Megfiatalította idős egerek agyát és testét fiatal emberek vére

Idős egereket fiatalítottak meg fiatal emberek vérplazmájával amerikai kutatók, az állatoknak javult az emlékezőképességük, kognitív funkcióik és fizikai képességeik is. A módszert jelenleg Alzheimer-kórban szenvedő embereknél próbálják ki a szakemberek.

   

Korábbi kutatásokban a szakemberek idős és fiatal egerek érrendszerét kapcsolták össze, ami csupán az idős állat számára végződött kedvező eredménnyel. Miközben a fiatal állatok agya elkezdett öregedni, az öregebb állatok fiatalabbá váltak. "A megújulás hatásának vagyunk tanúi" - hangoztatta Sakura Minami, az öregedéssel kapcsolatos betegségek ellenszerét kutató Alkahest cég szakembere, aki az amerikai Idegtudományi Társaság San Diegó-i konferenciáján ismertette legújabb kutatásaik eredményeit.
   
A fiatalság kulcsa a kutatók szerint a vérplazmában - a vér folyadék összetevőjében - van. Számos tanulmányban kimutatták, hogy fiatal egerek vérplazmáját idős egerekbe juttatva megújul az agy és más szervek, köztük a máj, a szív és az izmok.
   
Hogy megtudják, emberek esetében is működhet-e a módszer, Minami és kollégái 18 éves emberek vérmintáit fecskendezték be 12 hónapos egerekbe. Ebben a korban - ami megegyezik az ember 50 éves korával - az egerek elkezdik mutatni az öregedés jeleit, és a memóriateszteken rosszul teljesítenek.
   
Az egerek hetente kétszer kaptak emberi vérplazmát. Három hét után teszteket végeztettek velük. A kezelésnek alávetett egerek teljesítményét összehasonlították három hónapos egerekével és olyan idősekével, amelyek nem kaptak vérplazmát.
   
A szakemberek azt találták, hogy az emberi plazmának fiatalító ereje van. A kezelt idős egerek ugyanúgy futottak nyílt térben, mint a fiatalok. Memóriájuk is javult, és sokkal jobban emlékeztek útvonalukra az útvesztőben, mint azok az idős egerek, amelyek nem kaptak kezelést.
   
"A fiatal emberi plazma javítja a kognitív képességeket. Az egerek memóriája megőrződött" - idézte Minamit a New Scientist tudományos ismeretterjesztő folyóirat honlapja.
   
A kutatócsoport megvizsgálta mindkét idős egércsoport agyát. Új idegsejtek születésének jeleit, a neurogenezis folyamatát kutatták a hippokampuszban, ami fontos az emlékezet és a tanulás számára. A kezelt egerek agyában több új idegsejtet találtak.
   
Minami hangoztatta, hogy azonosítottak néhány tényezőt a fiatal vérben, amelyek elősegíthetik ezt a folyamatot, de nem fedte fel, melyek ezek. Úgy tűnik, hogy néhány behatol az agyba, míg mások távolról, a szervezet más részeiben fejtik ki hatásukat - tette hozzá.
   
Annak a reményének adott hangot, hogy egy nap eredményeik segíthetik az öregedés elleni kezelést emberek esetében, különösen azoknál, akiknek agya az öregedés jeleit mutatja.

forrás: MTI

Egy kutatás szerint viagrával gyógyíthatják hamarosan a szívbetegeket

Viagrával gyógyíthatják hamarosan a szívbetegeket, mert egy friss olasz kutatás szerint javítja az erek működését.

Az erekciós problémák kezelésére használt gyógyszer napi egy adagja biztonságos gyógymódja lehet a szívbetegségeknek. A Római Tudományegyetem kutatócsoportja kimutatta, hogy a szerrel megelőzhetők a szívproblémák, és mivel már régóta a piacon van, akár azonnal el lehetne kezdeni a kezelést, bár szélesebb körű vizsgálatokat fontosak lennének.

A római tudósok olyan, állatokról szóló tanulmányokat elemeztek, amelyekben Viagrát is használtak, és egy új kutatást is elvégeztek 1622 szívbeteg ember részvételével - idézte a The Daily Telegraph online kiadása a BioMed Central Medicine című szaklapban közzétett tanulmányt.

A Viagra és más hasonló célra használt gyógyszerek fő alkotóeleme a PDE5i elnevezésű enzimgátló, mely blokkolja a simaizomszövet ellazulását akadályozó PDE5 enzimet. Az elemzés kimutatta, hogy a balkamra-hipertrófiában, vagyis a szív izomzatának megvastagodásában szenvedőknél a PDE5i megakadályozta a szív méretének további növekedését és alakjának megváltozását.

A vizsgálatban részt vevő, a szív különböző betegségeiben szenvedő betegek mindegyikénél javította a szív működését a vérnyomás emelésének veszélyes mellékhatása nélkül. A kutatók arra következtettek, hogy a PDE5i használata ésszerű lehet a szívizom-megvastagodásban szenvedők mellett a szívinfarktus korai stádiumában is, amikor a szív nem képes kellő erőt kifejteni.

(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11172344/Viagra-could-soon-be-used-for-heart-disease-patients-researchers.html)

Két éven belül az első fejátültetés helyszíne lehet Kína

Még 2017 decembere előtt megtörténhet az első fejátültetés Kínában, amennyiben az előkészületi kutatások és kísérletek sikeresek lesznek - közölte újságírókkal Zsen Hsziao-ping, aki olasz kollégájával készül az eddig példa nélküli műtétre.

Az olasz sebésszel, Sergio Canaveróval közösen előkészítés alatt álló beavatkozás helyszíne csak abban az esetben lesz Kína, ha minden a tervek szerint halad és itt valamennyi szükséges feltétel adottá válik hozzá - jelentette ki a kínai szakember.

A jelenleg kijelölt helyszín az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány székvárosának, Harpinnak az orvosi egyetemi kórháza.
 
