányrendelet megfelel az Európai Unió 2014-ben elfogadott irányelvének, amelynek értelmében a cigaretták és fogyasztási dohányok csomagolása kötelezően megváltozik: 2017. május 20-ától már csak olyan dohánytermékek lehetnek kiskereskedelmi forgalomban, amelyek csomagolásának elő- és hátoldali felületét 65 százalékban képpel kombinált szöveges figyelmeztetések fedik. Emellett a szabályozás szerint az oldalsó felületeken is általános figyelmeztetések láthatóak majd, és kötelező feltüntetni a leszokásban segítséget nyújtó portál elérhetőségeit is.
Ezen felül a magyar szabályozás bevezeti a dohányáruk egységes csomagolását is. Ennek értelmében augusztus 20-ától új márkájú vagy típusú cigarettát, illetve fogyasztási dohányt már csak olyan csomagolásban lehet piacra dobni, amelyen jelzés, illetve védjegy sincs.
A már piacon lévő márkákat és típusokat 2016. december 31-éig lehet gyártani, importálni, bejegyzett kereskedő által fogadni és 2017. május 20-áig lehet forgalomba hozni. A fokozatos átállást biztosítja a rendelet, de legkésőbb 2019. május 20-tól már csak olyan dohánytermékek lehetnek a trafikok polcain, amelyek megfelelnek az augusztus 20-án hatályba lépő szabálynak és egységes csomagolásban vannak.
A kormányrendelet megszabta azt is, hogy mentol ízesítésű cigaretta és mentol ízesítésű cigarettadohány 2020. május 20-áig forgalmazható, akkor, ha a mentolos ízesítést a gyártási vagy csomagolási folyamat során adják hozzá a dohánytermékhez, és az ízesítés hozzáadása részben sem függhet a fogyasztótól, így különösen nem lehet kapszulát alkalmazni a mentolos ízesítés hozzáadásához.
A kormány 2010 óta számos eszközzel fellépett a dohányzás visszaszorítása érdekében: korlátozta a munkahelyi, közterületi vagy éppen éttermi dohányzást. A trafikrendszer bevezetésével csökkent az elárusítóhelyek száma és a jövedéki adók folyamatos emelése is a dohányzással szemben hat.
forrás: MTI
Az ijesztő képek nem rettentik el a fiatal dohányosokat egy brit tanulmány szerint
A cigarettásdobozokon elhelyezett elrettentő képek, amelyek a dohányzás veszélyeit ábrázolják, alig hatnak a tizenéves dohányzókra - mutatta ki egy brit tanulmány.
 |
| forrás: MTI - kép: femcafe.hu |
A vizsgálatot az elijesztő képek bevezetése előtt és után is elvégezték. A fotók bevezetése előtt csak szöveges figyelmeztetések voltak a cigarettásdobozokon.
A megkérdezett gyerekek közül minden tizedik dohányzott, a többiek vagy sosem gyújtottak rá, vagy csak próbálgatták a cigarettázást. A nemdohányzók és a próbálgatók között a képek bevezetése után emelkedett azok száma, akik úgy gondolták, a figyelmeztetések elveszik a kedvüket a rágyújtástól. A cigarettázók esetében ez az arány szinte változatlan maradt: 13-ról 14 százalékra nőtt.
A kutatás vezetője, Crawford Moodie azt mondta, csalódást jelent, hogy a képek nem hatnak a dohányzókra, a nemdohányzókra és próbálgatókra gyakorolt hatásuk azonban "valóban pozitív fejlemény".
A kutató azonban figyelmeztetett arra, hogy ha az elrettentésre szánt feliratok és képek nem változnak - ahogy Nagy-Britanniában bevezetésük óta nem változtak - az emberek megszokhatják őket, és érzéketlenné válhatnak irántuk.
(http://www.bbc.co.uk/news/health-23963559)
Egyre többen mozognak
Az aktív munkavállalók között egyre nagyobb a hajlandóság a rendszeres testmozgásra, közel 93 százalékuk sportol hetente legalább kétszer.
A Humánpolitika.com Közhasznú Egyesület és az All You Can Move cég szeptemberi közös kutatásában 22 ezer munkavállalóra vonatkozó magyarországi vállalati egészségfejlesztési gyakorlatot ás sportolási szokásokat tekintett át.
A megkérdezett vállalatok kétharmada támogatja a munkahelyi sportot, mivel egyértelmű számukra, hogy ezzel nem csupán dolgozóik jól-létéről gondoskodnak, de növelik a teljesítményt, csökkentik a hiányzásos napok számát is.
Elmondásuk szerint évről évre javuló tendenciát tapasztalnak. A válaszadó munkavállalók 93 százaléka sportol hetente legalább kétszer, kétharmaduk akár hetente háromszor is eljár mozogni. A férfiak heti két-három alkalommal sportolnak, majdnem negyedük naponta edz, és szinte alig van közöttük, aki csupán hetente egyszer vagy annál kevesebbszer megy el mozogni. A nők heti egy-kétszer jutnak el edzeni, és minden tizedik mozog minden nap.
