Trafik - Május 2-án éjfélig lehet pályázni trafikok működtetésére a hatodik pályázati körben

Május 2-án éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni a hatodik állami pályázaton kiírt 490 település valamelyikén.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) honlapján április 2-án közzétett pályázati kiírás szerint minden településen egy trafikot lehet nyitni.
 
A pályázatokat külön-külön a társaság postafiók címére kell benyújtani.
 
Az ND az MTI-t korábban arról tájékoztatta, hogy mintegy 5845 koncessziós joggal rendelkező nemzeti dohánybolt működik az országban, és további 476 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
 
Az ötödik pályázati körben 77 településre 88 koncessziós helyet hirdettek meg. A beérkezett pályázatok száma 653 volt és 70 nyertest hirdettek ki, közülük ketten nem írták alá a szerződést.
 
A meghirdetett települések közül nem pályáztak 18-ra. Ezek: Aranyosapáti, Bérbaltavár, Dávod, Domaszék, Dubicsány, Földes, Hercegszántó, Kömörő, Magyarszecsőd, Nagyrábé, Nyírtass, Püspökszilágy, Rákóczibánya, Sajtoskál, Tiszabő, Tyukod, Vácegres, Záhony. A két alá nem írt szerződés a következő településeket érinti: Ferencszállás, Tiszaszalka.
 
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.

Trafik - Lázár: nem kötelező a fólia, és ha kell, ezt törvénybe foglalják

Nem kötelező a fólia a dohányboltok kirakatára, és ha a trafikosok igénylik, ezt bele kell foglalni a törvénybe is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy aki az elsötétítés miatt nem érzi magát biztonságban, az ne használja a fóliát.
 
A kormány kötelességének tekinti a trafikokban és az éjszaka dolgozók védelmét - jelentette ki Lázár János, aki ezzel kapcsolatban tudatta: Pintér Sándor belügyminiszternek javaslatot kell tennie arról, hogy az éjjel is nyitva tartó üzletekben milyen rendvédelmi rendszert kell kiépíteni.

Sérült a magántulajdont megillető védelem a trafikrendszer átalakításánál

A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon - mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.

A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.
 
A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
 
Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.

  Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.
 
"Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie" - írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.
 
A bírák szerint "aligha tekinthető elégségesnek", hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.
 
A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.
 
"Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget" - teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.
 
Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.
 
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.

Kirabolt egy fővárosi trafikot, majd feladta magát egy férfi

Kirabolt egy fővárosi trafikot egy férfi, majd feladta magát a rendőrségen szombat délután - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a honlapján.

A 47 éves férfi bement egy IV. kerületi, Árpád úti nemzeti dohányboltba, ahol az alkalmazottat lőfegyverrel vagy annak utánzatával megfenyegette és a bevételt követelte, majd az így megszerzett pénzzel távozott - olvasható a police.hu oldalon.
  
A férfi percekkel a rablás elkövetése után feladta magát a IV. kerületi rendőrkapitányságon.
  
A nyomozók megkezdték a férfi kihallgatását.

Fegyverrel próbáltak meg kirabolni egy trafikot

Fegyverrel vagy annak utánzatával próbált meg kirabolni egy férfi egy dohányboltot Budapest XIV. kerületében vasárnap délután - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) az MTI-vel.

A tájékoztatás szerint a támadó egy 25 év körüli, 170 centiméter magas férfi volt, aki arcát maszkkal takarta el.
 
 Az eladó bekapcsolta a riasztót, így a férfi értékszerzés nélkül menekült el a helyszínről.
 
 A helyszín szemléje, a tanúk felkutatása és kihallgatása jelenleg is tart - közölte a BRFK.

Trafik - Törvényben szabályozzák a trafikosok beszerzéseit

A dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat dohányterméket a jövőben, e cég koordinálja majd a kiskereskedelmi beszerzési tevékenységet - az erről szóló javaslatot a kormány hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek.

 A javaslat szerint a dohánytermék-nagykereskedők tevékenységüket - így különösen a dohánytermékek gyártását, vagy magyarországi szabadforgalomba helyezését - változatlan formában folytathatják, a dohánytermékek megrendelésekor a kiskereskedőknek javaslatot tehetnek, de dohányterméket jövőben közvetlenül csak a kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek.
  
Ha a dohánykiskereskedelmi-ellátási feladatokat az állam maga látja el, úgy a miniszter a javaslat szerint erre 100 százalékos állami tulajdonban lévő zártkörűen működő részvénytársaságot alapít. Lehetőség lesz arra is, hogy az állam e feladatot ne maga lássa el, hanem koncessziós szerződést kössön. A törvény szabályozza, hogy milyen kritériumoknak megfelelő társasággal köthető koncesszió erre a feladatra.
 