Canavero, a Torinói Fejlett Neuromodulációs Csoport vezetője 2013-ban közölte először, hogy szerinte egy effajta műtét legkorábbi lehetséges időpontja 2016-ban lehet.

A legutóbbi nyilatkozatok szerint azonban több időre, több tudásra van szükség ahhoz, hogy a siker esélyével fogjanak bele.
 
A bonyolult operációra önként jelentkező 30 éves orosz férfi, Valerij Szpirodonov programozó ritka, gyógyíthatatlan genetikai betegségben, spinális izomatrófiában, vagyis akut gerincvelői izomsorvadásban (Werdnig-Hoffmann-kór) szenved, állapota egyre romlik.

A már teljesen lebénult, elsorvadt testű Szpiridonov abban reménykedik, hogy fejét sikerül átültetni egy egészséges ember testére, és összekötni agyvelejét a donor gerincvelőjével.
 
Szpiridonov legutóbb idézett nyilatkozatában azt mondta, nem "versenyről" van szó. Mint fogalmazott, számára egyértelmű, hogy a műtétre csak akkor kerül sor, amikor a szakértők 99 százalékban biztosak lesznek a sikerben.
 
Zsen Hsziao-ping egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy a donortest honnan érkezne, illetve nem erősítette meg, hogy kínai lesz.

A bizánci korban is végeztek agyműtéteket

Ezer éve, a bizánci korban elvégzett agyműtét nyomaira bukkantak a törökországi Kocaeli Egyetem régészei, akik a Kücükcekmece-tó környékén végeznek feltárásokat.

Az archeológusok az Isztambul központjától 20 kilométerre nyugatra fekvő tó térségében két nekropoliszban folytatnak ásatásokat, eddig hetven sírt tártak fel, ahonnan a legkülönbözőbb korú személyek földi maradványai kerültek napvilágra - olvasható a Hurriyet Daily News angol nyelvű török lap online kiadásában.

A halottak egy csoportja 20-35 éves korában távozott az élők sorából. A férfiak átlagos testmagassága 165 centiméter volt, míg a nőké nem haladta meg a 150-155 centimétert. Bár fiatal emberekről van szó, olyan csontkárosodásokat és ízületi bántalmakat fedeztek fel az antropológusok, amelyek leginkább az idős korra jellemzőek. Némely csontvázon fertőző betegségek nyomait is találtak.

 "Lehet, hogy valamilyen öröklött családi elváltozásokról van szó, de sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy ezek a személyek nehéz fizikai munkát végeztek" - vélekedett Ömer Turan, a Kocaeli Egyetem igazságügyi orvostani szakértője.

Állítását alátámasztani látszik az elhunytak fogazata is, amelyen nyomott hagyott a durva gabonaőrleményből sütött kenyér.

 "Egy olyan közösségről van szó, amely tagjainak kemény munka, hiányos táplálkozás és korai halál jutott osztályrészül" - tette hozzá Ömer Turan.

Az ásatások során napvilágra kerültek egy 30 év körüli, a bizánci korban élt személy földi maradványai, aki koponyaműtéten esett át.

"Szabályos bemetszésről van szó, olyasféléről, amelyet a jelenkori idegsebészek is ejtenek. A koponya megnyitása igen fájdalmas, amit érzéstelenítés nélkül aligha lehet elviselni, ennek alapján arra következtetünk, hogy egy évezrede is létezhetett valamiféle fájdalomcsillapítás. A csontok biokémiai vizsgálata esetleg elárulhatja, hogy miféle vegyületeket alkalmazhattak a bizánci kirurgusok. A koponyán a csontgyógyulás jeleit is felfedeztük, ez azt jelenti, hogy a beteg túlélte a műtétet" - magyarázta Ömer Turan.

http://www.hurriyetdailynews.com/thousands-year-old-bones-come-to-surface-in-istanbul.aspx?pageID=238&nID=75792&NewsCatID=375

A böjt nem egyenlő az éhezéssel

A böjt önkéntes lemondás valamiről, de az nem egyenlő az éhezéssel. A hiánytünetek elkerülése érdekében fontos odafigyelni a fehérje és a vas pótlására - hangsúlyozta az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában Muzsnai Bernadett dietetikus.

   
A negyvennapos böjt szerdán kezdődött, a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.
   
E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.
   
Muzsnai Bernadett elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét.
   
Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben - tette hozzá a dietetikus.
   
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.
   
A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan - az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással - elkezdeni az ilyen kúrákat - emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.

A születési idő és a hangulati zavarok összefügghetnek egy magyar kutatás szerint

A születés évszaka és a hangulati zavarok kialakulásban szerepet játszó affektív temperamentumok összefüggést mutatnak, ennek felfedezése újabb segítség lehet a betegségek okainak megértésében és hatékonyabb gyógyításában .

A nyáron születettek között kis mértékben több a gyors hangulatváltozásra hajlamosító temperamentum, a téliek között a depresszív, az ősziek-tavasziak között a ingerlékeny - hangzott el a Berlinben tartott neuropszicho-farmakológiai alapkutatási konferencián. A Rihmer Zoltán vezette kutatócsoport 400 ember személyiségtípusát vetette össze a születés évszakával.

 "Régóta folyik az a kutatás, amely a hangulati, tudományos nevén affektív zavarok okait kutatja. Régi klinikai megfigyelés, hogy a szkizofréniában szenvedő betegek közül néhány százalékkal többen születnek az év egy bizonyos szakaszában, késő télen-kora tavasszal. Ez nem nagy arány, de ha a teljes népességet nézzük, statisztikailag mégiscsak jelentős a különbség" - magyarázta Gonda Xénia.

A hangulati zavaroknál is megfigyelhető ez, bár kisebb arányban. "Nagyon sok minden okozhatja, ezért kezdtünk el azzal foglalkozni, hogy az egészséges lakosság körében jelen lévő temperamentumok is mutatnak-e ilyen összefüggést a születés évszakával" - folytatta a kutató.

