A jégkorszakot is túlélt emberféle maradványait azonosították

A legutóbbi jégkorszakot is túlélhette az az emberféle, amelynek maradványait egy kínai barlangban fedezték fel kutatók.

   

A 14 ezer éves combcsonttöredéket 1989-ben találták a kínai Jünnan tartománybeli Malutung-barlangban. A csontot tartalmazó leletegyüttest azonban csak 2012-ben kezdték tanulmányozni.
   
A PLOS ONE című folyóiratban közölt eredmények szerint  az apró csontdarab a több mint 1,5 millió évvel ezelőtt élt Homo habilis és a korai Homo erectus fajok csontjaihoz hasonlít.
   
"A combcsonttöredék fiatal kora azt sugallja, hogy a primitív külsejű emberfélék nagyon sokáig fennmaradhattak az evolúciónk során, ugyanakkor óvatosan kell fogalmaznunk, lévén, hogy csak egyetlen leletről van szó" - mondta Csi Hszüeping, a jünnani Kulturális Örökségvédelmi és Régészeti Intézet professzora, a tanulmány társszerzője.
   
A kutatók mostanáig úgy vélték, hogy az egyedüli premodern emberek, amelyek fennmaradtak a mai Európa és Ázsia területén, a mintegy 40 ezer évvel ezelőtt kihalt neandervölgyi és gyenyiszovai emberek voltak. Róluk úgy tartják, hogy nem sokkal a modern ember megjelenése után eltűntek a régióból, ám az új csontlelet azt sugallja, hogy egy másik primitív emberféle jóval tovább fennmaradhatott, egészen akár a legutóbbi jégkorszak végéig.
   
A combcsonttöredék gazdája mindössze 50 kilogrammot nyomhatott, ami igen kevés volt a premodern és a jégkorszaki átlaghoz képest - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap online kiadása.
   
Amikor a kutatók 2012-ben először beszámoltak a gímszarvasok népének elnevezett emberfélékről, amelyek az archaikus és a modern ember jellemzőit vegyítve kiugró szemöldökcsonttal és állkapoccsal, valamint széles orral rendelkeztek, a szakemberek egy része szkeptikusan fogadta a felfedezést.
   
Az eredményekkel kapcsolatban vita robbant ki arról, hogy új evolúciós vonalat fedeztek-e fel, vagy sem. "A mostani felfedezés megint azt sugallja, hogy a malutungi csontok legalább egy része egy rejtélyes premodern fajtól származik" - húzták alá közleményükben a kutatók, hangsúlyozva, hogy további vizsgálatokra van szükség ennek megerősítéséhez.

http://www.telegraph.co.uk/news/science/science-news/12057181/Ancient-human-ancestor-may-have-persisted-through-Ice-Age.html

Új, emberszerű faj csontkövületeit fedeztek föl Dél-Afrikában

Új, emberszerű faj csontkövületeit fedezték föl egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban. 

A 15 egyedhez tartozó csontváztöredékek az eddigi legnagyobb, Afrikában egy helyen talált leletegyüttesnek bizonyultak.

A naledinek nevezett faj a kutatók szerint eltemette halottait.

   
A felfedezés megváltoztathatja az ember származásáról alkotott eddigi elképzeléseket - tudósított a BBC News az Elife című lapban közölt tanulmányról. Az új fajt a Homo naledi (H. naledi) nevet kapta, vagyis a homo rendszertani nembe sorolták, ahova a modern ember, a Homo sapiens is tartozik.
   
A leletet feltáró kutatók nem határozták meg, mikor élt a naledi, ám a kutatók vezetője, Lee Berger azt közölte a BBC-vel, hogy a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában.
   
Ugyan a terepen dolgozó kutatók mindegyike igyekezett kerülni a hiányzó láncszem kifejezést, Berger szerint a naledi afféle "híd" lehet a primitívebb, két lábra emelkedett főemlősök és az ember ősei között.
   
"Egy kövületért mentünk a barlangba, de kiderült, több is van ott, majd a 21 napos munka eredményeként az ember rokonainak valaha felfedezett legnagyobb afrikai leletegyüttesére bukkantunk" - tette hozzá Berger.
   
A 15 egyedhez tartozó, nem teljes csontvázak hím és nőstény egyedekhez tartoznak, életkoruk nagy változatosságot mutat.
   
"Mindent tudni fogunk róluk: mikor születtek a gyerekek, mikor választották el őket, milyen ütemben fejlődtek, a különböző életkorokban miben tértek el egymástól a hímek és a nőstények, végül hogyan haltak meg" - mondta el a BBC-nek Chris Stringer, a dél-afrikai természettudományi múzeum kutatója.
   
A Homo naledi nem hasonlít egyik Afrikában fellelt korai emberelődre sem. Agya kicsi volt, nagyjából, mint a gorilláé, medence- és vállcsontjai kezdetlegesek. Azért sorolták mégis a Homo nembe, mert koponyája fejlettebb formát képvisel, fogai viszonylag kicsik, lába jellegzetesen hosszú, lábfeje a modern emberét idézi.
   
Az egyik legérdekesebb kérdés a régészek szerint, hogyan kerülhettek a csontmaradványok a barlangba, mely a bejárat után szűk alagútba vezet. Ezen keresztül jutott be Berger professzor kollégái közül néhány kis termetű kutatónő mintegy húsz perc alatt, fejlámpák fényében kúszva a több száz csontot rejtő kamrába.
   