 A javaslat indoklása szerint az elmúlt időszak tapasztalatai alapján "egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét - amely a kiskereskedelmi tevékenységük része ugyan, de amelyet a dohánytermék-nagykereskedők által alkalmazott kereskedelmi kényszerítő eszközök miatt nem tudnak befolyástól mentesen, a piaci és a fogyasztói érdekeknek megfelelően gyakorolni - szabályozott keretek közé szorítani".
 
 A nagykereskedők káros piaci magatartásainak a törvényjavaslat úgy szabna gátat, hogy - a dohánytermékek nagykereskedelmi rendszerét nem érintve, kizárólag a monopolizált dohány-kiskereskedelmi rendszer szabályozásának eszközével - megszüntetné a kiskereskedők közvetlen kitettségét a dohánytermék-nagykereskedők irányába. Ezért előírja, hogy a dohánytermék-kiskereskedő csak meghatározott - állami, vagy koncessziós szerződéssel feljogosított - dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságtól vásárolhat.
 
 A törvényjavaslat emellett két lépésben kisebb korrekciókat tartalmaz a dohánytermékek jövedéki adójáról. Ennek célja az indoklás szerint a terhelés minimális növelése mellett az adóstruktúra olyan átalakítása, amely kevésbé teszi függővé a központi költségvetés bevételeit a dohánygyártók árpolitikájától.
 
 Az adó mértéke a cigarettára 15 700 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 000 forint ezer darabonként. A szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi az első lépésben az eladási ár 28,5 százaléka, a finomra vágott fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként, az egyéb fogyasztási dohányra 14 000 forint kilogrammonként. A második lépésben az adó mértéke a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4000 forint lesz ezer darabonként.

Dohányboltot raboltak ki Újpesten

Kiraboltak egy dohányboltot vasárnap hajnalban Budapesten, a IV. kerületi Király utcában - erősítette meg az MTI információját az az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának ügyeletese.

András Tamás elmondta: az ismeretlen támadó késsel megfenyegette az eladót, és a bevétel átadására kényszerítette.
  
Az eladó készpénzt adott át, azután a tettes távozott, személyi sérülés nem történt.

forrás: MTI

Kedd éjfélig lehet trafiküzemeltetésre pályázni az újabb körben

Június 10-én éjfélig jelentkezhetnek azok, akik trafikot szeretnének működtetni az ötödik állami pályázaton kiírt 77 település - közte 11 budapesti kerület - valamelyikén.

Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. (ND Nonprofit Zrt.) honlapján május 13-án közzétett pályázati kiírás szerint 88 koncessziós jogra lehet pályázni 66 településen és 11 budapesti kerületben. A legtöbb helyen egy trafikot nyithatnak majd meg, ugyanakkor Budapest XVII. kerületében 6 koncessziós jogot hirdettek meg, a XVIII. kerületben 3-at, a III., V., XVI., XXII. kerület mindegyikében 2-őt. Trafikosok jelentkezését várják egyebek mellett Záhonyba, Tyukodra, Tétre, Pusztaszabolcsra, Parádra, Ózdra, Nyíregyházára, Monorierdőre, Magyarlakra, Kistarcsára, Karcagra, Kabára, Jánossomorjára, Ercsibe, Dombrádra, Ceglédre, Apostagra.
  
A pályázatokat külön-külön kizárólag postai úton, az ND Nonprofit Zrt. postafiók-címére kell benyújtani. Ennek díja darabonként bruttó 31 750 forint, amelyet legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
  
A koncessziós szerződést a pályázat eredményhirdetését követő 30 napon belül kell aláírni. A koncessziós díj - amit a trafikos fizet az államnak boltonként - kétezer fő alatti településen évi nettó 100 ezer forint, 2001-10 000 fős településen 160 ezer forint, efölött 200 ezer forint, Budapesten, megyeszékhelyen és megyei jogú városokban 240 ezer forint. Egy személlyel egy időpontban legfeljebb öt szerződés lehet érvényben.
  
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az ND Nonprofit Zrt., s a nyertesek április 11-éig köthették meg a szerződést. Légrádi Petra, az ND Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője  akkor azt mondta az MTI-nek, hogy 127 nyertes volt, és 18 település esetében nem született szerződés az ND Nonprofit Zrt. és a vállalkozások között nemzeti dohánybolt működtetéséről. Ennek oka általában az, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudják időben beszerezni, ezek hiányában pedig nem köthető meg a szerződés.
  