Úgy vélte: ha megértjük ennek az összefüggésnek az okait, akkor közelebb jutunk ahhoz, mely tényezők játszanak szerepet a hangulatzavarok kialakulásában. Ezek a zavarok a népesség nagyon nagy százalékát érintik, és becslések szerint egyre nagyobb jelentőségűek lesznek. "Azt szokták mondani, hogy 2020-ra a legnagyobb gazdasági terhekkel járó betegségek között lesznek a hangulatzavarok" - tette hozzá.

 "Nem igazán értjük, mi okozza az általunk megfigyelt, egyéni szinten csekély, de nagyobb mintán egyértelműen megfigyelhető különbségeket. Nagyon sok mindent kellene feltárni még abból, hogy ennek hátterében milyen genetikai és környezeti tényezők állnak, mi a kettő közötti összefüggés és azt milyen biokémiai hatások közvetítik. Mikor azt mondjuk, ha valaki adott évszakban születik, az hajlamosabb egy betegségre, akkor ez nagyon sok mindent jelenthet: összege mindazoknak a környezeti hatásoknak, amelyek a terhesség alatt az anyát, születése utáni rövid időszakban a babát érik. Ezek azok az időszakok, amelyek a központi idegrendszer fejlődése szempontjából nagyon fontosak" - magyarázta a kutató.

A terhesség egyes szakaszainak évszakai meghatározzák, hogy milyen tápanyagok, vitaminok, egyéb anyagok milyen koncentrációban kerülnek az anyához és a magzathoz az ételekből, milyen kórokozókkal kerül szembe, ez milyen immmunválaszhoz vezet, milyen biokémiai reakciók zajlanak a szervezetben. Fontos a hőmérséklet, a fényviszonyok, amelyek a cirkadián ritmust, a szervezetben zajló biokémiai folyamatok belső óráját befolyásolják. "Tudjuk, milyen fontos szerepet játszik ez a hangulatzavarok kialakulásában" - mondta Gonda Xénia.

Azt is több kutatás alátámasztotta, hogy a születés évszaka befolyásolja egyes agyi ingerületátvivő anyagok működésének paramétereit és bár ezek finom hatások, felnőttkorra nyúlóan is kimutathatók.

 Lehetséges, hogy környezeti hatás áll a háttérben, de nem tudni, melyik tényezőé. Lehet genetikai hatás is. Előfordulhat, hogy bizonyos temperamentumjegyekkel rendelkező vagy lelki betegségben szenvedő szülők az év egy részében kisebb valószínűséggel nemzenek gyermeket, például így van ez a szezonális hangulatzavarban szenvedőknél a késő őszi, téli időszakban. Így az erre hajlamosító genetikai tényezők, az ezekhez kapcsolható személyiség és temperamentumjellemzők kis mértékben kevésbé lesznek jelen az ennek megfelelően nyáron illetve ősszel született gyermekekben. A hatás, bár csekély, mindenképpen fontos lehet a kedélybetegségek hátterének megértésében, a lényeg, hogy megértsük, hogyan alakulnak ki ezek a zavarok - összegezte a kutató.

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét

Alábecsülték a növények által elnyelt szén-dioxid mennyiségét az éghajlati modellek egy új kutatás szerint.

    

A tudósok szerint 1901 és 2010 között a növények 16 százalékkal több gázt nyeltek el, mint korábban vélték - idézte a BBC az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányt szerdán.
    

A szerzők szerint ez megmagyarázza, hogy a modellkísérletek eddig miért becsülték túl a szén-dioxid légköri mennyiségének növekedési ütemét. Úgy vélik azonban, a globális felmelegedés előrejelzéseit ez a különbség valószínűleg nem befolyásolja.
    

Az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségének kiszámítása kulcsfontosságú a klímaváltozás hőmérsékleti hatásának becsléséhez. A kibocsátott szén-dioxid mintegy felét az óceánok vagy a növények nyelik el. Az új kutatásban a tudósok újra megvizsgálták, hogyan szívja magába az élő növényzet ezt az üvegházhatású gázt.
    

Elemezték, hogyan oszlik szét a szén-dioxid lassan a levelekben, és arra a következtetésre jutottak, hogy a korábban véltnél többet nyelhettek el belőle: 915 milliárd tonna helyett 1057 milliárdot, vagyis 16 százalékkal nagyobb mennyiséget.
    

Az Oak Rigde Nemzeti Laboratórium Lianhong Gu vezette kutatócsoportja szerint a modellek mintegy 17 százalékkal becsülték túl a légköri szén-dioxid-mennyiségét. Úgy vélik, a növények által elnyelt szén-dioxid újraszámolása megmagyarázza a különbséget.

forrás: MTI
kép:  www.informed.hu

A stressz is felelős lehet az őszülésért

A stressztől valóban őszül a haj, mivel elpusztítja az őssejteket - állítja egy tanulmány.    

Egerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, van igazság abban a mondásban, hogy a gondoktól őszül az ember. A haj és a bőr színét melanocita, azaz pigmentet termelő őssejtek határozzák meg, amelyek a hajhagymának nevezett mirigyben, a hajtőnél találhatók - írja a The Daily Telegraph online kiadása a New York Egyetem kutatóinak a Nature Medicine-ben megjelent tanulmánya nyomán.

   

Mayumi Ito és kollégái felfedezték, hogy a stressz elvándorlásra sarkallja a pigmentsejteket, és nem is alakulnak ki újak helyettük, ezért a szőrszálak elveszítik színűket, szürkék, majd fehérek lesznek.

   

A kutatók azt vizsgálták, hogyan viselkednek az őssejtek, amikor elhagyják a hajhagymákat, hogy meggyógyítsák a sérült bőrt.

   

"A stresszhormonok arra serkentik ezeket a sejteket, hogy a hajhagymákból a károsodott bőrfelülethez vándoroljanak" - mondta Ito.

   

Az őszülést alapvetően a pigmenttermelő őssejtek kimerülése és pusztulása okozza, mely az életkor velejárója, és a stressz hatásai ehhez hasonlatosak.

