A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Trump. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Trump. Összes bejegyzés megjelenítése

A Fehér Ház cáfolja Trump azon állítását, hogy választási csalás történt

Cáfolta a washingtoni Fehér Ház hétfőn Donald Trump megválasztott elnök azon állítását, hogy tömeges választási csalás történt egyes szövetségi tagállamokban az amerikai elnökválasztáson.

   

A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest a szokásos napi sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy tömeges választási csalások történtek, szerinte erre nincs bizonyíték.        

Azt követően ugyanis, hogy Hillary Clinton, a demokraták volt elnökjelöltje támogatásáról biztosította a Zöldek kezdeményezését a voksok újraszámlálására három államban, Donald Trump megválasztott republikánus párti elnök vasárnap szintén azt állította, hogy választási csalások történtek New Hampshire-ben, Virginiában és Kaliforniában. Trump Twitter-üzenetben hangsúlyozta, hogy ha ezekben az államokban nem voksoltak volna illegális bevándorlók - akiknek nincs szavazati joguk -, akkor a közvetlen szavazatok többségét is ő nyerte volna (nem csupán az elektorokét).      

A Fehér Ház korábban azt is cáfolta, amit a Zöldek volt elnökjelöltje, Jill Stein állított, hogy Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban választási csalás történhetett, mert azokban a körzetekben, ahol elektronikusan voksoltak, a számítógépes rendszert külföldről hackertámadás is érhette és ez befolyásolhatta a választási eredményt.

Steinnek a szavazatok újraszámlálását célzó kezdeményezését - amelynek költségeire a politikusnő csaknem négymillió dollárt összegyűjtött - a Fehér Ház nem tartotta helyénvalónak, leszögezve, hogy sehol, egyetlen szövetségi államban sem történt választási csalás és a számítógépes rendszereket sehol egyetlen hackertámadás sem érte.

Hillary Clinton szakított a Fehér Házzal ennek megítélésében, s nemcsak támogatásáról biztosította Stein kezdeményezését, hanem egyik ügyvédje a The Washington Post című lap vasárnapi számában közölte, hogy a Clinton-kampánycsapat tevékenyen részt is vesz az újraszámlálásban.

A voksok újraszámlálása egyébként Wisconsinban megkezdődött, Pennsylvaniában pedig várhatóan a héten megindul. Közben sajtóértesülések arról is szólnak, hogy Hillary Clinton a választás után csakis Barack Obama demokrata párti elnök telefonhívását követően volt hajlandó elismerni vereségét.

forrás: MTI

Donald Trump nem kívánja felvenni elnöki fizetését

Nem kívánja felvenni elnöki fizetését Donald Trump. Az Egyesült Államok megválasztott elnöke a CBS televíziónak adott, részletekben már korábban ismertetett vasárnapi interjújában beszélt erről és más kérdésekről.

   

A CBS televízió 60 perc című, helyi idő szerint vasárnap este sugárzott műsorában Donald Trump, az Egyesült Államok leendő elnöke azt mondta: nem kéri az elnökségért járó fizetést, nem ezért vállalta a jelöltséget, és nem is tudja, hogy a hivatal mennyi pénzzel jár. Évi négyszázezer dollárral, közölte a riporter, mire Trump azzal replikázott: mivel muszáj valamennyi pénzt elfogadnia, évi egy dollárt fel fog venni.
   
Az egyórás interjúban a már ismertté vált részletek mellett - vagyis a Hillary és Bill Clintonnal folytatott telefonbeszélgetésén és a bűncselekményeket elkövető illegális bevándorlók kitoloncolásán túl - Trump a konkrét politikai kérdésekről viszonylag keveset beszélt.
   
A szövetségi legfelsőbb bíróság új tagjának jelölésével kapcsolatban hangsúlyozta: ő maga ellenzi az abortuszt, s olyan főbírót kíván jelölni, aki szintén az életet támogatja, bár - hangsúlyozta - az abortusz kérdése az egyes szövetségi államok hatáskörébe tartozik. Hangsúlyozta azt is, hogy az általa jelölt főbíró támogatja majd az alkotmány második kiegészítésében rögzített szabad fegyverviselés- és vásárlás jogát.
   
Trump dicsérte legfőbb választási ellenfelét, Hillary Clintont, akit "nagyon okos" és "nagyon erős" nőnek nevezett, de amikor a riporternő arról kérdezte, hogy vajon megbánt-e valamit abból, amit a kampányban Clintonról mondott, azt válaszolta: "nincs mit megbánnom, rút kampány volt, jobban szerettem volna, ha több szó esik benne a politikáról". Arra a kérdésre, hogy a kampányban hangoztatott ígéretéhez híven megbíz-e majd egy speciális ügyészt Hillary Clinton ügyeinek kivizsgálására, azt fejtegette, hogy még "megfontolja", de egyelőre inkább a munkahelyteremtésre, az egészségbiztosítás átalakítására és a bevándorlásra összpontosítja figyelmét. "Nem akarom bántani őt" - mondta Hillary Clintonról, sőt, tette hozzá, reméli, hogy a következő interjút ebben a műsorban vele közösen adhatja.
   