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. E jogok  kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan jelennek meg a pályázatok.
  
Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
  
Gyulay Zsolt, az ND Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a múlt héten az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás, a lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Európában Magyarországnak a harmadik legrosszabbak az adatai, 38 percenként meghal egy ember a dohányzás miatt - mondta.
  
Azokon a településeken, ahol az állandó lakosok száma a kétezer főt nem haladja meg, legfeljebb egy, ahol meghaladja, legalább egy, és minden kétezer fő lakos után további egy jogosult nyithat trafikot.

Jól működik az új trafikrendszer, a kormány elérte a fő célkitűzéseket

A sok hisztéria ellenére a dohánytermék kiskereskedelem kizárólagos állami hatáskörbe vonásával a kormány elérte a fő célkitűzéseket: sikerült jelentősen csökkenteni a fiatalkorúak dohányzását, elindult a feketekereskedelem felszámolása, pontos adatszolgáltatás valósult meg, s mindeközben folyamatos a dohánytermékek szakszerű értékesítése és az ellátás - értékelte a trafiktörvény hatályba lépése óta eltelt közel egy év eredményeit az MTI érdeklődésére Gyulay Zsolt, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezérigazgatója.

Tavaly július elsejével kizárólagos állami hatáskörbe került a dohánykereskedelem, s csak az nyithat - szigorú feltételek mellett - dohányboltot, aki elnyeri a koncessziós jogot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kiírt pályázaton, illetve megkapja a működéshez szükséges vámhatósági engedélyt.
  
Gyulay Zsolt elismerte, hogy a rendszer döcögősen indult, de úgy vélte, ez érthető, hiszen az átalakítás során rengeteg érdek ütközött. A korábbi közel 40 ezer értékesítési pont helyett jelenleg mintegy 6 ezer dohánybolt működik.
  
A változások legfontosabb mozgatórugója a fiatalok védelme volt. Míg 2013. július 1-je előtt a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, addig ma már csak 12 százaléka - mondta a vezérigazgató, hozzátéve: a trafikosok komolyan veszik, hogy fiatalkorúakat ne szolgáljanak ki, hiszen ez szigorú következményekkel jár, s folyamatosak az ellenőrzések.
  
A lakosság 98,5 százaléka a lakóhelyén hozzájut dohánytermékhez, folyamatos az egyeztetés a dohánypiac képviselőivel és országos szakmai képzést tartanak a vállalkozóknak. Jelenleg 497 ellátatlan település van, ebből 130 az olyan kistelepülés, ahol 100 fő alatti az állandó lakosok száma. Gyulay Zsolt emlékeztetett: ahol még nincs koncessziójogosult, ott ideiglenesen kijelöli az ND Nonprofit Zrt. a dohányt árusító helyet és közben folyamatosan írja ki az új pályázatokat. A mozgóboltot az eredeti elképzelésekkel ellentétben nem vezették be, mert nem olcsó megoldás - tette hozzá.
  
Május végéig - egy tavaly novemberi törvénymódosítás miatt - el kellett költözniük a trafikoknak a benzinkutakról és a legalább 2500 négyzetméter alapterületű kereskedelmi létesítményekből. Ez összesen 300-400 trafikost érintett. Az MTI kérdésére a vezérigazgató elmondta, hogy emiatt kilenc trafikos adta vissza az engedélyét. A 2013. július 1-jén indult új értékesítési rendszer működése során pedig összesen 54 felmondás érkezett.
  
A feketekereskedelem alakulásával kapcsolatos kérdésre Gyulay Zsolt leszögezte: a korábbi években 30 százalékról 4 százalékra sikerült visszaszorítani az illegális forgalmat, melynek aránya most valóban nőtt, 12 százalékra. De ez szerinte természetes, hiszen mindig akkor élénkül a feketepiac, amikor emelkednek az árak és korlátozott a forgalom. Mindkettő megtörtént az elmúlt 11 hónapban. Feketekereskedelem egyébként mindenhol van, Németországban és Ausztriában például 20-21 százalék az aránya, tehát magasabb, mint a magyar gazdaságban - tette hozzá.
  
A monopolizált dohánypiac nagy vívmányának nevezte, hogy 100 százalékban ellenőrzés alá vonták a hazai dohánytermék kiskereskedelmi rendszert. Az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. még a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) előtt létrehozott egy zárt online rendszert, amely rálátást biztosít a teljes legális piacra, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el és az adatokat naponta átküldik a NAV-nak. A vezérigazgató szerint óriási fejlődés, hogy eddig becslés alapján számították a kiskereskedelmi forgalmat, most már viszont az ND Nonprofit Zrt. adatai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) többször módosította a fogyasztási adatokat.
  