   

"Ha jobban megismerjük a melanociták vándorlását, javítani tudjuk más bőrpigmentációs zavarok kezelését" - tette hozzá Ito.

forrás: MTI

A szex enyhítheti a fejfájást

A szex enyhítheti a fejfájást - állapították meg német kutatók. 
 

A Münsteri Egyetem neurológusai tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a szeretkezés endorfinokat szabadít fel, ezek a hormonok pedig a test természetes fájdalomcsillapítói. 

A tudósok ezerfős felmérésük alapján úgy találták, hogy fejfájásra panaszkodó alanyaik több mint felénél enyhült a fájdalom szeretkezés hatására, 20 százalékuk esetében pedig teljesen elmúlt. 

Egyharmadnak viszont még jobban sajgott a feje.

A megkérdezett alanyok közé a neurológusok 800 olyan embert válogattak, akinek néha migrénje van, és 200 olyat, akit egyéb fejfájás gyötör. 

A válaszokból kiderült, hogy akadnak az alanyok között olyanok, akik maguktól is rájöttek már az összefüggésre, és - főként férfiak - terápiaként be is vetik a szexet a fejfájás ellen - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.

forrás: MTI

Európa eddig feltárt legrégebbi művégtagjára találtak Ausztriában

Európa eddig feltárt legrégebbi, csaknem 1500 éves művégtagjára találtak a dél-ausztriai Hemmabergben: a fából készült lábprotézis darabjait egy középkorban élt férfi földi maradványai között fedezték fel.

 

A középkorú férfi csontvázát egy kora középkori templomhoz tartozó temetőben tárták fel. A férfi bal lábfejét - talán egy balesetet követően - bokától lefelé amputálták, de a körülmények ellenére a páciens szerencsésen túlélte az operációt.
   
A szakértők feltételezése szerint a férfi a 6. század közepe-vége táján halhatott meg, és valószínű, hogy nagyjából még két évet élt a beavatkozást követően. Mindez azt jelenti, hogy a fából készült lábprotézis körülbelül 1500 éves, vagyis ez az Európában talált eddigi legrégebbi művégtag. Kínában és Egyiptomban találtak korábbról való darabokat.
   
Az Osztrák Régészeti Intézet szakértője, Michaela Binder és kollégái röntgen- és CT-vizsgálatoknak is alávetették a férfi maradványait, arra a megállapításra jutva, hogy "maga a protézis egy alulról vaspánttal megerősített, fából készült lábfej volt". A szakember szerint a férfi medence és gerinc melletti izmainak lestrapáltsága azt sugallja, hogy lovagolhatott és feltehetőleg lovas katona volt, aki csatában sérült meg.
   
A csontvázat még 2013-ban fedezték fel, de csak most jutottak a meglepő felfedezésre a lábat illetően. "A fertőzésveszély már önmagában rendkívül magas lehetett, ami azt mutatja, hogy milyen jól végezték el a beavatkozást. És ne felejtsük el, hogy a civilizált világ pereméről beszélünk, a hatodik században" - idézte a The Local című hírportál az intézet egyik munkatársát.
   
A kutatók szerint rokkantsága ellenére a férfi a közösség előkelő tagja lehetett. Mellé temettek egy kardot és egy díszes melltűt, és ekkortájt csupán a magas társadalmi rangú embereknek járt templomi temetés. A dél-ausztriai, Karintia tartománybeli Hemmaberg korai keresztény zarándokhely volt a maga hat templomával.
   
http://www.thelocal.at/20160114/austrians-discover-unique-medieval-foot-prosthesis

Új terápiás eljárások is segítik a cukorbetegség kezelését

A cukorbetegség megelőzésének és kezelésének számos már meglévő és új terápiás eljárására hívta fel a figyelmet a Bajcsy-Zsilinszky-kórház osztályvezető főorvosa.

 
Hermányi Zsolt kifejtette: a cukorbetegség két típusa más megközelítési módszert igényel. Az általában fiatal korban kialakuló 1-es típusú cukorbetegség esetén az immunrendszer idegenként kezeli az inzulint termelő béta sejteket, amelyek ezáltal elpusztulnak, így a nem termelődő inzulint pótolni kell. A betegség kezelésére megjelentek az analóg vagy modern inzulinok, amelyekkel a beteg a saját életéhez igazíthatja az inzulinterápiát. Egy újfajta módszer pedig az immunválaszt tudja gyengíteni, segítve a betegség kialakulásának megelőzését.
   
A 2-es típusú cukorbetegség bonyolultabb, a sejtek nem tudják felvenni az inzulint, úgynevezett inzulinrezisztencia alakul ki. A 2-es típus számára rendelkezésre állnak a kevert inzulinok, amelyek könnyen beadhatóak, és használatuk javítja az anyagcserehelyzetet. A betegek testsúlya a terápia alatt is tud csökkenni, és megszünteti az alacsony vércukor veszélyét. 
   
A cukorbetegséget éhgyomori, valamint terheléses vércukorérték-méréssel szűrik. Magyarországon jelenleg mintegy 900 ezer cukorbeteg szerepel a nyilvántartásban, és valószínűleg 400 ezren még nem is tudnak a betegségükről. A páciensek 10 százaléka 1-es, a döntő többség pedig 2-es típusú beteg - ismertette a főorvos.
   
Hermányi Zsolt szerint bármely típusnál a megelőzés része lehet a szűrővizsgálat, különösen a 45 év feletti, túlsúlyos embereknél, valamint ha a családban halmozottan fordult elő cukorbetegség. Kockázati tényező az is, ha valakinek nagyon alacsony vagy magas volt a születési súlya.

Nincs influenzajárvány, de érdemes kérni a védőoltást

Bense Tamás háziorvos szerint nincs influenzajárvány Magyarországon, de érdemes kérni a védőoltást, ami 90 százalékos védettséget biztosít. 

