A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Btk.. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Btk.. Összes bejegyzés megjelenítése

A korrupció hatékonyabb felderítése érdekében módosítaná a Btk.-t az IM

Többek között a korrupció hatékonyabb felderítését célozza az a kormány honlapján olvasható nagy terjedelmű tervezet, melyben az Igazságügyi Minisztérium számos büntető tárgyú törvény módosítását kezdeményezi.


A büntető törvénykönyv (Btk.), a büntetőeljárási törvény, továbbá a szabálysértésekről és a büntetések végrehajtásáról szóló törvények számos rendelkezésének megváltoztatására, pontosítására irányuló, közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet indoklása megállapítja, hogy "a korrupciós bűncselekményeknél kiemelkedően magas a látencia".
 
 A hatékonyabb felderítés érdekében befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is lehetővé tenné az előterjesztés a büntetés korlátlan enyhítését vagy mellőzését abban az esetben, ha valaki a hatóságok előtt feltárja a történteket, ahogy erre más korrupciós bűncselekményeknél már eddig is volt lehetőség. A módosításra a tárca szerint azért van szükség, mert jelenleg nincs olyan rendelkezés a Btk.-ban, amely az elkövetőt a bűncselekmény feltárására ösztönözné.
  
A tervezet szerint korrupciós cselekmények esetén kötelességszegésnek minősülne majd az is, ha valaki kötelességének teljesítését előny adásához köti.
  
Ugyanakkor a tervezett módosítás egyértelművé tenné, hogy nem valósítja meg a vesztegetés elfogadása bűncselekményét az az eset, amikor valaki utólag, a szolgáltatása teljesítését követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást, amit a másik fél a megelégedettsége kifejezéseként ad neki. Ilyen esetekben bűncselekménynek csak az minősül, ha az előny elfogadása a kötelességszegés célzatával történik.

  A Btk.-ban az IM rögzítené a korrupciós bűncselekmény feljelentésének elmulasztását, e szerint "az a hivatalos személy, aki e minőségében hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést, vesztegetés elfogadását, hivatali vesztegetést, hivatali vesztegetés elfogadását, vesztegetést bírósági vagy hatósági eljárásban, vesztegetés elfogadását bírósági vagy hatósági eljárásban, befolyás vásárlását vagy befolyással üzérkedést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő".
 
 A tervezet módosítaná, pontosítaná számos más jogintézményre - így például az összbüntetésbe foglalásra, kényszerintézkedésekre, mentesítésekre - vonatkozó szabályokat, bűncselekménnyé minősítené például a lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, illetve reintegrációs őrizet szabályainak bizonyos fajta megsértését.
 
 Továbbá ha valaki egyes - például vagyoni hátrányt okozó - szabálysértéseket egy éven belül többször követ el, a tervezet alapján számíthat arra, hogy cselekményeit együtt bírálják el és ennek során az egyes cselekmények elkövetési értékeit is összeadva a szabálysértéseknél súlyosabb következményekkel járó bűncselekményt állapítanak meg.
 
 A büntetőeljárási törvény tervezett módosítása lehetővé tenné többek között a kábítószer-kereskedelem, illetve terrorcselekmény miatti nyomozások során az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét. Az indoklás szerint az új szabályokra azért van szükség, mert ezeknek a cselekményeknek a finanszírozásához is egyre gyakrabban használják az internetet.
 
 A büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítására vonatkozó elképzelés szerint a többszörös visszaesők, valamint a legalább öt év szabadságvesztésre ítéltek esetében a büntetés letöltésének minél előbb meg kell kezdődnie.

Májustól bűncselekmény a zsebszerződés megkötése

Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.

A törvény - a Btk. módosítását leszámítva - már március közepén hatályba lépett. A lényege az, hogy a termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló szerződések semmisek. A semmisséget a törvény hatálybalépését megelőzően - tehát március közepe előtt -  létrejött szerződésekre is alkalmazni kell. Egy engedményt ad a törvény: a hatálybalépést követő 30 napon belül rendezhető a jogellenes szerződés, vagyis egy hónap alatt kellett jogszerűvé tenni azt.
  
A Btk.-hoz kiegészítésként hozzáfűzött, "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése" című tényállás szerint, aki mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, vagy arra vonatkozó haszonélvezeti jog vagy használat jogának alapítása céljából - az ezekre vonatkozó jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával - semmis szerződést köt, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  
Aki pedig a jogszabályi tilalom vagy korlátozás kijátszásával, az általa kötött semmis szerződés leplezésére létrehozott megállapodás alapján mező- és erdőgazdasági hasznosítású földet használ - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  
Egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az az ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző is, aki a tiltott szerződés megkötésében közreműködik.
  
Korlátlanul enyhíthető a büntetése annak, aki a bűncselekményt - mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna - a hatóságnak bejelenti és az elkövetés körülményeit feltárja.
forrás: MTI

Új Btk. - Jobbik: az új büntető törvénykönyvnek nincs megfelelő elrettentő ereje

A Jobbik véleménye szerint sem a hétfőn hatályba lépett új büntető törvénykönyv (Btk.), sem a rendőrség nem rendelkezik megfelelő elrettentő erővel - közölte Mirkóczki Ádám keddi telefonos sajtótájékoztatóján.  

A szóvivő elöljáróban utalt Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elmondott szavaira, amelyek szerint Magyarország ma már erős, és jobban teljesít a rend és a biztonság védelme területén is. Idézte a kormányfő azon kijelentését is, amelyik szerint már nem kell félni attól, hogy egyenruhába bújtatott félkatonai szervezetek masíroznak az utcákon.
  
Mirkóczki Ádám erre úgy reagált, hogy ezek a szervezetek egyetlen egy bűncselekményt sem követtek el. Hozzátette, hogy a civilek közül ezek a betiltott szervezetek vettek részt a legnagyobb létszámban az árvíz elleni védekezésben.
  
Jó lenne, ha Orbán Viktor Felcsúton kívül máshol is megjelenne vidéken, "mert akkor nem mondana olyan valótlanságokat", hogy milyen jó a közbiztonság, ugyanis egyes kistelepüléseken elképesztő közállapotok uralkodnak, rengeteg a védtelen társadalmi csoport - folytatta. A rendőrség viszont a bűnmegelőzés és a bűnüldözés helyett sokkal inkább a pénzbehajtásra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá.
  
Az új Btk.-ra áttérve azt mondta, habár az több ponton szigorodott, amivel a Jobbik egyetért, 80-90 százalékban semmiféle változást nem mutat a korábbi büntető törvénykönyvhöz képest.
  
Szavai szerint vannak olyan témák, például a halálbüntetés visszaállításának társadalmi vitára bocsátása vagy a pedofilok és a nemi erőszak területén folyamatos visszaesők kémiai kasztrálása, amelyekről továbbra sem lehet beszélni, ahogy arról sem, amit a Jobbik "cigánybűnözésként szokott aposztrofálni".
  
A három csapás törvény nem éri el a kívánt hatást, mert az elmúlt három évben folyamatosan emelkedik a testi sértéses bűncselekmények és a gyilkosságok száma - jelentette ki.
forrás: MTI