Ez volt az első televíziós interjú, amelyet Trump a megválasztása óta adott.
   
Saját győzelmét Trump annak tulajdonította, hogy az amerikaiak belefáradtak a Barack Obama elnöksége alatti, nyolcévi demokrata kormányzásba, abba, hogy nincs elég munkahely, és abba, hogy 6000 milliárd dollárt költött a kormányuk háborúkra a Közel-Keleten. Trump a riporternő kérdésére nem akarta kifejteni, hogy neki és leendő kormányának milyen stratégiája lesz például az Iszlám Állam nevű terrorszervezet legyőzésére. "Ezt nem a televízió nyilvánossága előtt akarom elmondani" - szögezte le.
   
A megválasztott elnök biztosította a New York-i Trump-torony előtt és tucatnyi másik amerikai városban a megválasztása miatt tüntetőket, hogy a félelemre senkinek nincs oka, ezt már többször is hangsúlyozta, s ha ismernék őt, minden aggodalom szertefoszlana.
   
Trumphoz az interjú felénél csatlakozott először a felesége, Melania Trump, majd a gyermekei is. Melania Trump az interjúban arról beszélt: nem tart attól, hogy ne tudna megfelelni a first lady szerepének, az ezzel járó elvárásoknak. "Erős vagyok és magabiztos" - szögezte le Donald Trump szlovén származású felesége.

forrás: MTI

Trump és Clinton jobbára egymást vádolta a második tévévitában

A két nagy amerikai párt elnökjelöltje jobbára egymást vádolta a helyi idő szerint vasárnap este tartott második televíziós elnökjelölti vitában, amelyet a Missouri államban lévő St. Louis egyetemén rendeztek meg.

   


A vita előtt másfél órával a republikánus jelölt, Donald Trump meglepetésszerű sajtóértekezletet tartott, amelyen négy nő társaságában jelent meg. Hárman közülük azt állították, hogy Bill Clinton volt elnök szexuálisan zaklatta őket, a negyedik pedig elmondta, hogy 12 éves korában megerőszakolták, és az erőszaktevő ügyvédje Hillary Clinton volt, aki a tárgyaláson a szemébe nevetett. "Lehet, hogy Donald Trump csúf dolgokat mondott nőkről, de Bill Clinton megerőszakolt, Hillary Clinton pedig megfenyegetett engem" - jelentette ki egyikük, Juanita Broaddrick. A négy nő közül három ott volt az elnökjelölti vitán is.
   
Érkezésekor a két elnökjelölt nem fogott kezet egymással, és a 90 perces vitában egyikük sem spórolt a személyeskedő támadásokkal. Kölcsönösen lehazugozták egymást, Trump szerint vetélytársa "szíve tele van gyűlölettel", mert a republikánus szavazókat "szánalmasaknak" nevezte, mire Clinton leszögezte: neki Trumppal van vitája, nem a támogatóival. Egy ponton leszögezte, hogy Trump kampánya éppen szétrobbanóban van, republikánus ellenfele pedig "ördögnek" nevezte őt.
   
Trump a vita elején bocsánatot kért a nőkről tizenöt éve mondott - pénteken nyilvánosságra került - szavaiért. Clinton azonban nem hagyta annyiban, azt vágta oda, hogy ezek a mondatok nagyon is pontosan kifejezik, kicsoda is valójában Donald Trump. Kisebb vita bontakozott ki, hogy kinek és miért is kellene bocsánatot kérnie. Trump szerint Clintonnak volna oka rá, mégpedig a több mint 30 ezer eltűnt elektronikus leveléért, amelyet külügyminisztersége idején a magánszerveréről küldött, illetve oda kapott. Trump azt ígérte, ha ő lesz az elnök, vizsgálatot indíttat az e-mailek ügyben, és közölte: ha ő irányítaná az országot, Clinton már börtönben lenne.
   
A két elnökjelölt az amerikaiak számára két fontos kérdésben, az egészségbiztosítási törvény és az adópolitika ügyében is kifejtette álláspontját.
   
Clinton nem tagadta, hogy az egészségbiztosítást mindenkire kiterjesztő, úgynevezett Obamacare törvényen van mit javítani, de azt mondta, hiba volna ezért elsöpörni az egészet, és mindent elölről kezdeni. Trump viszont az egész törvényt katasztrofálisnak mondta, és a visszavonását ígérte, arra hivatkozva, hogy túl drága és jövőre már finanszírozhatatlan lesz.
   
Az adóügyekről szólva Clinton megismételte, hogy a középosztályt erősítő adópolitikát folytatna. Trump adójavaslatai csak a hozzá hasonló gazdagokat segítenék - tette hozzá.
   
Az amerikai társadalmi kérdéseket jelentősen befolyásoló legfelső bírósági kinevezésekről a vita vége felé esett szó.
   