 
A háziorvos az M1 aktuális csatorna vasárnap reggeli műsorában hozzátette ugyanakkor: a vírus génanyagában történt minimális mutáció nagyobb járványt is okozhat, de az oltás ilyenkor is alapvédelmet ad.
  
Megjegyezte: Magyarországon évek óta nem regisztráltak olyan maradandó károsodást, szövődményt, amelyet az oltóanyag okozott volna.

Sokkal összetettebb az amerikaiak genetikai profilja

Az eddig véltnél sokkal összetettebb az amerikaiak genetikai profilja, amelyben bizonyos afrikai és európai népek, mint a nigériai jorubák és a spanyolországi baszkok "ujjlenyomatai" is megtalálhatók - tárták fel brit kutatók Dél- és Észak-Amerika lakosságának eredetét kutatva.

Cristian Capelli, az Oxfordi Egyetem professzora és kutatócsoportja Amerika, Európa és Afrika 64 különböző népcsoportjának több mint négyezer tagjától vett DNS-mintákat elemzett. Mivel az elmúlt évszázadokban leginkább Afrikából és Európából történt a bevándorlás az amerikai földrészre, a kutatócsoport összehasonlította az afrikai és európai donornépek és az amerikai lakosok DNS-mintáit. Utóbbiak DNS-mintáit Barbadoson, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Mexikóban, Puerto-Ricóban, Kanadában és az Egyesült Államokban élő afro-amerikaik köréből gyűjtötték.

A Dél-Amerikában lévő kilenc spanyolajkú állam esetében megállapították, hogy legtöbb európai ősük Spanyolországból érkezett, azonban most először tárták fel azt, hogy a baszkok is jelentős genetikai ujjlenyomatot hagytak: hat spanyolajkú lakosból ötnél mutattak ki baszk eredetet is.

 A 16. és 17. századi spanyol bevándorlók között jelentős számú baszk volt, különösen Mexikóban, Kubában, Chilében, Peruban és Kolumbia lakossága körében bukkantak ennek genetikai nyomaira - derül ki a Nature Communications tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból.

 Az afrikai eredetű gének többsége az amerikai lakosságban a fekete kontinens egyik legnagyobb népcsoportjának, a nyugat-afrikai joruba népnek az őseitől származik. Arányuk változatos a kontinensen, a mexikói maja őslakosoknál nem találtak ilyen eredetre, míg Barbadoson a lakosság 87 százalékánál találtak ilyen eredetű géneket.

 "Láthatjuk azt az óriási genetikai hatást, amelyet a rabszolga-kereskedelem gyakorolt az amerikai lakosságra... Az afro-amerikaiak többségének a nyugat-afrikai jorubákhoz hasonló ősei vannak, ami megerősíti azt, hogy a legtöbb afrikai rabszolga ebből a térségből érkezett. A spanyol uralom alatt állt amerikai térségekben szintén találtunk a mai Szenegálból és Gambiából származó ősök génjeit. A feljegyzések szerint innen érkezett a rabszolgák egyharmada a 17. században a spanyol uralom alatti területekre, és ennek genetikai bizonyítéka jól látható a mai amerikaiakban" - hangsúlyozta Capelli.

Az európai eredetet tanulmányozva a szakemberek jelentős mértékű dél-olaszországi és szicíliai eredetet tártak fel Kolumbia és Puerto Rico lakossága körében, ami alátámasztja a 19. század végi, 20. századi olaszországi bevándorlás ismert történetét.

 Az Egyesült Államokban élő afro-amerikaiak egyik csoportja francia eredetű, ami jól tükrözi a francia bevándorlást az Egyesült Államok déli gyarmati területeire.

Eredményeink megmutatják, milyen erőteljes lehet a genetikai megközelítés az ősök ismeretlen eredetének feltérképezésekor. Reméljük, hogy ugyanezzel a módszerrel más különféle genetikai eredetű népek eredetét is feltárhatjuk, mint például a brazilokét - mondta Capelli professzor.

 Az amerikai lakosság genetikai őseinek feltárása létfontosságú a betegségek megértésében és a megfelelő gyógyszerek kifejlesztésében - tette hozzá.

http://www.ox.ac.uk/news/2015-03-24-complex-genetic-ancestry-americans-uncovered-0

Egyetlen őszinte mosoly akár életmentő is lehet

A karácsony a vallási vonatkozáson túl a szeretet kifejezésének, a családi összetartozásnak az ünnepe, de ilyenkor megszaporodik a lelki elsősegély, a családsegítő szolgálatok munkája is, ami jelzi, hogy sokak számára veszélyeztetett időszakról van szó - figyelmeztet a pszichiáter.

Leggyakrabban az elmagányosodás érzésének erősödése váltja ki a lelki krízist azoknál, akik kimaradva érzik magukat a befelé szívó családi erő jótékony hatásából - mondta Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke az MTI-nek.

   

A leszakadás, kirekesztődés érzésének nyomán kínzó üresség támad, ami egy pszichés folyamat elindítója lehet, és akár drámai helyzeteket is teremthet. Ráadásul többnapos ünnepről lévén szó, ilyenkor hiányozhatnak a napi megszokott kerékvágásból adódó munkahelyi, baráti külső kapcsolatok, amelyek máskor átsegíthetnek ezen belső gyötrelmeken.

   

A családi tűzhely melegében jó, ha e napokban nagyobb figyelmet fordítunk azokra a rokonokra, ismerősökre, akik hiányolhatják a biztonságot jelentő közösségerősítő érzést. Egy szimbolikus apró ajándék, egy jó szó, egy telefonhívás, az ünnep szellemiségéből fakadó szeretetteljes, biztató mosoly is segíthet ezen krízisek átvészelésében, esetenként szó szerint életmentő lehet - hívta fel a figyelmet a szakember.