Véleményük szerint temetkezési helyre bukkantak, mert úgy tűnik, a Homo naledi maga szállította ide, a barlangrendszer mélyére a halottait talán nemzedékeken keresztül.
   
Ha ez igaznak bizonyul, az arra utal, hogy a naledi rituális magatartásra és akár szimbolikus gondolkodásra is képes volt. Eddig úgy vélték, erre legkorábban 200 ezer éve volt alkalmas az ember elődje.

http://www.bbc.com/news/science-environment-34192447

Az ember a világ elsőszámú csúcsragadozója

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon - derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.

 
A kutatók szerint az ember egyedülálló "szuperragadozó", amely a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál - úgy mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin - sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit.
 
A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.
 
A tanulmány szerint az ember általi vadászat és halászat minőségileg különbözik más ragadozók viselkedésétől. A kicsinyek helyett a kifejlett példányok vadászata például - pénzügyi hasonlattal élve - a populáció "szaporodási kamata" helyett a "szaporodási tőke" becélzását jelenti.

 A tanulmány szerint az emberiség egy másik rendkívüli vadászati sajátossága, hogy képes más csúcsragadozókat is célba venni, különösen a tengerekben, ahol a cápák, tonhalak és fekete marlinok számának megtizedelése, alapjaiban megváltoztatja néhány tengeri ökoszisztéma egyensúlyát.
 
"A roppantul hatékony gyilkolási technológiánk, a globális gazdasági rendszereink és az emberiség számára rövid távú előnyöket előtérbe helyező erőforrás-kezelésünk miatt az ember mint szuperragadozó emelkedik fel" - mondta Chris Darimont, a tanulmány vezető szerzője, a kanadai Victoria Egyetem munkatársa.

 A nagyobb halakra való koncentrálással az emberek megváltoztatják néhány tengeri faj evolúcióját: az állatok hamarabb válnak ivaréretté és kisebbre nőnek. Az idősebb, nagyobb halak azonban gyakran termékenyebbek és így képesek fenntartani egy életképes populációt.
 
"A kisebb halaknak kevesebb utódjuk születik és a populációk többé már nem olyan ellenállóak a lehalászásokkal szemben" - idézte a szakembert a The Independent című brit napilap online kiadása.

 Hozzátette: "a szárazföldön élő nagytestű húsevők elvesztése, amelyért részben, vagy teljes egészében a túlvadászat a felelős, az ember számára fontos növényevők betegségeinek elburjánzását eredményezi".

  (http://www.independent.co.uk/news/science/forget-jaws-it-is-humans-who-are-the-worlds-top-predator-say-scientists-10464301.html)

A kéz evolúcióját vizsgálja egy új tanulmány

Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött - vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi "modern emberszerű kéz" részét képezheti.

   
A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni - írta szerdán az iflscience.com tudományos portál.
   
Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával.
   
Az IDEA tudósai a legkorábbi "modern emberszerű kéz" maradványát fedezték fel a tanzániai Olduvai-szorosban: a csont 1,84 millió éves. A kutatók szerint egy meg nem határozott modern megjelenésű emberszabású leszármazott csontja lehetett, amely hasonló a Kelet-Afrikából származó Homo erectushoz és olyan más ősi emberszerűekkel élt együtt, mint a Paranthropus boisei és a Homo habilis. A fellelt kézcsont azonban jobban hasonlított a modern emberére, mint a többieké.
   
Az olduvai emberféle (OH) ujjperccsontja arra utal, hogy az emberi kéz már az evolúció elején elnyerte mai formáját, és azóta alig változott. A 3,6 centiméter hosszú lelet az egyik kéz kisujjából származik, és azért kiemelkedő a jelentősége, mert a csont egyenes.
   
Akadnak korábbi kézleletek, ám azok ujjai görbültek - tehát alkalmasabbak a fákon zajló életre. "A felfedezés azt mutatja, hogy ez a faj százszázalékosan a földi élethez kötődött" - közölte Manuel Domínguez-Rodrigo, az IDEA szakembere.
   
Feltételezések szerint a mai ember ősei 2,6 millió évvel ezelőtt kezdték el az eszközhasználatot, bár egyes kutatások egészen 3,3 millió évig tolják ki ezt a korszakhatárt. Mindenesetre erre az időszakra a kéznek már alkalmasnak kellett lennie az eszközhasználatra. Erre azonban nagyon nehéz bizonyítékot találni, így aztán a mostani felfedezés ebből a szempontból is jelentőséggel bír.
   
A modern ember kezéhez való hasonlatosság azt a korábbi kutatást erősíti, amely arra az eredményre jutott, hogy a kezeink viszonylag egyszerűek. A fosszíliából ítélve kétmillió éve az emberi kéz egyáltalán nem fejlődött - jelentette ki Domínguez-Rodrigo.
   
Az egyenes kézcsontok kifejlődése lehetővé tette őseink számára, hogy könnyebben megfogjanak tárgyakat, amiben az is segített, hogy a hüvelykujj szembefordíthatóvá vált a többi ujjal.
   
Az emberi kéz evolúciójának pontosabb megértéséhez a felfedezett kézcsont mellett az ugyan ahhoz a kézhez tartozó további csontokat is meg kellene találniuk a kutatóknak vagy egy több mint kétmillió éves hasonló leletet - mondta Domínguez-Rodrigo.
    
http://www.iflscience.com/environment/oldest-modern-looking-human-hand-bone-could-shed-light-our-evolution