Két éven belül az első fejátültetés helyszíne lehet Kína

Még 2017 decembere előtt megtörténhet az első fejátültetés Kínában, amennyiben az előkészületi kutatások és kísérletek sikeresek lesznek - közölte újságírókkal Zsen Hsziao-ping, aki olasz kollégájával készül az eddig példa nélküli műtétre.

Az olasz sebésszel, Sergio Canaveróval közösen előkészítés alatt álló beavatkozás helyszíne csak abban az esetben lesz Kína, ha minden a tervek szerint halad és itt valamennyi szükséges feltétel adottá válik hozzá - jelentette ki a kínai szakember.

A jelenleg kijelölt helyszín az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartomány székvárosának, Harpinnak az orvosi egyetemi kórháza.
 
Canavero, a Torinói Fejlett Neuromodulációs Csoport vezetője 2013-ban közölte először, hogy szerinte egy effajta műtét legkorábbi lehetséges időpontja 2016-ban lehet.

A legutóbbi nyilatkozatok szerint azonban több időre, több tudásra van szükség ahhoz, hogy a siker esélyével fogjanak bele.
 
A bonyolult operációra önként jelentkező 30 éves orosz férfi, Valerij Szpirodonov programozó ritka, gyógyíthatatlan genetikai betegségben, spinális izomatrófiában, vagyis akut gerincvelői izomsorvadásban (Werdnig-Hoffmann-kór) szenved, állapota egyre romlik.

A már teljesen lebénult, elsorvadt testű Szpiridonov abban reménykedik, hogy fejét sikerül átültetni egy egészséges ember testére, és összekötni agyvelejét a donor gerincvelőjével.
 
Szpiridonov legutóbb idézett nyilatkozatában azt mondta, nem "versenyről" van szó. Mint fogalmazott, számára egyértelmű, hogy a műtétre csak akkor kerül sor, amikor a szakértők 99 százalékban biztosak lesznek a sikerben.
 
Zsen Hsziao-ping egyelőre nem közölt részleteket arról, hogy a donortest honnan érkezne, illetve nem erősítette meg, hogy kínai lesz.

Neves tudósok nyílt levele: fontos, hogy a mesterséges intelligencia a társadalmat szolgálja

Neves tudósok és vállalatvezetők nyílt levélben tettek hitet a mellett, hogy biztosítani kell: a mesterséges intelligencia területén folyó kutatások az emberiség javát szolgálják.

Az emberiség létét fenyegető veszélyek mérsékléséért dolgozó Future of Life Institute (Az Élet Jövője Intézet) által megfogalmazott nyílt levélben, amelyet több százan írtak alá, köztük Stephen Hawking fizikus és Elon Musk, a SpaceX űrprogram igazgatója, arra mutattak rá, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését célzó munkák mellett olyan kutatásokra is szükség van, amelyek biztosítják, hogy az intelligens rendszerek hasznosak az emberiség számára, vagyis azt teszik, amit mi akarunk.
  
A levélhez kapcsolódó dokumentumban olyan kutatási irányokat is megfogalmaztak, amelyek segítségével maximalizálható a mesterséges intelligencia társadalmi haszna, és minimalizálhatók az esetleges veszélyek.
  
Mint írták, mára kialakult egy széles tudományos konszenzus arról, hogy a mesterséges intelligencia kutatása jelentős fejlődést mutat, ezért valószínűleg már a közeljövőben is egyre nagyobb hatást lesz képes gyakorolni a társadalomra. A mesterséges intelligencia kifejlesztését célzó kutatások mára komoly eredményeket tudnak felmutatni a beszédfelismerés, a képelemzés, az automata járművek, a fordítás és a robotika területén. A jövőben pedig a mesterséges intelligencia segítségével akár olyan ambiciózus célok is elérhetővé válnak, mint a betegségek legyőzése vagy a szegénység felszámolása.
  
"A lehetséges előnyök hatalmasak, hiszen minden, amit a civilizáció nyújtani tud, az emberi intelligencia eredménye, így megítélni sem tudjuk, milyen célok lennének elérhetőek, ha az emberi intelligenciát a mesterséges intelligencia által nyújtott eszközökkel lehetne felerősíteni" - olvasható a levélben.
  
A levél írói ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy pontosan a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségek miatt fontos, hogy azt is kutassuk: hogyan élvezhetjük az új technológiák hasznát anélkül, hogy a lehetséges csapdáiba beleesnénk.
  