Azzal kapcsolatban, hogy vajon miért olyan sok a rablás a trafikokban, Gyulay Zsolt megjegyezte: amióta lezajlottak a választások, azóta nemigen hallani a médiában ilyen bűncselekményekről. Arra a felvetésre, miszerint a rablókat csábíthatja, hogy a trafikok lesötétített üveg mögött, zárt helyiségben működnek, a vezérigazgató kiemelte: a jogszabály csak azt írja elő, hogy kintről ne lehessen látni a belül lévő dohánytermékeket. Erre sok ügyes megoldás létezik - mondta.
  
A jövőt illetően a vezérigazgató nem tud olyan változtatási szándékról, amely a trafikosokat negatívan érintené, szerinte jól működik a rendszer, beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

Május 31-étől nem nyithatnak ki a trafikok a benzinkutakon és a plázákban

Május 31-én már nem nyithatnak ki a nemzeti dohányboltok a benzinkutakon és azokban a bevásárlóközpontokban, amelyekben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiség működik egy tavaly novemberi kormányrendelet módosítása értelmében. A benzinkutakról mintegy 300 trafikosnak kell költöznie.

A kormányrendelet szerint nem működhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévőnek nem kell onnan költöznie - magyarázta Suller György Attila. Hozzátette: a nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, mint ahogy parkolóban sem, "ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is.
  
A NAV adatai szerint az új szabályozás mintegy 300 trafikost érint a benzinkutakon, arról viszont nincsen nyilvántartásuk, hogy a plázákban, hipermarketekben hány dohányboltnak kell bezárnia a jelenleg működő közel hatezerből. Ennek oka: bár az adóhatóság által kiadott engedélyben fel kell tüntetni a trafik címét, ebből még nem következik, hogy a bolt valójában egy plázában vagy egy hipermarketben nyitna-e meg.
  
Amennyiben egy dohánybolt másik helyszínre költözik, akkor ehhez a NAV-nak módosítani kell az engedélyét - jelen esetben az érintettek ezt május 30-áig kérhetik -, de a módosítási kérelmekből sem lehet következtetni arra, hogy az új szabályok miatt hány boltnak kell költöznie, mert számos esetben kell a trafikosnak módosítást kérnie, például, ha változik az általa kínált termékkör, esetleg szeretne alkoholt is árusítani, vagy ha a nyitva tartásán változtatna. Lényegében legalább egyszer szinte már az összes trafikos nyújtott be módosítási kérelmet - mondta el a szóvivő. A dohány-kiskereskedelmi engedélyeket a NAV határozattal módosítja, így az üzlet működésében nem keletkezik fennakadás.
  
A szóban forgó rendelet azt is előírja, hogy dohánybolt nem működhet másik dohánybolt bármely bejáratától számított 200 méteres távolságon belül - ezt a szabályt kell figyelembe venniük a helyszín kiválasztásakor azoknak a trafikosoknak is, akiknek május 30-áig költözniük kell. A koncessziós, vagyis üzemeltetési jogot ugyanis nem veszítik el a tulajdonosaik amiatt, hogy a benzinkutakon és a plázákban nem működhetnek, máshol ettől még nyithatnak boltot. Fontos tudnivaló, hogy a 200 méteres távolságot nem lehet légvonalban mérni, hanem a KRESZ szabályainak megfelelő gyalogosútvonalat kell figyelembe venni. Tehát például könnyen előfordulhat, hogy egy szélesebb útvonal mindkét oldalán lehet dohánybolt, mert bár ha az úton keresztül számítva 200 méteren belül vannak, gyalogosan számítva viszont 200 méteren kívül, ha a szabályos útvonalon, esetleg nagyobb alul- vagy felüljárókon keresztül kell közlekednie a gyalogosnak.
  
Emlékezetes: a rendeletmódosítás indoklásában az szerepelt, hogy a bevásárlóközpontokban, benzinkutakon működő dohányboltok aránytalanul nagy haszonra tehetnek szert a többiekhez képest a nagyobb forgalom miatt.
  
A parlament 2012. szeptemberében fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvény), melynek értelmében 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyert vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. A jogot húsz évre nyerik el.

forrás: MTI

Trafik - Június 10-ig lehet pályázni az ötödik pályázati körben

Megjelent a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság átengedéséről szóló új nyilvános koncessziós pályázati kiírás, a pályázatokat június 10-én éjfélig lehet benyújtani - közölte az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. csütörtökön.

Ez az ötödik pályázat, amelyet a trafikok működtetésére írtak ki.
   