   

Ugyanakkor a magányos emberek önmaguk is sokat tehetnek belső egyensúlyuk megőrzéséért. A magunkba zárkózás, az önsajnálat helyett érdemes körülnézni, ki az, aki környezetünkben hasonló helyzetben küszködik magával, nem képes megbékélni a világgal. Az "ünnepi regresszió" oldását megkönnyítheti a másoknak nyújtott bármilyen pozitív gesztus, "ami lehet akár egy pohár víz is, mert igaz az ősi szabály, hogy az adás öröme által gazdagodni lehet".

   

Az ünnepeket lelki tehertételként megélők nagyobb eséllyel vészelhetik át a kritikus napokat, ha előre megtervezik, mivel töltsék ki idejüket, és valamiféle, lehetőleg kreativitást igénylő elfoglaltságot találnak, amibe belefeledkezve hasznosnak érezhetik magukat - mondta Harmatta János.

   

A pszichiáter szerint manapság egyébként is mind gyakoribbak a lelki eredetű bajok, mint a depresszió, a különféle kényszerek, fóbiák, amelyek a lakosság csaknem negyedét érintik. "Ezen jelenség a társadalomban zajló változásokra vezethető vissza - nemcsak nálunk, hanem más országokban is" - állítja Harmatta János.

   

Az okok összetettek, de közöttük sokat nyom a latban a fogyasztáson alapuló megváltozott értékrend. Az évszázadok alatt kialakult megszokott emberi kapcsolatok rovására ugyanis mindinkább hódít a tárgyak, programok csábító túlkínálata. Márpedig a személyes kontaktust, a beszélgetések bensőségességét sem egy divatos új ruha, sem az internet, de az együtt tévézés sem képes pótolni.

   

Ebben a nagy túlkínálatban a családi kötelékek is lazábbakká váltak. A családi együttlét sem mindig adja meg a szívbéli személyes közelség érzését. Jó esetben is gyakran csupán közös programok szervezésében nyilvánul meg, amelyekben akciók követik egymást, de hiányzik belőlük - a karácsony ünnepélyességében azért örvendetes módon még ma is fellelhető - egyszerű személyes beszélgetések meghittsége.

   

E biztonságérzetet, bizalmat erősítő meghittség nélkül pedig az ember könnyen kiüresedettnek érezheti magát, ami állandósuló hiányérzetben juthat kifejezésre, ez pedig a lelki betegségek kialakulásához vezethet, akárcsak "a biológiai pszichés felépítésünk tempójához képest a mi kultúrkörünkre jellemző, felgyorsult zaklatott mai élet", aminek a kimenetele társadalmi léptékekben mérve egyelőre nem látható.

   

"Egy azonban biztos: a jó életérzésünkhöz, a belső harmóniánk megőrzéséhez az emberi kapcsolatok a legfontosabbak" - hívta fel a figyelmet Harmatta János.

A napfény kerülése növeli a bármely okból bekövetkező halál kockázatát

A túl kevés napfénynek való kitettség jelentősen növeli a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát - derült ki egy nagyméretű tanulmányból.

A The Journal of Internal Medicine című folyóiratban közölt tanulmány készítői - 1990 és 1992 között - 29 518 svéd nőt vontak be vizsgálatukba és arra kérték a jelentkezőket, hogy jegyezzék fel a napozási és a szoláriumozási szokásaikat.

Húsz évvel később a résztvevők közül 2545-en már nem éltek. A kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik soha nem napoztak a vizsgált időszak nyári hónapjaiban, kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag, mint azok a társaik, akik rendszeresen napfürdőztek a nyarak során.

Az ultraibolya sugárzásnak leginkább kitett csoportba tartozó nőknél 100-ból 1,5, míg a napfényt kerülő társaiknál 100-ból 3 volt a halálozási arány. Azok a nők, akik napoztak a nyári hónapokban 10 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bőrrák miatt, habár azoknál, akik külföldön napfürdőztek, kétszer nagyobb volt a valószínűsége a melanóma okozta halálozásnak.

A szakemberek szerint a D-vitamin hiánya állhat a dolog hátterében. A D-vitamin napfény hatására termelődik a szervezetben és hiánya növelheti a diabétesz, a tuberkulózis, a szklerózis multiplex és az angolkór kockázatát. A fényvédők népszerűségének növekedésével az elmúlt 15 évben megnégyszereződött az angolkóros esetek száma.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a D-vitamin növelheti a mellrákos nőknél a túlélési arányt, míg hiánya a férfiak esetében a prosztatarák jele lehet. Az alacsony D-vitaminszintet a bőrrák agresszívebb formáival is összefüggésbe hozták. A svédországi Karolinska Intézet kutatói szerint azok az irányelvek, amelyek óva intik az embereket napozástól, kivéve, ha az fényvédők használatával történik, árthatnak a lakosságnak, különösen a Nagy-Britanniához hasonló országok esetében.

"Ahogy azt a szerzők is aláhúzzák, a testünknek szüksége van napfényre ahhoz, hogy előállítása az alapvető fontosságú D-vitamint, amely segíthet bizonyos ráktípusok kivédésében. Azoknak, akik alapvetően kerülik a napfényt és/vagy elfedik a bőrük nagy részét, ajánlott a D-vitaminos étrendkiegészítők szedése" - idézte Dorothy Bennettet, a University of London munkatársát a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.

(http://www.telegraph.co.uk/science/science-news/10811734/Why-avoiding-sunshine-could-kill-you.html)

forrás: MTI

kép: http://www.telegraph.co.uk/

Antitest segítheti a petefészekrákos páciensek öngyógyítását

Az immunrendszert a daganat elleni harcra késztető antitest segítheti a petefészekrákkal küzdő páciensek öngyógyítását.

 

Az ember immunrendszere képes felvenni a harcot a rák különböző fajtáival. Bizonyos daganattípusok azonban megtalálják a módját annak, hogy kivédjék a szervezet immunválaszát.
   
A "programozott halál 1", azaz a PD-1 elnevezésű fehérje megakadályozza, hogy az immunrendszer azonosítsa és megtámadja a rákos sejteket. A szakemberek ezért olyan antitestek kifejlesztésébe kezdtek, amelyek a T-sejtek felszínén expresszálódó PD-1 receptor blokkolásával késztetik az immunrendszert a daganat elleni harcra.
   