A vállalatvezetők, magasabb beosztásúak számottevően több időt fordítanak mozgásra, mint beosztottaik - derül ki a felmérésből. Az előbbi csoportba tartozók között minden negyedik jár naponta sportolni, míg csupán minden hatodik beosztott ennyire aktív. A vezetők inkább az aerob és nehéz fizikai aktivitást igénylő sportokat részesítik előnyben (futás, kondi, kardio edzések), míg a beosztottak körében többen a nyugalmat és befelé fordulást segítő mozgásformák (például jóga, tánc) választják. Megkérdezett vezetők szinte mindegyike egyetértett abban, hogy a sport az elsődleges stresszmegelőző vagy levezető forrás, mely segít a munkahelyi hatékonyság növelésében.
A legtöbben az informatika, a bankszektor és a szolgáltató központok munkatársai közül járnak naponta sportolni, míg legritkábban a telekommunkáció és energetikai szektor munkatársai sportolnak, itt minden hatodik munkavállaló hetente csupán egyszer vagy még annál is ritkábban mozog.
Amint a felmérésből kitűnik: az egyedülállók több időt tudnak mozgásra fordítani és majdnem felük (46 százalék) naponta eljár sportolni. Ezzel szemben a párkapcsolatban élők harmada tudja ugyanezt megtenni, míg csupán minden ötödik házasember jut el ilyen rendszerességgel mozogni.
A cégek közel harmada rendez minden dolgozót bevonó, egésznapos sportprogramot, ezt a formát egyre inkább kisebb csoportok, osztályok csapatépítő programjaként szervezik meg. A vállalatok igyekeznek - egyre nagyobb számban - elősegíteni a kikapcsolódást pihenőszobák kialakításával, ergonómiai tanácsadással, masszázs szervezésével vagy néhány esetben akár extra pihenőidő nyújtásával. A korábban oly népszerű dohányzásról leszoktató programok helyett is inkább a mozgás támogatásába fektetnek a vállalatok, felismerve, hogy a rendszeres sportot végzők körében sokkal alacsonyabb a dohányosok száma és kimagasló a dohányzásról leszokottak aránya is.
Dohányipari szereplők: az új különadó elviszi a cégek nyereségét, és áremelkedést okoz
Dohányipari szereplők szerint áremelkedéshez vezethet a rendkívüli egészségügyi hozzájárulás, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, és az új teher a veszteséges cégek veszteségét tovább növeli, a nyereséges cégeknél pedig elviszi az eredményt - mondta Fábiánné Szabó Lívia, az Imperial Tobacco Magyarország Dohányforgalmazó Kft. vállalati kapcsolatok igazgatója az MTI megkeresésére pénteken.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írták.
Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte.
Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott az igazgató.
Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetről nem volt előzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a későbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását - jelezte.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljutattott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált.
A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés - hangsúlyozta a BAT.
A fizetendő adó mértéke a társaság esetében hozzávetőleg 3 milliárd forint - közölték.
A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak - fogalmaznak a közleményben.
A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent.
Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.
A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerőből, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írják.
A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentős áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog - áll a közleményben.
Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá.
A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. pedig azt hangsúlyozta közleményében, hogy a különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak meg. A javaslat ugyanis ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írták.
Fábiánné Szabó Lívia arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervezett különadó alapja a nettó árbevétel, ami dupla adózást jelentene, mivel a nettó árbevételt a jövedéki adó is terheli. A törvényjavaslat mindenképpen negatívan érinti azokat a cégeket, ahol a különadó a 2,5, illetve a 4,5 százalékos sávba esik - közölte.
Az érintett cégek maguk döntik el, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén milyen intézkedést tehetnek az új közteher kigazdálkodására, ez jelentheti a cigaretta árának emelését - fogalmazott az igazgató.
Hangsúlyozta, hogy a különadóról szóló tervezetről nem volt előzetes egyeztetés. Az érintett dohányipari vállalkozások jelenleg értelmezik a törvényjavaslatot, ennek alapján számolnak, és a későbbiekben tervezik közös álláspont kialakítását - jelezte.
A BAT Pécsi Dohánygyár Kft. az MTI-hez eljutattott közleményében kifejtette: álláspontjuk szerint a különadó olyan ágazatot terhel, amely nem extraprofitot termel, hanem az utóbbi három évben nettó veszteséget produkált.
A BAT két magyarországi cége 2011-2013-ban mintegy 20 milliárd forint veszteséget halmozott fel, mert a sorozatos jövedékiadó-emelések, a minimum kiskereskedelmi árrés bevezetése, a finomra vágott fogyasztási dohány adószerkezete miatt termelési költséget nem tudott áthárítani. A cég vesztesége nem profitmenekítés - hangsúlyozta a BAT.
A fizetendő adó mértéke a társaság esetében hozzávetőleg 3 milliárd forint - közölték.