A szövetségi legfelső bíróság az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, a főbírák kinevezése politikai viták tárgya. Antonin Scalia, konzervatív főbíró tavaszi halála óta még nem neveztek ki új főbírót.
   
Hillary Clinton leszögezte: Obama elnök jelöltje, Merrick Garland kiváló bíró. Álláspontja szerint a szövetségi legfelső bíróság rossz irányba halad, és ő azt szeretné, ha az új főbíró az abortuszt és a melegek jogait is támogatná. Donald Trump úgy fogalmazott: ő Scalia köreiből, vagyis konzervatív bírók közül jelölne új főbírót.
   
Az Egyesült Államokban fontos belpolitikai kérdés a bevándorlás, kivált az illegális bevándorlás ügye. Ez így, közvetlenül nem merült fel, de az egyik vendég felvetette az iszlamofóbia kérdését, amire Clinton és Trump is kifejtette már ismert álláspontját. Clinton emlékeztetett arra, hogy muszlim közösségek már Lincoln elnöksége idején is éltek Amerikában, és jelezte, nem ért egyet Trump korábbi kijelentésével, amely szerint fel kellene függeszteni a muszlim vallásúak befogadását. Ez nem volt bölcs javaslat és veszélyes is, állította Clinton, mert ellentétes az amerikai társadalom értékrendjével, másrészt gyarapítaná az iszlám vallás nevében fellépő terroristák szimpatizánsainak táborát.
   
Donald Trump viszont kitartott amellett, hogy az Egyesült Államokba ellenőrizetlenül érkeznek bevándorlók, Szíriából is. "Fogalmunk sincs, kik jönnek Szíriából" - hangoztatta, és ismét az erőteljes határellenőrzést szorgalmazta. A republikánus elnökjelölt nehezményezte, hogy szerinte Clinton a nyitott határok híve és amnesztiával "kezelné" az illegális bevándorlást.
   
A második elnökjelölti vitán is megkerülhetetlen volt Oroszország vélt szerepe és befolyásolási kísérlete az amerikai választási folyamatban, valamint Moszkva szerepvállalása a szíriai konfliktusban.
   
Hillary Clinton ismét azt mondta, hogy a róla szóló kínos információk kiszivárogtatása mögött Moszkva áll, amely nem őt szeretné a Fehér Házban látni. Trump pedig ismét leszögezte, hogy nem tudja, ki áll a kiszivárogtatások hátterében, lehet, hogy Moszkva, lehet, hogy nem, de leszögezte: ő nem az oroszok embere.
   
Mindazonáltal, amikor a szíriai helyzetről, annak esetleges megoldásáról esett szó, Trump azt mondta: nem kedveli Aszad szíriai elnököt, de Moszkvával és Teheránnal együtt mégiscsak eredményesen harcol az Iszlám Állam terrorszervezete ellen. Ez pedig azért lehetséges, mert Amerika gyönge - tette hozzá. Amikor azonban a műsorvezető a Szíriával kapcsolatos stratégiájáról kérdezte, Trump nem válaszolt, annyit mondott, hogy katonai tanácsadóival rendszeresen megvitatja ezt a kérdést. Hillary Clinton pedig közölte: nem küldene amerikai szárazföldi csapatokat Szíriába, helyette megfontolná a kurdok felfegyverzését.

forrás: MTI

Amerikai elnökválasztás - Michael Moore filmrendező szerint Trump soha nem is akart elnök lenni

Michael Moore filmrendező azt állítja: az amerikai republikánus pártiak elnökjelöltje, Donald Trump soha nem is akart elnök lenni, és most is azon van, hogy kiszálljon az elnökválasztási küzdelemből. 



A nemcsak dokumentumfilmjeiről, hanem vitatott kijelentéseiről is ismert rendező a The Huffington Post című internetes lapban fejtette ki: biztosan tudja, hogy Trump nem akar és soha nem is akart elnök lenni, és "szabotálni" akarja saját kampányát.
   
Moore azt állítja: ezt tényként mondta el neki valaki, aki szerinte egészen pontosan ismeri a helyzetet. Ám a rendező nem nevezi meg ezt a "valakit".
   
A rendező változata szerint Trump tulajdonképpen csak bedobta az NBC televízió vezetőinek, hogy indul az elnökválasztáson, mert így akart volna kedvezőbb feltételeket kicsikarni showműsora reménybeli újraindításához, aztán őt magát is meglepte az előválasztásokon elért sikere, sőt, megrészegítette, és szinte beleszeretett az elnökjelölti szerepbe.
   
