napiTopik

Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.   A Naprendszer keletkezése előtt létezett csillagok nyomai is felfedezhetők a bolygórendszerünkben hátrahagyott radioaktív nyomokból, amelyekből akár e csillagok pusztulásának időpontja is meghatározható - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) portálján.     Magyar, olasz és német kutatókból álló csoport Maria Lugaro, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának (CSFK), a Lendület AGB Nukleáris Asztrofizika és Csillagpor kutatócsoportjának a munkatársa vezetésével, az MTA Atomki és a Nyugat-magyarországi Egyetem munkatársainak közreműködésével két radioaktív atommagot vizsgált meg.     A két atommag kül...

A túl kevés napfénynek való kitettség jelentősen növeli a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát - derült ki egy nagyméretű tanulmányból. A The Journal of Internal Medicine című folyóiratban közölt tanulmány készítői - 1990 és 1992 között - 29 518 svéd nőt vontak be vizsgálatukba és arra kérték a jelentkezőket, hogy jegyezzék fel a napozási és a szoláriumozási szokásaikat. Húsz évvel később a résztvevők közül 2545-en már nem éltek. A kutatók megállapították, hogy azok a nők, akik soha nem napoztak a vizsgált időszak nyári hónapjaiban, kétszer nagyobb valószínűséggel haltak meg bármilyen okból kifolyólag, mint azok a társaik, akik rendszeresen napfürdőztek a nyarak során. Az ultraibolya sugárzásnak leginkább kitett csoportba tartozó nőknél 100-ból 1,5, míg a napfényt kerülő társaiknál 100-ból 3 volt a halálozási arány. Azok a nők, akik napoztak a nyári hónapokban 10 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg bőrrák miatt, habár azoknál, akik külföldön napfürdőztek, k...

A világ legrégebbi napfogyatkozás-ábrázolását fedezték fel Írországban, Meath megyében, ahol a Kr.e. 3340. november 30-án lezajlott asztronómiai eseményt vésték három hatalmas kőre. A csillagászati jelenségek közül a napfogyatkozások gyakorolták a múltban a legnagyobb lélektani hatást távoli őseinkre, akik óriási riadalommal észlelték az életet adó égitest eltűnését. Az ősi hiedelmek szerint ilyenkor a Napot valamilyen égi szörnyeteg falja fel - a kínaiak, az indiaiak és az indonéz szigetvilág népessége szerint sárkány kapja be, a vietnamiak szerint óriási béka. Dél-Amerikában a jaguár bűnéül rótták fel a Nap eltűnését, míg Szibéria népei vámpír ármánykodásának tudták be a jelenséget - olvasható az Irish Central és a Newgrange.com ír hírportálon. A napfogyatkozásokat már 4500 éve dokumentálták az ókori Egyiptomban, és 4000 évesek a legrégebbi kínai és babilóniai csillagászati feljegyzések. Egy kínai legenda szerint a császári udvar két hivatalos csillagjósa életével fizetett az...

Napenergiás technológiát fejlesztettek az internetezéshez skót kutatók: az új eljárással a nappanelek közvetítik a szélessávon érkező jeleket, és a működéshez szükséges energiát is a napfényből nyerik - áll az Edinburghi Egyetem csütörtöki közleményében. A technológia lehetővé teszi az önellátó, vezeték nélküli kommunikációt a városoktól távol eső vidékeken, a fejlődő régiókban, ahol nincs még kiépített internetes infrastruktúra, illetve vészhelyzetekben is - írta a közlemény.     A rendszer prototípusai másodpercenként nagyjából hét megabites sebességet értek el, ez pedig egyenlő a hagyományos vezeték nélküli hálózatok sebességével.     A kutatás az Edinburghi Egyetem úttörő Li-Fi technológiájára épül, mely LED-lámpák által küldött jelekkel végzi az internetes adatátvitelt.     A napenergiás Li-Fi a legtávolabbi helyeken is elérhetővé teszi a világhálót, és a vezeték nélküli kommunikáció sokféle lehetőségét teremti meg - ...

B rit tudósok magyarázatot találtak arra a több évtizedes rejtélyre, hogy miért forróbb a Nap koronája, mint a felszíne: megfigyeléseik szerint a szükséges energiát a mágneses hidrodinamikai (MHD) hullámok szállítják a csillag belsejéből a légkör külső rétegeibe.     Három nagy-britanniai - a northumbriai, a sheffieldi és a belfasti - egyetem kutatói Richard Morton vezetésével egy saját fejlesztésű, nagyfelbontású képalkotó teleszkóppal (Rapid Oscillation in the Solar Atmosphere/ROSA) roppant éles fotókat tudtak készíteni a Nap kromoszférájáról. Azok segítségével képet alkottak mágneses hidrodinamikai hullámok sebességéről és erősségéről, a nyert információk alapján pedig ki tudták számítani, hogy mennyi energiát továbbítanak a Napfelszín alól a koronához. A ScienceDaily című hírportál beszámolója szerint a kalkulációk megerősítették, hogy bizonyosan az MHD-hullámok a felelősek azért, hogy a Nap hatezer Celsius-fokos felszíne sokszorosára, egymillió fokosra tudja hevít...