Az intézet által megfogalmazott rövid távú kutatási célok között szerepel például a mesterséges intelligencia gazdasági hatásainak vizsgálata, hogy az intelligens rendszerek ne tegyenek munkanélkülivé milliókat. Hosszú távon pedig, ahogy az intelligens rendszereknek átadjuk az irányítást egy-egy infrastruktúra felett, gondoskodni kell arról, hogy meghibásodás esetén megfelelő biztosítékokkal a minimálisra lehessen csökkenteni a kárt.
  
Stephen Hawking egy decemberi interjúban arról beszélt, hogy egy korlátok nélküli mesterséges intelligencia létezéséből fakadó veszélyekre csakis a rendszer önmaga tudna megfelelő válaszokat adni, az ember számára az ilyen problémák megoldhatatlanok lennének. A világhírű fizikus szerint az önmagát autonóm módon továbbfejlesztő mesterséges intelligencia ezért katasztrofális következményekkel járhatna, akár az emberi faj végét is jelenthetné.

http://www.bbc.com/news/technology-30777834
http://futureoflife.org/misc/open_letter

Magyar fiatal is részt vesz a Swiss Talent Forumon

Egy magyar gimnazista, a 22. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny első helyezettje, Perez-Lopez Áron Ricardo is részt vehet a Swiss Talent Forumon a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) javaslatára.
 

A szövetség az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében arról tájékoztatott, hogy a Svájci Fiatalok a Tudományban Alapítvány január 30. és február 2. között ismét megrendezi a svájci Thun-tónál a svájci tehetségfórumot, amelyen Svájc és Európa 17-22 éves korosztályának tehetséges fiataljai mutatkozhatnak be, és tanulhatnak tudományos, üzleti és politikai szakemberektől.
  
Az Intelligens növekedés és fogyasztás című találkozót ezúttal Graeme Maxton, a Római Klub főtitkára nyitja meg, és a program keretében a fiatalok is bemutatják elképzeléseiket, koncepcióikat.
  
A MISZ javaslatára Magyarországról az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium 17 éves tanulója, Perez-Lopez Áron Ricardo mutatkozik be Hogyan segíthetnek a fehérjék hálózatai kis mellékhatású gyógyszerek kifejlesztésében? című pályázatával.

Megfejtették a csimpánzok kommunikációját

Brit kutatóknak sikerült megfejteni a vadon élő csimpánzok kommunikációjának - karmozdulatainak - jelentését: az állatok "lexikonjában" 66 karlejtés van, amellyel 19 különféle üzenetet képesek küldeni egymásnak.

Ugandában élő csimpánzközösségeket figyeltek meg és vettek filmre a skóciai St. Andrews Egyetem szakemberei, akik több mint 4500 esetet vizsgáltak meg ahhoz, hogy kiderítsék az állatok mozdulatainak jelentését. Kutatásukról szóló tanulmányukat a Current Biology folyóiratban tették közzé.

Az állatvilágban ez a szándékos kommunikáció egyetlen rögzített formája. Csak az embereknek és a csimpánzoknak van kommunikációs rendszerük, amelynek segítségével szándékosan küldenek egymásnak üzenetet. Ezért olyan lenyűgözőek a csimpánzok gesztusai - idézte a BBC honlapja Catherine Hobaitert, a tanulmány társszerzőjét, aki kommunikáció- és közösségimagatartás-fejlődést kutat a skót egyetemen.

Bár korábbi kutatások már kiderítették, hogy az emberszabású majmok és a majmok képesek megérteni komplex információkat más állatok hanghívásából, ezek az állatok valószínűleg nem szándékos kommunikációs üzenetek küldésére használják hangjukat.

"Ez az alapvető különbség a hanghívások és a gesztusok között. Ez valahogy olyan, mint amikor felemelsz egy bögre forró kávét, sikoltasz egyet és megfújod az ujjaidat. Ebből azt értem meg, hogy a kávé forró, de neked nem szükségszerűen állt szándékodban kommunikálni ezt nekem" - magyarázta Hobaiter.

Néhány csimpánz-karlejtés egyértelmű - folyamatosan azt használják egy szándék közvetítésére.

A levélrágást, amikor egy csimpánz kicsiny harapásokat eszik a levelekből, például csak arra használják, hogy értésre adják szexuális udvarlásukat.

Sok más jelzés azonban nem egyértelmű: a megragadással azt fejezik ki, hogy a másik hagyjon fel azzal, amit csinál, de azt is jelentheti, hogy másszon fel rá, vagy menjen el onnan.

Bár sok jelzés megmagyarázhatatlan, a kutatók által készítetett felvételekből egyértelműen kiderült, mit akarnak a csimpánzok kommunikálni.