"Trump újra meg újra beleszeretett önmagába, és hamar meg is feledkezett eredeti tervéről, hogy csak showműsora újraindításában reménykedve indul az elnökjelöltségért. Egyszeriben már nem az üzletkötések királya volt, hanem a világ királya lett" - írja Moore. Aztán sorra veszi azokat a hibákat, amelyeket Trump az elmúlt néhány hétben elkövetett - például az iraki háborúban a fiát elveszítő, pakisztáni gyökerű amerikai apa elleni támadást, vagy az alkotmánynak a szabad fegyverviselést garantáló második kiegészítése körüli vitákat -, és azt állítja, hogy ezek nem véletlenek voltak, hanem a republikánus elnökjelölt szándékosan követte el őket, hogy saját maga "áldozza fel" a kampányát.
   
Michel Moore-nak szilárd meggyőződése, hogy e szándékos hibák Trump új stratégiájának részei, mert szerinte az üzletember mindenképpen ki akar szállni a Fehér Házért folyó versenyből. Inkább kiszáll, semmint veszítsen - állítja a rendező. "Higgyenek nekem, ismerem a pasast. Egy egész délutánt töltöttem vele. Inkább meghívja Clintonékat és Obamáékat együtt a következő esküvőjére, mint hogy a vesztesek skarlátbetűjét viselje a novemberben elveszített választás után" - fogalmaz a filmrendező.
   
Michael More ezzel lényegében annak a sok "összeesküvéselméletnek" az egyikét eleveníti fel, amely Donald Trump választási kampányát végigkíséri, és hol halványabban, hol erőteljesebben, de mindig megjelent a kommentárokban. Egyes elméletek szerint Trump - aki régi barátja a Clinton-házaspárnak - Hillary Clintonnal egyetértésben indult az elnökjelöltségért, hogy szétverje a republikánus tábort, és lehetővé tegye az ő győzelmét novemberben. Más elméletek azt vélelmezik, hogy Trump pusztán szórakozásból indult az elnökjelöltségért, de amikor látta a hatást és az óriási sikert, meggondolta magát, mert nagyon komolyan vette, hogy akár elnök is lehet belőle.

forrás: MTI

Kisebb botrányt keltett Trump Twitter-üzenete

Kisebb botrány foglalkoztatja az amerikai politika szereplőit és elemzőit: Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje szombaton közzétett Twitter-bejegyzéseinek egyike egy olyan fotómontázs, amelyen Hillary Clinton látható, a háttérben százdolláros bankókkal, mellette pedig hatágú csillagba írt szöveggel, "A valaha volt legkorruptabb jelölt". 

 

 
A bírálatok elsősorban a Dávid-csillagra emlékeztető hatágú csillagra vonatkoztak. Ugyanakkor nem vádolták meg Trumpot antiszemitizmussal, hiszen nagyobbik lánya, Ivanka ortodox zsidó vallású férfihoz ment férjhez és áttért a zsidó vallásba. A bírálatok hatására azonban Trump lecserélte a hatágú csillagot és helyette piros köralakban tette közzé véleményét, amelyen nem változtatott, vagyis változatlanul korruptnak nevezte Clintont.
   
Vasárnap Corey Lewandowski, Trump kirúgott kampányfőnöke a CNN hírtelevízió szokásos vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában vette védelmébe a republikánusok várható elnökjelöltjét. (Lewandowski, miután távozott a kampányból, a CNN hírtelevízió kommentátora lett.) Úgy fogalmazott: "a politikai korrektség ámokfutásáról van szó". Hozzátette: ha a hatágú csillag mögött nem lettek volna százdolláros bankók, senkinek nem jutott volna eszébe, hogy támadást intézzen a twitteres üzenet, illetve Donald Trump ellen.
   
Lewandowski szerint Trump a hatágú csillaggal a törvényességre, a törvény erejére kívánt utalni. "Ugyanarról a csillagról van szó, amelyet az egész országban használnak a seriffek hivatalaiban, a törvényesség jeleként" - fogalmazott Lewandowski, aki szerint a Twitter-üzenetbe olyasvalamit olvastak bele, ami nem volt benne. "Az új formában közzétett üzenet ugyanaz, s ez az üzenet pedig az, hogy Hillary Clinton korrupt" - hangsúlyozta a volt kampányfőnök.

forrás: MTI

Felfokozott hangulat, incidens Trump kampánygyűlésén


Hevesek az érzelmek és felfokozott a hangulat az elnökválasztásra készülődő Egyesült Államokban az úgynevezett szuperkedd előtt, amikor több szövetségi államban is előválasztást tartanak.

Virginiában egy fotóriporter tűzött össze helyi idő szerint hétfőn a titkosszolgálat egyik ügynökével a republikánusok jelöltségére pályázó Donald Trump rendezvényén. A Time magazin egyik fotóriporterét a titkosszolgálat munkatársa teperte le - a fotós elmondása szerint - akkor, amikor a Donald Trump ellen tüntetőket fotózta az egyik kampányrendezvényen.

 A Trump-kampánycsapat közleményt adott ki a Radford Egyetemen tartott nagygyűlésen történtekről, de abban csak annyit közöltek, hogy nem ismerik az incidens részleteit, azokkal kapcsolatban csak a helyi rendfenntartó erők tudnak tájékoztatást adni.