A negyedik koncessziós pályázat eredményét március 14-én hirdette ki az ND Zrt., a nyertesek április 11-éig köthették meg a szerződést. Légrádi Petra, az ND Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője akkor azt mondta az MTI-nek: 127 nyertes volt, és 18 település esetében nem született szerződés a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. és a vállalkozások között nemzeti dohánybolt működtetéséről. Ennek oka általában az volt, hogy a szükséges engedélyeket a pályázók nem tudták időben beszerezni.
   
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény (trafiktörvény) szerint 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyerő vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. Az ND Zrt. e jogok kiadása és a megszűnő dohányboltok pótlása érdekében folyamatosan írja ki a pályázatokat. A koncesszió húsz évre szól.
   
Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, és további 500 helyen ideiglenesen árulnak dohánytermékeket addig, amíg nem találnak gazdára ezek a koncessziók is.
   
Az ND Zrt . közleménye szerint a pályázatokat külön-külön, kizárólag postai úton, az ND Nonprofit Zrt. postafiók-címén lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának díja darabonként bruttó 31 750 forint, amelyet legkésőbb a pályázat benyújtásával egyidejűleg kell átutalni.
   
A pályázati kiírás teljes terjedelmében elérhető és letölthető a www.nemzetidohany.huhonlapról, illetve ingyenesen beszerezhető az ND Nonprofit Zrt. által működtetett ügyfélszolgálati irodában.

forrás: MTI

kép: http://static.pecsiujsag.hu/

Trafik - Az NFM később dönt az esetleges perorvoslatról a trafikpályázatok ügyében

A trafikpályázatok adatainak nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos másodfokú bírósági döntés ügyében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) később, az írásbeli ítélet pontos ismeretében dönt az esetleges rendkívüli perorvoslatról - közölte a szaktárca pénteken az MTI-vel.

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) alelnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón jelentette be, hogy másodfokon, jogerősen is megnyerte azt a pert, amely a trafikpályázatok minden lényeges iratának nyilvánosságra hozatalára kötelezi a nemzeti fejlesztési minisztert. A politikus hangsúlyozta, hogy az ítélet alapján a fejlesztési tárcának nyilvánosságra kell hoznia a koncessziós pályázatokat elbíráló bizottságokban helyet foglaló személyek nevét, az összes pályázati bírálati lapot és az értékelési jegyzőkönyvet.
   
A minisztérium az MTI megkeresésére pénteken jelezte: az ügyben eljárt Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletének írásba foglalását várja. A fejlesztési tárca kizárólag az írásbeli ítélet részletes indoklása ismeretében nyilatkozhat érdemben, és dönthet az esetleges rendkívüli perorvoslatok előterjesztéséről - közölték.
   
A pert tavaly júniusban indította Molnár Csaba és egy ügyvédi iroda. Novemberben az elsőfokú bíróság nem jogerősen az adatok nyilvánosságára kötelezte a NFM-et, a döntés ellen azonban a tárca fellebbezett, így került sor a másodfokú eljárásra.

forrás: MTI

kép: http://static.pecsiujsag.hu/

Újabb 127 trafik nyílhat

Újabb 127 üzlettel bővülhet a tarfikok száma, miután hétfőtől írhatják alá a koncessziós szerződést azok, akik a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. negyedik pályázatán nyertek.

Légrádi Petra, a társaság marketing és kommunikációs vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: március 14-én hirdetett legutóbb eredményt a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., a pályázaton 127-en nyertek. Ők március 24-étől írhatják alá a koncessziós szerződést trafikok üzemeltetésére.

   

Az ND Zrt. márciusban a negyedik pályázat eredményeit hirdette ki. A nyertesek akkor kezdhetik meg a működésüket, ha a koncessziós szerződés aláírását követően megkapják a vámhatósági engedélyt is.

   

Elenyésző számban fordul csak elő, hogy győztes pályázó végül nem köti meg a koncessziós szerződést, ennek oka általában az, hogy nem sikerül határidőre beszereznie az aláíráshoz szükséges valamennyi dokumentumot, engedélyt - mondta Légrádi Petra. Hozzátette, hogy nem jellemző ugyan, de az is előfordul, hogy a trafikosok visszaadnak koncessziós jogot, az új értékesítési rendszer működése azonban folyamatos.

   

Jelenleg mintegy 5800 koncessziós joggal rendelkező trafik működik az országban, az ideiglenesen kijelöltekkel együtt több mint 6300 helyen árulnak dohányterméket.