A különadó diszkriminatív, és különösen súlyos terhet jelent azoknak az iparági szereplőknek, amelyek a közelmúltban termelői beruházást valósítottak - fogalmaznak a közleményben.
A BAT szintén kiemelte, hogy a különadó nem a profitot, hanem a jövedéki adóval terhelt bevételt terhelné, ezért kétszeres adóztatást jelent.
Megjegyezik azt is, hogy egy doboz cigaretta kiskereskedelmi árának mintegy 78 százaléka adó, átlagosan 10,4 százaléka kiskereskedelmi árrés. A dohánytermékek után 425 milliárd forintnyi adó folyt be a költségvetésbe az elmúlt évben.
A közleményben felidézték, hogy a cég ez év szeptemberében új gyárat adott át Pécsett. A 9 milliárdos beruházás finanszírozása teljes egészében önerőből, támogatás vagy adókedvezmény nélkül történt, de a javaslat ezt a beruházási összeget az adófizetési kötelezettség megállapításakor figyelmen kívül hagyja - írják.
A cég jelenlegi pénzügyi helyzetében az adó áthárításától nem tud eltekinteni. A különadó áthárítása jelentős áremelkedéshez vezet, ez új lökést adhat a feketepiac térnyerésének, amely a teljes piacon így is 14-15 százalék körül mozog - áll a közleményben.
Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője csütörtökön nyújtott be a parlamentnek törvényjavaslatot, amely szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtaná, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz "szabadforgalomba bocsátanak". A már szabadforgalomba került termékek nagykereskedői és a dohánytermék-kiskereskedők nem esnének a törvény hatálya alá.
A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék - de legalább 30 millió forint -, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.
Beszélő cigarettás doboz segíthet a leszokásban
Hangüzenetet játszanak le kinyitáskor a cigarettás dobozok - a Stirlingi Egyetem kutatóinak találmánya ily módon igyekszik lebeszélni a dohányzókat a rágyújtásról.
A dobozok hangüzenete a dohányzás veszélyeire int, felhívja a figyelmet a cigaretta és a meddőség közti összefüggésre, és közli a leszokást segítő segélyvonal számát is.
A kutatók szerint az üzenet működött a tesztek során, amikor 16-24 éves nők egy csoportja kipróbálta az új csomagolást. További vizsgálatok kezdődnek hamarosan 16 év feletti női és férfi tesztelők bevonásával - tudósít a BBC hírszolgálata a skót tudósok találmányáról.
"A beszélő dobozt a dohánygyárak marketingjük részeként használhatják. Itt a jó módszer, hogy az egészséget reklámozzák a dohányzóknak" - hangoztatta Crawford Moodie, a sterlingi kutatócsoport egyik tagja.
"Örülök minden új ötletnek, amely segít átadni az egészség és a függőségtől való szabadulás üzenetét. Ám a kreatív csomagolási módok értékeléséhez először pontos, minden korosztályra kiterjedő kutatási adatokra van szükségünk" - magyarázta Sheila Duffy, az Ash Scotland dohányzásellenes karitatív szervezet képviselője.
Alison Cox, a Brit Rákkutató Intézet orvosa elmondta, jótékonysági alapítványa finanszírozta a Stirlingi Egyetem kutatómunkáját, hogy megtudják, a dohányipar marketingeszközei felhasználhatók-e a leszoktatásra.
A skót kormány idén a cigarettacsomagolás egységesítésére tett ígéretet, hogy ezzel is tegyen a dohányzás ellen. A közegészségügyi miniszter céljai közt szerepel, hogy a skót dohányzók 23 százalékos arányát 2034-re 5 százalékra csökkentse.
http://www.bbc.co.uk/news/uk-scotland-tayside-central-23128001
forrás: MTI
Kedd éjfélig lehet trafiküzemeltetésre pályázni az újabb körben
Június 10-én éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni az ötödik állami pályázaton kiírt 77 település - közte 11 budapesti kerület - valamelyikén.
A pályázatokat külön-külön kizárólag postai úton, az ND Nonprofit Zrt. postafiók-címére kell benyújtani. Ennek díja darabonként bruttó 31 750 forint, amelyet legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
A koncessziós szerződést a pályázat eredményhirdetését követő 30 napon belül kell aláírni. A koncessziós díj - amit a trafikos fizet az államnak boltonként - kétezer fő alatti településen évi nettó 100 ezer forint, 2001-10 000 fős településen 160 ezer forint, efölött 200 ezer forint, Budapesten, megyeszékhelyen és megyei jogú városokban 240 ezer forint. Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt szerződés lehet érvényben.
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az ND Nonprofit Zrt., s a nyertesek április 11-éig köthették meg a szerződést. Légrádi Petra, az ND Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője akkor azt mondta az MTI-nek, hogy 127 nyertes volt, és 18 település esetében nem született szerződés az ND Nonprofit Zrt. és a vállalkozások között nemzeti dohánybolt működtetéséről. Ennek oka általában az, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudják időben beszerezni, ezek hiányában pedig nem köthető meg a szerződés.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.
Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
Gyulay Zsolt, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a múlt héten az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás, a lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Európában Magyarországnak a harmadik legrosszabbak az adatai, 38 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt - mondta.
Azokon a településeken, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ahol meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy jogosult nyithat trafikot.
Eddig 25 millió forint bírságot szabtak ki a dohányzási szabályok megszegése miatt
A nyilvános helyekre vonatkozó dohányzási szabályok szigorítása óta, az elmúlt két évben mintegy 25 millió forint bírságot szabtak ki a közegészségügyi felügyelők - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ).
Különösen sok a probléma a buszmegállókban, pályaudvarokon, vasútállomásokon. Tavaly a legtöbb bírságot szórakozóhelyekre, vendéglátó-ipari egységere szabták ki.
A téli hónapokban egyes vendéglátóhelyek üzemeltetői sátrakat állítanak fel az egység előtt az eső, a hó, a hideg ellen. Az ÁNTSZ ennek kapcsán kiemelte, hogy ha az ilyen sátrak zárhatóak, akkor azok zárt térnek minősülnek, ott dohányozni nem lehet. Emiatt az elmúlt időszakban több vendéglátó-ipari egységre milliós nagyságrendű bírságot kellett kiszabni - tették hozzá.
2012. január 1-jén lépett hatályba a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása, amely többek között megtiltotta a nyilvános zárt helyeken a dohányzást. A jogszabály előírásainak betartását a területileg illetékes kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek intézetei ellenőrzik.
2012. óta összesen 106 ezer vizsgálatot hajtottak végre, ebből 56 ezer jutott 2012-re, 50 ezer pedig 2013-ra. A jelenlegi adatok szerint 2012-ben 12 millió, tavaly csaknem 13 millió forint bírságot szabtak ki az ellenőrök, 2013-ban a legtöbbet szórakozóhelyekre, vendéglátó-ipari egységekre.
Az ÁNTSZ kitért arra, hogy a módosítás hatályba lépése után a jogszabály három hónapos türelmi időt adott az érintetteknek a felkészülésre. Bár a vizsgálatok már ekkor megkezdődtek, bírságot ekkor még nem szabtak ki. A türelmi időszak alatt átlagosan 5-6 kifogás jutott száz ellenőrzésre. Tavaly már csak nagyjából fél százalék körül alakult a kifogások aránya. A buszmegállókban, vasútállomásokon, pályaudvarokon viszont kirívóan magas, több mint 13 százalékos volt a kifogásolási arány.
A nemdohányzók védelméről szóló törvény betartását idén is folyamatosan ellenőrzik, s emellett - az előző két év gyakorlatának megfelelően - több országos, kiemelt akcióellenőrzést is szervez az Országos Tisztifőorvosi Hivatal - olvasható az ÁNTSZ közleményében.
forrás: MTI - kép: napidoktor.hu
Dohánykereskedelem - A NAV figyeli az internetes hirdetéseket is
Az adóhatóság az idén hat portálról (TeszVesz, Vatera, Apród, Topapró, Expressz és Apróhirdetésingyen) összesen 1289 jövedéki törvénysértést megvalósító hirdetést távolíttatott el, ezek közül 710 - az összes eltávolított hirdetés 55,1 százaléka - vágott dohány illegális kereskedelmére vonatkozott - derül ki Orbán Gábornak, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkárának Kovács Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.
Az államtitkár ismerteti: az utóbbi időszakban egyre nagyobb teret hódít az internetes kereskedelem, ezért a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folyamatosan figyelemmel kíséri az internetes hirdetéseket is. A NAV a különböző hirdető/aukciós portálok üzemeltetőivel együttműködést alakított ki, amelynek keretében legyűjti a hirdetések azonosítóit, és elküldi az üzemeltetők részére, akik azokat haladéktalanul (jellemzően 3 napon belül) eltávolítják. A hirdetéseiket rendszeresen megújító hirdetők adatait a NAV bekéri, és próbavásárlásokat kezdeményez.
Az illegális dohányforgalmazás ezen formája elleni fellépés egyre nehezebb, mivel a személyes átadás-átvétel egyre kevésbé jellemző, azt a különböző átvételi pontokon, utánvételes postai küldeményként történő átadás-átvétel váltja fel. A NAV ezért a postacsomagok ellenőrzésére is kiemelt figyelmet fordít - derül ki a képviselői kérdésre adott válaszból.
forrás: MTI
Az e-cigire Olaszországban mindenhol rá lehet gyújtani
Olaszországban eltörölték az elektromos cigarettára vonatkozó korábbi korlátozásokat. Mindenhol szívni lehet, még ott is, ahol más cigarettára nem szabad rágyújtani.
Az iskolákat kivéve e-cigivel minden más zárt és nyitott térben szabad dohányozni: hivatalokban, éttermekben, mozikban, tömegközlekedési eszközökön, valamint az emberekkel teli buszmegállókban és a játszótereken is.
