napiTopik

A legutóbbi jégkorszakot is túlélhette az az emberféle, amelynek maradványait egy kínai barlangban fedezték fel kutatók.     A 14 ezer éves combcsonttöredéket 1989-ben találták a kínai Jünnan tartománybeli Malutung-barlangban. A csontot tartalmazó leletegyüttest azonban csak 2012-ben kezdték tanulmányozni.     A PLOS ONE című folyóiratban közölt eredmények szerint  az apró csontdarab a több mint 1,5 millió évvel ezelőtt élt Homo habilis és a korai Homo erectus fajok csontjaihoz hasonlít.     "A combcsonttöredék fiatal kora azt sugallja, hogy a primitív külsejű emberfélék nagyon sokáig fennmaradhattak az evolúciónk során, ugyanakkor óvatosan kell fogalmaznunk, lévén, hogy csak egyetlen leletről van szó" - mondta Csi Hszüeping, a jünnani Kulturális Örökségvédelmi és Régészeti Intézet professzora, a tanulmány társszerzője.     A kutatók mostanáig úgy vélték, hogy az egyedüli premodern emberek, amelyek fennmaradtak ...

Új, emberszerű faj csontkövületeit fedezték föl egy barlangrendszer mélyének temetkezési kamrájában a Dél-afrikai Köztársaságban.  A 15 egyedhez tartozó csontváztöredékek az eddigi legnagyobb, Afrikában egy helyen talált leletegyüttesnek bizonyultak. A naledinek nevezett faj a kutatók szerint eltemette halottait.     A felfedezés megváltoztathatja az ember származásáról alkotott eddigi elképzeléseket - tudósított a BBC News az Elife című lapban közölt tanulmányról. Az új fajt a Homo naledi (H. naledi) nevet kapta, vagyis a homo rendszertani nembe sorolták, ahova a modern ember, a Homo sapiens is tartozik.     A leletet feltáró kutatók nem határozták meg, mikor élt a naledi, ám a kutatók vezetője, Lee Berger azt közölte a BBC-vel, hogy a homo nembe tartozó fajok legkorábbika lehet, akár már hárommillió évvel ezelőtt is felbukkanhatott Afrikában.     Ugyan a terepen dolgozó kutatók mindegyike igyekezett kerülni a hiányzó láncszem ...

Kíméletlen vadászati és halászati módszereivel az ember a leghatékonyabb ragadozó a világon - derült ki a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányból, amelynek készítői 2125 szárazföldi és tengeri ragadozót elemeztek.   A kutatók szerint az ember egyedülálló "szuperragadozó", amely a többi szárazföldi és tengeri ragadozónál - úgy mint az oroszlán, a farkas, a cápa és a kardszárnyú delfin - sokkal hatékonyabban vadássza le és öli meg más fajok egyedeit.   A kutatók becslései szerint az óceáni halászat révén az ember nagyjából tizennégyszer több kifejlett halat fog ki, mint amennyit a tengeri ragadozók elpusztítanak, és körülbelül kilencszer több kifejlett állattal végez a szárazföldön, mint az ottani egyéb ragadozók.   A tanulmány szerint az ember általi vadászat és halászat minőségileg különbözik más ragadozók viselkedésétől. A kicsinyek helyett a kifejlett példányok vadászata például - pénzügyi hasonlattal élve - a populáció "szaporodási kamata...

Kétmillió éve az emberi kéz már egyáltalán nem fejlődött - vélik egy nemzetközi kutatócsoport tagjai a tanzániai Olduvai-szurdokban feltárt 1,84 millió éves ujjcsontmaradvány vizsgálata alapján, a fosszília szerintük a legkorábbi "modern emberszerű kéz" részét képezheti.     A madridi székhelyű Afrikai Evolúciós Intézet (IDEA) kutatócsoportja a Nature Communications című folyóiratban publikált tanulmányában arra kereste a választ, hogy mikor szállt le az ember elődje a fáról és hogyan kezdett el kőeszközöket használni - írta szerdán az iflscience.com tudományos portál.     Az emberek és a csimpánzok általános vélekedés szerint egy közös őstől származhatnak, amely úgy 13 millió évvel ezelőtt élt. De az, hogy az ember különálló evolúciós fejlődése miként zajlott le, a részletek tekintetében még mindig rejtély. A kutatás egyik fontos része a csimpánzok és az emberek kezének tanulmányozása, hogy kiderüljön, hogyan változott a végtag az idők múlásával. ...