   

A legutóbbi pályázatot figyelembe véve több mint 800 koncesszió vár még gazdára az országban. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi településen nem lehet cigarettához jutni. Ahol nincs élő koncessziós szerződés, ott a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ideiglenesen kijelöl üzleteket a zavartalan dohánytermék-ellátás érdekében. Ez az intézkedés túlnyomórészt aprófalvakat és kistelepüléseket érint.

   

A trafiktörvény szerint ahol a dohányboltok működési joga nem rendes megszűnéssel szűnik meg, ott a megszűnéstől számított 45 napon belül új pályázatot kell kiírni. Az ND Zrt. tehát folyamatosan írja ki a pályázatokat.

   

A parlament 2012. szeptemberében fogadta el a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvény), melynek értelmében 2013. júliusától csak az állami pályázaton koncessziót, vagyis működési jogot nyert vállalkozások árulhatnak dohányterméket Magyarországon meghatározott feltételek mellett. A jogot húsz évre nyerik el.

Újabb trafikot raboltak ki Budapesten

Újabb trafikot raboltak ki Budapesten, ezúttal Csepelen - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának ügyeletese vasárnap az MTI-t.

Dudás Kanyog Andrea elmondta: két, álarcot viselő férfi rontott be vasárnap este a főváros XXI. kerületében a Zrínyi úton egy nemzeti dohányboltba, és fegyverrel vagy annak utánzatával fenyegetőzve a bevétel átadására kényszerítették az alkalmazottat.

   

A Budapesti Rendőr-főkapitányság rablás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen - közölte a szóvivő.

   

Szombaton este hasonló módszerrel, ugyancsak két, álarcos férfi rabolt ki egy Ferenc körúti trafikot.

Trafikrablás Budapesten

Újra kiraboltak egy trafikot a fővárosban - tájékoztatta vasárnap az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának ügyeletese az MTI-t.

Dudás Kanyog Andrea elmondta: két, álarcot viselő férfi rontott be szombaton este egy Ferenc körúti nemzeti dohányboltba, és fegyverrel vagy annak másolatával fenyegetőzve a bevétel átadására kényszerítették az alkalmazottat.

   

A bűnözők megtalálása érdekében a Budapesti Rendőr-főkapitányság rablás miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen - közölte a szóvivő.

30 törvényt érint idén a költségvetést megalapozó jogszabályok módosítása

Harminc törvényt érint a jövő évi központi költségvetést megalapozó törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amelynek tartalma összhangban áll a 2014-es büdzsé keretszámaival és előirányzataival - hangzott el a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárának keddi expozéjában.

forrás: MTI - kép: piacesprofit.hu

Cséfalvay Zoltán az előterjesztés általános vitáját megnyitó felszólalásában a parlamentben jelezte, hogy a törvényjavaslat a 2014. évi központi költségvetési törvénnyel szoros egységet alkot, annak végrehajtását szolgálja.

   

A változtatások között említette, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény módosításával a jövőben az önkormányzat és a hitelezői között az adósságrendezési eljárás vagyonfelosztási szakaszában is születhet megállapodás.

   

A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítása meghatározza azokat az adósságot keletkeztető ügyleteket, amelyek kötelezettjévé az önkormányzat csak a kormány engedélyével válhat. Emellett lehetővé válik az önkormányzat részéről hosszú lejáratú működési hitel felvétele, ha az önkormányzat fizetési kötelezettségét jogerős és végrehajtható bírósági határozat mondja ki.

   

Az államháztartásról szóló törvény módosításával a költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele esetén a támogatás visszafizetésekor fizetendő ügyleti kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszeresére emelkedik.

   

Fontos változásnak nevezte Cséfalvay Zoltán, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díj jogintézményét. Az ápolási díj a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozót ápoló személy számára biztosítható ellátás, amelynek célja azok segítése, akik hozzátartozójuk ápolása miatt nem tudnak kereső tevékenységet folytatni. Ennek mértéke az ápolási díj alapösszegének 180 százaléka.

   

Szintén újdonság, hogy a hulladéklerakási járulékbevételek a jövőben a központi költségvetés közvetlen bevételét képezik. A hulladéklerakási járulék a jelenleg hatályos végrehajtási szabályok alapján több tárca feladatainak finanszírozását szolgálja, ami rontja a bevételek felhasználásának átláthatóságát - jegyezte meg az államtitkár.

   

Azt mondta, a sportról szóló törvény módosítása az állami sportcélú támogatások kifizetését gyorsítja. A Magyar Olimpiai Bizottságnak a módosítás alapján már a tárgyévet megelőző év november 30-ig továbbítania kell az állami sportcélú támogatásokra vonatkozó szabályozási koncepcióját, a sportpolitikáért felelős miniszter részére - ismertette Cséfalvay Zoltán.