A Public Policy olasz parlamenti hírügynökség jelentése szerint június után most ismét módosították az elektromos cigarettára vonatkozó jogszabályokat. Akkor az összes más dohánytermékre vonatkozó előírásokat alkalmazva szigorították az e-cigik használatát. Vagyis a cigarettával, a szivarral és a pipával együtt az e-cigaretta füstjét is kitiltották a nyilvános helyekről.
Az Olaszországban először tavaly megjelent e-cigi azonnal divatos termékké vált. Idén nyárig több mint 4500 olyan üzlet nyílt, amely elektromos cigarettát árul. Ezek 6800 munkahelyet teremtettek. Júniusban a kormány a trafikokba és gyógyszertárakba helyeztette át az e-cigi forgalmazását, korlátozták a használatát, és 58 százalékos termékadót vetettek ki rá. Ezzel az elektromos cigaretta kereslete zuhanásnak indult.
Az e-cigi szabad használatát jó döntésnek nevezte Umberto Veronesi onkológus, volt egészségügyi miniszter, aki szerint ennek a cigarettának nincs rossz hatása, és a római kormány a kiemelt adóval a bevételt nézte a közegészség helyett.
Girolamo Sirchia szintén volt egészségügyi miniszter, aki 2003-ban betiltotta a nyilvános helyeken való dohányzást, hangoztatta, hogy ellenzi az e-cigi korlátozásának feloldását.
forrás: MTI
kép: smoketolive.com
Dohányt készített és árult egy sátoraljaújhelyi férfi
Dohányaprító gépével vágta a dohányt, majd az ebből készített cigarettát árulta egy férfi Sátoraljaújhelyben, a pénzügyőrök közérdekű bejelentést követően vizsgálódnak az ügyben - tájékoztatta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-magyarországi Regionális Vám és Pénzügyőri Főigazgatóságának sajtóreferense az MTI-t vasárnap.
(430x286).jpg) |
| forrás: hir24.hu |
Varga Zoltán közlése szerint egy 82 éves sátoraljaújhelyi férfi jelentette, hogy szomszédja dohányt termeszt, az ebből készült cigarettával pedig főleg a házával szemközti iskola diákjait látja el.
Az idős férfi szomszédja dohányaprító gépét a saját lakásába vitte, majd értesítette a pénzügyőröket. A szomszéd ugyanakkor a rendőrséget riasztotta, mondván a 82 éves ember a "dohánygyáros".
A pénzügyőrök a fiatal férfi lakásán fogyasztási dohányt foglaltak le, emiatt jövedéki bírságra számíthat, azt ugyanakkor vizsgálják, hogy kié volt a dohányaprító gép.
Csempészésre átalakított cseh autóval buktak le ukránok Záhonyban
Csempészésre átalakított, cseh rendszámú autóval bukott le két ukrán állampolgár a záhonyi határállomáson. A sofőr és pap utasa úgy nyilatkozott, hogy nem tudtak a kocsiban elrejtett cigarettaszállítmányról - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának rendészeti osztályvezetője pénteken az MTI-vel.
 |
| forrás: MTI |
Dávid Zoltán főhadnagy elmondta: az autó kardántengelyének alagútját átalakították, alulról lemezzel befedték, abban egy rejtekhelyet hoztak létre. Az átalakítás a kardánbox kárpitozásán is látszott, ezt a pénzügyőrök eltávolították, alatta 30 karton, 385 ezer forint értékű ukrán eredetű cigarettát találtak.
A cigarettát és a gépjárművet a pénzügyőrök lefoglalták, a papot szállító jármű sofőrje ellen pedig költségvetési csalás bűntettének elkövetése miatt indítottak eljárást - tette hozzá Dávid Zoltán.
Az interneten is lehet cigarettát vásárolni Szerbiában
Miután augusztusban emelkedett a dohányárukra kivetett jövedéki adó Szerbiában, egyre több helyen árulnak cigarettát "feketén", sőt az interneten is megjelentek cigarettát kínáló hirdetések - írta honlapján csütörtökön a B92 nevű szerbiai televízió.
 |
| forrás: MTI |
A csökkenés egyik oka lehet a B92 szerint az illegális dohánykereskedelem. Az utóbbi nyolc hónapban a felügyeletek összesen 870 kilogramm vágott dohányt, 3550 csomag cigarettapapírt, 133 cigarettatöltő gépet és 248 doboz cigarettát foglaltak le.
A dohányzók és az eladók szerint egy doboz cigaretta a boltban háromszor annyiba kerül, mintha valaki saját maga sodorná a cigarettát. A szerbiai piacokon egy kilogramm dohány már 1200-4000 dinárért (3000-10 000 forintért) vásárolható, amiből 600 szál cigarettát lehet készíteni. Ezért sokan inkább megvásárolják a vágott dohányt és a papírt. Egy doboz cigaretta, vagyis 20 szál ugyanis így - a legjobb minőségű dohány vásárlása esetén - maximum 150 dinárba (390 forintba) kerül.