A fotóriporter, Chris Morris - aki 1990 óta szerződéses munkatársa a Time magazinnak - több amerikai tévécsatornának is arról számolt be, hogy a titkosszolgálat egyik embere először lefogta, aztán hátracsavarta a kezét, amelyből így kiesett a fényképezőgép. Morris a Trump ellen tüntetőket fotózta a Virginia szövetségi állam déli részén fekvő Radford város egyetemén. A Washington Examiner című bulvárlap riportere, Gabby Morrongiello elmondása szerint afroamerikai diákok csoportja tüntetett az ingatlanmágnás, valóságshow-sztár Trump ellen, és amikor a fotós közelebb akart menni hozzájuk, a titkosszolga intett neki, hogy lépjen vissza.

A Time munkatársa közönséges és durva szavakkal illette az ügynököt, aki ekkor ragadta meg őt. A Time magazin közleményben ítélte el az incidenst. Az incidensek és a durva sértegetések egyébként nem ritkák az idei előválasztási kampányban. Bill Clinton volt elnök például szombaton, a felesége győzelmét hozó dél-Karolinai előválasztás napján kampányolt Hillary Clinton elnökjelölt-aspiráns mellett egy kisvárosban. A gyűlésen egyszer csak felállt egy férfi, magát volt tengerészgyalogosnak mondta, és előhozta a bengázi incidens néven elhíresült történetet: 2012-ben a líbiai Bengázi városában terroristák támadták meg az amerikai diplomáciai képviselet épületét, ahol négy amerikai állampolgár, köztük a nagykövet is életét vesztette.

 Akkoriban a washingtoni külügyminisztériumot Hillary Clinton irányította, s mindmáig azzal támadják, hogy hiába számítottak terrorista támadásokra, hiába kért a nagykövet már korábban is segítséget, Clinton mégsem tett semmit. A Bengáziban történtek és a felelősség megállapítása azóta is szerepel az amerikai belpolitikai napirenden, és a választási kampányban rendszeresen felhasználják Hillary Clinton ellen.

 A dél-karolinai rendezvényen - ahol egyébként Hillary Clinton nem volt jelen, csak férje, a volt elnök - ezt a bengázi tragédiát emlegette fel a felszólaló, mire Bill Clinton, egy idő után elveszítve a türelmét, odakiáltotta a férfinak: "Pofa be". A Hillary Clintont hazugnak nevező vendéget a biztonsági emberek némi dulakodás után kivezették.


Donald Trump szerint az elnökválasztáson ő mérkőzik meg Hillary Clintonnal


Donald Trump, a Dél-Karolinában szombaton tartott republikánus párti előválasztás győztese szerint a novemberi elnökválasztásra rekordszámban mennek el a szavazók, s ő és Hillary Clinton között döntenek majd. 

   
A New York-i ingatlanfejlesztő milliárdos, akiről elemzők vasárnap már azt mondták, hogy megállíthatatlan és ő lesz a Republikánus Párt elnökjelöltje, a vasárnap délelőtt szokásos televíziós politikai vitaműsorok egyikében fejtette ki véleményét.
   
A CNN hírtelevíziónak adott interjújában úgy vélte, hogy az idei választás rendkívüli mértékben felrázza, mozgósítja majd az amerikaiakat. Hillary Clintonnal szemben ő lesz majd a republikánusok elnökjelöltje, és hozzátette: Clintont immár egyedül azzal lehet megállítani, ha büntetőeljárás indul ellene. "Szerintem Hillary és köztem dől el a választás" - szögezte le az üzletember.
   
Trump arra is számít, hogy az elnökválasztást ő nyeri meg, igaz, tette hozzá később, "senki sem megállíthatatlan". Reményei szerint az elnökválasztási győzelem szempontjából két kulcsfontosságú szövetségi államban, Michiganben és New York államban is nyerni fog. "Győzni fogok olyan államokban is, amelyekről a republikánusok még csak nem is álmodnak" - hangoztatta.
   
Szombati győzelmi beszédében ugyan nem említette Jeb Busht, de vasárnap délelőtt kitért a volt floridai kormányzó szereplésére. "Jó ember... de most valóban nem az ő ideje van itt. Négy évvel ezelőtt győzhetett volna, de most nem" - mondta.
   
Közben a CBS televízió vasárnap délelőtti "Szemben a nemzettel" című politikai vitaműsorában Marco Rubio floridai szenátor azt fejtegette, hogy a republikánus szavazók hetven százaléka nem szavaz majd Trumpra. Szerinte a New York-i üzletember retorikában jó, de politikai cselekvésben nem, és egyúttal nehezményezte is, hogy Trump nem vázolta fel, milyen politikát kínál az amerikaiaknak. A floridai politikus ismét magát nevezte meg a republikánusok legalkalmasabb elnökjelöltjének.
  
Rubio a dél-karolinai előválasztáson Trump mögött a második helyen végzett, alig ezer szavazattal megelőzve Ted Cruz texasi szenátort, és sajtóhírek szerint az eddig Jeb Busht támogató nagyvállalatok és nagy adományozók azt fontolgatják, hogy átpártolnak hozzá.