Az elmúlt 24 év legnagyobb napfoltját észlelték a NASA csillagászai, a képződmény a Jupiterrel mérhető össze. A 12192. számú aktív vidék (Active Region, AR 12192) az 1874 óta "lajstromba vett" 32908 képződmény közül a 33. legnagyobb - olvasható a Space.com hírportálon.   S hogy miként nőtt ekkorára az aktív régió? C. Alex Young, a NASA csillagásza szerint közeledik a 11 éves napciklus maximuma, így a felszín alatt egyre erősebbé válik a napfolt létét meghatározó mágneses tér. Ugyanakkor a szakember nem tudott magyarázatot adni arra, hogy miért egy gigantikus napfolt képződött, s nem több összeolvadó kisebb.  A napfolt egyebekben is különbözik társaitól. Más aktív régiók masszív korona-anyagkidobást (CME/Coronal Mass Ejection) produkálnak, amelyeket hatalmas napkitörés (fler) kísér, a gigantikus AR12192-nek viszont nem sikerült valamelyest is számottevő CME-t "kitermelnie". Ugyanakkor négy nap alatt négy hatalmas, valamint sok kisebb flert bocsátott ki, míg ...

A jövő héten csak elszórtan várható csapadék, október első napjaiban is sok napsütésre lehet számítani. Október elsején, szerdán 24 Celsius-fok is lehet - olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzésében, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez .    Hétfőn általában derült, napos idő lesz, de az éjszaka képződő ködfoltok helyenként késő délelőttig megmaradhatnak. A Dunántúlon napközben időnként megélénkülhet a szél, csapadék nem várható. A legalacsonyabb hőmérséklet 4 és 12, a legmagasabb 19 és 23 fok között valószínű.     Kedden a párásság, ködfoltok megszűnése után felhőtlen vagy derült, csapadékmentes idő lesz. A leghidegebb órákban 4-12 fok lehet. Nappal 19-23 fokig melegszik a levegő.     Szerdán, október elsején észak felől fokozatosan megnövekszik a felhőzet, de a déli tájakon még többórás napsütésre lehet számítani. Késő délutántól kisebb eső, zápor előfordulhat. A minimum-hőmérséklet 5 és 13, ...

A nyári napforduló közép-európai idő szerint szombaton 12 óra 51 perckor lesz, ezzel beköszönt a csillagászati nyár, amelyhez sok csillagászati és néprajzi érdekesség is kapcsolódik. A napforduló (latinul solstitium) kifejezés a Nap helyzetét fejezi ki a Föld egyenlítőjéhez képest. Nyári napforduló idején a Nap a Ráktérítő fölött delel, tehát a déli órában nem látszik árnyék például az egyiptomi Asszuánban, a Zöldfoki-szigeteken vagy Kubában. A nyári napfordulókor a Föld forgástengelye a legkisebb szögben hajlik el a Nap sugaraitól, és ekkor a nappal a leghosszabb, az éjszaka pedig a legrövidebb.     A napfordulók idején a Nap "irányt vált". Az északi féltekén a nyári napfordulóig a Nap délről észak felé halad, utána pedig - ez idén szombaton 12 óra 51 perckor lesz - északról dél felé kezd mozogni.     Nyári napfordulókor az Északi-sarkon a Nap állandó magasságon, 23 fokon kering.     A napforduló előtti és utáni hetekhez kapcsol...

Befejeződéséhez közeledik a Nap polaritásváltása: az ellentétes töltésű részek az északi féltekén már a nyáron felcserélődtek, a folyamat a délin is hamarosan véget ér a kaliforniai Stanfordi Egyetem tudósainak megfigyelése szerint. A jelenség lényege, hogy a Nap polaritása azonos időközönként, tizenegy évente, a napciklus maximuma környékén átfordul. Ilyenkor a központi csillag belső dinamója, a naptevékenység más folyamataival is összefüggésben, gyakorlatilag újraépíti önmagát.     Bár a pólusok cseréjét kiváltó és irányító belső mechanizmust mindmáig nem tudták megfejteni, az egyetem Wilcox Napobszervartóriumának kutatói 1975 óta napi gyakorisággal követik nyomon a Nap mágneses terének működését.     "A polaritás átrendeződése igen nagyszabású folyamat, amely néhány hónap leforgása alatt megy végbe" - magyarázta Todd Hoeksema stanfordi tudós a "helycseréről" készült videóüzenetében.     Véleménye szerint a hullámszerű vál...