Idén először az elektronikus eladást is ellenőrizte a kereskedelmi felügyelet, hat internetes domaint vizsgáltak, és 76 hirdetést töröltek.
Trafik - Újabb tendert írnak ki 876 településen
Részben eredménytelenül zárult a második trafiktender: 1425 koncesszióból 549 talált gazdára, ezért 876 településen újabb tendert írnak ki - közölte Légrádi Petra, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI érdeklődésére.
 |
| forrás: MTI - kép: napitopik.blogspot.hu |
Július elsején több mint ötezer nemzeti dohánybolt nyílt meg, július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) tavaly szeptemberben fogadták el. A dohányboltokban eredetileg csak dohánytermékeket lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyet is áruljanak, majd februárban szeszes és energiaitalok, kávé, ásványvíz, üdítők és újság árusítását is lehetővé tették.
A törvény májusi módosításával - amelyben tízszázalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek - a termékkör tovább bővült: a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak. A jogszabály megtiltja a fiatalkorúak kiszolgálását, és azt is előírja: meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll a gyanúja, hogy a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább azt.
Nem kell kiírni a cigaretta szálankénti árát az üzletekben
Bár több trafikos aggódik amiatt, bírságot kapnak, ha nem írják ki üzleteikben a cigaretta szálankénti árát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tájékoztatása szerint a kereskedőknek csak a cigaretta dobozonkénti árát kell feltüntetniük - írta pénteken az onlinekassza.hu hírportál.
|
| forrás: MTI |
Budapesti trafiktulajdonosok jelezték az onlinekassza.hu hírportálnak, hogy ellenőrök jártak az üzletükben, és hiányosságként jegyezték fel, ha csak a cigaretta dobozonkénti ára volt kiírva. Arra szólították fel az árusokat, hogy az egységárat tüntessék fel, azt pedig szálanként kell érteni.
"A kereskedők azért tartják abszurdnak a helyzetet, mert a törvény már régóta tiltja a cigi szálankénti árusítását, nem értik, miért kellene akkor úgy árazni, ahogyan nem is lehet eladni" - olvasható a cikkben.
Ugyanakkor a hírportál kérdésére Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője közölte, nincs szükség arra, hogy a cigarettáknál feltüntessék a szálankénti árat, mivel ezek a termékek egységes csomagolásban kaphatók.
A fogyasztóvédelmi törvény szabályozza az egységár feltüntetését.
"Talán abból adódik a félreértés, hogy a nemzeti dohányboltokban található egyéb termékek esetében kötelező az egységár feltüntetése, ami azt a célt szolgálja, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kondíciók. Például a füstszűrök esetében ki kell írni, mennyibe kerül egy darab, hiszen ezeknél a termékeknél nincs egységes csomagolási mennyiség" - idézi az onlinekassza.hu Fülöp Zsuzsannát. Ha valaki elmulasztja az egységár feltüntetését, annak sem kell pénzbírságtól tartania, csak felszólítják az ellenőrök, hogy pótolja a hiányosságot - tette hozzá a szóvivő.
Megkezdődött a trafikok elektronikus rendszereinek minősítése
Megkezdődött a trafikok számára kidolgozott elektronikus készletnyilvántartó és adattovábbító rendszerek minősítése - közölte a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. az MTI megkeresésére pénteken. A társaság erről weboldalán is tájékoztatta az érintetteket.
A honlapon ismertetik: a zrt. a kiskereskedelmi rendszerek tanúsítására hivatalos minősítési központot hoz létre. A minősítési rendszerben sikeresen megfelelt kiskereskedelmi rendszerek és gyártóik tanúsítványt kapnak, amely igazolja, hogy működésük megfelelő az NDN központi rendszeréhez való kapcsolódáshoz.
Minden olyan gyártó és terméke minősítést szerezhet, amely képes arra, hogy napra pontos készletnyilvántartást vezessen, alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az adatokat online kapcsolat útján továbbítsa, illetve teljesíti a minősítési rendszerben megfogalmazott követelményeket.
Az MTI számára elküldött tájékoztatás szerint a minősítési folyamatnak nincs határideje, csupán annyi a társaság megkötése, hogy a zrt. kizárólag a minősített rendszereket ajánlja a trafikosoknak.
A tanúsítási folyamat tesztlaborban történik. A közzétett felhívásra a regisztrációk folyamatosan érkeznek a tanúsítást megszerezni kívánó cégektől. Eddig 52 cég regisztrált, számukra már kiküldték a minősítéshez szükséges követelményrendszert. A már regisztrált cégek közül 12 cég jelezte minősítési szándékát, és kettő sikeresen át is esett a minősítésen - tartalmazza a közlemény.
A jelenleg érvényes rendelet alapján a trafikosoknak szeptember 1-jétől kell adatot szolgáltatniuk a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. által minősített rendszerek útján.