Trump úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna, Clinton győzelme még kérdéses volt

Donald Trump úgy nyilatkozott hétfő éjjel, mintha az iowai jelölőgyűléseken nem is veszített volna a republikánusok versenyében, Hillary Clinton győzelme sem volt teljesen biztos még késő este a demokraták táborában, mivel előnye folyamatosan apadt. 

 

"Köszönöm, szeretlek titeket!" - húzta széles mosolyra a száját Donald Trump, amikor megjelent az iowai jelölőgyűlés éjszakáján, miután kiderült, hogy nem ő lett a győztes a republikánus versenyben. Mindenkinek gratulált a republikánus táborban, még az elnökjelöltségért folytatott küzdelemből éppen kiszálló Mike Huckabee arkansasi ex-kormányzónak is.
   
Úgy nyilatkozott, mintha nem is veszített volna. "Előre megmondták nekem a kampányszakemberek, hogy Iowában nem végezhetek az első tíz között, így hát több mint elégedett vagyok a második hellyel" - fogalmazott a feleségével és gyermekeivel megjelenő New York-i nagyvállalkozó. "Örülünk annak, ahogyan a dolgok alakultak" - mondta Trump, majd mosolyogva hozzátette: "Azt hiszem, sokszor jövök még ide, lehet, hogy veszek magamnak egy farmot Iowában". További terveiről azonban egyetlen szót sem ejtett. 
   
A többi republikánus elnökjelölt-aspiráns meglehetősen rosszul teljesített, a voksoknak csak alig pár százalékát gyűjtötték be.     Nagy volt ekkor még az izgalom a Demokrata Párt két elnökjelölt-aspiránsa között el nem dőlt viadal miatt. Hillary Clinton győzelmét jelezték ugyan az első részeredmények, de miközben folytatódott a megyékben a szavazatszámlálás, egyre kisebb, pusztán néhány tizedszázalékos lett a különbség Hillary Clinton és Bernie Sanders között. Ez annak is tulajdonítható, hogy rég nem látott mértékben jelentek meg szavazók a jelölőgyűlés helyiségeiben, rengeteg fiatal voksolt, és a fiatalok elsöprő többsége Bernie Sanderst támogatta.

Donald Trump szerint a Németországban szilveszterkor történtekért amigránsok a felelősek

Az elnöki ambíciókat dédelgető republikánus Donald Trump egyik kampányrendezvényén szombaton arról beszélt, hogy a Németországban nők ellen szilveszterkor elkövetett tömeges támadás összefüggésbe hozható a "radikális iszlám terrorizmussal".  
    


Iowa állam egyik kisvárosában, Ottumwában kampányolva Donald Trump - utalva a szilveszteri erőszak miatti kölni tüntetésre - azt mondta: "a németek az utcákon lázadoznak", s úgy fogalmazott, hogy a tömeges támadások összefüggésbe hozhatók a radikális iszlám terrorizmussal, és azzal, hogy "Németországba az elmúlt időszakban migránsok milliói érkeztek".     

"Szegény Németország! Most meg lázadoznak Köln utcáin. Lázadoznak! Hihetetlen, ami történt, a bűncselekmények, a nemi erőszak, lehetetlen még belegondolni is, hogy mi történik Németországban! Itt van egy ország, amelynek korábban nem voltak ilyen gondjai, nem is ismerte ezeket a problémákat!" - fejtegette a milliárdos üzletember, aki pillanatnyilag a republikánusok legnépszerűbb jelöltje. 
    
Trump, aki korábban azt javasolta, hogy átmeneti időre tiltsák meg muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, most arról is beszélt, hogy világszerte gondok vannak a radikális iszlámmal.    

 Az elnökjelölt-aspiráns pénteki, dél-karolinai kampányrendezvényéről a biztonságiak kivezettek egy csak a hajat fedő iszlám fejkendőt, hidzsábot viselő muszlim asszonyt, aki tiltakozása jeleként némán felállt, amikor Trump azt fejtegette a pódiumon, hogy a szíriai polgárháborúból menekülők az Iszlám Állam terroristái.

Megjelent Donald Trump első televíziós reklámja

A muszlimokkal, a bevándorlással és a terrorizmussal foglalkozik Donald Trump amerikai elnökjelölt-aspiráns első televíziós reklámja, amelyet helyi idő szerint hétfőn mutattak be.

 
A harminc másodperces videó megismétli a republikánus elnökjelölt-aspiráns azon erős bírálatokat szült álláspontját, miszerint átmenetileg meg kellene tiltani muszlimok beutazását az Egyesült Államokba, valamint kemény intézkedéseket ígér az Iszlám Állam nevű terrorszervezet és általában a terrorizmus ellen. "Ő (Trump) gyorsan lefejezi az Iszlám Államot és elveszi az olajukat" - szól a szöveg a reklámban.
  