   

A nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az a nem magyar állampolgárságú kiskorú is járhasson óvodába, illetve iskolába, akinek a szülei nem végeznek kereső tevékenységet Magyarországon.

   

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításával az állami felsőoktatási intézmények fenntartójának valamennyi döntési joga egy helyen, a fenntartónál lesz.

   

Az államtitkár kitért arra: a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény módosítása megteremti a koncesszióval kapcsolatos feladatok ellátását elősegítő nonprofit gazdasági társaság, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Részvénytársaság stabil működéséhez szükséges finanszírozási rendszert, rendelkezik a koncessziós bevétel rendszerszerű szabályos kezeléséről és elszámolásáról. Ezt követően a koncessziós díjak számlázását, a díjak beszedését, valamint a követeléskezelést a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium látja el ezen részvénytársaság közreműködésével - mondta.

Az interneten is lehet cigarettát vásárolni Szerbiában

Miután augusztusban emelkedett a dohányárukra kivetett jövedéki adó Szerbiában, egyre több helyen árulnak cigarettát "feketén", sőt az interneten is megjelentek cigarettát kínáló hirdetések - írta honlapján csütörtökön a B92 nevű szerbiai televízió.

forrás: MTI

A pénzügyminisztérium legfrissebb adatai szerint a jövedéki adóból származó bevétel augusztusban 11,6 milliárd dinárt (30 milliárd forintot) tett ki, ami csökkenést mutat az egy hónappal korábbi bevételhez képest.

    

A csökkenés egyik oka lehet a B92 szerint az illegális dohánykereskedelem. Az utóbbi nyolc hónapban a felügyeletek összesen 870 kilogramm vágott dohányt, 3550 csomag cigarettapapírt, 133 cigarettatöltő gépet és 248 doboz cigarettát foglaltak le.

    

A dohányzók és az eladók szerint egy doboz cigaretta a boltban háromszor annyiba kerül, mintha valaki saját maga sodorná a cigarettát. A szerbiai piacokon egy kilogramm dohány már 1200-4000 dinárért (3000-10 000 forintért) vásárolható, amiből 600 szál cigarettát lehet készíteni. Ezért sokan inkább megvásárolják a vágott dohányt és a papírt. Egy doboz cigaretta, vagyis 20 szál ugyanis így - a legjobb minőségű dohány vásárlása esetén - maximum 150 dinárba (390 forintba) kerül.

    

Idén először az elektronikus eladást is ellenőrizte a kereskedelmi felügyelet, hat internetes domaint vizsgáltak, és 76 hirdetést töröltek.

Trafik - Újabb tendert írnak ki 876 településen

Részben eredménytelenül zárult a második trafiktender: 1425 koncesszióból 549 talált gazdára, ezért 876 településen újabb tendert írnak ki - közölte Légrádi Petra, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. marketing és kommunikációs vezetője csütörtökön az MTI érdeklődésére.

forrás: MTI - kép: napitopik.blogspot.hu

A második trafiktendert azokon a településeken írták ki, amelyek az első körben dohánybolt nélkül maradtak. A május 2-án kiírt tenderre július 1-jéig lehetett pályázni. Az újabb pályázati kiírás idejéről később adnak tájékoztatást - mondta a szóvivő.

    

Július elsején több mint ötezer nemzeti dohánybolt nyílt meg, július 15-től már csak ezekben lehet dohányárut kapni Magyarországon.

    

A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényt (trafiktörvényt) tavaly szeptemberben fogadták el. A dohányboltokban eredetileg csak dohánytermékeket lehetett volna kapni, a parlament azonban már decemberben engedélyezte, hogy lottót és sorsjegyet is áruljanak, majd februárban szeszes és energiaitalok, kávé, ásványvíz, üdítők és újság árusítását is lehetővé tették.

    

A törvény májusi módosításával - amelyben tízszázalékos garantált árrést biztosítottak a dohánytermék-kiskereskedőknek - a termékkör tovább bővült: a trafikokban jégkrémet és fagylaltot is árulhatnak. A jogszabály megtiltja a fiatalkorúak kiszolgálását, és azt is előírja: meg kell tagadni a cigaretta értékesítését, ha fennáll a gyanúja, hogy a felnőtt vásárló 18 éven alulinak adja tovább azt.

Nem kell kiírni a cigaretta szálankénti árát az üzletekben

Bár több trafikos aggódik amiatt, bírságot kapnak, ha nem írják ki üzleteikben a cigaretta szálankénti árát, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tájékoztatása szerint a kereskedőknek csak a cigaretta dobozonkénti árát kell feltüntetniük - írta pénteken az onlinekassza.hu hírportál.

forrás: MTI

A pénztárgépek Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bekötésével foglalkozó portál cikke szerint a Nemzeti Dohányszakkereskedők Egyesülete hívta fel tagjai figyelmét, hogy ne csak a teljes doboz árát írják ki.