Egy felvételen az anya lábát nyújtja nyűgős csemetéjének, azt jelzi, mássz fel rá. Az ifjú állat azonnal anyja hátár ugrik, és együtt mennek tovább.

"Ennek a tanulmánynak a nagy üzenete az, hogy van egy másik faj, amelynek értelemmel bíró kommunikációja van, azaz ez nem csak az emberek esetében egyedülálló... Végül is a csimpánzok szorosabb rokonságban állnak velünk, mint a többi emberszabású majommal, ezért van értelme annak, hogy sokféleképpen igen hasonlóak vagyunk hozzájuk -  hangoztatta Hobaiter.

www.bbc.com/news/science-environment.280023630

forrás: MTI
kép: http://www.tisztajovo.hu/

A velünk élő tudomány címmel ma kezdődik A tudomány ünnepe

A velünk élő és értünk tevékenykedő tudományról szól az idei Magyar Tudomány Ünnepe: a Magyar Tudományos Akadémia novemberi rendezvénysorozatának középpontjában olyan kutatások állnak, amelyek célzottan kínálnak megoldást társadalmi-gazdasági szükségletekre, de az ünnepi repertoárt a legtehetségesebb ifjú tudósok bemutatkozása és az akadémiai kutatóközpontok és intézetek nyílt napjai is gazdagítják.

A veszprémi nyitóünnepséggel ma kezdődő programokon országszerte olyan tudományos eredményeket ismerhetnek meg a résztvevők, amelyek célzott fejlesztések révén születtek meg és jelen vannak mindennapokban, többek közt az infokommunikációs eszközökben, az intelligens háztartási gépekben vagy a gyógyszerekben.

   

A célzott kutatások konkrét problémákra válaszolnak, fejlesztések, termékek, szolgáltatások megvalósításához járulnak hozzá. Az MTÜ idei programjai azt mutatják meg, hogyan születnek a tudományos felfedezésekből válaszok a társadalmi élet fontos és időszerű kérdéseire. Ezen kutatások eredményességéhez és társadalmi hasznosulásához a tudomány, az oktatás és a gazdaság együttműködésére van szükség az MTA szerint.

   

Az Akadémia által tíz éve minden év novemberében megrendezett országos programsorozat idén rávilágít arra, hogy miként befolyásolja a mindennapi életben alkalmazható termékek piaci értékét, piacképességét a fejlesztés során hozzáadott szellemi értékek újszerűsége. A november 30-ig tartó rendezvény célja többek közt, hogy széles körben eszmecserét kezdeményezzen a tudomány céljairól és sikereiről, bemutassa a kiemelkedő magyar tudósok és a műhelyek munkáját, bevonja az érdeklődők szűkebb és tágabb körét a tudományos gondolkodásba, és tudatosítani és hangsúlyozni kívánja a magyar tudomány nemzetközi eredményességét és elismertségét.

   

A Magyar Tudomány Ünnepének immár hagyományos részét képező Diákok az Akadémián című rendezvény keretében kiemelkedő kutatók és akadémikusok tartanak tudományos igényű, közérthető előadásokat a fiatalokat érdeklő témákról. Ez a program idén új elemmel bővül: az InnoDiákok Fórumán tehetséges ifjú kutatók számolnak be az ötleteiknek teret adó, új felfedezésekre inspiráló műhelyekről. Előadásaikban felidézik, hogy miként kapcsolódtak be a kutatóintézetek, csoportok munkájába, és milyen eredményekkel vesznek részt a kutatásokban, hogyan dolgoznak saját projektjeik megvalósításán. Eredményeiket mentoraik, akadémikusok, kutatásvezetők ismertetik.

   

A természettudományos oktatásra kiemelt hangsúlyt fektető középiskolák diákjai izgalmas előadást hallhatnak november 14-én, Vannak-e reflexei a robotoknak, avagy az egyensúlyozástól a forgalmi dugókig címmel Stépán Gábor professzortól az MTA Székházának Dísztermében. Egy másik előadáson az új lézeres szemsebészeti eljárások kerülnek terítékre.

   

November 18. és 22. között a nagyközönség interaktív módon ismerkedhet meg a hazai kutatóközpontokban és intézetekben zajló munkával. Az érdeklődők bejárhatják az intézeteket, megismerkedhetnek a különböző munkafolyamatokkal és magukkal a szakemberekkel beszélgetve nyerhetnek némi betekintést a kutatói életpályába. A nyílt napokon többek között rendhagyó fizikaórán vehetnek részt az érdeklődők, előadást hallhatnak az elemi részecskékről, a veszélyeztetett nyelvekről, a törvényszéki analitikáról, a magyarországi űrdozimetriai fejlesztésekről és a Higgs-bozonról.