A harminc másodpercben képek láthatóak a San Bernardinóban elkövetett tömegmészárlás tetteseiről, egy rakétát kilövő amerikai hadihajóról és - Trump egy másik, a mexikói határra építendő falra vonatkozó ígérete kapcsán - illegális határátlépőkről. A spot Donald Trump legismertebb kampánymondatával zárul, amelyet tapsoló és hurrázó tömeg előtt mondott el: "Ismét naggyá tesszük Amerikát!"
  
Mint azonban a Tampa Bay Times című floridai lap kiderítette, az illegális határátlépőkről készített képkockákat - a reklám sugallatával ellentétben - valójában nem az amerikai-mexikói határon, hanem Marokkóban rögzítették. A kampánystáb azonnal reagált, s ezt azzal magyarázta: szándékosan döntöttek így, mert így szerették volna jelezni, hogy milyen is lesz az amerikai-mexikói határ, ha nem történik változás a bevándorlási politikában.
  
Trump a napokban jelentette be: januártól hetente kétmillió dollárt költ televíziós reklámokra. A republikánusok elnökjelöltségére pályázó milliárdos üzletember első kampányfilmjét keddtől kezdik vetíteni Iowában és New Hampshire-ben. A két keleti parti szövetségi államnak meghatározó szerepe van az amerikai elnökválasztások idején, mivel elsőként itt tartanak előválasztást.
  
A választási kampány "nagyüzeme" e két államban hétfőn már meg is kezdődött. Nem Hamsphire-ben kampányolt Marco Rubio republikánus párti elnökjelölt-aspiráns, valamint Bill Clinton demokrata párti volt elnök is, aki az előző nap szállt be felesége, Hillary Clinton kampányába.

Trump ma legyőzné Clintont



Donald Trump, az amerikai Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsa egy friss felmérés szerint legyőzné a Demokrata Párt elnökjelöltségére legesélyesebbnek tartott Hillary Clintont, ha most lenne az elnökválasztás.

   
A Survery USA közvélemény-kutatása szerint ha Trump és Clinton lenne egymás ellenfele, akkor az ingatlanmilliárdos a választók 45 százalékának támogatását szerezné meg, míg a volt külügyminiszternek csak 40 százalék szavazna bizalmat - írta az amerikai törvényhozás lapja, a The Hill.
   
A szókimondó stílusáról ismert vagyonos üzletember más demokrata vezető politikusokkal szemben is győztesként kerülne ki most a párviadalból: Bernie Sanders szenátort 44-40, Joe Biden jelenlegi alelnököt 44-42, Al Gore korábbi alelnököt pedig 44-41 százalékos arányban győzné le a felmérés pénteken ismertetett eredményei szerint.
   
A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 30 százaléka úgy véli, Donald Trump lesz a republikánusok elnökjelöltje a jövő évi választáson. A második legesélyesebb Jeb Bush 20 százalékkal. A volt floridai kormányzót Ben Carson, Ted Cruz és Marco Rubio követi.
   
A felmérést ezer ember megkérdezésével végezték szeptember 2-án és 3-án, a hibahatár 3,3 százalékos volt.
   
A Quinnipiac Egyetem augusztus végi felmérése még azt mutatta, hogy Biden és Clinton is jobban szerepelt Trumppal és egyéb lehetséges republikánus jelöltekkel szemben egy akkori hipotetikus elnökválasztáson.
        
http://thehill.com/blogs/ballot-box/presidential-races/252825-poll-trump-beats-hillary-head-to-head

Donald Trumpot esküdtválogatásra idézték be



Polgári peres esküdtválogatásra idézték be hétfőn New Yorkban Doland Trumpot, a Republikánus Párt jelenleg legnépszerűbb elnökjelölt-aspiránsát.

   
Az ingatlanmilliárdos és valóságshow-sztár limuzinnal érkezett a bíróság elé, ahol már vagy száz újságíró várta. Trump nap folyamán, amikor nem kellett bent ülnie a 172 jelöltet érintő esküdtválogatáson és űrlapokat kitöltenie, nyilatkozott, autogramot osztogatott és szelfit készített.
   
Végül nem válogatták be, ezáltal hat évre felmentetve őt az esküdti kötelezettség alól. A testületbe bekerülő állampolgárokat egyébként arra készítik fel, hogy legalább egy hetet kell tárgyaláson eltölteniük, ám az is előfordulhat, hogy egy-egy per akár hónapokig elhúzódhat.
   
A 69 éves Trumpot korábban, 2006 óta ötször is beidézték már esküdtválogatásra, de ő korábban ennek még sohasem tett eleget, amiért idén 250 dollár bírságot szabtak ki rá. Ezt végül elengedték, amit az elnökjelölt kampánystábja ezt azzal indokolt, hogy az értesítéseket mindig rossz címre küldték. Trump csapata egyúttal pedig elutasította azt a feltételezést, hogy a milliárdos nem kívánt eleget tenni állampolgári kötelezettségének.
   