A most tesztelt nivolumab már hatékonynak bizonyult egyebek között a melanóma, a veserák és a nem kissejtes tüdőrák kezelésében. "Bizonyos ráktípusok kezelésénél már alkalmaznak antitesteket, ám a petefészekrák ellen eddig semmi sem volt hatékony" - mondta a Journal of Clinical Oncology folyóiratban bemutatott tanulmány vezető szerzője, Hamanisi Junzo.
   
A három évig tartó második fázisú klinikai vizsgálat során a szakemberek platinarezisztens petefészekrákban szenvedő 20 pácienst kezeltek nivolumabbal. A résztvevők kéthetente kapták infúzióban egy éven át, vagy betegségük előrehaladtáig - írta a Medicalxpress című egészségügyi portál.
   
A páciensek többsége be tudta fejezni a klinikai tesztet, átlagosan 20 hónapos túlélési aránnyal. Összehasonlítva a nivolumabra összpontosító korábbi tanulmányokkal, a mostani vizsgálat sokkal gyorsabban jelentkező antitumorhatást mutatott.
   
Ez volt az első alkalom, hogy sikerült demonstrálni a nivolumab biztonságosságát és hatékonyságát az egyéb kezelésekre nem reagáló petefészekrákos pácienseknél.
   
A petefészekrák világszerte a hetedik leggyakoribb daganattípus a nők körében, és a betegség gyakran egészen addig diagnosztizálatlan marad, a míg át nem terjed a test más részeire. A páciensek több mint 70 százaléka visszaesik, és ha a kiújuló daganat ellenállóvá válik a kemoterápiával szemben, akkor a betegséget rendkívül nehéz kezelni.

    (http://medicalxpress.com/news/2015-12-ovarian-cancer-tracks-antibody-patients.html)

Korai menopauzát okozhat a vegyi anyagokkal való érintkezés

Összefügghet a korai menopauza és egyes mindennapi - műanyagokban, elektronikai termékekben és ipari szennyezésekben előforduló - vegyi anyagokkal való érintkezés - derült ki egy nagy léptékű amerikai tanulmányból.

A kutatók úgy vélik, hogy a vizsgált 111 kemikália befolyásolja a szervezet hormonműködését. Azoknál a nőknél, akiknek vérében és vizeletében nagy mennyiséget találtak a vizsgált anyagokból, kettő-négy évvel korábban élték át a menopauzát, mint azok, akiknél keveset találtak a vegyszerekből.

A vegyi anyagok a petefészek működésének idő előtti végét okozhatják - idézte Amber Cooper, a St. Louis-i Washingtoni Egyetem munkatársa, a vizsgálat amerikai vezetőjének a szavait a The Daily Mail. A tanulmány a PLoS ONE tudományos portálon jelent meg.

"Sok szennyezőanyag a talajban, a vízben és a levegőben fordul elő, ezért nehezen tudnánk kikerülni őket, ám van, amitől tartózkodhatunk: az ételt például üveg- vagy papírtartóban tegyük a mikrohullámú sütőbe melegíteni, ne műanyagban" - tanácsolta Cooper.

Kutatócsoportja 31 575 ember adatait gyűjtötte össze 1999 és 2008 között. A résztvevők közt szerepelt 1442, menopauzán átesett nő, átlagos életkoruk 61 év volt. Megvizsgálták vérükben és vizeletükben a hormonműködést befolyásoló vegyi anyagok mennyiségét. Egyikük sem részesült hormonpótló kezelésben, és nem volt, akinek eltávolították volna a petefészkét.

A vizsgált 111, nagyrészt emberi előállítású anyag közül 15-öt - köztük három kártevőirtót, két ftalátot és egy furánvegyületet - azonosítottak, melyek kapcsolatba hozhatók a menopauza korai jelentkezésével és a petefészek működésének károsodásával.

A ftalátok műanyagokban és hétköznapi háztartási szerekben, hajsprayben, kozmetikumokban és szappanokban fordulnak elő. A furán ipari égési melléktermék.

"A tanulmány nem állít oksági kapcsolatot, ám a feltárt összefüggés a további kutatás szükségére hívja fel a figyelmet" - hangsúlyozta Cooper.

(http://www.dailymail.co.uk/wires/pa/article-2930308/Chemicals-early-menopause-link.html)

Nyolcvanmillió baktériumot adunk át egy csók alatt

Nyolcvanmillió baktériumot adunk át egy mindössze 10 másodperces csók alatt - számolták ki holland kutatók, akik vizsgálataik eredményeit a szabad hozzáférésű Microbiome folyóiratban ismertetik.

Az emberi szervezetben - a bőr felszínén és a testüregekben - több mint 100 billió (milliószor millió) baktérium él. Ezek közössége, az úgynevezett mikrobiom dinamikus kölcsönhatásban van az emberi szervezettel, összetételét nagymértékben befolyásolja a táplálkozás, az anyagcsere, a génállomány, az immunrendszer, de kihat rá az egyén kora és a környezetében élő személyek is. Ugyanakkor a mikrobiomnak meghatározó a szerepe az emésztésben, a tápanyagok szintézisében és a betegségek megelőzésében - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Remco Kort, a tanulmány vezető szerzője, az alkalmazott tudományos kutatások holland szervezete (TNO) mikrobiológiai és rendszerbiológiai részlegének az igazgatója a kutatás céljait összefoglalva kiemelte, hogy eddig még senki sem vizsgálta a csókolózás hatását a baktériumokra a szájüregben, ahol több mint 700 féle mikroorganizmus él.

A TNO és Amszterdam legújabb múzeuma, a mikroorganizmusokkal foglalkozó Micropia munkatársai 21 párt vontak be a kutatásba. A résztvevőknek mindenekelőtt egy kérdőívet kellett kitölteniük, részletesen taglalva csókolózási szokásaikat, majd a kutatók nyálmintát vettek mindenkitől.