    

Budapesti trafiktulajdonosok jelezték az onlinekassza.hu hírportálnak, hogy ellenőrök jártak az üzletükben, és hiányosságként jegyezték fel, ha csak a cigaretta dobozonkénti ára volt kiírva. Arra szólították fel az árusokat, hogy az egységárat tüntessék fel, azt pedig szálanként kell érteni.

    

"A kereskedők azért tartják abszurdnak a helyzetet, mert a törvény már régóta tiltja a cigi szálankénti árusítását, nem értik, miért kellene akkor úgy árazni, ahogyan nem is lehet eladni" - olvasható a cikkben.

    

Ugyanakkor a hírportál kérdésére Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szóvivője közölte, nincs szükség arra, hogy a cigarettáknál feltüntessék a szálankénti árat, mivel ezek a termékek egységes csomagolásban kaphatók.

    

A fogyasztóvédelmi törvény szabályozza az egységár feltüntetését.

    

"Talán abból adódik a félreértés, hogy a nemzeti dohányboltokban található egyéb termékek esetében kötelező az egységár feltüntetése, ami azt a célt szolgálja, hogy összehasonlíthatóak legyenek a kondíciók. Például a füstszűrök esetében ki kell írni, mennyibe kerül egy darab, hiszen ezeknél a termékeknél nincs egységes csomagolási mennyiség" - idézi az onlinekassza.hu Fülöp Zsuzsannát. Ha valaki elmulasztja az egységár feltüntetését, annak sem kell pénzbírságtól tartania, csak felszólítják az ellenőrök, hogy pótolja a hiányosságot - tette hozzá a szóvivő.

Megkezdődött a trafikok elektronikus rendszereinek minősítése

Megkezdődött a trafikok számára kidolgozott elektronikus készletnyilvántartó és adattovábbító rendszerek minősítése - közölte a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. az MTI megkeresésére pénteken. A társaság erről weboldalán is tájékoztatta az érintetteket.

A honlapon ismertetik: a zrt. a kiskereskedelmi rendszerek tanúsítására hivatalos minősítési központot hoz létre. A minősítési rendszerben sikeresen megfelelt kiskereskedelmi rendszerek és gyártóik tanúsítványt kapnak, amely igazolja, hogy működésük megfelelő az NDN központi rendszeréhez való kapcsolódáshoz.

    

Minden olyan gyártó és terméke minősítést szerezhet, amely képes arra, hogy napra pontos készletnyilvántartást vezessen,  alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az adatokat online kapcsolat útján továbbítsa, illetve teljesíti a minősítési rendszerben megfogalmazott követelményeket.

    

Az MTI számára elküldött tájékoztatás szerint a minősítési folyamatnak nincs határideje, csupán annyi a társaság megkötése, hogy a zrt. kizárólag a minősített rendszereket ajánlja a trafikosoknak.

    

A tanúsítási folyamat tesztlaborban történik. A közzétett felhívásra a regisztrációk folyamatosan érkeznek a tanúsítást megszerezni kívánó cégektől. Eddig 52 cég regisztrált, számukra már kiküldték a minősítéshez szükséges követelményrendszert. A már regisztrált cégek közül 12 cég jelezte minősítési szándékát, és kettő sikeresen át is esett a minősítésen - tartalmazza a közlemény.

     

A jelenleg érvényes rendelet alapján a trafikosoknak szeptember 1-jétől kell adatot szolgáltatniuk a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt.  által minősített rendszerek útján.

    

Elsőként a Laurel Számítástechnikai Kft. megoldása szerezte meg a tanúsítványt - közölte Bessenyei István, a Laurel Cégcsoport tulajdonos-ügyvezetője közleményben az MTI-vel pénteken. A Laurel által bemutatott alkalmazás egy PC-s kasszás rendszer, amely a fejlesztő szerint megoldást jelenthet a hagyományos pénztárgéppel működő trafikok számára is.

    

A közleményben jelezték: a cég a trafikosok részére összeállít egy kézikönyvet is az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó feladatokról. Az NDN Zrt. ugyanis csak a dohánytermékekről kér adatokat, a trafikokban kínált többi árucikkről nem kötelező tételes nyilvántartást beküldeni. A Laurel megoldása az adatbiztonság érdekében ezeket a termékeket kiszűri az adattovábbításból - ismertette a cég közleményében.