New Yorkban korábban olyan hírességeket idéztek be esküdtválogatásra, mint Caroline Kennedy, Woody Allen, Spike Lee, Madonna és Michael Bloomberg. New York államban 1996-ban törölték el azt a törvényt, amely az orvosokat, ügyvédeket és néhány más szakma gyakorlóit, valamint a választott tisztségviselőket mentesítette az esküdti munka kötelezettsége alól.
   
Áprilisban Marylandben John Robertset, a Legfelsőbb Bíróság főbíróját, augusztus elején pedig Texasban George W. Bush volt elnököt rendelték be hasonló eljárásra, de végül egyiküket sem válogatták be.

A republikánusoknál Trump stabilan vezet, a demokratáknál tovább csökkent Clinton előnye Sanders-szel szemben



Donald Trump milliárdos ingatlan-befektető és valóságshow-sztár stabilan vezet riválisaival szemben az amerikai republikánus elnökjelölt-aspiránsok első televíziós vitáját követően, a demokratáknál az önmagát demokratikus szocialistának valló Bernie Sanders vermonti szenátor támogatottsága nőtt, és így Hillary Clinton volt külügyminiszter vele szembeni előnye tovább csökkent - derült ki a Fox News amerikai konzervatív tévécsatorna országosan elvégeztetett közvélemény-kutatásának vasárnap nyilvánosságra hozott adataiból.

 
Trump 25 százalékkal vezet a vita előtt mért 26 százalékkal szemben; követőinek tábora a republikánus női szavazók között 24-ről 21 százalékra csökkent, vélhetően egyebek között azért, mert Twitteren sértő megjegyzéseket tett Megyn Kellyre, a Fox News műsorvezetőjére, aki a vitában kemény kérdéseket tett fel neki. A legnagyobb felháborodást az váltotta ki, hogy Trump, talán az újságírónő műsor közbeni felfokozott izgalmi állapotára utalva, azt állította, hogy Kellynek "vér jött a szeméből, vér jött belőle - akárhol".
  
A "The Donald" becenévvel illetett politikus a megkérdezett republikánus férfiak körében továbbra is szilárdan 28 százalékon áll. Trump annak ellenére is vezet, hogy a vita részvevői közül az ő teljesítményét ítélték a leggyengébbnek, és őt tartják a legkevésbé szerethetőnek az aspiránsok közül.
  
A vita eredményeképpen Ben Carson volt idegsebész, Ted Cruz texasi szenátor és Carly Fiorina üzletasszony ázsiója megnőtt, Rand Paul kentucky-i szenátoré, Jeb Bush floridai és Scott Walker wisconsini kormányzóé pedig csökkent a párt támogatói között.
  
A Fehér Házra pályázó republikánus politikusok közül Carson 12, Cruz 10, Bush pedig 9 százalékon áll (utóbbi politikus esetében ez 6 százalékpontos csökkenést jelent április óta, elsősorban a nézők által átlagon alulinak minősített vitateljesítménye miatt). Őket Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó és Walker követi (6-6%), majd Fiorina (5%), John Kasich ohiói kormányzó és Marco Rubio floridai szenátor (4-4%), valamint Chris Christie New Jersey-i kormányzó és Paul (3-3%) zárja a sort. A többiek támogatottsága 1 százalékos, vagy még azt sem éri el.
  
Demokrata oldalon Clinton támogatottsága először süllyedt 50 százalék alá, de még mindig 49-30 százalékos arányban vezet a hozzá közelítő Sanders előtt. Két hete még 29 százalékponttal (51-22 arányban), egy hónapja pedig negyvennel (59-19 arányban) előzte meg vetélytársát. Joe Biden alelnök, aki még nem döntötte el, hogy beszáll-e az elnökségért folytatott vetélkedésbe, 10 százalékon áll.
  
A megkérdezettek szerint egyébként Bush a legkvalifikáltabb az elnöki posztra: 67 százalék tartja őt "nagyon" vagy "valamennyire" alkalmasnak. Rubio esetében ez az adat 63, Clintonéban pedig 62 százalék. Trump 52 százalék szerint "nem" alkalmas az ország vezetésére, 40 százalék szerint pedig "egyáltalán nem". (Megjegyzendő: a Republikánus Párt támogatói 67-32 százalékos arányban képesnek ítélik a milliárdost arra, hogy az Egyesült Államok élére álljon.)
  
Elméletileg egy választási összecsapásban Bush és Rubio is 2-2 százalékponttal győzné le Clintont, ami belül van a statisztikai hibahatáron. A felmérés adatai egyébként alátámasztották a Trump függetlenként való indulásával kapcsolatos republikánus félelmeket: hármas verseny esetén Clinton Bushra 11, Rubióra pedig 12 százalékot verne rá.
  
Az 1008 fős mintán, augusztus 11. és 13. között, telefonon elvégzett felmérés statisztikai hibahatára plusz-mínusz 3 százalékpont.