Az eredmények tanúsága szerint, ha egy pár viszonylag gyakran csókolózott, szájüregük mikroflórája hasonult egymáshoz. A baktériumok "uniformizálódása" különösen kifejezett volt azoknál a pároknál, amelyek naponta legalább kilencszer csókolóztak.

A vizsgálat során a "baktériumtranszfer" mértékét is kutatták. Ehhez a résztvevőkkel különböző baktériumösszetételű probiotikus italt itattak, amely egyebek mellett a tápcsatornában található lactobacillust és bifidobaktériumot is tartalmazta. Bensőséges csókváltás után kiderült, hogy a probiotikus baktériumok mennyisége megháromszorozódott a "fogadó fél" szájüregében. Ennek alapján számították ki, hogy egy 10 másodperces csók alatt 80 millió baktérium kerül átadásra.

A kutatás során az is bebizonyosodott, hogy míg a csókolózás gyakorisága befolyásolja a nyál mikroflórájának hasonlóságát, a nyelven megtelepedett baktériumok egybeesési fokára nincs kihatással.

http://phys.org/news/2014-11-million-bacteria.html

A hangszeren játszás csökkentheti a demencia kockázatát

A hangszeren játszás csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát - derült ki egy ikerpárok bevonásával készített tanulmányból, amely azt mutatta, hogy az ikerpár zenélni tudó tagjánál egyharmaddal kisebb valószínűséggel jelentkezett időskori emlékezetvesztés.

A szakemberek szerint eddig kevés vizsgálat foglalkozott a szabadidős tevékenységként űzött muzsikálás demenciára gyakorolt hatásaival, egyebek között a résztvevők genetikai hátterének különbözőségéből adódó problémák miatt.

A kutatók ezúttal százötvenhét ikerpár bevonásával pontosabban fel tudták térképezni a zene és a demencia közötti kapcsolatot, mivel az egypetéjű ikreknek 100 százalékos, a kétpetéjűeknek átlagosan 50 százalékos a genetikai azonossága.

A részt vevő ikerpárok csupán egyik tagja küzdött időskori emlékezetvesztéssel, ami lehetővé tette a kutatók számára, hogy egyszerre tanulmányozzák a betegség kockázati tényezőit, illetve az egészséges fél révén a védelmi faktorokat.

Figyelembe véve a résztvevők nemét, iskolai végzettségét és fizikai aktivitását, a kutatók megállapították, hogy az idősebb felnőttkorban hangszeren játszó alanyoknál 36 százalékkal kisebb valószínűséggel alakult ki demencia és kognitív deficit - olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

"Számos genetikai hajlam, illetve a fejlődés korai szakaszában megélt környezeti hatások hasonlósága ellenére a zene iránti érdeklődésben megfigyelhető különbözőségek ikerpárok esetében olyan összefüggést mutatnak a demencia előfordulását illetően, amely nem magyarázható a végzettséggel, vagy fizikai aktivitással" - húzták alá a Kaliforniai Egyetem kutatói, akiknek tanulmánya az International Journal of Alzheimer's Disease című folyóiratban jelent meg.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a hangszeren játszás miként bírhat ilyen hatással, de egyik elméletük szerint a gyakorlat hozzájárul az úgynevezett kognitív tartalék képzéséhez, amely kompenzálja az agy hanyatlását. Néhány korábbi vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb iskolai végzettség hozzájárulhat a demencia kezdetének eltolódásához. A hangszeren játszás számos agyterületet hoz működésbe.

(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/11337704/Playing-a-musical-instrument-may-lower-dementia-risk.html)

kép: sikerado.hu

Nehezen ismerik fel az egészségtelenebb élelmiszereket a magyarok

A magyaroknak csak 33 százaléka tudta eldönteni a zsír-, cukor- vagy sótartalom alapján, hogy melyik termék egészségesebb, ezzel a hazai válaszadók a legrosszabban teljesítők között szerepeltek a Consumers International és a Tudatos Vásárlók Egyesülete nemzetközi felmérésében.

A vizsgálatból kiderült, hogy sokat javít a helyzeten, ha színkódos jelölés van a termékek címkéin, így már a hazai fogyasztók 91 százaléka ki tudta választani az egészségesebb élelmiszereket.

A kilenc országra kiterjedő felmérés során a résztvevőknek a saját országukban közismert termékek fotóit mutatták színkódos, illetve egyszerű táblázatos jelöléssel. A fogyasztóknak ez alapján meg kellett mondaniuk, hogy az adott élelmiszer alacsony, közepes vagy magas zsírtartalmú-e, több termék esetén pedig melyik az egészségesebb.

Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint egyértelmű jelölés hiányában átlagosan a válaszadók 42 százaléka tudta megítélni, hogy az adott termék mennyi zsírt, cukrot vagy sót tartalmaz. A magyar fogyasztók a 33 százalékos jó válasszal jelentősen elmaradtak például a kanadaiak vagy az angolok mögött, akik 60, illetve 50 százalékban ki tudták választani az egészségesebb élelmiszereket.

A színkódos (piros, sárga, zöld) jelölés nagyon sokat segített, a jó válaszok aránya így átlagosan 90 százalékra nőtt, a magyarok pedig a 91 százalékos eredménnyel kissé meg is haladták az átlagot.

A felmérés célja az volt, hogy rámutasson, milyen kihívásokkal kell szembesülniük a vásárlóknak nap mint nap, ha egészségesen akarnak étkezni.

A Consumers International és tagszervezetei, közöttük a Tudatos Vásárlók Egyesülete arra kérik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tagállamait, hogy ratifikálják és valósítsák meg a WHO globális akciótervét a nem fertőző betegségek megelőzéséről. Hajtsák végre a táplálkozással kapcsolatos ajánlásokat, és tegyenek további lépéseket annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fogyasztók átállását az egészségesebb táplálkozásra - áll az egyesület közleményében.

forrás: MTI