Elsőként a Laurel Számítástechnikai Kft. megoldása szerezte meg a tanúsítványt - közölte Bessenyei István, a Laurel Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője közleményben az MTI-vel pénteken. A Laurel által bemutatott alkalmazás egy PC-s kasszás rendszer, amely a fejlesztő szerint megoldást jelenthet a hagyományos pénztárgéppel működő trafikok számára is.
A közleményben jelezték: a cég a trafikosok részére összeállít egy kézikönyvet is az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó feladatokról. Az NDN Zrt. ugyanis csak a dohánytermékekről kér adatokat, a trafikokban kínált többi árucikkről nem kötelező tételes nyilvántartást beküldeni. A Laurel megoldása az adatbiztonság érdekében ezeket a termékeket kiszűri az adattovábbításból - ismertette a cég közleményében.
Menekülő cigarettacsempészek a záhonyi Tisza-parton
Keresik azokat a csempészeket, akik elmenekültek a pénzügyőrök elől a záhonyi Tisza-parton, és 9000 doboz ukrán cigarettát hagytak hátra - közölte a NAV Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságának rendészeti osztályvezetője pénteken az MTI-vel.
 |
| forrás: MTI kép: boon.hu |
Dávid Zoltán főhadnagy tájékoztatása szerint a pénzügyőrök az éjszakai órákban tartottak ellenőrzést a Tisza magyar-ukrán határszakaszán, amikor mozgást észleltek a folyó partján.
Öt embert láttak, amint dobozokat cipeltek. Miután felszólították őket, hogy álljanak meg, azok eldobták a dobozokat és befutottak az erdőbe.
A pénzügyőrök a dobozokban 9000 doboz, mintegy hétmillió forint értékű cigarettát találtak, valamint a közelben egy gépkocsit is.
Az autót és a dohányárut lefoglalták, a csempészek felkutatására pedig nyomozás indult.
A dohányosok csaknem negyede változtat szokásain a trafiktörvény miatt
A dohányosok 13 százaléka gondolja úgy, hogy hatással, 11 százaléka pedig azt, hogy jelentős hatással lesz rá a trafiktörvény. Ugyanakkor 38 százalék válaszolta azt, hogy egyáltalán nem, 21 százalék pedig azt, hogy inkább nem lesz rá hatással a jogszabály - derül ki a Szinapszis Kft. kutatásából.
 |
| forrás: MTI - kép: napiTopik |
A WEBBeteg.hu egészségportál megbízásából végzett, az MTI-nek kedden eljuttatott felmérés összegzése szerint a nemek tekintetében nincs különbség, míg életkor szerint vizsgálva főként a fiatalabbak érzik úgy, hogy a jövőben megváltoznak dohányzási szokásaik.
A dohányosok 13 százaléka gondolja, hogy a trafiktörvény hatására ritkábban vásárol majd cigarettát, így kevesebb cigit fog szívni. Mintegy 5 százalékuk viszont úgy látja, hogy várhatóan kevesebbszer jár majd a kijelölt értékesítési helyeken, de akkor egyszerre nagyobb mennyiséget szerez be, vagyis összességében az általa elszívott cigaretta mennyisége nem csökken. Azt 4 százalék válaszolta, hogy a korlátozások miatt töltős, illetve sodrós cigarettára tér át.
Az idén májusban végzett felmérés alapján a dohányosok egy hónapban átlagosan 17 800 forintot költenek cigarettára, 60 százalékuk legalább 10 ezer forintot áldoz káros szenvedélyére. Az aktuálisan becsült összeg csaknem kétezer forinttal magasabb, mint a 2011-ben mért.
A megkérdezettek 35 százaléka kissé, 28 százalékuk pedig jelentősen többet költ cigarettára, mint egy-két évvel korábban, és szinte kivétel nélkül mindegyiküknél a dohányáruk drágulása okozta a terhek növekedését.
A dohányosok 16 százaléka esetében nem változott a kiadás, míg csaknem 20 százalék kevesebbet költ. A kiadást mérséklők fele az elszívott mennyiség csökkentésével érte ezt el, míg egyharmaduk a dobozosról a töltős vagy sodrós cigire váltott.
A válaszadók körülbelül felének megterhelő a havonta kifizetett összeg, főként az alacsonyabb jövedelműeknek.
A cigarettázással járó magas kiadások, illetve a szigorítás hatására emelkedhet a lakosság körében a leszokási kedv - állapította meg a Szinapszis.
A kutatást online kérdőíves módszerrel végezték ez év májusában, összesen 677 dohányos részvételével. A válaszadók 46 százaléka férfi, 54 százaléka nő volt, életkor alapján 43 százalékuk legfeljebb 35 éves, 30 százalékuk 36-55 év közötti, míg 23 százalékuk ennél idősebb. A minta összetétele régió, településtípus alapján vegyes, végzettség alapján a megkérdezettek döntően legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, jövedelmük átlagos.
Nem fordul az Alkotmánybírósághoz az ombudsman a pályázatok miatt
Nem fordul az Alkotmánybírósághoz (Ab) a trafikpályázatok ügyében az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté ugyanakkor megállapította, hogy a trafikok koncessziós jogának elnyerésére kiírt pályázat és a pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot.
 |
| forrás: MTI |
Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala vasárnap közleményben tudatta az MTI-vel: Szabó Máté szerint a dohánytermékek kiskereskedelmének állami monopóliumba vétele megfelel az alapjogkorlátozás Ab által alkalmazott kritériumainak. A fiatalkorúak védelme a dohányzás egészségi ártalmai ellen ugyanis olyan alkotmányos érdek, amely szükségessé teheti a tulajdonjog korlátozását.
Szabó Máté jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy az Ab több esetben is kimondta, a vállalkozáshoz való jog nem korlátozhatatlan. Meghatározott vállalkozás gyakorlásához senkinek sincsen alanyi joga, ha az mások alapjogait súlyosan és aránytalanul sérti. Ezért az ombudsman nem tartotta indokoltnak, hogy a trafikpályázat ügyében az Alkotmánybírósághoz forduljon.
A közlemény szerint az ombudsman megállapította azt is, hogy nem sérti az alaptörvényt a pályázatnak azon része sem, ami a koncessziós pályázatok elbírálásával szemben kizárja a jogorvoslatot.
Szabó Máté szerint ugyanakkor a pályázat és pályázati eljárás több szempontból sértette a tisztességes eljáráshoz való jogot. Ezek közzé sorolta, hogy az eljárásban nem volt kellően egyértelmű és világos az üzleti terv értékelési szempontrendszere. Ez így alkalmas lehetett arra, hogy az egyes pályázatokról való döntéseket ne világos, és mindenki számára egyértelmű alapon hozzák meg.
Az eljárás ideje alatt bekövetkezett jelentős jogszabályi változás - amely a forgalmazható termékek körét kibővítette - a pályázati határidő módosításával nagymértékű bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot eredményezett. Nem hozhattak megalapozott döntést sem a pályázók, sem pedig a pályázatot éppen a forgalmazható termékek eredetileg igen szűk köre miatt be nem nyújtók - írták.
Az ombudsman a visszásságok felszámolására több garanciális biztosítékot és differenciáltabb jogszabályi háttér kialakítását javasolja. Szabó Máté felkérte Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési minisztert, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a jövőben a pályázati kiírásokban pontosan határozzák meg a bírálati szempontokat és az azokra adható pontszámokat. Fokozottan ügyeljenek arra, hogy a jogszabályokat a pályázatok elbírálás előtt csak különösen indokolt esetben és kizárólag akkor változtassák meg, ha azzal egyidejűleg a pályázat benyújtásának határidejét ésszerű mértékben meghosszabbítják.
Az ombudsman jelentésében kitért arra, hogy a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődését figyelembe véve az sem tekinthető aránytalan korlátozásnak, hogy a gyermekek egyáltalán nem mehetnek be a dohányboltokba. Az ombudsman szerint a gyermekek ezen jogai a szülők önkorlátozását is megköveteli, azaz, hogy a szülő a gyermek jelenlétében ne menjen be a trafikba, különösen úgy nem, hogy közben a gyermeket az üzlethelyiségen kívül hagyja.
A közleményben azt írták, az ügyben 22 ezer aláírással támogatott beadvánnyal fordultak az ombudsmanhoz. A jelentés ahttp://www.ajbh.hu/documents/10180/111959/201303466.pdf oldalon olvasható.
A Trafikkárosultak Mozgalma július 12-én azért fordult az ombudsmanhoz, mert szerintük átláthatatlan volt a pályáztatás, és sérti az alapvető jogokat, hogy menet közben változtattak a feltételeken, vagyis az árrésen és az árusítható termékek körén.
Fegyverrel raboltak ki egy fővárosi dohányboltot
Fegyverrel rabolt ki egy férfi egy dohányboltot Budapesten, az I. kerületi Batthyány utcában hétfő este - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kedden a honlapján.
 |
| forrás: MTI - kép: police.hu |
A fiatal férfi a trafik alkalmazottját fegyverrel megfenyegette és a bevétel átadására szólította fel, majd a megszerzett zsákmánnyal elmenekült. A rablás során lövés, személyi sérülés nem történt.
A rablóról a boltban lévő kamera felvételeket készített, amelyet a rendőrség a http://police.hu/hirek-es-informaciok/legfrissebb-hireink/felhivasok/ki-ismeri-fel-1 oldalon tett közzé.
A BRFK azt kéri, hogy aki a felvételeken látható férfit felismeri, vagy a bűncselekménnyel kapcsolatban érdemleges információval rendelkezik, hívja a 107-es vagy 112-es telefonszámot, illetve névtelensége megőrzése mellett tegyen bejelentést az ingyenesen hívható 06-80-555-111 "Telefontanú" számon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)